info@gellertlabor.hu
H-CS: 8:30-16:30 | P: 8:30-15:00
Laborlelet magyarázó kislexikon. Keresse meg a laborvizsgálatok jelentését!
A laboratóriumi lelet értelmezése, laboreredmények magyarázata.
Túlzott serdülőkori szőrösödés, androgén termelő daganatok, növekedési zavarok, pubertas praecox. Congenitalis adrenalis hyperplasia. Kiegészítő vizsgálatok: ACTH, kromoszóma vizsgálat. Az egész szervezetet érintő hormonális kórkép, melyet a mellékvesekéreg 17@-hidroxiláz enzim csökkent működése eredményez. A betegségre jellemző a fejlődésben való elmaradás, a nemi jellegek kialakulásának késése, menstruáció hiánya, éretlen külső nemiszervek, fáradékonyság. A betegekben magasvérnyomás, csökkent kálium szintek mutathatóak ki. A betegséget elsősorban kromoszomális kórképektől (Turner szindróma), androgén érzéketlenség szindrómától kell elkülöníteni.
Az A-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely állati (retinol) és növényi forrásban (karotinoid) található meg a természetben. A retinol például halban, májban, szívben , vesében, tojásban, tejben és vajban fordul elő, és ebben a formában teljesen felszívódik. Míg a karotinoidokból a szervezet állítja elő az A-vitamint, és a májban raktározza azt. Karotinoidok jellemzően növényi forrásban (sárgarépa, paradicsom, saláta, répa, gyümölcs) találhatók, és közülük a béta-karotin a leghatékonyabb. A kutatások szerint az A-vitamin csökkenti a kanyaró miatti halálozási arányt, megelőzi a rák bizonyos típusait, segíti az emberi test növekedését és fejlődését, illetve erősíti az immunrendszer funkcióját. A tartós vitaminhiány száraz szemhez (xerophthalmia), éjszakai vagy teljes vaksághoz, illetve bőrbetegségekhez, fertőzésekhez (például kanyaró), hasmenéshez és légzési rendellenességekhez vezethet.
Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) az angiotenin I-t alakítja át aktív II-s (A-II) formává. Az A-II növeli a vérnyomást, az aldoszteron szintézist. Ugyanakkor fokozza az oxidatív stresszt, az érelmeszesedés kiindulását, a gyulladási folyamatokat, a véralvadást (fibrosist) és a sejthalált (apoptozis). Növeli a szív összehúzódás erejét (pozitív inotróp hatás), a szív frekvenciáját (pozitív kronotróp hatás). Az ACE gén polimorfizmusa azt jelenti, hogy egyes egyénekben megtalálható-e egy 286 bázispárnyi szakasz (I variáns), vagy nem (D variáns). A D variáns fokozottabb ACE és így A-II szintet eredményez. Az ACE gén polimorfizmusa szerpet játszhat a magas vérnyomás, endothél disfunkcióban, szívelégtelenségben és az érelmeszesedésben is.
Az ACTH-kortizol hormonszabályozási rendszer a stresszre adott válaszban játszik szerepet. Egyes esetekben az alacsony ACTH-szint következtében az egyébként normális mellékvesék alulműködnek, majd elsorvadnak, ilyenkor Addison-kór tüneteit láthatók. Más esetekben a betegség oka, hogy a mellékvese (pl. egy apró daganat kialakulása következtében) kiszabadul az ACTH-szabályozása alól, nagy mennyiségű hormont termel, ami viszont gátolja az ACTH-elválasztását. Ilyenkor a Cushing-szindróma tünetei jelentkeznek (elhízás, hason megjelenő csíkok, magas vérnyomás, vesekövesség, menstruációs zavarok, csontritkulás, cukorbetegség). Az ACTH mérésére a mellékvese működési zavarainak felderítésében kerülhet sor, a vizsgálatot túl alacsony vagy túl magas plazma kortizol-szint esetén végzik el.
Az adenovírusok olyan DNS-vírusok, melyeknek egyes típusai légúti fertőzéseket (lázas pharyngitis, pneumonia), szemfertőzéseket (keratoconjunctivitis), húgyúti fertőzéseket (akut haemorrhagiás cystitis, urethritis), míg más típusai (40, 41) csecsemők és kisgermekek gastroenteritisét okozzák. A fertőzés elsősorban az 5 év alatti korosztályt érinti és feco-oralis úton terjed. Közepesen súlyos – súlyos hasmenést okoz, időnként a mesenteriális nyirokcsomók megnagyobbodásával, ritkán intussusceptioval. A tünetek más virális hasmenéseknél tovább, általában 5-12 napig tartanak. A vírus időnként tünetmentes személyeknél is kimutatható.
Ez a fehérje alapú hormon szerepet játszik a vércukorszint és a zsírsav státuszban is, az egész test anyagcseréjét szabályozza. A policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nők zsírszövete nem termel elegendőt az adiponektin nevű hormonból, amely a zsírok és a glükóz feldolgozását szabályozza, ezzel elősegíti az inzulinrezisztencia, a gyulladás, a glükózintolerancia és a cukorbetegség kialakulását – derült ki egy amerikai tanulmányból. Úgy tűnik, hogy az adiponektin szintje csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt, és az adiponektin adását alacsonyabb plazma glükózszint és az inzulinérzékenység növelte. Nem mindegy, hogy magasabb vagy alacsonyabb a kapott érték: a magasabb szint egy védőfaktor lehet a zsigeri zsírszövet felszaporodásának megakadályozásában, a kövérségi állapot kialakulásában. Gyulladáscsökkentő, zsírégető, anyagcsere-fokozó hatása van. Amennyiben alacsonyabb a vérben az adiponektin szint, könnyebben felborul az anyagcsere-háztartás, könnyebben kialakul az elhízás, mert növekszik a zsigeri zsírszövet, lassul a zsírégetés, és sajnos egyebek mellett a diabétesz kockázata is növekvő tendenciát mutat ilyenkor, könnyebben alakul ki hormon egyensúlytalanság.
Az adrenalin a mellékvesevelőben termelődik stressz hatására. Segítségével veszély vagy izgalom esetén glükóz szabadul fel, megemelkedik a vércukorszint, hogy testünk elég energiához jusson a túléléshez, valamint, hogy a feszültséget teremtő helyzetben a legjobbat hozhassuk ki magunkból. Hatására gyorsul a légzés, emelkedik a szívverések száma és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és szervezetünk felkészül a gyors bevetésre. Az adrenalin a szénhidrát-anyagcsere fontos szabályozója. A májban és az izomban nő a hőtermelés, ennek a hideg elleni védekezésben van nagy szerepe. A májban a glikogén bomlását gyorsítja, ezzel hiperglikémiát (magas vércukorszint), majd glükózúriát (glükózvizelést) okoz. Az inzulinnal ellentétes hatású inzulin-antagonista. Az izomban is fokozza a glikogénbomlást. Az ebből keletkező tejsav a vérbe jut, innen a májba, ami újból felépíti glikogénné vagy cukorrá, s így visszajuttatja a vérbe. Csökkenti a zsírok raktározását is. Hatására fokozódik a szívműködés, emelkedik a vérnyomás.
Az alfa-fötoprotein, mint tumormarker mérését bizonyos máj-, here-, és petefészek daganatok felismerésére használják. Bár a tesztet gyakorta alkalmazzák krónikus betegségekben, mint cirrózisban, krónikus hepatitisz B- vagy C-ben szenvedő egyének nyomon követésére - mivel ezek a betegek fokozott rizikóval rendelkeznek májsejtes karcinóma kialakulására -, a legújabb irányelvek nem ajánlják ezt. A kezelőorvos a képalkotó vizsgálatok mellett AFP mérést is kérhet annak érdekében, hogy a májkarcinómát a legkorábbi és a leginkább kezelhető stádiumában felismerje.Májsejtes karcinóma, vagy más, AFP-termelő daganat fennállásakor az időnként kért AFP teszt segítheti a terápiás válasz nyomon követését, továbbá a daganat kiújulásának felismerését. Az emelkedett AFP-érték önmagában nem alkalmas a diagnózis meghatározására, egyéb vizsgálatok eredményével - így fizikális vizsgálatokkal, kémiai vérvizsgálatokkal, ultrahang- és CT-vizsgálattal együtt kell értékelni.
Fiziológiás akroszóma reakcióról akkor beszélünk, amikor a spermium fej elülső részét borító sejtmembrán egybeolvad a petesejt külső sejtmembránjával. Az akroszóma reakció biztosítja, hogy a spermiumban levő örökítő anyag a petesejtbe kerüljön és létrejöjjön a megtermékenyítés. Az akroszóma reakciónak akkor kell bekövetkeznie, amikor a spermium áthalad a petesejtet körülvevő, úgynevezett zona pellucidán. Mind a korai (távol a petesejttől), mind az aktiválás hatására sem jelentkező, vagy csökkent akroszóma reakciót mutató ondó minta a termékenyülés elmaradásához vezet. Elégtelen AR esetén a sejtekben idő előtt, még mielőtt a petesejt közelébe érne megy végbe az AR folyamata: a sejt ez után nem tud a kumulusz sejtekhez kötődni, nem tudja a petesejtet megtermékenyíteni. Az indukció hatására is elégtelen AR esetén a spermiumban ZP-hoz érve sem váltódik ki a reakció, így nem tud egyesülni a petesejt és a hímivarsejt membránja. Asszisztált reprodukciós eljárások esetén ajánlott vizsgálni a pácienst mind AR-ra mind HBA tesztre. Ezek a funkcionális tesztek eredményéből el lehet dönteni az alkalmazandó asszisztált reprodukciós módszert: inszeminálás, IVF, ICSI.
Az albumin a teljes fehérjemennyiség (összfehérje) 55-65%-át teszi ki. A májban termelődik. Az albumin a szervezet legfontosabb kötő- és szállító fehérjéje. Számos funkciója közül a legfontosabbak: a plazma kolloid ozmotikus nyomás fenntartása, szállítja a metabolitokat, fémionokat, bilirubint, szabad zsírsavakat, aminosavakat, hormonokat, gyógyszereket, aminosav tartalékként szolgál és fő antioxidáns a plazmában. Diagnosztikailag fontos a szérum-, vizelet- és esetenként a liquor -albumin mennyiségének ismerete. Klinikai jelentősége az albuminszint csökkenésének van, az emelkedés súlyos dehidrációnál fordulhat elő esetenként. Máj ( alkohol ) és vesebetegségek, tápláltság felmérés.
Ha a páciens magasvérnyomás betegségben szenved és alacsony a káliumszintje. Akkor is kérik az aldosteron vizsgálatot (rendszerint más vizsgálatokkal együtt), amikor a kezelőorvos mellékvese elégtelenségre gyanakszik. A primaer hyperaldosteronismus egy potenciálisan gyógyítható ok olyan magasvérnyomás betegségnél, amely hagyományos vérnyomáscsökkentő szerekkel nem kezelhető, ezért kérhetik az aldosteron és renin vizsgálatot akkor is, amikor hatásos kezelési lehetőségeket keresnek a vérnyomás csökkenésre. Az aldoszteron a mellékvesekéreg külső részében termelődik többek között a vér nátrium-kálium egyensúlyát hivatott szabályozni, ezáltal befolyásolja az izmok–köztük a szív–helyes működését. Mennyisége stressz hatására, a kortizolhoz hasonlóan, megemelkedik növelve a sejten kívüli folyadék szintjét, ami lehetővé teszi, hogy a valós–vagy vélt–veszély alatt testünk a lehető „leghidratáltabb” állapotba kerüljön. Ennek azért van jelentősége, mert az ilyenkor kialakuló artériás nyomás hatására több vér jut agyunkba és szívünkbe. A probléma akkor kezdődik, amikor az alkalmi stressz állandóvá, krónikussá válik, a beteg úgy érzi, hogy folyamatos fenyegetettségben él. Ezekben az esetekben az aldoszteron, amelynek hormonális feladata a gyors, de rövidtávú segélynyújtás, szintje tartósan magas marad.
Az alfa-1-antitripszin egy májban, egyes vérsejtekben és a tüdő egyes sejtjeiben termelődő, a vérben megtalálható fehérje. Nevét onnan kapta, hogy a tripszin, a kimotripszin és az elasztáz nevű, fehérjéket bontó enzimeket gátolja. Ezek a fehérjebontó enzimek a táplálékban található fehérjék lebontásában, valamint pl. a fertőző ágensekkel szembeni védelemben játszanak szerepet. Az alfa-1-antitripszin szintje egy viszonylag gyakori öröklött betegségben genetikai okok miatt lehet alacsonyabb. Alacsony szintje esetén a fehérjebontó enzimek kerülnek túlsúlyba, mely szervkárosodásokhoz (tüdőtágulathoz, májcirrózishoz, bőrgyulladásokhoz) vezet. Minél alacsonyabb a vérszint, annál valószínűbb a máj- vagy tüdőbetegség kialakulása. Az alfa-1-antitripszin szintje akut vagy krónikus gyulladások, bizonyos tumorok esetén magasabb lehet, de ennek nincs jelentősége, mert ezen emelkedés alapján nem lehet a gyulladást vagy a tumort diagnosztizálni.
Az alkalikus foszfatáz egy enzim, egy fehérje, amely segíti a sejtek működését. Az alkalikus foszfatáz nagy koncentrációban található azokban a sejtekben, amelyek a csontokat alkotják, illetve a májban találhatók. A májban kimutatható a sejtmembránon (a sejtek határán), amely illeszkedik az epecsatornákhoz (kicsi csövek, amelyek elvezetik az epét a májból a belekhez, ahol szükség van rá az étrendben előforduló zsírok emésztéséhez). Kisebb mennyisége az ALP-nek megtalálható a terhes nők méhlepényében és a bélben. Ezek a szervek mindegyike az ALP-nek különböző formáit tartalmazza. A különböző formákat izoformáknak és izoenzimeknek hívják.
Gyermekeknél a csontfejlődés miatt magasabb értékek fordulnak elő. Három fő típusa létezik: a bél, a méhlepény, és a nem-specifikus típusú. A vérben kimutatott alkalikus foszfatáz (AP) két leggyakoribb tipusa a máj és vázrendszer (csont) eredetű, éppen ezért főleg e szervek működéséről nyújt információt.
Szinonimák: AP
A fém toxikus hatását az alumíniumkohók dolgozói és más ipari mértékű alumínium-behatásnak kitett személyek esetében lehet kimutatni. A dialízis során a normál értéknél magasabb alumínium-behatásnak kitett vesebetegekben is kimutatható egy sor káros mellékhatás, köztük az agy és az idegrendszer károsodása. Az átlagemberek döntő többsége azonban soha nincs kitéve ilyen mértékű alumínium-behatásnak. Főként az ivóvízből, az élelmiszerekből, a savlekötő gyógyszerekből és a dezodorokból juthat a szervezetünkbe alumínium, nagyrészt alumínium sók formájában, de ezek meglepően nehezen szívódnak fel a testünkben - a bejutott alumínium csupán 0,1 százaléka szívódik fel a szervezetünkben. A bőrön keresztül is csak kis mennyiség szívódik fel, így a dezodorokból származó alumínium mindössze 3 százalékát teszi ki a vér alumíniumszintjének. Ezekből a forrásokból tehát nagyon nehezen juthat toxikus mennyiségű alumínium a szervezetünkbe.
Antimitokondriális antitest. Májzsugor dignosztikája, autoimmun hepatitis gyanúja.
Összesen 9, különböző mitokondriális antigén ellen termelődő autoantitestet sorolunk ide. Kiemelt jelentőségű az M2-antigén ellenes antitest, amely primer billiáris cirrhosisban szinte mindig kimutatható. A vizsgálattal a vérben található antimitokondriális antitestek (AMA) mennyisége mérhető. Az AMA-termelődés összefüggésbe hozható a primer biliáris cirrhosissal (PBC). A PBC olyan autoimmun rendellenesség, amely a májban található epevezetékek gyulladását és hegesedését okozza. Leggyakrabban a 35 és 60 év közötti nőknél fordul elő. A PBC blokkolja az epe áramlását, és fokozatos májkárosodást okoz. (Az epét a máj termeli, és a zsírok lebontását segíti). A PBC-ben szenvedők több mint. 90%-ánál jelentős koncentrációban fordulnak elő az antimitokondriális antitestek.
Petefészek működésének megítélésére szolgáló vizsgálat. Napjainkban, amikor a gyermek vállalás ideje a nőknél kitolódik, evvel a hormon méréssel és a petefészek egyéb vizsgálatával (transzvaginális UH, inhibin B, FSH) pontos képet lehet kapni a petefészek rezervjéről. A mért hormon érték és a stimulálható folliculusok között direkt összefüggés van, ami megbízhatóbb, mint az FSH és ösztradiol mérése. Meddőség, menopausa, PCOS diagnosztikájában segítség. Az AMH egyes esetekben olyan nőknek is rendelhető, akik asszisztált reprodukciós kezelésen esnek át, mint pl. in vitro fertilizáció (IVF); az AMH koncentráció összefüggést mutat a kezelésre várható válaszkészséggel. Alacsony AMH szint alacsony petefészek válaszkészséget jelent, ami azt jelzi, hogy valószínűleg kevés petesejt nyerhető a petefészek stimulációt követően. Ebből kifolyólag a vizsgálatot jellemzően más hormon tesztekkel és ultrahangos vizsgálattal (ez utóbbival megszámlálható a tüszők száma, ami a nő petesejt utánpótlását tükrözi) együtt kérik. Az AMH teszt a policisztás ovárium szindróma (PCOS) vizsgálatához is használható. Az AMH emelkedhet a nagyszámú tüszőnek köszönhetően. Néhány petefészek daganat jelentős mennyiségű AMH-t termelhet. Ha a hormon szintje a kezdetben is emelkedést mutat, akkor tumor markerként is használható, hogy segítse a terápiára adott válasz követését és a jelezze a betegség kiújulását. A referencia értékek laboronként eltérőek lehetnek, ezért két eredményt összehasonlítani nem szabad.
A szérumban mumpsz, hasnyálmirigy gyulladás, akut alkohol intoxicatio, veseelégtelenség, daganatok esetén emelkedik értéke. Nem specifikus vizsgálat. Daganatoknál, és étrend kiegészítők használata esetén is kaphatunk emelkedett értéket. Diabeteses nephropathia gyanúja esetén, valamint veseelégtelenség igazolására, kizárására. Macroamylase esetén állandó emelkedés figyelhető meg. Az amiláz a plazmafehérjékkel komplexet képez, aminek következtében ép veseműködés mellett is csökken a kiválasztása. Macroamylasaemiában jellegzetes a plazma amiláz koncentrációjának emelkedése, miközben a vizelet amiláz normál vagy csökkent. Az eltérés ritka, és klinikai jelentősége nincs.
Az aminosavak a fehérjék, így a vázizomzat alapvető építő kövei és további sok fontos feladatot látnak el, mint az enzimek termelése, izomzat,- szerveink, -szöveteink felépítése, fontos szerepük van a fehérje szintézisben, lényegében a szervezetünk teljes egészének működésében és felépítésében fontos szerepük van, a víz mellett a fehérjék teszik ki szervezetünk nagyobb részét.
Az autoimmun panel, mely a leggyakoribb autoimmun betegségek kimutatására szolgál. Többek között: Lupus, Sjögren szindróma, kötőszövetet érintő betegségek, Reumatoid arthritisz, Scleroderma. Az antitestek kimutatása segítséget ad az SLE, Sjögren szindróma, CREST-szindróma, Scleroderma, MCTD, PBC és Myositis valamint más reumás megbetegedések diagnosztizálásához és az átfedést mutató szindrómák azonosításához. A teszt a humán szérumban vagy plazmában lévő Autoimmun betegségek kimutatására szolgáló vizsgálati csomag. A meghatározással kötőszöveti betegségekként ismert szisztémás lupus, a Sjögren-szindróma, a rheumatoid arthritis, a dermatomyositis, a polymiositis, Scleroderma, szisztémás progressziv szklerózis tartozik ebbe a kategóriába.
