Mellékvese /Addison kór

A betegség a mellékvese csökkent működésének következménye, amely bármely életkorban felléphet, a nőket és férfiakat közel egyenlő arányban érinti. Az Addison-kór kiváltó oka nagyon sokszor nem ismert. Gyakran előfordul, hogy a szervezet saját immunrendszere megtámadja a mellékvesét, ez okozza a bajt. Ritkábban daganatos betegség, vérzés vagy fertőzés pusztítja el a szervet. Korábban nagy arányban fordult elő a tuberkulózis okozta mellékvese-károsodás is. Csecsemők és gyermekek esetében az Addison-kórt egy, a mellékveséket érintő genetikai betegség is okozhatja.

Bővebben a mellékvese csökkent működéséről

 

A csomag tartalma:

 

• Kálium⁽ⁱ⁾: Addison-kórban a mellékvesekéreg elégtelensége következtében csökken az aldoszteron⁽ⁱ⁾ termelés, ami kálium⁽ⁱ⁾-visszatartást okoz. Ez magas szérumkáliumszinthez (hiperkalémia) vezethet, ami súlyos esetben szívritmuszavart eredményezhet.
• Nátrium⁽ⁱ⁾: Az aldoszteronhiány miatt a szervezet nem tudja hatékonyan visszatartani a nátriumot, ami alacsony nátriumszintet (hiponatrémia) eredményez. Ez fáradtságot, gyengeséget és vérnyomásesést okozhat.
• Klorid⁽ⁱ⁾: A kloridszint szorosan kapcsolódik a nátriumháztartáshoz, és csökkent szintje hiponatrémiával járhat. Segít a sav-bázis egyensúly felmérésében is, amely Addison-kórban zavart szenvedhet.
• Karbamid⁽ⁱ⁾: Alacsony vérnyomás és kiszáradás esetén (amely Addison-krízis során gyakori) a karbamid⁽ⁱ⁾ szintje emelkedhet, jelezve a vesefunkció⁽ⁱ⁾ károsodását vagy a dehidratáció mértékét.
• Kreatinin⁽ⁱ⁾ + eGFR⁽ⁱ⁾: A vesefunkció⁽ⁱ⁾ pontos értékelésére szolgál. Az aldoszteronhiány okozta elektrolitzavarok (pl. hiperkalémia) károsíthatják a veséket, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges.
• Vércukor⁽ⁱ⁾: Addison-kórban a kortizolhiány miatt alacsony vércukorszint (hipoglikémia) fordulhat elő, különösen stresszhelyzetben. 
• Aldoszteron⁽ⁱ⁾: Az aldoszteron⁽ⁱ⁾ szintje Addison-kórban általában alacsony. Az érték segít megerősíteni a diagnózist és megérteni az elektrolitzavarok hátterét.
• Kortizol⁽ⁱ⁾: A reggeli kortizolszint mérése az Addison-kór diagnózisának egyik alapja. Alacsony értékek mellékvese-elégtelenségre utalnak, különösen, ha az ACTH⁽ⁱ⁾-szint magas.
• Renin⁽ⁱ⁾: Az aldoszteronhiány miatt a reninszint kompenzatorikusan emelkedik. A renin⁽ⁱ⁾/aldoszteron⁽ⁱ⁾ arány segít a primer és szekunder mellékvese-elégtelenség elkülönítésében.
• ACTH⁽ⁱ⁾: Addison-kórban az ACTH⁽ⁱ⁾ szintje általában magas a mellékvesekéreg kortizoltermelésének kiesése miatt. Az ACTH⁽ⁱ⁾ és kortizol⁽ⁱ⁾ együtt történő mérése segít a diagnózis felállításában.
• DHEA: A mellékvesekéreg androgéntermelésének értékelésére. Addison-kórban ez az érték gyakran alacsony.
• TSH⁽ⁱ⁾ és FreeT4: Autoimmun eredetű Addison-kór esetén gyakori a pajzsmirigy autoimmun betegségeinek (pl. Hashimoto) társulása.
• B12 vitamin: Addison-kórban társulhat autoimmun atrophiás gastritis, amely B12-hiányhoz vezethet.
• ANA: Az autoimmun betegség jellege miatt más autoimmun kórképek társulását is érdemes szűrni.
• Mellékvesekéreg elleni antitest⁽ⁱ⁾: Az Addison-kór leggyakoribb oka autoimmun folyamat. Az antitestek kimutatása segít az autoimmun eredet igazolásában és más okok kizárásában.
• Teljes vérkép⁽ⁱ⁾: Az Addison-kórban gyakori a krónikus gyulladás jele, amely leukocitaszám-változást eredményezhet.Vérszegénység (anémia) is előfordulhat, különösen autoimmun társbetegségek esetén. Az eozinofil sejtek emelkedése Addison-kórra utalhat.
• CRP⁽ⁱ⁾: Gyulladásos vagy fertőzéses folyamatok kizárására. A szisztémás gyulladás ronthatja az Addison-kóros beteg állapotát.

 

Éhgyomri vérvétel

Szakértői vélemény nem kérhető.

Lelet: 15-18 munkanap