Vesebetegség csomag

A urológiai vesebetegségek  tünetei a konkrét betegségtől függően nagyon változatosak. Például a daganatoknak rendszerint semmilyen tünete nincs, és az esetek döntő többségében a vesekövek sem okoznak panaszt. Ha a vesekő már becsúszott a vesevezetékbe, már jelentkezhetnek problémák: az általa jelentett vizeletelfolyási akadály görcsös fájdalmat okoz. A vesemedence-gyulladást deréktáji fájdalom és láz jelzi, de társulhat hozzá véres vizelet is.

A belgyógyászati vesebetegségek gyakran nagyon alattomosan, tünetmentesen kezdődnek, nehéz őket felfedezni. Inkább csak a vizelet eltérése, annak habossá válása, abban vér megjelenése jelzi őket. Az arc, pontosabban a szem körüli ödéma ugyancsak árulkodó lehet. Esetleg jelentkezhet vesetáji érzékenység, de ez sem feltétel, sőt a tapasztalatok alapján gyakoribb, hogy a vesebetegeknek inkább a dereka fáj, nem pedig a veséje. A veseműködés ellenőrzésére javasolt vizsgálatok. Főleg azoknak ajánljuk, akiknek az alapbetegségéből kifolyólag fennáll a vesekárosodás gyanúja. Pl. cukorbetegség, magas vérnyomás. 

A csomag tartalma:

Vesefunkció (karbamid, kreatinin, eGFR)

    •    Karbamid: A fehérje-anyagcsere végterméke, amelyet a vesék választanak ki. Emelkedett szintje vesekárosodásra vagy fokozott fehérjebontásra utalhat.

    •    Kreatinin: Az izomanyagcsere végterméke, amely a vesék kiválasztásával ürül. A veseműködés romlásával emelkedik.

    •    eGFR (becsült glomeruláris filtrációs ráta): A veseszűrés hatékonyságát jelzi, és fontos marker a krónikus vesebetegség stádiumainak megítélésére.

    2.    Elektrolitok (Kálium, Nátrium, Kálcium, Magnézium, Foszfát, Klorid)

    •    Kálium és Nátrium: A vese kulcsszerepet játszik ezek egyensúlyának fenntartásában. A vesebetegségek gyakran hiperkalémiát okoznak, ami életveszélyes szívritmuszavarokat idézhet elő.

    •    Kálcium és Foszfát: A vesék szabályozzák a foszfátkiválasztást és részt vesznek a D-vitamin aktiválásában, ami hatással van a kalciumszintre. Krónikus vesebetegségben gyakran hiperfoszfatémia és hipokalcémia alakul ki.

    •    Magnézium: A vesén keresztül ürül, vesekárosodás esetén felhalmozódhat.

    •    Klorid: A sav-bázis egyensúly és az elektrolitállapot értékelésében segít.

    3.    Húgysav: A vesén keresztül választódik ki. Emelkedett szintje vesebetegség esetén köszvényhez vezethet, vagy fokozhatja a vesekövek kialakulásának kockázatát.

    4.    Összfehérje és Albumin

    •    Összfehérje: A krónikus vesebetegség miatt kialakuló fehérjevesztéscsökkentheti a szintjét.

    •    Albumin: Az egyik legfontosabb vérfehérje. Vesebetegségben (pl. nephrosis szindróma) fokozottan ürül a vizelettel, ami ödémákhoz vezethet.

    5.    Vércukor:  A cukorbetegség a krónikus vesebetegség egyik leggyakoribb oka, ezért a rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen.

    6.    CRP: A gyulladásos folyamatok markere, amely veseeredetű gyulladások (pl. pyelonephritis, glomerulonephritis) vagy szisztémás fertőzések esetén is megemelkedhet.

    7.    Vas, Transzferrin, Transzferrin szaturáció

    •    Vas: A vesebetegeknél gyakori a vashiányos vérszegénység, ezért fontos az értékelése.

    •    Transzferrin: A vas szállítófehérjéje, amelynek szintje vashiány esetén megemelkedhet, míg gyulladásos állapotokban csökkenhet.

    •    Transzferrin szaturáció: A transzferrinre kötött vas százalékos arányát mutatja, amely a vasraktárak állapotának pontosabb megítélésére szolgál.

    8.    Cystatin C: Egy érzékenyebb vesefunkciós marker, amely kevésbé függ az izomtömegtől, mint a kreatinin, ezért pontosabb lehet a GFR megállapítására, különösen izomtömeg-vesztett vagy idősebb betegek esetén.

    9.    Teljes vérkép

    •    Vörösvértestszám és hemoglobin: A krónikus vesebetegség következtében erythropoetin-hiányos vérszegénység alakulhat ki.

    •    Fehérvérsejtszám: A fertőzések és gyulladásos folyamatok felderítésében segít.

    •    Trombocitaszám: A vesebetegséghez társuló véralvadási zavarokfelismerésére is hasznos.

    10.    Parathormon (PTH): A kalcium és foszfát háztartás szabályozó hormonja. Krónikus vesebetegségben gyakran másodlagos hyperparathyreosis alakul ki, ami csontvesztéshez és érkárosodásokhoz vezethet.

    11.    LDH (Laktát-dehidrogenáz):Szövetkárosodás és hemolízis marker. Egyes vesebetegségekben, például hemolitikus-urémiás szindrómában vagy glomerulonephritisekben, emelkedett lehet.

    12.   CK- (Kreatin-kináz):  Az izomból fiziológiásan is keletkezik kreatinin, sportolóknál nagyobb az izomtömeg, így magasabb alap kreatininszint  alacsonyabb, hamisan rosszabb eGFR.  Ha a kreatinin nő, eldöntjük: izomból eredő terhelés? (CK magas), vagy valós vesekárosodás? (CK normális). Továbbá: Ha nagy mennyiségű izomsejt bomlik le (pl. erős sport, trauma, gyógyszerek, statin), akkor: CK extrém magasra emelkedik (akár 10 000–100 000 U/L), az izomból nagy mennyiségű myoglobin szabadul fel, a myoglobin a vesetubulusokat károsítja:  akut veseelégtelenség.

Vizeletvizsgálatok

    13.    Teljes vizeletvizsgálat üledékkel

    •    Fehérje, vér, cukor, ketonok: Jelezhet nephrosis szindrómát, cukorbetegséget vagy vesegyulladást.

    •    Üledék (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, cilinderek, kristályok): Segíthet a vesebetegségek differenciáldiagnózisában.

    14.    Vizelettenyésztés

    •    A húgyúti fertőzések (pl. pyelonephritis) kizárására vagy igazolásáraszolgál, különösen akkor, ha a teljes vizeletvizsgálat eltéréseket mutat.

Éhgyomri vérvétel

Leletkiadás: 4-7 munkanap

A leletet minden esetben szakorvoshoz kell vinni, ezért szakértői lelet nem igényelhető.