Az antinukleáris antitest (ANA) gyüjtőfogalom, mely nagyon sokféle specificitású antitestet jelent. Az ANA sokféle szisztémás (és nem szisztémás) autoimmun betegségben, tumorokban, gyulladásokban is pozitív lehet. Az 1:40 titerben észlelt pozitivitás sok esetben önmagában nem jelent betegséget, de az 1:160 titerben pozitív lelet mindenképpen további diagnosztikai lépéseket indokol. Az ANA vizsgálat elvégzendő szisztémás autoimmun betegségek, SLE és rokon kórképek, ill. autoimmun hepatitis gyanúja esetén, valamint JIA diagnózisa esetén differenciáldiagnosztikai és prognosztikai céllal. Az ANA nagyon sokféle antitestet foglal magába.
Az anti-nukleáris antitestek a sejtmag különféle alkotórészei ellen termelődnek. ANA pozitivitás a szisztémás autoimmun betegségek jellemzője. Az ANA szűrőteszt ELISA módszerrel a sejtmagból extrahált mutatja ki. Hep-2 sejtek segítségével végzett indirekt immunfluoreszcenciával a sejtmag- és citoplazma-mintázatát adjuk meg titerrel. Az ANA pozitivitást tovább kell vizsgálni, mert segít a kollagenózisok differenciálásában, és besorolásában. Az antinukleáris antitestek (ANA) jelenléte szisztémás autoimmun reumás betegségre (SARD) utalhat. A HEp-2 sejteken végzett indirekt immunfluoreszcencia vizsgálat (IIF) az ANA meghatározására az általánosan használt teszt. A HEp-2 sejteken végzett vizsgálat az ANA kimutatás „Golden standardja”.
Az anti-nukleáris antitestek a sejtmag különféle alkotórészei ellen termelődnek. ANA pozitivitás a szisztémás autoimmun betegségek jellemzője. Az ANA szűrőteszt ELISA módszerrel a sejtmagból extrahált (ENA: Sm, RNP, SS-A, SS-B, Jo-1, Scl-70, valamint ds-DNA, nukleoszóma, hiszton és centromer) autoantitesteket mutatja ki.
A HEp-2 sejteken végzett indirekt immunfluoreszcencia vizsgálat (IIF) az ANA meghatározására az általánosan használt teszt. Egészséges egyének széruma azonban az esetek 20%-ában ANA pozitív; ezen antitestek többsége a tömött finoman granulált 70 (DSF70) antigén ellen irányul. Az ANA jelenlétét HEp-2 sejteken megbízható biomarkernek tekintik SARD-ban; az ANA pozitivitás és mintázat részét képezi az SLE klasszifikációs kritériumainak. A HEp-2 előnye, hogy nemcsak a mag hanem a sejt osztódási fázis elleni és citoplazmatikus antitesteket is kimutat. A HEp-2 sejteken végzett vizsgálat az ANA kimutatás „Golden standardja”.
Ez egy olyan vizsgálati módszer, mellyel számos információ olvasható ki az autoimmun betegségek sikeres diagnosztizálásában. Minden esetben orvosi szakvéleményt érdemes meghallgatni. ANA pozitivitás > 1:160 titerben is, kromatin negatív/pozitivitás és festődés, a mitózisban szerepet játszó különféle proteinek elleni antitestek kimutatása,ANA mintázat (homogén, pettyes) különleges ANA formák (pl. PCNA, CENP-F) , citoplazma mintázat (mitokondrium, riboszóma, aktin ), citoszkeleton festődés.
Az ANA vizsgálat kimutatja az antinuclearis antitest (ANA) jelenlétét a vérkeringésben. Az antitesteket (AT) a szervezet védekezését szolgáló immunrendszer termeli a szervezetbe bejutó idegen anyagok (például vírusok, baktériumok) ellen. Néha az immunrendszer meghibásodik, és olyan anyagokat termel, amelyekkel a szervezet saját sejteit és szöveteit támadja az idegen anyagok helyett, ezek az úgynevezett autoantitestek. Az autoantitestek termelésének következtében kialakuló betegséget autoimmunbetegségnek nevezük. Az sejtek maganyaga ellen termelt ANA az autoimmun folyamat jelzője. Több autoimmunbetegséggel hozható összefüggésbe, de leggyakrabban a systemás lupus erythematosusban jelenik meg.
Jellemzően ezek autoimmun eredetű betegségcsoportot fednek, az ún. vaszkultiszek (érgyulladással társuló betegségek) csoportját.
E betegségek kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is közrejátszhatnak. Egyéb, nem éreredetű kórképek is szóba jöhetnek, mint pl a reumatoid arthritis, vagy a colitis ulcerosa, vesemedence gyulladás, Crohn,gyulladásos bélbetegség, Wegener féle granulomatózis, szisztémás érgyulladás, és a reumás ízületi gyulladás. Az ANCA vizsgálat indikációi: akut glomerulonephritis, vasculitisek diagnosztikája, tüdővérzés különösen tüdő-vese szindróma esetén, asthma eosinophiliával és tüdőgranulómákkal, mononeuritis multiplex, makacs sinusitis vagy otitis, subglottikus trachealis stenosis,retro-orbitalis szövetszaporulat
Az androszténdion az androgén hatású szteroid hormon család tagja. A hormont a mellékvesekéreg és gonádok is termelik. A hormonnak tesztoszteron szerű hatása van, de annál sokkal gyengébb. Androszténdionból nőkben tesztoszteron, férfiakban ösztrogén termelődik. A hormonszint napi ingadozást mutat, a legmagasabb értékek reggel mérhetők. Az androszténdion szintek függnek a menstruációs ciklustól, ovuláció alatt a luteális fázishoz képest kétszer nagyobb érték is mérhető. Szteroid tartalmú gyógyszert szedőkön a vizsgálat nem értékelhető. PCOS, mellékvese daganatok, túlzott szőrösödés esetén.
Akkor kell a vizsgálatot elvégezni, amikor a bőr alatt kis dudorokat okozó granulomák (inflammatorikus sejtek tömörülése), elhúzódó köhögés, piros, könnyező szemek és/vagy más sarcoidosisra utaló tünetek mutatkoznak. Időszakosan, amikor valaki diagnosztizált, aktív sarcoidosisban szenved, a kórlefolyás követésére használják. Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) az endothelsejtek által termelt, a vérnyomás szabályozásában részt vevő enzim. Az ACE katalizálja az angiotenzin I (az inaktív fehérje) átalakulását angiotenzin II-vé. Az angiotenzin II erős vazopresszorként funkcionál: az artériák összehúzódását okozza, amelyek ideiglenes szűkülése növeli a bennük áramló vér nyomását. Aktív sarcoidosisban a betegek 50-80%-ánál emelkedett az ACE-szint – ez a betegség állapotától függően emelkedik vagy csökken. A vizsgálat segít a sarcoidosis diagnózisában, és a betegség követésében. Továbbá segít e teljes szervezetet érintő kórképet megkülönböztetni más hasonló tünetekkel járó kórképektől.
Annexin vizsgálat javasolt: tisztázatlan okú ismétlődő vetélésben, anti-foszfolipid szindróma (APS) diagnosztikájában, terhességi komplikációk kivizsgálásakor, véralvadási problémák
Annexin pozitivitás előfordulása: SLE ( Lupus ), RA ( reumatoid artritis ), APS ,ismétlődő abortusz,sikertelen IVF
Foszfolipid antitestek. Foszfolipid ellenes antitest-szindrómáról (APS) akkor beszélünk, ha az antiphospholipid antitest jelenlétéhez vénás és/vagy artériás thromboembolia társul.
Más esetben a foszfolipid ellenes antitestek habitualis abortust okoznak, ekkor is foszfolipid ellenes antitest szindrómáról van szó.
Akut, fertőző májgyulladás,HbsAg már nincs jelen, anti HBs még nem kimutatható.
Tünetek csökkennek.
Védőoltás ellenőrzésére szolgál. Tünetek után jelenik meg, és örökre megmarad.
A SLE-betegek 90 százalékánál anti-C1q antitestek mutathatók ki ELISA-val, de ezek ugyancsak jelen vannak membranoproliferatív glomerulonephritisben és rheumatoid vasculitisben is. A magas titerek proliferatív glomerulonephritisszel társulnak, ám ezen antitestek klinikai alkalmazhatósága meglehetősen behatárolt. Ugyancsak kimutatható vasculitis és kevert kötőszöveti betegségek esetén is.
Reumatoid artritis-re jellemző antitest, mely specifikusabb, mint az Reuma Faktor. A RA korai stádiumában gyakran pozitív. Az új RA klasszifikációs kritérium része. A pozitivitás rossz prognosztikai tényező. Az antitest pozitivitás évekkel megelőzheti a klinikai tünetek megjelenését.
A tireoglobulint kizárólag a pajzsmirigy termeli és legnagyobbrészt a pajzsmirigy follikuláris kolloidjaiban található. A pajzsmirigyhormonok, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) tireoglobulinból szintetizálódnak. Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedőknél gyakran megjelenik a tireoglobulin ellenes antitest (anti-TG autoantitest). Az egészségesek kb. 10%-ában található alacsony szinten anti-TG autoantitest; magas koncentrációban fordul elő Graves-kórban és a Hashimoto tireoiditiszben szenvedő betegek 30-85%-ában.
A Hashimoto-thyreoiditis (lymphocytás vagy autoimmun thyreoiditis) autoimmun betegség, amely a pajzsmirigy krónikus és fájdalommentes gyulladásához és végeredményben pusztulásához vezet. A folyamat ma még gyógyíthatatlan, de L-Thyroxinnal kezelhető. A betegséget az immunrendszer hibás működése okozza. A pajzsmirigy rendellenességek diagnosztikájában nagy szerepe van az AntiTPO szint ellenőrzésének, mely az tireo-peroxidáz elleni antitestet jelöli. A tireo-peroxidáz enzim egy olyan fehérje, ami a pajzsmirigy hormonok szintézisében játszik fontos szerepet, így az ellene termelt antitest befolyásolja a hormonok egymásba való alakulását. Ennek eredményeképp a szervezetben kevés pajzsmirigy hormon lesz, és kialakul a pajzsmirigy alulműködés.
Szinonimák: Anti TPO
Foszfolipid antitestek. Foszfolipid ellenes antitest-szindrómáról (APS) akkor beszélünk, ha az antiphospholipid antitest jelenlétéhez vénás és/vagy artériás thromboembolia társul.
Más esetben a foszfolipid ellenes antitestek habitualis abortust okoznak, ekkor is foszfolipid ellenes antitest szindrómáról van szó. Trombofilia, vérzékenység, meddőség
Foszfolipid ellenes antitest-szindrómáról (APS) akkor beszélünk, ha az antiphospholipid antitest jelenlétéhez vénás és/vagy artériás thromboembolia társul. Más esetben a foszfolipid ellenes antitestek habitualis abortust okoznak, ekkor is foszfolipid ellenes antitest szindrómáról van szó.Gyakori vénás thromboemboliák, gyakori artériás thrombosisok, ezek közül legveszélyesebb a cerebrovascularis thrombosis, a terhesség kiviselésének képtelensége (jellemző a 10. terhességi hetet meghaladó terhesség elvesztése, a 34. terhességi hét előtti koraszülés, vagy legalább három alkalommal bekövetkező spontán abortus a 10. terhességi hét előtt). Ilyen esetekben nagyon fontos gondolni foszfolipid ellenes antitest szindrómára is, s megfelelően felkészült laboratóriumokban vizsgálatokat végezni.
Az antimon ősidők óta ismert, üvegszínezéshez is használt elem. A szervezetben hosszú felezési idejű, bioakkumulatív és toxikus ezüstfehér fém. Rosszul vezeti az áramot és a hőt. Nem éghető. Folyamatos körforgásban van a talaj, légkör, felszíni, és felszín alatti vizek között. Az azbeszt korlátozása óta 2-7 százalékban antimon található a gépjárművek fékbetétjeiben. Kis adagban fejfájást, szédülést és depressziót okoz. Nagy adagban gyakori és heves hányáshoz vezet, amely pár napon belül halállal végződhet. Hosszú időn át történő fogyasztása, vagy belélegzése szív-, és tüdőproblémákat, ízületi-, illetve izomfájdalmat, gyomorfájdalmat, hasmenést, hányást, gyomorfekélyt okozhat. Rákkeltő hatása vizsgálatok tárgya.
Az antitrombin a máj által termelt fehérje, ami segít a vérrögképződést szabályozni (azaz egy természetes, enyhe hatású „vérhígító”). Az antitrombin vizsgálat az antitrombin aktivitását (funkció) és mennyiségét (antigén) méri a páciens vérében, a fokozott vérrögképződési hajlam felmérésére használatos. Normális esetben, ha megsérül egy ér, a szervezetben elindul a véralvadásnak nevezett komplex folyamat, aminek eredményeként kialakul a vérrög, ez megakadályozza a további vérveszteséget. Ez a folyamat magába foglalja az alvadási faktornak nevezett fehérjék sorozatos aktiválódását, ez az alvadási kaszkád. Az antitrombin ennek a folyamatnak a szabályozásában segít azáltal, hogy számos aktivált alvadási faktort gátol, többek között a trombint, a Xa, IXa és XIa faktorokat, ezzel lelassítja a folyamatot, és megelőzi a túlzott vagy nem megfelelő alvadást (trombózis).
A vizsgálat a trombózis leggyakoribb genetikai hajlamosító tényezőjének kimutatására szolgál. A véralvadási rendszer egyik tagja az V. faktor, melynek génje többféle változatban fordul elő az emberek körében. Az egyik ilyen változatot hívják Leiden-mutációnak. V. Faktor genetikai vizsgálata, véralvadási zavaroknál, vetéléseknél van jelentősége a vizsgálatnak. Továbbá ajánlatos családtervezés előtt, és oralis fogamzásgátló használata előtt is elvégezni.
Az apolipoprotein E nevű fehérje az APOE génről termelődik, és a vérben keringő 5-féle fő apolipoprotein (A-E) egyike. Ezzel a teszttel a vizsgált személy DNS-éből meghatározható az APOE-formák kombinációja, vagyis, hogy milyen az illető APOE-genotípusa. Az APOE-nek három különböző változata (allélja) létezik: epszilon 2, epszilon 3 és epszilon 4 (APOE-ε2, APOE-ε3, APOE-ε4). Az APOE-ε3 a leggyakoribb, a népesség 60%-ában megtalálható.
Az apolipoproteinek fehérjék, a zsírokat szállítják a keringésben. Az ApoA a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) komponense; hozzájárul ahhoz, hogy a HDL az erek felől eljuttassa a felesleges zsiradékot a májba, ahol az aztán újra felhasználódik, vagy kiválasztásra kerül az epén keresztül. Az ApoA két típusa (I, II) közül az ApoA1 található meg nagyobb mennyiségben; a laboratóriumok ennek szintjét mérik.
Az apolipoprotein A1 egy fehérje, különleges szerepe van a lipid-anyagcserében. komponense.Az apolipoproteinek fehérjék, a zsírokat szállítják a keringésben. Az ApoA a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) komponense; hozzájárul ahhoz, hogy a HDL az erek felől eljuttassa a felesleges zsiradékot a májba, ahol az aztán újra felhasználódik, vagy kiválasztásra kerül az epén keresztül. Az ApoA két típusa (I, II) közül az ApoA1 található meg nagyobb mennyiségben; a laboratóriumok ennek szintjét mérik.
A vérplazma emelkedett lipidszintje a cardiovascularis betegségek kialakulásának egyik legfőbb kockázati tényezője. Az apolipoprotein E (apoE) szerepe a lipid anyagcserében és a koleszterin transzportjában jól ismert. A vérben keringő zsírok és koleszterin felhalmozódása köztudottan az erek és a szív károsodásához, majd később nagyon súlyos, kóros állapotokhoz, végül sok esetben halálhoz vezetnek.
Az apolipoproteinek a zsír-anyagcsere elengedhetetlen részét képezik. A lipoproteinek összetevői olyan molekulák, amelyek az elfogyasztott ételben lévő lipideket a véráram segítségével a bélből a májba és a szervezet sejteihez szállítják. Az apolipoproteinek adják a lipoproteinek szerkezeti egységét. Sok szakember úgy gondolja, hogy az Apo B-100 szint az LDL-nél jobban használható az érelmeszesedéses szívbetegség kockázatának becsléséhez. Mások ezzel nem értenek egyet, úgy vélik, hogy az Apo B-100 csak a többi szívet vizsgáló rizikómarkerrel (pl. Apo A-I, Lp(a) és hs-CRP) együtt nyújthat használható információt.
Az APTI vizsgálat a véralvadást szabályzó egyik enzimrendszer működését ellenőrzi. A ritka, veleszületett vérzékeny betegségeket többek között ezzel a vizsgálattal diagnosztizálhatják.
Trombózis hajlam, faktorhiányok
Súlyos mérgezés!!! Ivóvíz szennyezés gyanúja esetén. Az arzén a legmérgezőbb félfém. Nemcsak az emberre, hanem minden magasabb rendű élőlényre nézve is mérgező. Bár az arzén okozta mérgezések megritkultak, de ma is előfordulnak. A szervezetbe jutó arzén az enzimekhez kapcsolódva, gyomorpanaszokat, nyelőcsőfájdalmat, hányást és véres hasmenést okozva befolyásolja a sejtfolyamatokat. A mérgezés után a bőr hideg és nyirkos lesz, a vérnyomás lezuhan, a beteg görcsök között kómába esik. Az arzénmérgezés krónikus is lehet: ilyenkor hosszabb időn át gyengeséget, fáradtságot okoz. Károsodnak az idegek, ami szúró fájdalommal, zsibbadással és átmeneti bénulásokkal jár. A halált végül szívelégtelenség, a csontvelő helytelen működése vagy fertőzés okozhatja. Ha a mérgezést egyetlen nagy dózis okozza (akut mérgezés), a halál egy napon belül (bizonyos esetekben már néhány óra múlva) bekövetkezhet. Akut mérgezés esetén az arzén elsősorban a bél nyálkahártyájára hat, igen hamar. Tünetei: fájdalmak, hányinger, hányás, hasmenés, izzadás és a torokban kaparó-égő érzés – ezeket ájulás és halál követheti.
Az antistreptolizin (AST ) érték arra utal, hogy van a szervezetben valahol valami góc. Ez bakteriális gócot jelent / streptococcus gennykeltő baktérium jelenlétét/. Ezért ilyenkor gócvizsgálatokra szokták küldeni a beteget. Legtöbbször mandulagyulladás lehet a háttérben. Vese-, szív-, és ízületi betegségek okozója lehet.
A vaginózis és vaginitis differenciáldiagnosztikájához javasolt az Atopobium vaginae, Gardnerella vaginalis, Ureaplasma urealyticum és Trichomonas vaginalis tesztek együttes elvégzése. A hüvely normális savas kémhatású védőflórája, a laktobacillusok elpusztulása következtében vegyes baktériumgyülem telepszik a hüvelybe, ami kellemetlen szagú folyást okoz, Gyakran társul a méhnyakcsatorna gennyes gyulladásához, A kenetben látott vegyes baktérium flóra legfontosabb tagja a Gardnerella vaginalis, ami férfiak prosztatagyulladásában is szerepet játszik.
Az autoimmun hólyagos bőrbetegségben szenvedők vérében a saját szervezetet megbetegítő ún. autoantitestek keringenek.Ezek hatására a bőrön és gyakran a nyálkahártyákon is kisebb-nagyobb hólyagok,
ezek nyomán hámhiányos területek jönnek létre. Ide tartozik a pemphigus, a pemphigoid és a Duhring betegség is többek között, melyek különböző kiváltó okra visszavezethető, igen súlyos állapotot okozó betegségek.
A krónikus izomgyulladással járó betegségeket idegen szóval myositisnek nevezzük. A betegségek mindegyikére jellemző a tartósan fennálló izomgyulladás, ami izomgyengeséggel, izomfájdalommal, esetleg lázzal jár. A betegség pontos kiváltó oka egyelőre nem tisztázott, az azonban már régóta ismert, hogy a myositisben szenvedő betegek immunrendszere ‘hibásan’ működik. Mivel myositisben leggyakrabban a comb és a felkar izmai érintettek, a betegek sokszor arra panaszkodnak, hogy a lépcsőn járás, az ülő helyzetből való felállás vagy éppen a kar emelése, a fésülködés és az ahhoz hasonló mozdulatok nehezebbek, mint korábban. Az izom érintettségén és a bőrtüneteken túl a betegség előrehaladtával gyomor- bélrendszeri és légzőszervi tünetek is jelentkezhetnek, sőt súlyos esetben a betegség a szívizmot is megtámadhatja. Fájdalmas nyelés, gyomorégés, székrekedés jelezheti, hogy a gyulladás továbbterjedt az izmokról. Ahhoz azonban, hogy a diagnózis felállítható legyen, a fenti tünetek felismerése mellett néhány vizsgálat elvégzése is szükséges. A már korábban említett vérvizsgálatból egyrészt kimutathatóak a myositisre jellemző autoantitestek, valamint további olyan enzimek (az ún. CK – creatin kináz) amelyeknek szintje jelzi az izomkárosodás mértékét.
Vannak a májnak autoimmun betegségei (a szervezet immunrendszere önmagát támadja), valamint egyes vírusok hosszú évek alatt rombolják a máj szerkezetét, működését. A betegek gyengeséget, fáradékonyságot panaszolhatnak, nem ritkán étvágytalanok, émelyegnek. Testsúlyvesztés is előfordulhat. Van egy olyan autoimmun epeúti betegség, melynek korai tünete a bőrviszketés. Gyakran ezek a betegek a bőrgyógyászaton kezdenek, és a laborvizsgálat tereli a figyelmet a májbetegség felé.Nem javuló májgyulladáskor szükséges szövettannal együtt vizsgálni.
A B1-vitamin agyserkentő vitaminnak tekinthető, mivel kedvező a hatása az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Vízoldékony, a többi B-komplex-vitaminhoz hasonlóan a fölösleg kiürül, nem tárolódik a szervezetben, ezért naponta pótolni kell.A tiamin fokozza a vérkeringést, valamint segíti a vérképződést, a szénhidrát-anyagcserét és a savtermelést, amely a megfelelő emésztéshez szükséges. Optimalizálja a szellemi tevékenységet és az agyi funkciókat. Pozitív hatást gyakorol az energiatermelésre, a növekedésre, az éhségérzetre és a tanulási képességekre. Antioxidánsként is hatékony, mivel védi a szervezetet az öregedés, az alkoholfogyasztás és a dohányzás degeneratív hatásaitól.Kevés olyan ember létezik, aki tiaminból nem igényel többletbevitelt. A cukor és a feldolgozott szénhidrátok fogyasztása, a rendszeres testmozgás, az alkohol- és a teafogyasztás, valamint a terhesség mind-mind fokozza a szervezet B1-vitamin igényét, és ez a kor előrehaladtával csak tovább nő. De például a szívbetegségek megelőzése is sokkal nehezebb feladat, ha nem jut a szervezetünk elegendő B1-vitaminhoz. A magas vérnyomás kezelésére, a pangásos szívelégtelenségre és a vízvisszatartásra gyakran felírt vizelethajtó szerek pedig tovább csökkentik a szervezet tiamintartalékait (sok más tápanyaggal egyetemben), így ezeket ismét csak pótolni kell.
A holo-transzkobalamin (HTC) a B12-vitamin biológiailag aktív fragmentuma, mely pontosabban jelezheti a B12-vitamin-ellátottságot, mint a szérum össz-B12-vitamin-szintje. B12-vitamin-hiány gyanújakor a holoTC-koncentráció meghatározása az elsőként javasolt teszt, mivel a csökkent értékek már a korai hiányállapotot is jelzik. Számos vizsgálat igazolta, hogy az alacsony HTC szint egyértelműen összefügg a sejtek B12 hiányos állapotával. Alacsony HTC szintet találtak a vegetáriánusoknál, időseknél, B12 felszívódási zavar esetén, időskori szellemi hanyatlás állapotában, preszenilis demenciák esetében (pl. Alzheimer kór), stb.Összességében azonban megállapítható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló laboratóriumi módszerek közül a HTC meghatározás jelzi a legpontosabban az intracelluláris B12 anyagcsere állapotát.
A B12 vitamin vagy B12-vitamin (kobalamin) vízben oldódó vitamin, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az agy és a központi idegrendszer működésében, valamint a vérképzés folyamatában. A B-vitamincsoport tagja. Emellett szerepet játszik még a sejtek anyagcseréjében, részt vesz a nukleinsavak felépítésében, befolyásolja a szervezet fehérjeszintézisét, elősegíti az aminosavak fehérjékbe való beépülését és fokozza ezek hasznosítását.
A normál tartomány alsó részébe eső B12-vitamin szint esetén tüneteket mutató betegnél homocisztein vizsgálatot kell végezni. Számos állapotban alacsonyabb a B12-vitamin szint: vashiány, egészséges terhesség utolsó szakasza, vegetarianizmus, a gyomor részleges eltávolítása, vékonybél-károsodás, cöliákia, orális fogamzásgátlók szedése, parazitafertőzés, hasnyálmirigy-működés elégtelensége, kezelt epilepszia és időskor.
Normálisnál magasabb a B12-vitamin szint: veseelégtelenségben, májbetegségben, mieloproliferatív kórképekben.
Vízoldékony, könnyen felszívódik. A kiürített mennyiség mindig a szervezet igényeitől függ, és fehérjeveszteséghez társulhat. A többi B-vitaminhoz hasonlóan a szervezetben nem tárolódik, és rendszeresen pótolni kell táplálékkal vagy étrendkiegészítőkkel. Riboflavin szükséges a vörösvérsejtek képződéséhez, az antitestek termeléséhez, a sejtlégzéshez és a növekedéshez. Enyhíti a szem fáradtságát, és fontos a szürkehályog megelőzésében és kezelésében. Segít továbbá a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék metabolizmusában.
A más néven niacinként is ismert B3-vitamin valójában egy egész tápanyagcsoportot takar, ide tartozik például a nikotin-amid és a nikotinsav is. A többi B-komplex-vitaminhoz hasonlóan a B3-vitamin részt vesz a szervezet energiaellátási folyamataiban. A B3-vitamin két származéka (a nikotinamid-adenin-dinukleotid és a nikotinamid-adenin-dinukleotid-foszfát) kiemelt szerepet játszik a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok átalakításában a szervezet számára hasznosítható energia létrehozásakor. A B3-vitamin vegyületei részt vesznek a szervezetre káros szabadgyökök semlegesítésében is, így a B3-vitamin nem csak a szervezet energiaellátásában tölt be fontos szerepet, hanem véd a sejtszintű károsodás ellen is.
Az anyagcsere-folyamataink egyik kulcsszereplője, a B5-vitamin minimális mennyiségben gyakorlatilag minden ételben megtalálható. Erre utalhat a neve is: a görög eredetű pantoténsav szóban a panto- előtag azt jelenti, minden. Ha gyakran tapasztaljuk, hogy ég a talpunk, érzékeny a sarkunk, netán lehangoltak, kimerültek vagyunk; izomgörcsök vagy gyakori fejfájás gyötör minket, akkor előfordulhat, hogy a szervezetünkben nincs elegendő B5-vitamin. Vízben oldódó vegyület lévén a vizelettel könnyen távozik, csak pár napos készlettel rendelkezünk belőle, ezért lehet szükség a pótlására. A jó hír az, hogy nem kell mindenáron avokádón élnünk, noha sok benne a B5-vitamin. Ha a görög joghurtot, tejet, a brokkolit és a fodros kelt, illetve a szárnyasokat, a tonhalat és a marhamájat szívesebben választanánk, akkor is jól járunk, mert ezek mind nagyszerű forrásai a B5-vitaminnak. Befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat és a hormonháztartást: szerepe van a nemi hormonok képzésében, valamint a mellékvese által előállított stresszoldó hormonok szintézisében is, ezért nyugtató hatású. Részt vesz a zsírok és szénhidrátok lebontásakor felszabaduló energia hasznosításában.Segít fenntartani a szervezet egészséges koleszterinszintjét, így közvetve megakadályozni a veszélyes lerakódásukat az erek falában. Jelentős a szerepe az idegsejtek közötti kommunikációban: fontos az idegrendszer normál működéséhez.Székrekedéskor is segíthet, mert serkenti a bélmozgásokat.
A B6-vitamin vagy más néven piridoxin vízben oldódó vitamin, amely a B-komplex-vitaminok egyik tagja, és számos formában fordul elő ételeinkben és az emberi szervezetben. A Wikipédia szerint a B6-vitamin olyan vitamin, amelyet az 1930-as években a patkányok táplálkozásának tanulmányozásakor fedeztek fel. Hogy a nevében is jelezzék a piridinhez hasonló felépítését, piridoxinnak nevezték el. Később kimutatták, hogy a B6-vitamin még két másik, teljesen eltérő kémiai alakban is létezik (ez a piridoxál és a piridoxamin). A vitamint gyakran a bőr egészségével hozzák összefüggésbe, mivel a bőrgyulladás kockázata megnő, ha B6-vitaminban hiányos állapot áll fenn a szervezetben. A B6-vitamin fontossága azonban jóval túlmutat a bőr egészségével kapcsolatos tényezőkön, mivel ez a vitamin számos fiziológiai és élettani folyamatban vesz részt, és kiemelt szerepet tölt be a szervezet optimális működésében.
A folát, ami úgy is ismert, mint B9-vitamin, egy fontos vízben oldódó vitamin, aminek több szempontból is szerepe van az egészségünkben. Támogatja a sejtosztódást és segít új sejteket képezni a DNS-ek másolásával és létrehozásával. Ezen kívül segít a szervezet számára hasznosítani a B12-vitamint és bizonyos aminosavakat. A folát hiánynak súlyos következményei lehetnek, fáradtság, fájdalmas szájsebek és növelheti a kockázatát a születési rendellenességek kialakulásának, mint például a szívbetegségek, nyitott gerinc és az anenkefália (idegcső fejlődési zavara). A folsav a folát szintetikus formája, megtalálható a legtöbb terhességi vitaminban és étrendkiegészítőben. Az orvosok gyakran ajánlanak folsavat terhesség alatt, hogy biztosítsák a szervezet számára szükséges folát mennyiséget és kivédjék a terhességhez kapcsolódó komplikációkat.
A berilliummérgezések több formája ismert, ezek többségét az anyagok por alakja okozza.
Toxikus tüdőgyulladás
Berilliózis
A bilirubin vagy epefesték a hem sárga színű, normális bomlásterméke. A vörösvérsejteket lebontó szervekben, lépben, májban, bizonyos típusú nyirokcsomókban keletkezik. Bizonyos betegségekben (májgyulladás, epepangás, fokozott vörösvértest lebontás) megnő a vérszintje, és felhalmozódik a bőrben és a szem ínhártyájában (sárgaság; icterus).
A bilirubint keletkezési állapotában (indirekt, nem konjugált bilirubin) a májsejtek nem képesek kiválasztani. A májban ehhez glükuronsav kötődik (direkt, konjugált bilirubin), ez utóbbit a májsejtek az epébe választják ki, és az epén keresztül a bélbe kerül, ahol urobilinogénre bomlik. Ennek egy része felszívódik és visszakerül a májba. (Enterohepatikus körforgalom). Más része oxidációval urobilinné alakul, és a vizelettel kiválasztódik (ez adja a vizelet sárga színét). A vissza nem szívódott urobilinogén redukcióval szterkobilinné alakul a bélben, és a széklettel ürül (ez adja a széklet barna színét).
A biológiailag aktív tesztoszteron a szabad, fehérjékhez nem kötött tesztoszteron. Ez az össz-tesztoszteron mintegy 2%-a. A legnagyobb mennyiségben a szexhormonkötő globulinhoz (SHBG, sex-hormonebinding globulin) és albuminhoz kötődik. Az SHBG a tesztoszteron mellett az ösztradiolt is köti. A tesztoszteron mérés indikációja: nemi jelleg kialakulásának késése, elégtelensége, hypogonadismus, hyperandrogenismus, hirsutismus. Nőkben ugyanezek az okok jelentik az ösztradiol- és a progeszteron mérések indikációit is.
Belélegzés esetén: légzőszervi irritáció, okozhat rossz leheletet, fémes ízt és fogínygyulladást. Lenyelése: hányinger, étvágytalanság és súlyveszteség, rossz közérzet, albuminuria, bélgyulladás, hasmenés, bőrreakciók,szájnyálkahártya-gyulladás, fejfájás, reumás fájdalom, és egy fekete vonal képződhet az ínyen a bizmut-szulfid lerakódása miatt. Lenyelés: befolyásolhatja a máj- és a vesefunkciót. Okozhat vérszegénységet és fekélyes szájgyulladást. A bizmut és sói vesekárosodást okoznak. A károsodás mértéke nem súlyos, de nagy dózisban halálos is lehet. Az iparban úgy ítélik meg, hogy a nehézfémek közül a legkevésbé mérgező (összehasonlítva ólommal, arzénnal, antimonnal stb.), feltehetően ez a bizmut sók gyenge oldhatóságának köszönhető. Időnként súlyos, halálos kimenetelű mérgezés is felléphet. Ismertek még egyéb toxikus hatások is, rossz közérzet, albumin vagy más fehérje jelenléte a vizeletben, bőrreakciók és egyes esetekben súlyos bőrgyulladás.
A szívelégtelenség egy olyan állapot, amelyben a szívizom összehúzódó erejének, és ezzel teljesítményének csökkenése folytán a szívbeteg mindennapos tevékenysége kényszerűen korlátozott. A BNP-hormon vérben történő meghatározásával még a panaszmentes szakaszban, időben felismerhető a sportolóknál jelentkező ismeretlen eredetű szívmegálláshoz vezető megbetegedésre való hajlam. A BNP rendszeres időközönként végzett meghatározásával időben kiszűrhetők azok a személyek, akinél a panaszmentes balkamrai zavar veszélye fennáll. Ezeknél a személyeknél a részletes szívgyógyászati kivizsgálással, és ezt követő kezeléssel megelőzhető az ismeretlen eredetű hirtelen szívmegállás.
Elsősorban csontdaganat, illetve csontáttétek korai kimutatására alkalmas.
A Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek. A Lyme-kóros betegek mintegy 30%-a nem veszi észre a csípést. Fontos a korai felismerés és a kezelés megkezdése a tünetek enyhítésére; ennek elmulasztása életre szóló krónikus állapotot eredményezhet. Láz szinte sohasem jelentkezik, jellemző tünet viszont a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt (erythema migrans, terjedő bőrpír), a széli részén lassan terjed, és átmérője idővel akár az 50-100 millimétert is elérheti, valamint az erős égető érzés az ízületeknél. Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. Szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladás lehet a következménye.
A defenzinek antibiotikus hatású fehérjék, amelyek különféle mikroorganizmusok (gombák, baktériumok és néhány vírus) ellen védik a bélrendszert. Ezek az anyagok a veleszületett immunrendszer részei. A nyálkahártya többi védelmi rendszerével együttműködve a defenzinek az első védelmi vonalat alkotják. Mind a béta defenzin, mind a szekretorikus IgA vizsgálatával a közelgő gyulladásos epizódot nagyon korai stádiumban fel lehet ismerni. Az emésztés szabályozásában és a nyálkahártyák állapotának fenntartásában főképp a bélflóra játszik döntő szerepet. Amennyiben ezek az értékek megemelkednek a székletben, úgy a nyálkahártya fokozott áteresztőképességéről beszélünk, valamint Crohn betegségben a közelgő shubra figyelmeztet.
A humán chorion gonadotrop (HCG) hormon normálisan csak a terhesség során található meg a vérben és a vizeletben. A terhességet alátámaszthatja, hogy a terhesség korai szakaszában a HCG mennyisége körülbelül kétnaponta megduplázódik.
Ektópiás terhesség, és spontán abortusszal végződő terhesség esetén a terhességi kornak megfelelő normál cirkuláló HCG szintnél alacsonyabb értékeket találunk, míg gyakran magasabb szint mutatkozik többszörös terhesség esetében.
A heredaganatos betegek 10%-nál a hCG emelkedett.
Minden magvas sejt felszínén megtalálható. Egészséges egyéneknél viszonylag állandó mennyiségben termelődik és a természetes sejtregenerációs folyamatok részeként a testfolyadékba kerül. Lymphoid daganatok gyanúja, a kórlefolyás és a terápiás válasz követése esetén szükséges a vizsgálat. Továbbá: HIV fertőzés progressziójának követése, dializált betegek B2-M koncentrációjának követés, Vesetranszplantációt követően, myeloma multiplex esetén. A B2M gyakran emelkedett a vérben olyan rákos megbetegedésekben, mint a mieloma multiplex és a limfóma, továbbá gyulladásos betegségek és fertőzések (pl.: HIV, CMV) esetében is. Mivel a B2M megnő vérképzőrendszeri daganatos betegségekben, így hasznos tumor marker lehet. Jóllehet a B2M a veseműködés vizsgálatára is használható, ez a cikk a tumor markerként való alkalmazásra összpontosít.
Inzulin előanyaga. Szükség van-e inzulinra, diabetes fokának megállapítása céljából végezzük. Vajon mennyi inzulint termel a szervezetem? Mekkora az esélyem az inzulinrezisztencia vagy a cukorbetegség kialakulására? 1 vagy 2-es típusú cukorbeteg vagyok? Állandóan leesik a vércukrom, mi lehet az oka? Ha felmerül az inzulinrezisztencia és/vagy a cukorbetegség gyanúja, alacsony vércukor szintek esetén, amit "hipózásnak" is hívunk, 1-es vagy 2-es típusú diabetes elkülönítésére, inzulin vagy gyógyszeres kezelés eredményességének igazolására, kiderüljön, hogy valóban szükséges-e inzulinos kezelés vagy elég a tabletta.
Más néven: CRP ultraszenzitív meghatározása. Gyulladások érzékeny jelzője, szintje az állapot súlyosságával arányosan növekedik. A gyulladás elmúltával gyorsan csökken értéke.
Komolyabb gyulladás esetén nagyobb mértékű ( több százas ) lehet az emelkedés.
A C-vitamin a szervezet számos anyagcsere-folyamatában nélkülözhetetlen nutriens, többek között a szabad gyökök semlegesítésében, az egészséges bőr megőrzésében, illetve az inak és csontok fejlődésében játszik kiemelt szerepet. Antioxidáns hatásának köszönhetően semlegesíti a káros szabad gyököket, amelyek a sejtek öregedését vagy rákos elfajulását idézik elő. A fehérvérsejtekkel együtt a szervezet fertőzésekkel szembeni védelmében is részt vesz. A C-vitamint a véráram szállítja a megfelelő helyekre, a felesleget a szervezet a vizelettel üríti. A kutatások szerint világszerte a C-vitamin a leggyakrabban szedett vitamin – életkortól és életmódtól függetlenül (akár önmagában vagy multivitamin formájában). A C-vitamin egy vízben oldódó tápanyag, amely a vizeleten keresztül könnyen kiürül a szervezetből, ha nincs rá szükség.
A vizsgálattal a C. difficile A és B toxinját lehet kimutatni friss vagy fagyasztott székletmintából. A C. difficile egy olyan baktériumfajta, amely az egészséges gyermekek mintegy 70%-nak, az egészséges felnőttek kb. 5%-nak a bélrendszerében is megtalálható. Azon baktériumok közé sorolható, amelyek a vastagbél úgynevezett normál flóráját alkotják. Hasi fájdalmakkal, lázzal járó többnapos hasmenés esetén, és/vagy antibiotikumos kezelést követő émelygés, hányinger esetén kérhetik a vizsgálatot. A Clostridium difficile az antibiotikum-használattal összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója. Szinte mindegyik antibiotikummal kapcsolatosan leírtak már Clostridium difficile okozta infekciót, azonban leggyakrabban fluorokinolon, amoxicillin-klavulánsav, cefalosporinok, clindamycin szerepelnek az anamnézisben. A tünetmentes hordozástól a súlyos, életet veszélyeztető pseudomembranosus colitisig bármilyen megjelenési formájára számíthatunk. A recidívák magas aránya miatt nagy dilemmát jelent a betegek gyógyításában.Csomagajánlatban elérhető vizsgálat (hasmenés alap)
A komplement rendszer a szervezet veleszületett immunrendszerének a része, a keringő vérfehérjék egy csoportja, amely a gyulladásos válasz mediátoraként szerepel. Főleg az idegen anyagok, a baktériumok és a vírusok elpusztításában vesz részt. A CH50 (totál komplement aktivitás) méri a teljes klasszikus komplement út működését, C1-C9-ig. Ha ez a mérési eredmény kívül esik a normál tartományon, akkor mind a 9 komplementszintet egyenként meg lehet határozni az öröklött vagy a szerzett hiány megállapítására. A vizsgálat az autoimmun betegségek aktivitásának a monitorozására is használható.
A szervezet természetes immunitásának fontos alkotórésze a komplement rendszer. Gennyes fertőzések gyakori előfordulása, ill. autoimmun betegségek megjelenése esetén,a betegség aktivitásának meghatározására. A C3 a májban képződik, a legnagyobb mennyiségben termelődő komplement fehérje (kb. 70%). Mint akut fázis fehérje számos gyulladás esetében emelkedik a szintje. A csökkent C3 szint oka lehet aktív SLE, reumatoid artritisz, DIC,bakteriális endokarditisz, parazitás fertőzések, vírushepatítisz, bakteriális szepszis.
A szervezet természetes immunitásának fontos alkotórésze a komplement rendszer. Gennyes fertőzések gyakori előfordulása, ill. autoimmun betegségek megjelenése esetén,a betegség aktivitásának meghatározására. A mindennapi gyakorlatban a C3, C4 faktorok mérése terjedt el. A C3 a májban képződik, a legnagyobb mennyiségben termelődő komplement fehérje (kb. 70%). Mint akut fázis fehérje számos gyulladás esetében emelkedik a szintje. A csökkent C3 szint oka lehet aktív SLE, reumatoid artritisz, DIC,bakteriális endokarditisz, parazitás fertőzések, vírushepatítisz, bakteriális szepszis.
A szervezet természetes immunitásának fontos alkotórésze a komplement rendszer.
Gennyes fertőzések gyakori előfordulása, ill. autoimmun betegségek megjelenése esetén,a betegség aktivitásának meghatározására.
A CA 125 egy protein, amelyet a szervezet bizonyos sejtjei állítanak elő. Ide tartozik a méh, petevezetékek, méhnyak, peritoneum, pleura. A megemelkedett érték értelmét csak a betegről már eddig összegyűjtött információ kontextusában kaphatjuk meg, mert ez a protein nagyon sok rosszindulatú és jóindulatú állapotban megemelkedhet. Olyan betegeknél, ahol már tudjuk, hogy a rákos megbetegedés jelen van (pl. petefészek rák), a CA 125 hasznos lehet a betegség fejlődésének a nyomon követésére. A csökkenő érték gyógyulást és az emelkedő érték a betegség visszatérését jelentheti.
A tumormarkerek közül egyedüliként a HE4 mutatja ki legnagyobb arányban a petefészekrákot, különösen a megbetegedés első, korai és tünetmentes szakaszában. A CA-125 és HE4 vizsgálat együttes alkalmazása vezetett a legmagasabb (76,4 %-os) szenzitivitásra 95 %-os specifitás mellett. A HE4 ezen kívül a CA-125-nél szenzitívebb a méhnyálkahártyarák korai fázisában is. Ha magas HE4 szérumszint mellett normál CA-125 értékeket mérnek, akkor az petefészekrák vagy más típusú rákos megbetegedés (pl. méhnyálkahártyarák) jelenlétére utal
A CA 15-3 teszt klinikai haszna a kezelésben részesülő emlőrákos betegek terápiára való reagálásának monitorizálásában rejlik, mivel a növekvő, ill. csökkenő értékek a betegség progressziójával vagy regressziójával vannak összefüggésben. A CA 15-3 teszt szűrési eljárásként nem ajánlott, azonban kiegészítő használata az emlőrákban szenvedő betegek kezelése során széles körben elfogadottá vált.
A CA 19-9 szint gyakran magas különböző gyomor-bélcsatorna eredetű rosszindulatú megbetegedésekben, pl. hasnyálmirigy-, vastagbél-, gyomor- és májkarcinómában szenvedő egyének mintáiban. A CA 19-9 eredmények hasznosak lehetnek az ezekkel a betegségekkel diagnosztizált rosszindulatú betegségekben szenvedő egyének monitorizálása során.
Szinonimák: ca 19-9
Gyomor és bélrendszeri daganatok esetén. A klinikai alkalmazásban a CA 50 kevéssé előnyös a diagnózis szempontjából, de nagyon hasznos a hasnyálmirigyrákos betegek követésére. Ez meglepően hasonlít a CA 19-9 eredményhez. A CA 50 mérsékelten magas szérumszintje jóindulatú májkárosító betegségekben is megfigyelhető, különösen sárgaság esetén. Ezért ezt figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a marker legelőnyösebb legyen. Más gyomor-bélrendszeri rákokban a CA 50 más korábban definiált markerekkel kombinálva további információkat adhat néhány kolorektális, epeúti vagy gyomorrákos betegek értékeléséhez. Jelenleg a klinikai onkológiában számos új felmerülő tumor markert alkalmaznak. Ezeknek a markereknek a megismerése, képességeik és korlátai lehetővé teszik számunkra, hogy hatékonyan használják fel őket a rákos betegek értékelésében.
Számos tanulmány foglalkozott a CA 72-4 potenciális klinikai hasznosságával a gasztrointesztinális (GI) és a nőgyógyászati rákban, amely 40% -os érzékenységet mutatott a vastagbélrákban és a gyomorrákban, valamint 50% -ánál a petefészekrákban, és összességében több mint 95% . A GI-vel vagy a nőgyógyászati rosszindulatú betegséggel rendelkező betegek longitudinális értékelése azt mutatta, hogy a CA 72-4 szérumszintek szignifikáns emelkedése előre jelezheti az ismétlődő betegségeket. Ezenkívül a CA 72-4 kombinációja más ismert szérum markerekkel, például CEA és CA 19-9 gasztrointesztinális rák vagy CA 125 petefészekrák esetén, azt mutatta, hogy az érzékenység növekedése elérhető a teljes specifitás , Javítva a betegek megfigyelésének lehetőségét. Összefoglalva, ezek az eredmények erős érveket szolgáltatnak a CA 72-4 alkalmazásához ezen neoplasztikus betegségek kezelésében. Gyomorrák monitorizálására is szolgál. Továbbá gyomor polipok, májcirrózis, nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigy rákoknál is adhat információt.
A vírus okozta gyomor és bélbetegségek 30-40%-áért, a gasztroenterális járványoknak pedig 75-89%-áért a calici vírusok felelősek, amelyek hasmenést, intenzív hányást, esetleg lázat okoznak. A calici fertőzés nagyon gyors lefutású, ezért sokszor nem fordulnak orvoshoz a vírus hordozói, így gyakran nem derül fény a betegséget okozó vírus eredetére. Kortól függetlenül bármely életszakaszban előfordulhat. A calici vírus nagyon gyorsan mutálódik, így akik már átestek a megbetegedésen, azok számára sem jelent hosszú védettséget, ebből adódóan védőoltással nem előzhető meg. Járványok főként a zárt közösségekben, mint például iskolákban, óvodákban gyakoriak.
A calprotectin kimutatása székletből ( FC ) egyszerű és megbízható vizsgálat, amely segítséget nyújt az organikus és funkcionális gasztrointesztinális kórképek elkülönítésében. A bélnyálkahártya állandó kapcsolatban van a normál baktériumflóra tagjaival és patogén kórokozókkal. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az egészséges személyek bélnyálkahártyája jóval nagyobb mennyiségben tartalmaz calprotectint, mint a vér. Számos betegségben jól használható marker. Többek közt: Gyulladásos bélbetegség, cöliákia, fertőzések, Enterocolitis necrotisans. Jellemző továbbá, hogy funkcionális betegségek esetén nem emelkedik a FC-szint. Ez lehetőséget ad az organikus betegségektől való elkülönítésre, ami rendkívül fontos irritábilis bél szindróma (IBS) és gyulladásos bélbetegségek (IBD) esetén, esetlegesen megkímélve a beteget kellemetlen beavatkozások (pl. kolonoszkópia) elvégzésétől.
A hasmenéses betegségeknek nagyjából egynegyedét valamelyik Campylobacter baktérium okozza. Ez az egyik leggyakoribb hasmenéses kórokozó, és ugyan minden korcsoportot megbetegíthet, leggyakrabban kettő-négy éves gyerekeknél okoz panaszokat. Csak tenyésztés részeként végezzük, önálló vizsgálatként nem.
Az MTHFR C677T pontmutáció homozygota formában is igen gyakori, mintegy 5-15% az előfordulása az átlagnépességben. A homocisztein-anyagcsere egy másik fontos enzimjének, a cisztationin ß-szintáz (CBS) enzimnek egy gyakori, inszerciós mechanizmusú mutációja (844ins68) következtében alternatív intron-hasítási (“splice”) hely keletkezik, és így a normálissal egyező méretű fehérje képződik. A mutáció fennállása esetén azonban a fehérje mennyisége csökken, ezért kisebb aktivitás mérhető. Az MTHFR C677T mutációjával kombinálódva fokozza a hyperhomocysteinaemia mértékét. A hyperhomocysteinaemiára hajlamosító mutációk hordozói fokozott folsavbevitellel csökkenthetik a vér homocisztein szintjét. A vizsgálat indikációi: trombózishajlam kivizsgálásának részeként, hyperhomocysteinaemia.
Az anti-CCP (anti-fillagrin néven is ismert) antitest magas szérum vagy plazma koncentrációi sokkal agresszívebb RA-t és az ízületek károsodásának magasabb kockázatát jelzik, összehasonlítva az alacsony anti-CCP koncentrációjú páciensekkel. Az anti-CCP antitestek előre jelzik a RA diagnózisát, mivel a RA tüneteinek megjelenése előtt évekkel megtalálható a vérben. (RA= Reumatoid artritis ) Az anti-CCP teszt segíti a rheumatoid arthritis és más gyulladásos arthritikus állapotok
Kimutatása esetén előrevetíti a sokízületi gyulladás megjelenését évekkel előbb a klinikai tünetek megjelenése előtt.
A CEA teszt szűrési eljárásként nem ajánlott, azonban kiegészítő használata a betegség kórlefolyásának ellenőrzésére, ill. a rákban szenvedő betegek kezelése során széles körben elfogadottá vált. A diagnosztizált rosszindulatú daganatban szenvedő, ingadozó CEA értékkel rendelkező betegek monitorizálása során a CEA mérése hasznos információt adhat. A CEA teszt a vastagbél-végbél-, emlő-, tüdő-, prosztata-, hasnyálmirigy- és petefészek-karcinómában szenvedő betegek utánkövetése esetén hasznos klinikai eszköz. Emelkedett keringő CEA értéket lehet megfigyelni dohányosok, ill. nem rosszindulatú betegségben, pl. cirrózis, colitis ulcerosa, végbélpolip, hepatitisz, tüdőbetegségek esetén.
Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Ennek a szervrendszernek a működése az immunitásban nyilvánul meg. Ennek a szónak jelentése: védettség, mentesség. Az immunrendszer fő feladata, hogy megkülönböztesse a saját és nem saját, vagyis idegen anyagokat. Valamint, ha idegen anyaggal találkozik, akkor azt eltávolítsa, megsemmisítse. Immunitásunk lehet velünk született vagy szerzett immunitás. A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy genetikusan meghatározott immunológiai adottságot hordoz. Nem igényel „tanulást”, vagyis a kórokozóval való előzetes találkozást. Ez azt jelenti, hogy nem specifikus a kórokozóval szemben. A természetes immunitást a leukociták fagocita csoportjába tartozó sejtek és a testnedvekben jelenlévő komplementrendszerek alkotják.
A komplementrendszer része, melyet a többi paraméterrel együtt érdemes nézni ( C3, C4 ) Elsődleges feladata a kórokozók elpusztítása. Szorosan együttműködve fejtik ki hatásukat, óvják az immunrendszert. Bakteriális fertőzés esetén is érdemes nézni
emelkedett érték: akut fázis reakció, colitis ulcerosa; csökkent érték: veleszületett komplement faktor hiány (C1q, C1eszteráz-inhibitor, C2, C3, C4, C5, C6, C7, C8, C9), aktív SLE, glomerulonephritis, immunkomplex betegségek, alultápláltság. Fontos: A CH 50-t csak az egyes komplement faktorokkal együtt lehet értékelni. (C3, C4, CH50) Veleszületett komplement faktor hiány esetén.
A vizsgálat segítségével meghatározható, hogy egy fertőzés kialakulásában vagy egy autoimmun folyamat fellángolásában milyen szerepe van a komplemet fehérjéknek. A meghatározással kimutatható a komplementfehérjék esetleges hiánya vagy rendellenes működése.
A a vizsgálat az autoimmun betegségek aktivitásának a monitorozására is használható. A vizsgálatot akkor szokták kérni, ha valakinek ismeretlen okból gyulladása, ödémája, visszatérő bakteriális fertőzése van, vagy ha autoimmun betegségre jellemző tünetei vannak. Segítségével a komplement rendszert érintő akut vagy egy krónikus állapotot lehet ellenőrizni. A C3-at és a C4-et meghatározásából következtetni lehet arra, hogy mennyire lehet számítani egy gyulladásos betegségben lévő páciensnél a szervezet védekezésében a komplement rendszerre. A totál komplement aktivitást (CH50 vagy CH100) kérhetik a teljes klasszikus komplement út integritásának a vizsgálatára. Egyéb komplement komponenseknek a vizsgálatára akkor van szükség, amikor az örökletes hiányt keresik. Diagnosztikai segítségként kérhetik a komplement vizsgálatot visszatérő mikrobiális fertőzések, ödemák, csalánkiütések és egyéb gyulladások okának kiderítésére. Alkalmazni lehet még akut vagy krónikus autoimmun betegségek (pl. szisztémás lupus erythematosus /SLE/) aktivitásának a diagnosztizálására és monitorozására. Mivel a komplement segíti az immunkomplexek eltávolítását a vérből, segítségével vizsgálni és monitorozni lehet az immunkomplexhez társult betegségeket és állapotok is, mint pl. a glomerulonephritist, rheumatoid arthritist és vasculitist.
A baktérium intracelluláris kórokozó, mely nem képes a szokásos energiahordozó vegyületek szintetizálására. Energiáját az általa megfertőzött gazdasejtből nyeri, mint energia parazita. A fertőzés módja cseppinfekció. A C. pneumoniae a felelős a közösségben szerzett atípusos tüdőgyulladások 10-20 százalékáért, a hörghurutok 10 százalékáért valamint a torokgyulladások 5-10 százalékáért. A fertőzés minden életkorban felléphet. Kóroki szerepet játszhat az érelmeszesedésben. Sejtparazitaként, továbbá egyedi életciklusának köszönhetően megkerülheti az immunvédelmet és krónikusan perzisztál a szervezetben. Képes áthangolni a fertőzött sejteket és feltehetően autoimmun folyamatokat elindítani. Ezen tulajdonságai miatt, egyesek szerint kóroki szerepe lehet a sclerosis multiplex és az Alzheimer-kór kialakulásában.
A Chlamydia trachomatis nevű baktérium által okozott húgy-ivarszervi fertőzések és azok szövődményei a leggyakrabban előforduló szexuálisan terjedő megbetegedések (STD=sexually transmitted disease) közé tartoznak. A fertőzések különösen a szexuálisan aktív, fiatal korosztályt érintik. A sokszor csekély tünetekkel vagy tünetmentesen zajló fertőzések viszonylag gyorsan és gyakran vezetnek a nemzőképességet jelentősen befolyásoló szövődményekhez. A fertőzés felismerése célzott mikrobiológiai vizsgálatokkal, a kórokozó direkt kimutatásával lehetséges. A felismert fertőzés kellő ideig és mennyiségben adott baktérium elleni gyógyszerekkel kezelve eredményesen gyógyítható. A sikeres kezeléshez a sokszor panasz és tünetmentes partner vagy partnerek kezelése is szükséges.
A carcinoid tumorok leggyakoribb peptid szekréciós termékei közül klinikai diagnosztikai szempontból a chromogranin A (CgA) a legjelentősebb. A CgA a chromogranin/secretogranin család tagja; a mellékvese velőben, valamint a gastrointestinális rendszer és a pancreas endokrin sejtjeiben képződik. A CgA érték meghatározás klinikai indikációi közé tartozik a neuroendokrin daganatok diagnosztikája és a betegek nyomonkövetése (1). Rosszindulatú, metasztázist adó daganatok esetében extrém CgA értékeket igazolhatunk. Phaeochromocytoma, illetve mellékvesekéreg carcinoma esetén is magas a szérum CgA koncentráció, míg mellékpajzsmirigy hyperplasia, a pajzsmirigy C-sejtes hyperplasiaja is CgA növekedést okozhat
A cink élettani hatása szerteágazó; több mint 100 enzim alkotásában vesz részt, és alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is (az inzulin két láncát kapcsolja össze). Az enyhe cinkhiányt nehéz felismerni, mert nincsenek jellegzetes tünetei. Ám felhívhatja rá a figyelmet a növekedés lelassulása, pubertás korban a nemi érés késése, az étvágytalanság, esetleg az elhúzódó sebgyógyulás.
Súlyos cinkhiány esetén csökken a szexuális aktivitás és a reprodukciós képesség, romlik az ízérzés és a szaglás, lassúbb a sebgyógyulás, csökken a szervezet ellenálló-képessége, hasmenés jelentkezhet, bőr- és hajelváltozások figyelhetők meg. Kellően változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással elegendő cink jut szervezetünkbe. Sok cinket tartalmaznak a húsok és a húskészítmények, a máj, a tej és a tejtermékek, a tengeri eredetű élelmiszerek, a kagylók, a rákok, a gabonacsíra, a hüvelyesek, az olajos magvak, a zöldségek stb. A cink felszívódását csökkentheti a zöldségek nagy fitát- és a tejtermékek nagy kalciumtartalma.
Szívizom, és egyéb izombetegségek, infarktus, izomsorvadás, sportolás, edzés következtében emelkedett értékeket találunk.
Izomsorvadás, és krónikus izomgyulladás esetén az érték több ezres, tízezres értékig is emelkedhet.
Izom eredetű izoenzim, infarktus mértékének követése.
A Q10 részt vesz a sejtek energiatermelésében, csökkenti a vér oxidációs folyamatait, valamint javítja az érfal működését. Egy kettős-vak kutatás igazolta, hogy a Q10 szedésével csökkenthetőek az artériák falában a káros oxidációs folyamatok és ennek következtében nő az érfalak rugalmassága is. A koenzim q10 ezenfelül javítja a férfiak spermaminőségét és mennyiségét, rendszeres fogyasztásával szignifikánsan csökkenthető a pre-eklampszia kockázatát. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy Q10 hatására javul az aerobik edzés hatékonysága, csökken a fáradékonyság, nő a teljesítmény. A Q10 jelentősen javít azokon az izomproblémákon, amelyeket az izom mitokondriumának (energiatermelő részének) zavara okoz. Akikben egy génhiba miatt nem termelődik megfelelően a Q10, azok szintén jól hasznosítják a szájon át bevitt Q10-et.
Más néven: C-reaktív protein. Gyulladások érzékeny jelzője, szintje az állapot súlyosságával arányosan növekedik.
A gyulladás elmúltával gyorsan csökken értéke.
Komolyabb gyulladás esetén nagyobb mértékű ( több százas ) lehet az emelkedés.
A szervezet minden szövetében megtalálható enzim az alkalikus foszfatáz, ennek izoenzime a csontspec. alkalikus foszfatáz, mely a csontokban fordul elő. Csontbetegségek, pl. a Paget-kór, csontdaganat, vagy más daganatok áttétei esetén emelkedhet meg az értéke.
Régi nevén vazopresszin. Amikor a szervezet kevés vízhez jut, megnövekedik a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációja, ami a szervezet számára káros. Ezért a megemelkedett vérkoncentrációt a hipotalamusz ozmoreceptorai érzékelik és serkentik az ADH felszabadulását az agyalapi mirigyből. Az ADH a vérárammal a vese gyűjtőcsatornáihoz jut. A csatornát körülvevő sejtek normális esetben víz számára átjárhatatlanok és így megakadályozzák a víz vizeletből történő visszavételét. Az ADH a vesesejtek membránjában található receptorokhoz köt. A receptorok a sejt belsejében raktárakból kalciumot szabadítanak fel. A felszabadult kalciummolekulák beiindítanak egy folyamatot, melynek során az aquaporint tartalmazó vezikulumok a sejtmembránnal fuzionálnak és a vízcsatornák beépülnek a membránba. Ennek hatására a vesetubulust körülvevő sejt membránja átjárhatóvá válik a víz számára és a víz a sejt belsejéből visszakerül a véráramba. ADH hiánya esetén a víz nem szívódik vissza a véráramba, vízveszteség alakul ki. A betegek nagy mennyiségű vizeletet ürítenek (napi 20 literig) és ennek következtében rengeteget isznak.
Citokeratin 19 fragmentum in vitro mennyiségi meghatározására. A Cyfra 21-1 vizsgálat jó specificitást mutatott a tüdő jóindulatú betegségeivel (tüdőgyulladás, szarkoidózis, tuberkulózis, krónikus bronchitis, bronchiális asztma, emfizéma) való összehasonlítás során. Enyhén emelkedett értékek ritkán találhatók kifejezetten jóindulatú májelváltozások illetve veseelégtelenségek során. A tüdőben ismeretlen eredetű kerek góc és a relevánsan emelkedett Cyfra 21-1 érték együttes előfordulása nagy valószínűséggel primér bronchiális karcinóma jelenlétére utal. Magas szérumértékek előrehaladott tumor állapotot és rossz prognózist jeleznek. Normál, vagy enyhén emelkedett értékek esetén azonban még nem zárható ki tumor esetleges jelenléte. Eredményes terápia hatására a Cyfra 21-1 szérumértéke gyorsan visszatér a normális tartományba.
Májcirrózis, súlyos elhízás, alultápláltság, vegetáriánus táplálkozás, amputált végtag, vagy csökkent izomtömeg (idősek és gyermekek) esetén például a kreatinin mérés eredménye nem mindig megbízható. Mivel a kreatinin függ az izomtömegtől, a rendellenesen magas vagy alacsony testtömeggel rendelkező betegek esetében a kreatinin nem ad elég pontos eredményt a vesefunkció megítéléséhez. A cisztatin C szintet nem befolyásolja a testtömeg vagy a táplálkozás, így megbízhatóbb markere a vesefunkciónak, mint a kreatinin.
A cisztatin C mérés hasznos lehet a vesebetegség korai felismeréséhez, amikor az egyéb eredmények (eGFR, kreatinin vagy vizeletalbumin) még referencia tartományban vagy határértéken vannak, és az érintett egyénnek nincsenek, vagy alig vannak tünetei. Ezekben az esetekben az orvos megkérheti a cisztatin C vizsgálatot a krónikus vesebetegség fennállásának megerősítéséhez.
A cytomegalovirusok (CMV) a herpeszvírusok családjába tartoznak, és mind az emberek, mind az állatok körében elterjedt. A lappangási idő átlagosan 4-12 hét. A CMV-fertőzés tünetei a kortól, az átvitel formájától és az egyén védekezőképességétől függően változatosak. Gyermek-, fiatal felnőtt-, és felnőttkori fertőzések. A fertőzés csupán 1 százalékában okoz tüneteket. Jelentkezhetnek mononucleosis-szerű tünetek: általános rossz közérzet, végtag- és izomfájdalmak, láz, máj-, és lép megnagyobbodás, vérkép eltérés.
A betegség kialakulásában szerepe van a szöveti transzglutamináz (TTG) nevű enzimnek is, ami a glutént az immunrendszer további stimulálására alkalmas formákká alakítja át. Ezen átalakítás során az enzim és a fehérje komplexet alkot, aminek következtében az immunrendszer anti-TTG ellenanyag termelésbe kezd.A cöliákia (gluténszenzitív, enteropathia, régi nevén: lisztérzékenység) egy autoimmun betegség, mely az egész szervezet működésére kihatással van. A lisztérzékenység kiváltója nem maga a liszt, hanem egy, a kalászos gabonafélékben megtalálható glutén egyik fehérjecsoportja, a gliadin.
A cöliákia egy egész szervezetet érintő betegség: nemcsak emésztőrendszeri tüneteket, hanem egyéb szervekre (pl. csontrendszer, bőr) is kihatással van. Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Ezáltal csökken a tápanyagok, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, és felszívódási zavar alakul ki. A tünetek azonban rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek. Egyeseknél a tünetek enyhék, akár fel sem tűnnek a betegnek, mások számára pedig életminőség romlásával kell számolni.Akad olyan is, aki más problémával, betegséggel kapcsolja össze a tüneteket. A betegség nem gyógyítható, nem kinőhető, de gluténmentes diétával nagyon jól karban tartható, kezelhető.A lisztérzékenység név azért félrevezető, mert az érzékenységet okozó anyag, a glutén nemcsak gabonafélékben fordul elő. Búza, rozs és árpa fogyasztása nyomán kialakuló, immunológiai alapú bélnyálkahártya elváltozás. A történések az ezekben a növényi magvakban lévő glutén, annak is a gliadin részének hatására végbemenő immunológiai reakció számlájára írhatóak. Ez a fehérje károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, ezáltal a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki. A betegség szűrésére és követésére a transzglutamináz szerológia elvégzése javasolt. A beteg nem megfelelő diéta követése során az ellenanyagok szintje emelkedik.
A cöruloplazmin egy, a májban szintetizálódó rézkötő- és akut fázis fehérje. Wilson-kórban (hepatolentikuláris degeneráció, autoszómális recesszív öróklődés), a hiányos cöruloplazmin szintézis a májban, agyban, szaruhártyában és más helyeken történő túlzott rézraktározáshoz vezet. A szintje csökken Wilson kórban. A diagnózishoz szükséges még a szérum réz meghatározása, valamint a májbiopsziás anyag réztartalmának mérése. Normál cöruloplazmin szint nem zárja ki a Wilson-kórt, főleg gyermekkorban. A szérum és a máj réztartalmát rendszeresen mérni kell. A szintje emelkedik akut fázis reakcióban, daganatos megbetegedésekben, ösztrogének hatására terhességben és orális fogamzásgátlók szedésekor.
A vitamin, vagyis inkább annak hiánya szerepet játszhat az asztma, a rák, a depresszió, a szívbetegség, és a diabétesz kialakulásában, valamint a súlygyarapodásban. Kedvezőtlenül befolyásolja a teherbeesést, férfiaknál csökkent spermaszámot okozhat. Hiányában a pajzsmirigy kezelése is nehézkes lehet. Felelős lehet a fáradtságért is, az izom, és ízületi panaszokért is. Visszatérő fertőzések esetén feltétlen nézessünk D vitamin szintet, ugyanis hiányában az immunrendszer nem tud megfelelően működni.D-vitamin-hiány az egyik leggyakoribb hiánybetegség a civilizált világban, melynek jelentőségéről pontos ismereteink nincsenek, de riasztó kép kezd összeállni.
Szinonimák: 25 OH D vitamin
A vitamin, vagyis inkább annak hiánya szerepet játszhat az asztma,a rák, a depresszió, a szívbetegség, és a diabétesz kialakulásában, valamint a súlygyarapodásban. Kedvezőtlenül befolyásolja a teherbeesést, férfiaknál csökkent spermaszámot okozhat. Hiányában a pajzsmirigy kezelése is nehézkes lehet. Felelős lehet a fáradtságért is, az izom, és ízületi panaszokért is. Visszatérő fertőzések esetén feltétlen nézessünk D vitamin szintet, ugyanis hiányában az immunrendszer nem tud megfelelően működni.
A D-dimer egy véralvadásban fontos fehérje, a fibrinogén lebomlásakor keletkezik. A szervezetben keletkező bármilyen véralvadás, mint pl érelzáródások során a szervezet igyekszik a vérrögöt feloldani. Ennek során az alvadék egészen kis részekre bomlik, ezek egyike a D-dimer.
Fokozott véralvadással járó betegségek gyanúja esetén végzik. A magas D-dimer-szint arra utal, hogy a vér fokozottabban alvad valahol a szervezetünkben, például vérrögösödés alakult ki a tüdő ereiben vagy a láb visszereiben. Mélyvénás trombózis, tüdőembólia esetén ugyan megemelkedik szintje, de ez nem egy specifikus vizsgálat, így emelkedett szintje nem jelent pontos diagnózist, csak megerősítheti a klinikai kép alapján fennálló gyanút. A normális D-dimer szint azonban kizárja a vérrögösödés lehetőségét.
Érelzáródással járó állapotok (mélyvénás trombózis, tüdőembólia) diagnózisának megerősítése vagy kizárása céljából végzik a vizsgálatot.
Ez a legújabban kifejlesztett szerológiai teszt cöliákia kimutatására. Elsődleges szűrésként hasonló értékű, mint az anti-TG ellenanyag kimutatása; az anti-TG-vel szemben előnye, hogy immunoglobulin G típusú, ezért szelektív IgA hiányban is lehet cöliákia kimutatására használni.A szerológiai tesztek érzékenysége kisebb a 2 éves kor alatti betegeknél; ebben a korcsoportban kombinált vizsgálat (IgA és IgG típusú anti-DGP, valamint IgA típusú anti-tTG ellenanyag kimutatása) javasolt. Panel részeként vizsgáljuk.
A mellékvesekéreg által termelt hormon.A dehidroepiandroszteron-szulfát (DHEA-S) férfias jelleget biztosító (androgén) nemi hormon, amely azonban nem csak férfiakban, de kisebb mértékben nőkben is termelődik. A másodlagos férfi nemi jellegek pubertáskori kialakulásában játszik szerepet. A szervezet férfiakban hatékonyabb androgénekké, pl. tesztoszteronná és androsztendionná, míg nőkben egy női hormonná, ösztrogénné képes átalakítani. A DHEA-S elsősorban a mellékvese-kéregben (a mellékvese külső részén), jóval kisebb mennyiségben a petefészkekben vagy a herékben képződik. A DHEA-S elválasztását az adrenokortikotrop hormon (ACTH) és az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák. Ha egy nőnél az arcon vagy a testen túlzott szőrnövekedés (hirsutismus), akne (pattanásos bőr), amenorrhoea (menstruáció hiánya) tapasztalható, vagy meddőség esetén.Fiúgyermeknél nagyon korai (praecox) pubertás esetén, leánygyermeknél pedig virilizmusra (férfias jelleg kialakulására) utaló tünetek észlelésekor.
A mellékvesekéreg által termelt hormon.A dehidroepiandroszteron-szulfát (DHEA-S) férfias jelleget biztosító (androgén) nemi hormon, amely azonban nem csak férfiakban, de kisebb mértékben nőkben is termelődik. A másodlagos férfi nemi jellegek pubertáskori kialakulásában játszik szerepet. A szervezet férfiakban hatékonyabb androgénekké, pl. tesztoszteronná és androsztendionná, míg nőkben egy női hormonná, ösztrogénné képes átalakítani. A DHEA-S elsősorban a mellékvese-kéregben (a mellékvese külső részén), jóval kisebb mennyiségben a petefészkekben vagy a herékben képződik. A DHEA-S elválasztását az adrenokortikotrop hormon (ACTH) és az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák
Ha egy nőnél az arcon vagy a testen túlzott szőrnövekedés (hirsutismus), akne (pattanásos bőr), amenorrhoea (menstruáció hiánya) tapasztalható, vagy meddőség esetén.
Fiúgyermeknél nagyon korai (praecox) pubertás esetén, leánygyermeknél pedig virilizmusra (férfias jelleg kialakulására) utaló tünetek észlelésekor.
Szinonimák: dehidroepiandroszteron-szulfát
Az 1-es típusú cukorbetegség a hasnyálmirigy inzulint termelő béta sejtjeinek krónikus, autoimmun eredetű pusztulásának eredménye. A preklinikai fázisban a béta-sejt antigének elleni autoantitestek már megjelennek, ami a klinikai tünetek jelentkezése előtt már évekkel korábban mérhető. Ezek az antigének az Inzulin, a glutaminsavdekarboxiláz enzim (GAD65) és a protein tirozin-foszfatáz (IA2). A vérkeringési rendszerben lévő béta-sejt elleni autoantitestek fontos markerei az 1-es típusú cukorbetegségnek. Az IA2 a protein tirozin-foszfatáz enzimek családjához tartozik. Az IA2 elleni autoantitestek kimutathatóak a pre-diabetikus fázisban lévő páciensek többségében, és indikátorai lehetnek a betegség gyors lefolyásának. Az anti-GAD65, anti-IA2 és IAA autoantitestek együttes meghatározása az 1- es típusú cukorbetegség jövőbeni megjelenésének prognosztizálására alkalmas. A betegség kifejlődésének rizikója a detektált autoantitestek számával nő.
A dihidrotesztoszteron (DHT) egy androgén hormon, elsősorban a prosztatában szintetizálódik, a herékben, a hajtüszőkben és a mellékvese kéregben egy ún. 5 alpha reduktáz enzim munkája révén. Úgy képes termelődni, hogy csökkenti a tesztoszteron 4,5 dupla-kötését. Az androgén hajhullásért nem közvetlenül a tesztoszteron, hanem annak dihidro-tesztoszteron nevű származéka felelős. A herék által kiválasztott endogén androgének, elsősorban a tesztoszteron és fő metabolitja, a dihidrotesztoszteron (DHT) a felelős. Általános hatással vannak az anabolizmusra, befolyásolják a vázizomzat fejlődését és a testzsír eloszlását, csökkentik a nitrogén, a nátrium, a kálium, a klór, a foszfát és a víz vizeletben történő kiválasztását. A tesztoszteron nem befolyásolja a herék fejlődését, de csökkenti a gonadotropin kiválasztását az agyalapi mirigyben. Férfiaknál a tesztoszteron szint csökkenés lehet az oka a hajhullásnak, erekciós problémáknak, alvászavarnak, de a lógó férfi mell megjelenésének is gyakori oka a tesztoszteron szint csökkenése által létrejövő testzsír növekedés. Ritkán bár, de előfordul, hogy a női szervezet a normálisnál több tesztoszteront termel. Ez komoly szőrtüszőgyulladáshoz (akné), az arcszőrzet megszaporodásához, testtömeg-növekedéshez, idült nyugtalansághoz és fokozott támadási hajlamhoz vezet.
A DNS fragmentáltság igen fontos paraméter, tekintve, hogy szoros az összefüggés a spermiumok DNS fragmentáltsága és az első trimeszterben bekövetkező abortuszok száma között. A megtermékenyítéshez nem elég, hogy a spermium jól mozgó legyen és jó DNS állománnyal rendelkezzen. Szükséges, hogy a spermium képes legyen a petesejtet körülvevő burkokon (cumulus sejt regió) átjutni, és egyesülni vele. Minél magasabb a spermiumok DNS állományának a fragmentáltsága (töredezettsége), annál alacsonyabb azok termékenyítő képessége. Továbbá, a spermiumok DNS állomány fragmentáltságának magas foka azzal a kockázattal is jár, hogy az általuk megtermékenyített petesejtből fejlődő magzat a terhesség első trimeszterében elhal.
A spermiumokban lévő DNS állomány károsodásának fő kiváltó oka, az ondóban levő fokozott szabadgyök jelenlét. A szabadgyökök származhatnak a húgy-ivarszervek gyulladásakor az ondóban jelenlevő fehérvérsejtektől, környezeti faktorok, dohányzás, bizonyos daganatellenes készítmények hatására és/vagy sugárzás következtében. A magasan fragmentált DNS tartalmú spermium állomány okozhat sorozatos vetéléseket.
A dopamint boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. A dopamin is a mellékvesevelőben, továbbá egyes idegsejtekben termelődik. Oldja a félelemérzetet, a feszültséget, felébreszti a nemi vágyat, beindítja fantáziánkat és kreativitásunkat, lassítja az öregedést, aktívvá és teherbíróvá tesz. Rendszeres futással, tornával, valamint piros zöldségek, burgonya, ananász, mogyoró, hal és tejtermékek fogyasztásával serkenthetjük a termelését. A csökkent dopaminszint tünetei lehetnek: depresszió; étvágybeli változások; a nemi vágy zavara; édes ételek, italok utáni sóvárgás; erőszakra való hajlam, dühkitörések. Különböző idegrendszeri és pszichés betegségeknél szokták vizsgálni, például pánikbetegség, skizofrénia, vagy Parkinson-kór esetén. A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki. Értágulást okoz a koronaerekben, a vese, a máj és az agy ereiben. Növeli a verőértérfogatot és fokozza a véráramlást, nagyobb adagban fokozza a perifériás ellenállást. A dopamint gyógyszerként is alkalmazzák, a mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Bizonyos betegségeknél (például Parkinson-kór) alkalmazzák.
Az antinukleáris antitestek közül példaként kiemelhetjük a dupla szálú (natív) DNS elleni antitestet, mely systemas lupus erythematosusban alacsony szenzitivitású, de magas specificitású autoantitest, és általában a betegség aktivitásával is korrelál (de nem minden betegben). Az anti-dsDNS jelentősége, hogy leggyakrabban lupus (teljes nevén szisztémás lupus erythematosus (e.: lupusz eritematózusz, SLE) esetén mutatható ki, így a különböző tüneteket okozó betegség egyik diagnosztikus módszereként alkalmazható.
Szinonimák: ds-DNA
Az E-vitamin zsírban oldódó vitamin, amely antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis segít semlegesíteni a szervezetben felhalmozódott, káros hatású szabad gyököket. Az E-vitamin különösen fontos szerepet játszik a sejtfalak jó állapotban tartásában, illetve a bőr, az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében. A zsírszövetek és a máj raktározza, viszont zsírszegény étrend mellett az E-vitamin mértéke nem kielégítő, ezért ilyen esetekben ajánlott táplálékkiegészítő formájában történő bevitele. Az E-vitamint a C- és az A-vitamin, illetve a szelén mellett számos betegség megelőzésére használják kiemelkedő antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően. Azonban az E-vitamin hiányából fakadó betegséget leszámítva nincs egyértelmű tudományos bizonyíték az ajánlott napi mennyiségen túli használat pozitív vagy negatív hatásaira. A különböző betegségekben – elsősorban a rák és a szívbetegségek – megelőzésében és/vagy kezelésében játszott szerepét jelenleg is vizsgálják. Folyamatos vita zajlik például az E-vitamin nagy dózisú táplálékkiegészítőként való használatának biztonságával kapcsolatban, mivel egyes kutatások szerint a véralvadásgátlókat szedő vagy K-vitaminhiányban szenvedő betegeknél a vérzés kockázata jelentősen megnő.
E. coli fertőzés alatt az Escherichia coli csoportba tartozó baktériumok okozta fertőzést, vastagbélgyulladást értjük. Viszont bármilyen fontos szerepe van a belekben, a bélcsatornán kívüli szervekben gennyes, gyulladásos kórfolyamatokat hozhat létre. Ismertek betegséget okozó (patogén) E. coli baktériumtörzsek is, amelyek leggyakrabban hasmenéssel járó bajokat okoznak. Tenyésztés részeként végezzük!
eGFR- A szérum kreatininnel szemben az eGFR képes kimutatni a legkorábbi stádiumban lévő vesebetegséget is. A normál eGFR érték azt jelenti, hogy vesebetegség nem valószínűsíthető, az alacsony eGFR pedig arra utal, hogy valamilyen vesekárosodás áll fenn. (A GFR eredményeket rendszerint ugyanilyen módon értékelik.) Néha, nagyon korai vesekárosodás esetén, (különösen, ha a vesék a diabetesz által károsodtak), az eGFR és a GFR aktuálisan akár magas is lehet, jelezve, hogy a vesék a normálisnál nehezebben működnek. Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni.
Műtét előtt álló személyeknél és terhes nőknél szokták kezelőorvosaik kérni a vércsoport-vizsgálatot.
Mivel a vércsoport-antigének öröklött tulajdonságok, az élet során nem változnak, azt hihetnénk, az élet során elég azt egyszer meghatározni. Az ismételt vizsgálatok nem is arra irányulnak, változott-e valakinek a vércsoportja az előző vizsgálat óta, hanem arra, hogy nem termelődött-e ez idő alatt antitestje. Amíg a vércsoport állandó tulajdonság, az antitestek megjelenése egy folyamat. Új ellenanyagot egy előző transzfúzió, vagy egy előző, illetve fennálló terhesség válthat ki.
Az anti-endomysium antitesteket a bélfalak folyamatos károsodására válaszként termeli a szervezet. A lisztérzékeny betegek majdnem 100%-ában, illetve a dermatitis herpetiformisban (egy másik gluténérzékenységi bélbántalom, amely viszkető, égő bőrkiütésekkel jár) szenvedők kb. 70%-ában kimutathatók az anti-EMA, IgA antitestek. Az anti-tTG és anti-EMA antitestek ugyanazt a szövetkárosodást jelzik. A lisztérzékenységi vizsgálat egy olyan vizsgálatcsoport, amelyet a lisztérzékenység kimutatására és egyéb gluténérzékenység meghatározására alkalmaznak. A vizsgálat olyan autoantitestek kimutatására irányul, amelyeket az immunrendszer a búzában, árpában és rozsban található étkezési fehérjékre (glutén és gliadin) termel válaszként. Ez alultápláltsággal és felszívódási zavarokkal összefüggő tüneteket okoz, mint pl. hasmenés, gyengeség, fogyás, hasi fájdalom, puffadás, fáradtság, vérzékenység, csont- és ízületi fájdalom és vérszegénység.
Az ENA a sejtmagból kémiai eljárással kivonható antigének összefoglaló neve. Az ENA csoportba 7 antigén tartozik: RNP, Sm (Smith), SS-A/Ro (Sjögren A) és SS-B/La (Sjögren B), Scl-70 (scleroderma 70kDa), Jo-1, centromer. Minden ANA pozitív mintát ENA-ra tovább kell vizsgálni. Az ENA pozitivitás szisztémás autoimmun betegségekre jellemző. Elősegíti az autoimmun kórképek diagnózisának / differenciál diagnózisának felállítását, az autoimmun kórképek súlyosbodásának a követését. Pozitív anti-nukleáris antitest (ANA) esetén; amennyiben a klinikai tünetek autoimmun kórképre utalnak; autoimmun kórképek aktivitásának követésére. Extrahálható nukleáris antigénekkel (ENA) detektáljuk a szérumban jelenlévő, sejtmag fehérjékkel reagáló antitest(ek) jelenlétét. Ezeket extrahálható fehérjéknek nevezzük, mivel a sejtmagból sóoldattal kioldhatók.Autoantitestek termelődnek, amikor egy ember immunrendszere tévesen saját testi szöveteire támad. Ez a támadás okozhat gyulladást, szövet károsodást és egyéb más, autoimmun kórképekhez köthető tüneteket Bizonyos autoimmun kórképek jellegzetesen együtt járnak egy vagy több anti-ENA antitest jelenlétével. Ez a jelenség segít egy adott autoimmun betegség felismerésében, az egyes kórképek elkülönítésében.
Extrahálható Antinukleáris Antigén kimutatás esetén olyan autoantigének elleni autoantitest kimutatást végzünk, amelyek a sejtmagból sóoldattal kioldhatók. A vizsgálat során antigénként natív tisztított vagy rekombináns fehérjéket használunk, így a látott ANA mintázat alapján, vagy ha ANA-val nem mindig elkülöníthető antitestet keresünk, lehetőség van pontosabb autoantitest meghatározásra, megerősítésre, betegségkövetésre. A kimutatásuk dot blot (egy membránon meghatározott antigének vannak immobilizálva, ezt fedik a beteg szérumával) vagy ELISA módszerrel történik, ez utóbbi kvantitatív eredményt is ad.
Ide tartoznak az anti-Sm, anti-U1RNP, anti- SSA/Ro és az anti SSB/La antitestek, amik gyakran nem mutathatóak ki HEp-2 sejteken. Az anti-SM és az anti-U1RNP antitestek gyakran együtt fordulnak elő SLE betegek szérumában. Az a-U1RNP jellemzően MCTD betegek szérumából mutatható ki magas titerben, illetve alacsony titerben megjelenhetnek még RA és scleroderma betegek szérumában is. Az a-SSA/Ro és az a-SSB/La pozitivitás pedig Sjögren szindrómában diagnosztikus kritérium.
Az anti-endomysium antitesteket a bélfalak folyamatos károsodására válaszként termeli a szervezet. A lisztérzékeny betegek majdnem 100%-ában, illetve a dermatitis herpetiformisban (egy másik gluténérzékenységi bélbántalom, amely viszkető, égő bőrkiütésekkel jár) szenvedők kb. 70%-ában kimutathatók az anti-EMA, IgA antitestek. Az anti-tTG és anti-EMA antitestek ugyanazt a szövetkárosodást jelzik. A lisztérzékenységi vizsgálat egy olyan vizsgálatcsoport, amelyet a lisztérzékenység kimutatására és egyéb gluténérzékenység meghatározására alkalmaznak. A vizsgálat olyan autoantitestek kimutatására irányul, amelyeket az immunrendszer a búzában, árpában és rozsban található étkezési fehérjékre (glutén és gliadin) termel válaszként. Ez alultápláltsággal és felszívódási zavarokkal összefüggő tüneteket okoz, mint pl. hasmenés, gyengeség, fogyás, hasi fájdalom, puffadás, fáradtság, vérzékenység, csont- és ízületi fájdalom és vérszegénység.
A szérum totál epesav koncentráció meghatározás fő indikációs területe a terhességi intrahepaticus cholestasis gyanúja. A betegség fennállása jelentősen növeli a perinatális morbiditást és mortalitást, valamint a spontán és indukált koraszülések előfordulását. A jelenlegi szülészeti irányelvek az igazolt eseteknél az epesav-szintektől teszik függővé a szülészeti ellátást, amelynek oka, hogy az epesav koncentráció jelentős emelkedése akár 30-szorosára növeli a III. trimeszter végén jelentkező magzati elhalás valószínűségét. Az epesav szintjének meghatározása hasznos lehet még bizonyos nem májeredetű betegségekben, pl. krónikus hasmenéssel járó epesav-felszívódási zavarokban, vagy akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén is.Az epesavaknak nem csak az emésztésbe, vagyis a zsírok emulgálásában, hanem a szervezet immunrendszerének fenntartásában is fontos szerepük van. Az epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok) felszívódása. Következményesen a részleges (és tartós!) A-, D- és E-vitamin hiányából eredő vagy azzal összefüggő nyavalyák keserítik életünket. A bélbe jutó epesavak kétharmada visszaszívódik a bélből a vérbe – majd a májba jutva részt vesz a bél-vér-máj-bél körforgásban –, és elegendő vérszintje esetén ellátja a rá kirótt természetes feladatait. (A májsejt károsodásakor vagy a súlyosan zavart epeelfolyási rendellenesség esetén a vérben megemelkedik az epesavak szintje. Tehát mind az alacsony (pl. fôleg meddőség esetén!), mind a magas epesavszint fontos és korai kórjelző érték.
Az epesavaknak nem csak az emésztésbe, vagyis a zsírok emulgálásában, hanem a szervezet immunrendszerének fenntartásában is fontos szerepük van. Ezt a szerepet fiziko-kémiai védekezőképességnek hívják, mivel az epesavak a gombák és baktériumok pusztulásakor felszabaduló és erősen mérgező endotoxinokat semlegesítik. Az epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok) felszívódása. Elvégezve élettani feladatukat az epesavak is átalakulnak, majd felszívódnak. Mivel az epetermelést, az epekörforgást és az epeürülést, sok tényező befolyásolhatja (idegesség, stressz, gyulladások, gyógyszerek, étkezési normák megszegése, stb.), a fent felsorolt tünetek bármelyike könnyen kialakulhat. Másrészt, az epehólyag műtéti eltávolítása után szervezetünk már nem tudja tartalékolni, tárolni az epét, így az folyamatosan csorog a nyombélbe. Ennek következtében, nagyobb epeigény esetén (pl. magasabb zsírtartalmú ételekkel), nem jut elegendő epe a kiegyensúlyozott emésztéshez. A zsírok nem emulgeálódnak, és a vastagbélbe jutva a bélflóra kezdi el bontásukat, fokozott gázképződést, has puffadást, esetleg hasmenést is okozva. Mint látják, az emésztőrendszeren belül, minden mindennel összefügg. Szerencsére, ezek a problémák, epesavak adagolásával kedvezően befolyásolhatók.
Az Epstein-Barr vírus fertőzés bármely életkorban bekövetkezhet. Gyermekkorban gyakori a tünetmentes vagy a csak enyhe tünetekkel járó fertőződés. Az EBV fertőzés okozhatja az ún. mononucleosis infectiosa (fertőző mononukleózis) megbetegedést, melynek jellemző tünetegyüttese a láz, torokgyulladás és nyirokcsomó megnagyobbodás. A mononucleosis infectiosa elsősorban fiatal felnőttek körében, illetve serdülőkorban (15-24 évesek) gyakori akut megbetegedés, és mivel szoros kontaktus során nyállal terjed „csókolózási betegségnek” is nevezik. A betegség 4-6 héttel a fertőződés után alakul ki és akár 1-2 hónapig is eltarthat. Az EBV a herpesvírusok családjába tartozik, így képes a friss fertőzést követően a szervezetben látens formában megmaradni, majd időnként reaktiválódni. A reaktiválódás általában tünetmentes de a vírus ilyenkor megtalálható a páciens nyálában.
Vesében termelődik, a vörösvérsejtek termelődését kontrollálja. Segít megkülönböztetni a különböző típusú anémiákat és meghatározni, hogy a termelt eritropoietin mennyisége megfelel-e a jelenlévő anémia szintjének.
Növeli alkalmazkodóképességünket és reakcióink gyorsaságát. Fertőtlenítő hatású, gyorsítja a sebek gyógyulását. Segíti a szervezet tápanyagfelvételét. Az ezüst már ránézésre is hűvösséget áraszt, s valóban segít levezetni a forróságot, például leégés vagy láz esetében.
Napjainkra rendkívüli teret hódított magának az alternatív orvoslás és a különböző „csodatévő” táplálékkiegészítők alkalmazása. Egyik ilyen – a gyártók által sokat ígérő – szer az ezüstkolloid. Az ezüstkolloid tulajdonképpen vízben oldott apró ezüstszemcsék halmaza, melyet szájon át fogyasztanak különböző mennyiségekben. A kolloidális ezüstöt forgalmazók állítják, hogy számos betegség kezelésére jó a készítmény: hatásosabb, mint az antibiotikumok, akár 650 mikroorganizmus ellen is effektív. Ezek szakmailag több szempontból is erősen vitatható állítások.
Fehérje ELFO egy vizsgálati módszert jelent, amely a vérben található fehérjék különböző típusainak elkülönítésére szolgál. A fehérje elektroforézis 5 vagy 6 főcsoportba választja a szérumfehérjéket. Ezek a főcsoportok a következők: albumin, alfa1-, alfa2-, beta- és gamma-globulinok. A mieloma multiplex,a Waldeström makroglobulinémia, az amiloidózis és az ismeretlen eredetű gammopátia (MGUS) minőségi diagnózisának egyik alapvető vizsgálata az elektroforézis, valamint hasznos lehet a betegség stádiumának meghatározására. A vizsgálat egyéb javallatai: oszteoporózis, Bence-Jones fehérje a vizeletben, visszatérő infekciók, megmagyarázhatatlan perifériás neuropátia, nefrózis szindróma, megmagyarázhatatlan hepatomegália és/vagy splenomegália és vagy anémia, α1-antitripszin rendellenesség előzetes szűrése, krónikus májbetegség kivizsgálása, megnövekedett vérsejtsüllyedés.
Kóros ELFO-nál vérből és vizeletből együtt. ( kóros fehérjék ) Monoclonális gammopathiak kimutatására, és azonosítására szolgál. Segít diagnosztizálni és monitorozni a myeloma multiplex betegséget és egyéb állapotokat, amelyek érintik a fehérje felszívódását, termelését és vesztését. A fehérjeháztartás rendellenességei elsősorban súlyos szervi megbetegedéseknél vagy rossz tápláltsági állapotokhoz társultan figyelhetők meg. Az elektroforézist a kóros fehérjék jelenlétének vagy egyes fehérjekomponensek hiányának a kimutatására használják. A módszer segítségével a fehérjéknek különböző csoportjai azonosíthatók a szérumban vagy a vizeletben, ennek révén egyes betegségek jól diagnosztizálhatók. Az eljárást gyakran használják monoklonális fehérjék, specifikus immunglobulinok kimutatására és azonosítására. A hagyományos fehérje-ELFO és immunfixációs elektroforézis segítségével kimutathatók és azonosíthatók a kóros fehérjék, egyes betegségeknél (pl. myeloma multiplex) pedig a megfelelő módszer alkalmazásával jól követhető a betegség lefolyása, a szervezetnek a kezelésre adott válasza.A normálnál nagyobb mennyiségű fehérje megjelenése a vizelettel általában veseproblémákra utal, de nem zárható ki más betegségek fellépte sem. Ez utóbbi esetben lehet különösen informatív a vizelet elektroforézises vizsgálata, különösen azért, mert a monoklonális fehérjék gyakran nem jelennek meg a vérszérumban mérhető mennyiségben, míg a vizeletből jól kimutathatók. Erre jó példa az úgynevezett Bence-Jones fehérje, amely az antitesteknek a szabad, kisméretű, úgynevezett könnyű láncú eleme. Önmagában a vizsgálat nem elérhető, kóros ELFO esetén készülhet.
Vasraktár!! Vasanyagcsere vizsgálatában hasznos, a szervezet vasraktárának felmérésére, vashiányra utaló panaszok (szédülés, fáradékonyság, sápadt bőr és világos nyálkahártyák, bőrszárazság, hajhullás, repedezett, hajlott körmök, szívdobogásérzés) esetén. Csökkent szérum ferritin szintet találunk vashiányban; hipokróm mikrocitás anémiák differenciáldiagnózisában fontos szerepe van a ferritin szint mérésnek. A szérum ferritin szint csökkenése megelőzi a szérum vasszint csökkenést és előre jelezheti az anémia kialakulását. Emelkedett ferritin szint tapasztalható: hemokromatózisban, hemosziderózisban (fokozott vastárolás szervműködés károsodása nélkül), szideroblasztos anémiában, alkoholos májcirrózisban. Krónikus fertőzések és gyulladások, olyan rosszindulatú daganatok, melyek sejtjei ferritint termelnek, leukémiák, limfómák, emlő-, hasnyálmirigy-, mind emelik a ferritin szintet. Orális és injektált vasbevitel szintén növeli a ferritin szintet.
A véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen fehérje természetű alvadási faktor, valamint ún. akut fázis fehérje. Vizsgálatát abban az esetben kérik, ha öröklött véralvadási defektus gyanúja áll fenn, ha az egyéb véralvadási paraméterek (protrombinidő, aktivált parciális tromboplasztinidő ) kóros értékűek, vagy a beteg elhúzódó vérzésének okát szeretnék tisztázni. Alacsony érték esetén károsodhat a szervezet véralvadási folyamata. Krónikusan alacsony szintet öröklött állapot (afibrinogenaemia), májbetegség, alultápláltság. Akutan alacsony szintek gyakran a fibrinogén fokozott felhasználódásával vannak összefüggésben (DIC), daganatos betegségek. Magas fibrinogén szint fennállása idején megnő a beteg kockázata a vérrögképződés irányába. Okai: akut fertőzések, egyes daganatok, trauma, egyéb kórképek.
Szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor-bélrendszer, és a szájnyálkahártya épségéhez is. A raktározott folsav teljes mennyiségének kb. fele található a májban.Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav jelenlétében hibátlan. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása. A sejtek osztódása szempontjából nélkülözhetetlen vitamin. A folsavnak a sejtekbe történő felvételéhez és raktározásához B12 vitamin szükséges.
Az immunológiai rendellenességek közül gyakran találkozunk a sikertelen terhességek hátterében a haemostasis egyes faktorai (pl. Faktor XII, t-PA,endothelsejtek) ellen képződő antitestekkel, a pajzsmirigy ellenes antitestekkel, antiovarialis antitestekkel, az NK sejtek emelkedett számával és aktivitásával, a TH1/Th2 cytokinek magas arányával és ritkábban a HLA DQ allélok disparitásával. Nem egyetlen haemostasis,vagy immunológiai hiba (pl. a Leiden mutáció), hanem többszörös haemostasis hibák és immunológiai rendellenességek együttes jelenléte károsítja az implantációt, ill. a throphoblast működést olyan mértékben, hogy az már elégtelenné válik. Éppen ezért a hibák kiszűrésére egyidejűleg sokféle veleszületett thrombophilia faktort és immunológiai markert célszerő egyidejőleg megvizsgálni. (Dr.Pajor Attila) Női meddőségi csomag részeként elérhető a vizsgálat, önmagában nem.
Foszfolipid ellenes antitest-szindrómáról (APS) akkor beszélünk, ha az antiphospholipid antitest jelenlétéhez vénás és/vagy artériás thromboembolia társul. Más esetben a foszfolipid ellenes antitestek habitualis abortust okoznak, ekkor is foszfolipid ellenes antitest szindrómáról van szó. Gyakori vénás thromboemboliák, gyakori artériás thrombosisok, ezek közül legveszélyesebb a cerebrovascularis thrombosis, a terhesség kiviselésének képtelensége (jellemző a 10. terhességi hetet meghaladó terhesség elvesztése, a 34. terhességi hét előtti koraszülés, vagy legalább három alkalommal bekövetkező spontán abortus a 10. terhességi hét előtt). Ilyen esetekben nagyon fontos gondolni foszfolipid ellenes antitest szindrómára is, s megfelelően felkészült laboratóriumokban vizsgálatokat végezni.
Szinonimák: Foszfolipid szűrés
A foszfátkoncentráció mérése alapvető bizonyos csont- és endokrin betegségek diagnózisához. Krónikus veseelégtelenségben a magas foszfátszint a csontanyagcsere zavarához vezet.
A foszfát alapvető szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében, és a sejtek életjelenségeinek szabályozásában. Csontjaink nagy mennyiségben tartalmaznak foszfátot, hidroxi-apatit kristály formájában. A keringésben a foszfát komplexet képez a kalciummal. A foszfát a vékonybélből szívódik fel, ezt a D-vitamin fokozza. A foszfát a vesében ugyan kiválasztódik, de a vizelet képzése során folyamatosan nagyrészt visszaszívódik. A kalcium koncentrációját növelő parathormon a foszfát koncentrációját csökkenti a visszaszívódás gátlásával. Így a hormon növeli a vérben a szabad kalciumion koncentrációját. Bizonyos gyógyszerek befolyásolják a foszfát koncentrációját (D-vitamin, glukóz infúzió, savkötők).
4 – 10 μg/l totál PSA szint esetén javasolt szabad PSA (fPSA) szint meghatározása, ugyanis a szabad PSA aránya a szérumban szignifikánsan magasabb BPH-ban szenvedő betegeknél, mint prosztatarákos társaiknál. A szabad/össz PSA arány prosztatakarcinómás férfiak esetében kisebb, mint 0,25. Ajánlott azoknak a férfiaknak a további vizsgálata, akik enyhén emelkedett össz PSA szinttel (4 – 10 μg/l) és 0,2 – 0,3 –nál kisebb szabad/össz PSA aránnyal rendelkeznek. A szabad/össz PSA arány 0,25 határértékének használata 50-59 év között az esetek 98%-ában, 60-69 év között 94%-ában, 70-75 év között 90%-ában mutatja ki a karcinómát. Nagy a karcinóma kockázata, ha a szabad PSA arány 0,1 alatti, ezekben az egyénekben 55%-ban alakul ki rák. Ha az arány 0,25 fölött van, a rák kockázata 5-9%.
A pajzsmirigy két fontos hormont termel: a thyroxint (tiroxin vagy rövidítve T4) és a trijód-thyronint (trijód-tironin vagy T3). A T4 négy jódatomot, a T3 pedig három jódatomot tartalmazó tirozin-alapú aminosav származék. A kész hormonok a pajzsmirigyben a thyreoglobulin nevű fehérjéhez kötődve a pajzsmirigysejtek raktáraiban tárolódnak. Innen a szervezet igényei szerint a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) hatására szabadulnak ki a véráramba.
A pajzsmirigyhormonok a véráramban nagyon magas arányban (99,9%) fehérjéhez kötődnek és így szállítódnak. A véráramban található hormonmennyiségnek csak nagyon kicsi része marad "szabadon" (free T4 és T3, rövidítve fT4 és fT3), ellenben csak ennek a kis mennyiségnek van biológiai aktivitása. Emiatt az orvosi vizsgálatok során csak az fT4 és fT3 értékeknek van információértéke.
A pajzsmirigy két fontos hormont termel: a thyroxint (tiroxin vagy rövidítve T4) és a trijód-thyronint (trijód-tironin vagy T3). A T4 négy jódatomot, a T3 pedig három jódatomot tartalmazó tirozin-alapú aminosav származék. A kész hormonok a pajzsmirigyben a thyreoglobulin nevű fehérjéhez kötődve a pajzsmirigysejtek raktáraiban tárolódnak. Innen a szervezet igényei szerint a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) hatására szabadulnak ki a véráramba.
A pajzsmirigyhormonok a véráramban nagyon magas arányban (99,9%) fehérjéhez kötődnek és így szállítódnak. A véráramban található hormonmennyiségnek csak nagyon kicsi része marad "szabadon" (free T4 és T3, rövidítve fT4 és fT3), ellenben csak ennek a kis mennyiségnek van biológiai aktivitása. Emiatt az orvosi vizsgálatok során csak az fT4 és fT3 értékeknek van információértéke.
Az elmúlt 2 hét cukorháztartásának meghatározására szolgáló vizsgálat.
Nőkben a petefészek hormon kiválasztását az FSH és LH együttesen szabályozza. A női ciklusban három nagy szakaszt különítünk el: follikuláris fázis, ovuláció, luteális fázis. Az ún. follikuláris fázis során több fejlődésnek indult tüszőből választódik ki és érik meg egyetlen (nagyon ritkán több), amelyet domináns tüszőnek nevezünk, valamint felkészül a méhnyálkahártya (endometrium) az esetleg megtermékenyült petesejt beágyazódására. Az FSH a tüsző (follikulus) érését és a petefészek hormon elválasztását serkenti (ösztrogén, inhibin). A petefészekben fokozódó hormontermelés visszahat az agyalapi mirigy FSH és LH elválasztására, aminek következtében csökkeni fog a szekréciójuk. A luteális fázis, amelyben a petesejt kilökődésének helyén kialakul a sárgatest, ami a ciklus második felében progeszteront választ ki. Ennek serkentésében az FSH, szintén fontos szerepet tölt be. PCOS diagnosztikájában is jelentős szerepe van!
A glutaminsav-dekarboxiláz (GAD) enzim a gamma-aminovajsav (GABA) szintézisét katalizáló enzim. A GABA a központi idegrendszer fő gátló neurotranszmitterének tekinthető, de megtalálható a központi idegrendszeren kívül is. (Szerepet tölt be az idegrendszer fejlődésében, de az az immunrendszer működését, sejtproliferációt, fehérjeszintézist és metabolizmust is befolyásolja.) Az enzim ellen termelődő antitesteknek szerepe van az 1-es típusú cukorbetegség és a a ritkább előfordulású stiff man szindróma patogenezisében is.)
Guillain Barre szindróma ( végtag zsibbadás, hangyaeffektus )
GQ1b - Miller-Fisher szindrómában,
MAG (myelin-asszociált glikoprotein) – szenzomotoros neuropathiában
A betegség egyike a számos, igen ritka, autoimmun, a perifériás - elsősorban a motoros - idegeket érintő gyulladásoknak. Klasszikus formájában jellegzetes tünet a kéz illetve a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés. A Guillain-Barre szindróma oka pontosan nem tisztázott, az esetek egy részében a betegség kezdete előtt néhány héttel gyomorrontásszerű tünetekkel járó fertőzés illetve a légutakat érintő fertőzés zajlik. Ezekben az esetekben feltételezhető, hogy a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtek egyes molekuláival, ezáltal immunválaszt provokálnak, ami a sejtek károsodásához vezet. Ritkábban olyan antitestek képződhetnek, amelyek elsősorban az axonokat károsítják.
A kenetben látott vegyes baktérium flóra legfontosabb tagja a Gardnerella vaginalis, ami férfiak prosztatagyulladásában is szerepet játszik.Ez a baktérium önállóan nem okoz betegséget, de a hüvely normális baktériumflóráját megzavarva, gyulladást eredményezhet. A hüvelygyulladásos betegek felénél a baktérium kimutatható. A fertőzés után 5-10 nappal erős, szürkésfehér, bűzös – halszagú – folyás kezdődik. A hüvelyben, a külső nemi szerveken égő, néha viszkető érzés jelentkezik. Szeretkezés közben, vizeléskor fájdalom léphet fel. Férfiaknál tüneteket általában nem okoz. Vizeléskor csípő érzés, illetve gyakori vizelés fordulhat elő. A Gardnerella vaginalis jó talajt biztosíthat más baktériumok számára, így egyidejűleg lehet gonorrhoeás, chlamydiás, mycoplasmás fertőzése is a betegnek. Gyakrabban jelentkezik a fertőzés fogamzásgátló tablettát szedő vagy spirált viselő nőknél. A fertőzést tünetmentes férfi is átadhatja.
Éhgyomri vizsgálat. A vizsgálat előtt 24 órával abba kell hagyni a savcsökkentő gyógyszerek szedését (pl.: Quamatel, Zantac). A gasztrin a gyomor és a vékonybél ún. G-sejtjei által termelt hormon, mely a gyomor savelválasztását fokozza. Visszatérő többes gyomor- vagy nyombélfekélyek esetén a háttérben gasztrin-termelő daganat (gastrinoma, Zollinger-Ellison-szindróma) is állhat. Akkor végzik a vizsgálatot, ha a fekélyek nem gyógyulnak a hagyományos kezelésre, nagy méretűek, többszörösek, gyakran visszatérnek, hasmenéssel, fogyással társulnak, és ha az egyéb fekélyre hajlamosító tényezőket (Helicobacter.pylori fertőzés, non-szteroid gyulladáscsökkentők szedése) kizárták. Ha a gasztrin szint magas, a gyomorsav-elválasztás jelentősen megnövekedhet, ami többszörös, nem múló fekélybetegséget okoz. A gasztrin a belek mozgását is fokozza, ezért túltermelődésekor súlyos vizes hasmenés is létrejöhet. A gasztrin egy olyan hormon, amelyet a "G-sejtek" termelnek a gyomor antrumnak nevezett részében. Szabályozza a gyomorfal savtermelését az emésztési folyamat során. Ez a teszt a gasztrin mennyiségét méri a vérben, ami segítséget jelent a visszatérő peptikus fekélyek és/vagy egyéb súlyos hasi tünetek kivizsgálásában. A táplálék elfogyasztása során a gyomor antrumja kitágul, és a táplálék jelenléte serkenti a gasztrin felszabadulását. A gasztrin pedig stimulálja a parietális sejteket, hogy gyomorsavat termeljenek. A savasság segít megemészteni a táplálékot, és a savasság fokozódása végül gátolja a gasztrin felszabadulását. Ez a visszacsatolási rendszer normálisan alacsony gasztrin-koncentrációt eredményez a vérben, különösen éhgyomri állapotban. Ritka állapotok, mint például a G-sejtes hiperplázia és a gasztrinómák, beleértve a Zollinger-Ellison (ZE) szindrómát, gasztrin és gyomorsav túltermelést okozhatnak. Ez agresszív peptikus fekélyek kialakulásához vezethet, amelyek nehezen kezelhetők.
Fontos: a vérvétel előtt egy héttel gyomorsav-termelést gátló gyógyszer szedését fel kell függeszteni. Savkötő gyógyszert a vizsgálat előtt 1 nappal ne használjanakA Gasztropanel egy olyan összetett biomarker-vizsgálat vérmintából, ami felméri a gyomornyálkahártya állapotát és működését.Megállapítja, mely páciensek gyomor -nyálkahártyája egészséges, megbízhatóan kimutatja a gastritist és a H. pylori-infekciót, kimutatja a tünetmentes atrophiás gastritist akkor is, ha nincs H. pylori-infekció, megállapítja, ha a páciens gyomorsav-termelése csökkent, felbecsüli, hogy mekkora a gyomorrák és a gyomorfekély kockázata, felbecsüli, milyen kockázata van a felszívódási zavaroknak a B12-vitamin, a kálcium, a magnézium, a vas, a cink és bizonyos gyógyszer hatóanyagok tekintetében, megállapítja, mely páciensek esetében szükséges gyomortükrözést végezni.
A gamma-glutamil-transzferáz (GGT) enzim egy epével kiválasztódó enzim, ami különösen érzékenyen reagál elzáródásos (obstruktív) hepatobiliáris betegségekre és alkoholhatásra.
Fő alkalmazási területe az emelkedett alkalikus foszfatáz szinttel járó betegségek differenciál-diagnózisa. A gamma-glutamil-transzferáz (GGT) enzim egy epével kiválasztódó enzim, ami különosen érzékenyen reagál elzáródásos (obstruktív) hepatobiliáris betegségekre és alkoholhatásra.
Emelkedik többek között májgyulladásban, alkoholbetegségben, gyógyszerhatások esetén, epeúti bántalmaknál, vírusfertőzéseknél is, hipertireózisban.
A Giardia egy olyan egysejtű, amely vízben, állati székletben fordul elő, a vezetékes ivóvíz klórozása sem pusztítja el. Az emberi szervezetben viszonylag könnyen megtelepedik, és az esetek egy részében, felnőtteknél nagyjából felében, gyermekekben még ennél is nagyobb arányban okoz hasmenést. Egyfajta népbetegségről van szó: ez a felszívódási zavaroknak, a tartós hasi panaszoknak, a tartós hasmenésnek, és gyerekeknél olykor a fejlődésbeli elmaradásnak is az egyik oka. A kórokozó panaszokat főképp a gyerekeknél okoz, a felnőttek gyakran tünetmentesen esnek át a fertőzésen.
Gluténérzékenység esetén a glutén immunválaszt vált ki a vékonybélben, a bélbolyhok károsodnak, így a felszívó felület lecsökken, a tápanyagok felszívódása romlik és emésztési panaszok jelentkeznek. A betegek legtöbbjénél (>95%) kimutathatóak két immunrendszeri, humán leukocita antigén (HLA) meghatározott genotípusai (HLA-DQ2, HLA-DQ8), a fennmaradó esetek nagy részében pedig a HLA-DRB4 génváltozatára kapunk pozitív eredményt. Ugyan a nem lisztérzékenyek 20-30%-ában szintén előfordulhatnak ezek a génváltozatok, viszont a hiányukban szinte biztosan nem alakul ki gluténérzékenység. Tehát ez a fajta antigén a lisztérzékenység kialakulásának egyik fontos előfeltétele. HLA gének vizsgálata egy gyors és kellemetlenséggel nem járó megoldást jelent arra, hogy kizárjuk a lisztérzékenység gyanúját. Amennyiben ugyanis a lisztérzékenységnél szinte minden esetben megtalálható génváltozatok nem mutathatók ki a vizsgált személynél, akkor ő a kis kockázatú csoportba sorolható, azaz nagy valószínűséggel nem fog nála kialakulni a betegség, illetve a gluténtérzékenységre is jellemző tüneteit szinte biztosan nem a gluténérzékenység okozza. Érdemes tehát más irányú gasztroenterológiai kivizsgálást kezdeményeznie. Ha a HLA génvizsgálat eredménye pozitív valamelyik vizsgált DQ2, DQ8 vagy DRB4 génváltozatra, és tüneteket tapasztal, további vizsgálatokra van szükség a lisztérzékenység megerősítésére vagy kizárására. A HLA genotipizálás hasznos eszköz arra is, hogy egy lisztérzékeny beteg családtagjainál felmérjük a betegség kockázatát a tünetek és a másodlagos súlyos betegségek megjelenése előtt. A genetikai vizsgálat elvégzése javasolt lisztérzékenységgel gyakran társuló állapotokban (pl. autoimmun betegségek, Down-kór, I. típusú cukorbetegség, alacsony termet), és olyan esetekben is, amikor az egyéb vizsgálati eredmények nem nyújtanak egyértelmű eredményt.
Az aszpartát-amino-transzferáz (ASAT, GOT) enzim többféle szöveti eredetű (megtalálható a májban, a szív- és vázizomzatban, kisebb mennyiségben a vesékben, az agyban, a tüdőben, a hasnyálmirigyben, a lépben, a fehérvérsejtekben, a vörösvértestekben) molekula. Aktivitását a szív, a máj, a vese és az izomszövet betegségei (sérülés, működési rendellenesség) jelentősen megemelik.
A szérumban található alanin-amino-transzferáz (ALAT, GPT) enzim elsősorban máj és vese eredetű, legnagyobb mennyiségben a májban található. Aktivitása hepatitisz és egyéb májbetegségek esetén jelentősen megemelik.
„A” típusú krónikus atrophiás gastritis felismerése. A szervezet minden egyes autoimmun betegséghez specifikus antitestet termel; Az APCA egy vérvizsgálat, amelyet elsősorban a vészes vérszegénység diagnosztizálására használnak, olyan betegséggel, amelyben a gyomorban lévő parietalis sejtek sérültek és a B12-vitamin felszívódásához szükséges belső faktor termelése csökkent vagy hiányzik. Magas vérszinteket észleltek gyomorrák, gyulladás, fekélyek esetén. Az érintett betegekben egyéb autoimmun betegségek (anaemia perniciosa, Hashimoto-thyroiditis, endocrin eltérések, vitiligo) is kifejlődhetnek. A betegek lehetnek panaszmentesek, jelentkezhet étvágytalanság, étkezéssel összefüggést nem mutató tompa epigastrialis fájdalom, illetve a kísérő betegségeknek (anaemia perniciosa, Hashimoto-thyroiditis, egyéb autoimmun betegségek, endocrin zavarok) megfelelő panaszok és tünetek észlelhetők.
Biotin. Nélkülözhetetlen a normális szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcseréhez, a bőr egészséges állapotának fenntartásához, szerepe lehet a kopaszodás és az őszülés lassításában, enyhítheti az izomfájdalmakat, csökkentheti a bőrproblémákat. Hiánya esetén étvágytalanság, bőrgyulladás, a szőrzet kihullása, zsíranyagcsere-zavarok, izomfájdalmak jelentkezhetnek. Túladagolás tünetei eddig nem ismeretesek. Egymás hatását elősegítik a B2-, B6- és A-vitaminnal, és a niacinnal. Ellenségei a nyers tojásfehérje (annak avidin tartalma miatt, amely a biotinnal felszívódásra alkalmatlan komplexet képez), a fény, erős savak és lúgok, az ösztrogéntartalmú gyógyszerek, az alkohol és különböző ételtartósítási eljárások.
A haptoglobin ún. akut fázis fehérjeként is működik, ezért szintje heveny betegségek (pl. epeúti elzáródás, fekélybetegség), gyulladások (pl. colitis ulcerosa), szövetelhalás, daganatos betegségek esetében megemelkedik. Az alacsonyabb haptoglobin-szint mögött a termelődés csökkenése (pl. májbetegség) vagy a fokozott vörösvértest-szétesés állhat. Ilyen esetben mindenképpen szakorvosi (hematológiai) kivizsgálás szükséges. A háttérben meghúzódó vörösvértest széteséssel járó állapotok súlyos betegségekre is jellemzőek is lehetnek. Elsősorban bélrendszeri eltérések okozzák magasabb szintjét, ezért gasztroenterológus szakorvos felkeresése szükséges.
Myasthenia gravisban 90% pozitivitás. A myasthenia gravis nevű betegség az izomzat súlyos fáradékonyságával, gyors kimerülésével járó betegség, amely a harántcsíkolt izmokat érinti. A harántcsíkolt izmok a test különböző területein foglalnak helyet, részt vesznek az aktív mozgásokban, történetesen a szemizmoknak a mozgását, a végtagizmoknak a mozgását befolyásolják, de a nyelésben, a beszédben, a légzésben részt vevő izmoknak a mozgása is nagyon fontos szerepet játszik a megfelelő funkciónak az ellátásában.
A hasnyálmirigy megbetegedéseire következtethetünk az emésztőenzimek székletből történő meghatározásával.A széklet mennyisége a táplálék mennyiségének és összetételének függvénye, egészséges felnőtteknél 100-250 g/nap. Emésztési és felszívódási zavarok esetén ez a mennyiség jelentősen nőhet: pl. hasnyálmirigy-elégtelenségben, epeút-elzáródásban, súlyos bélgyulladásban (enteritis) és minden hasmenéssel járó állapotban.
Az ondóban az élő és jól mozgó hímivarsejtek hialuronsav kötő képességét mérik, ez alapján tudnak a spermiumok petesejtbe történő behatolási képességéről, genetikai integritásukról pontosabb információt nyerni. A HBA kötődési arány összefügg a hímivarsejtek genetikai, kromoszómális eltéréseivel, ezért (többszöri) vetélés után a HBA vizsgálat elvégzése feltétlenül javasolt. A kötődés után a spermium olyan enzimeket szabadít fel magából, melyek helyileg feloldják a petesejtet körülvevő kocsonyás réteget, ezáltal a spermiumok számára utat nyitva a petesejt felé. Ha a spermium, fejlődési problémákból kifolyólag, nem képes kötődni a petesejtet körülvevő szöveti állományhoz, nem fog tudni eljutni a petesejtig, következésképp nem is tudja megtermékenyíteni azt. Elmarad a terhesség. Egy férfi oldali fertilizációs vizsgálat alkalmával nagyon fontos megvizsgálni, hogy a páciens spermiumai képesek-e kötődni a hialuronán gazdag kocsonyás állományhoz és nem éppen ennek hiánya tehető felelőssé a gyermekáldás elmaradásáért.
Fertőző májgyulladás esetén először mutatható ki. Terhességi szűrés kötelező eleme.
Korai terhességben és annak követésére, bizonyos daganatokban, mola terhességben, férfiaknál hererákban van jelentősége a vizsgálatnak.
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A koleszterin kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga. A koleszterin vegyületnek a laborvizsgálatok során három típusát különböztetjük meg: összkoleszterin, HDL , és LDL koleszterint. A HDL koleszterin (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. „védő”-koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.
Szinonimák: hdl
Kétféle meghatározása van, a szűrés, mely pozitív vagy negatív eredményt ad, és az antitest, ami számszerű értéket a lezajlott vagy friss fertőzésről. Gyomorfekély egyik lehetséges kórokozója. Tartós antibiotikum szedés után is kialakulhat. A HP a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, hazánkban a felnőttek helicobacter pylori átfertőzöttsége 50-60 százalék közötti. Puffadás, gyomorszáji fájdalom, görcsök a vezető panaszok.
Szinonimák: Helikobakter szűrés
A hemokromatózis (haemochromatosis) egy vastárolási betegség, melyben kórosan sok vas szívódik fel és tárolódik a szervezetben; örökletes megbetegedés. Normális körülmények között a vékonybélből annyi vas szívódik fel, amennyi a napi szükséglet (ez elég kis mennyiség, mivel a szervezetben a vas újrahasznosul; nagyon kevés vas távozik a szervezetből, leginkább a bélfalról leeső, és így távozó hámsejtek visznek ki vasat). Hemokromatózis esetében a napi szükségletnek a sokszorosa is felszívódik, bekerül a vérbe és onnan a raktárakba. Amennyiben a vérben keringő vas mennyisége túl sok, különböző szervekben (pl: máj) rakódik le és gátolja azok funkcióját, károsítja a szöveteket, sejteket.
Laborunkban a Hba. HbF és a Hba2 kimutatása történik. Az egyes hemoglobin variánsok kvantitatív meghatározására, valamint bizonyos variánsok pl. a HbS, HbC, HbM és HbH kimutatására alkalmas módszer. A legtöbb hemoglobinanomália azonban egyedül elektroforézissel nem diagnosztizálható. HbS - sarlósejtes anémia
A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. Hirtelen kezdet néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi. A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van. Az első oltás után 6-12 hónapos, a második után 10 -15 éves védelem alakul ki.
Igazolt hepatitis PCR utáni következő lépés a vírus mennyiségének meghatározása. Ez a mennyiségi kópiaszám.
A genetikai kód az a kódrendszer, amellyel a sejtek nukleinsavaiban (DNS és RNS) található információ fehérjékké fordítódik le. Az információ dekódolása a riboszómákon zajlik, amely a mRNSek nukleotidsorrendjét hármasával leolvasva, a tRNS-ek segítségével adott sorrendű aminosavláncot hoz létre. A genetikai kód valamennyi élőlényben egyforma, csak a mitokondriumokban és egyes egysejtű élőlényekben tér el kissé. A kód azt határozza meg, hogy a DNS vagy RNS láncában egymás után következő nukleotid-hármasok alapján milyen sorrendben épülnek be az aminosavak a fehérjébe annak szintézise során.
Májbetegség esetén és/vagy HBV szempontjából magas kockázatú személyeknél a HBV-fertőzöttség vizsgálata szükséges. Amennyiben a szűrt személy vizsgálata kétes eredményű vagy pozitív, és a fertőzés igazolódása esetén a beteg antivirális kezelése szükséges és lehetséges, és/vagy az aktív fertőzés igazolása epidemiológiai szempontból szükséges A PCR vizsgálat.
A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, kábítószeresek körében közös fecskendő használatával, tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúrával,testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó). A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója. Genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Három oltás után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított oltási renddel oltanak. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.
Magyarországon a vírushordozók aránya 0,7-1,3%-ra tehető. A hepatitis C okozta kór felelős 2000-4000 magyar beteg májzsugorának kialakulásáért és 600 hazai májrákos esetért. Mivel a kórokozó testnedvvel, elsősorban vér útján terjed, a betegek nagy százaléka kerül ki tűt használó kábítószeresek közül. Továbbá még ma is vannak, akik vérátömlesztés útján vagy dialízis, netán transzplantáció miatt fertőződtek, mielőtt még felfedezték volna a HCV-t, és bevezették volna a gondos szűrővizsgálatot. A fertőzöttek körülbelül felénél nem lehet tudni, hogyan és mikor fertőződtek. Ennél fogva nem meglepő, hogy sok olyan vírushordozó élhet közöttünk, akik panaszmentes lévén nem is tudják, hogy fertőzöttek, és emiatt maguk is súlyos beteggé válhatnak, illetve veszélyeztetik a környezetükben élőket azáltal, hogy megfertőzhetnek másokat.
Igazolt hepatitis PCR utáni következő lépés a vírus mennyiségének meghatározása. Ez a mennyiségi kópiaszám.
A genetikai kód az a kódrendszer, amellyel a sejtek nukleinsavaiban (DNS és RNS) található információ fehérjékké fordítódik le. Az információ dekódolása a riboszómákon zajlik, amely a mRNSek nukleotidsorrendjét hármasával leolvasva, a tRNS-ek segítségével adott sorrendű aminosavláncot hoz létre. A genetikai kód valamennyi élőlényben egyforma, csak a mitokondriumokban és egyes egysejtű élőlényekben tér el kissé. A kód azt határozza meg, hogy a DNS vagy RNS láncában egymás után következő nukleotid-hármasok alapján milyen sorrendben épülnek be az aminosavak a fehérjébe annak szintézise során.
Májbetegség esetén és/vagy HCV szempontjából magas kockázatú személyeknél a HCV-fertőzöttség vizsgálata szükséges. Amennyiben a szűrt személy anti-HCV-vizsgálata kétes eredményű vagy pozitív, és a fertőzés igazolódása esetén a beteg antivirális kezelése szükséges és lehetséges, és/vagy az aktív fertőzés igazolása epidemiológiai szempontból szükséges, HCV-RNSvizsgálat végzése indokolt.
A fertőző májgyulladás kórokozóinak kutatása során 1983-ban azonosították hepatitisz E vírust (HEV), mely a hepatitis A vírushoz hasonlóan a beteg ember székletével ürül és
szennyezett víz, nem kellően hőkezelt étel vagy piszkos kéz révén a szájon át a fogékony szervezetbe bejutva idéz el heveny megbetegedést. Krónikus forma nem ismert.
A klinikai képet a rövid ideig tartó rossz közérzet, gyengeség mellett a láz és hányinger vezeti be. Gyakran más tünet nem is jelentkezik vagy teljesen tünetmentes marad a fertőzés. A
későbbi klinikai tünetek a májgyulladásra jellemzőek (sárgaság, étvágytalanság, gyengeség, hasi fájdalom, máj megnagyobbodás, viszketés, sötét vizelet, világos széklet).
Epidemiológiai vizsgálatok alapján a lappangási időt 15 – 60 napra becsülik. Kb. egy héttel a megbetegedés tüneteinek kezdete előtt kezdődik a HEV széklettel történő ürítése, amely
átlagosan három hétig tart. Jelenleg nem áll rendelkezésre oltóanyag a betegség megelőzésére.
A herpes simplex vírus (HSV) fertőzés a bőrön és a nyálkahártyákon idéz elő ismétlődő jelleggel kicsi, fájdalmas, folyadékkal telt hólyagokat. A herpes simplex vírus két fajtája létezik: a HSV-1 és a HSV-2. A HSV-1 az ajakherpesz és a szemen a szaruhártya-herpesz szokásos kórokozója. A HSV-2 a nemi szerveken okoz elváltozásokat (herpesz genitálisz). E megkülönböztetés azonban nem örökérvényű: a nemi szerveket néha a HSV-1 támadja meg. A fertőzés átadható a bőrelváltozások közvetlen érintésével, és néha az idülten fertőzött emberek szájáról és nemi szerveiről a fellángolások közötti (tünetmentes) időszakokban.
Szák körüli herpesz. A HSV-1 fertőzés helye az ajkak, száj esetleg az arc. Az első fertőzés rendszerint gyermekkorban történik, a felnőttek 30-90%-a HSV-1 ellenes antitesttel rendelkezik, vagyis átesett már ilyen infekción. A betegség megjelenhet a száj belsejében is, megbetegítheti a szemet (a kötőhártyát vagy a szaruhártyát) és ritkán az agyhártyák és az agyvelő gyulladását is diagnosztizálják. A HSV-1 fertőzés tünetei az élet folyamán ismétlődhetnek. A vírus a nyállal terjed, és így jelenhetnek meg a hólyagos kiütések például az egészségügyi dolgozók ujjain, akik fertőzött nyállal kerülnek érintkezésbe. Kezelés sem szükséges minden esetben, de súlyos, ismétlődő, vagy hosszan tartó betegség esetén hatásos antivirális szerek állnak rendelkezésre. Az ajkakon megjelenő HSV ellen lokálisan alkalmazható krémek, szájrúzs, a súlyosabb megbetegedésre tabletták vagy injekció is adható. Nagyon gyakran kiújuló HSV fertőzés esetén ezeket a gyógyszereket tartósan, megelőzésre is lehet adni. A gyógyszerek nem gyógyítják meg a betegséget, mert a vírus az idegsejtekben továbbra is ott lapul, de csökkentik a betegség tartamát és a tünetek súlyosságát, valamint a vírusok szaporodását.
Az elmúlt 3 hónap cukor státusza.
A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését, felhalmozódik az emberi szervezetben. Az akut higanymérgezést az alábbi tünetek kísérik: nehézlégzés, rossz közérzet, hányinger, hányás és hasmenés 24 órán belül. Akut mérgezést követően akár agyi vizenyő és halálozás is bekövetkezhet. Higanygőz-kitettség a feltételezett oka a mindmáig ismeretlen kóroki hátterű Kawasaki-szindrómának. Az autizmus és a higanykitettség közötti feltételezett összefüggést azonban a WHO állásfoglalása alapján cáfolták a tudományos vizsgálatok. A higany különösen a magzatokat és gyermekeket károsítja, a kitettségtől függően tanulási zavarokat, de akár súlyos idegrendszeri károsodásokat, fejlődési rendellenességeket is okozhat. A higanyszennyezés krónikus hatása lehet többek között: a koncentráció- és emlékezőképesség gyöngülése, depresszió, látási zavar, fáradtság, ingerlékenység, izgatottság, remegés, bőrbetegségek, szédülés, beszédzavarok, asztma, immungyengeség, ízületi és gerincfájdalmak.
Van egy diamin-oxidáz (DAO) nevű enzim, ami lebontja a táplálékkal felvett hisztamint, így az nem okoz nekünk problémát. De van, akiben ennek az enzimnek alacsony a szintje, és ha egy ilyen ember túl sok hisztaminban gazdag ételt eszik, felléphetnek allergiaszerű tünetek. Ezt hívják hisztamin intoleranciának. Némely vizsgálat kapcsolatot feltételez a hisztamin intolerancia és az urtikária, az asztma, az ekcéma, a szorongás és a pánikrohamok között. Fejfájás, ekcéma, fájdalmas menstruáció, alvászavar is a panaszok között van.
A hiszton elleni antitestek elsősorban a gyógyszer indukálta lupuszhoz kapcsolhatók, de több tanulmány alapján kimutathatók számos más autoimmun betegségben is, mint aktív és inaktív szisztémás lupusz eritematózusz, reumatoid arthritis, juvenilis reumatoid arthritis, primer biliáris cirrózis, autoimmun hepatitis, dermatomiozitisz-polimiozitisz, szkleroderma. Panel részeként végezzük!
A HIV (emberi immunhiányt okozó vírus), a fertőzött ember vérével, nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival és eszközökkel, valamint anyatejjel vihető át. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobbak az eredmények. A fertőzés tényét ellenanyag-kimutatással lehet bizonyítani. A HIV-fertőzés bekövetkezte után létezik egy olyan „ablakperiódus”, amikor a szervezete még nem termelt elég antitestet, és a HIV-fertőzés nem kimutatható. A jelenleg használt tesztek esetében a pozitív teszteredménnyel rendelkező személyek döntő hányada esetében a fertőzés után legalább két hétre van szükség a HIV kimutatásához, még akkor is, ha az antitestek ennél lassabban alakulnak ki. A teljesen megbízható teszteredmény eléréséhez érdemes megismételtetni a tesztet egy-két hónappal azután, amikor a HIV fertőzöttség gyanítható.
Egy-két hónappal a fertőzést követően jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből. Az eltelt időszakot ablak-periódusnak nevezik. Biztosan csak az ablakperiódus elteltével lehet nyilatkozni a fertőzés tényéről.
Fokozódó ízületi panaszok, háti merevség, gerinctáji fájdalom? "Beállt" a derekam effektus jellemző? A hátfájdalomhoz az esetek majdnem felében egyéb ízületek, inak gyulladása is társul. A későbbiekben, a betegség súlyosbodásával elégtelen mellkastágulás, hajlott testtartás, gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság, fogyás, a szem szivárványhártyájának gyulladása (iritisz) következhet be. A Bechterew-kór nagyon alattomosan kezdődik, éveken keresztül jelentkeznek olyan nehezen megfogható, bizonytalanul értelmezhető tünetek, melyek miatt a betegséget, eleinte sok egyéb kórképpel könnyen össze lehet téveszteni. Emiatt rendszerint csupán évekkel az első tünetek megjelenése után kerül sor a pontos diagnózis felállítására, ez viszont késlelteti az egyetlen hatásos kezelési mód, a gyógytorna időben való elkezdését.
A homocisztein egy aminosav, mely a szervezetben metioninből épül fel, majd normálisan gyorsan újra lebomlik. Lebontásához folsavra, B6- és B12-vitaminra van szükség. A homocisztein emelkedett szintje és az érelmeszesedés okozta betegségek közötti összefüggést mutattak ki.
A magas homocisztein-szint a szívinfarktus, agyvérzés emelkedett kockázatával jár együtt. A homocisztein valószínűleg károsítja az erek falát, ezzel segíti elő az érelmeszesedés folyamatát. Vizsgálatok alapján valószínűsítik, hogy a magas homocisztein-szint az Alzheimer-betegség kialakulásával és egyes terhességi problémákkal is összefüggésben állhat.
Magyarország első helyen áll Európában a rosszindulatú szájüregi (oropharyngealis) daganatok okozta halálozásban. Évente több mint 1400 férfi és 300 nő halálát okozza ez a megbetegedés. A szájüregi rák kialakulásának legfontosabb tényezői a dohányzás, az alkohol és a rossz szájhigiéné, de emellett az elmúlt években egyre több adatunk van arra, hogy összefüggés van a szájüregi rák és a HPV jelenléte között. Az orális HPV-szűrés jelentőségét igazolja, hogy egyes szerzők szerint szignifikáns összefüggés van a méhnyakrák és a szájüregi rák előfordulása között, ennek hátterében az orális szex során átadott vírus állhat.
A hs-CRP-t leggyakrabban arra használják, hogy megbecsüljék a szív- és érrendszeri betegség kockázatát egészséges emberekben.
Azoknál az embereknél, akiknél a hs-CRP értéke tartósan a normál tartomány felső határán van 1,5-4-szerese a szívroham kockázata, mint azoknál, akiknek a CRP értéke a normál tartomány alsó határán van.
A nagy érzékenységű troponinnak (hs-troponin) nevezett vizsgálat ugyanazt a fehérjét detektálja, mint a standard teszt, csak jóval alacsonyabb koncentrációt is képes kimutatni. És mivel a vizsgálat e fajtája jóval érzékenyebb, hamarabb lesz pozitív és segíthet a standard tesztnél hamarabb detektálni a szívkárosodást és az akut koronária szindrómát. A hs-troponin vizsgálat pozitív lehet azok esetében is, akiknek stabil anginájuk van, illetve azoknál, akiknek nincsenek tünetei. Ha emelkedett ezekben az egyénekben a hs-troponin, jövőbeni szívproblémákat, például szívinfarktust jelez előre. Jelenleg ezt a vizsgálatot kardiális biomarkerként rutinszerűen alkalmazzák a klinikai gyakorlatban (Magyarországon is).
Szexuális úton terjedő vírus, amely a genitáliákon okoz hólyagokat vagy fekélyeket. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a felnőttek 30%-ban HSV-2 elleni antitesteket lehet kimutatni, nem mindenki számol be megbetegedésről, tehát tünetmentesen is át lehet a betegségen esni. A HSV-2 megbetegedés az életben többször is előfordul, van olyan, akinél évente 2-3 alkalommal is megjelennek a tünetek.
A HSV-2 fertőzés a magzatokat is megbetegítheti, és fejlődési rendellenességet okozhat. Az újonnan fertőzött anya újszülöttje is megbetegedhet, különösen akkor, ha hüvelyi úton születik, ezért ilyen esetben császármetszést szoktak végezni. Reaktiválódó fertőzés esetén az újszülöttek megbetegedésének esélye sokkal kisebb. Megfelelő tünetek esetén az újszülöttkori HSV fertőzésre sajnos azonban akkor is gondolni kell, ha az anyánál a betegségre utaló semmilyen jel nincs.
A HSV fertőzés a szájban, ajkakon, a fogínyen vagy a genitáliákon megjelenő fájdalmas hólyagok és kis fekélyek alakjában jelenik meg. Ezek a hólyagok összefolyhatnak, kifakadhatnak, nedveznek, majd néhány nap múlva pörkösödnek, és a pörk lehullása után rendszerint nyomtalanul gyógyulnak. A betegséget kísérheti a nyirokcsomók megnagyobbodása az adott régióban, és ritkán, de láz is jelentkezhet. A hólyagok megjelenése előtt prodromális tünetek is gyakran jelentkeznek, zsibbadás, bizsergés vagy fájdalom, ezek a tünetek néhány órával esetleg nappal előzhetik meg a hólyagok kialakulását.
A HPV, azaz a humán papilloma vírus ma az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó. Bár elterjedtségével kapcsolatban pontos adatokkal nem rendelkezünk, egyes becslések szerint a szexuálisan aktív nők mintegy 20-40%-a lehet fertőzött. És hogy miért pont a nőkkel kapcsolatban említünk számokat? Mert a vírus elsősorban e nem képviselőit veszélyezteti, a méhnyakrákok döntő többségéért a HPV-vírus tehető felelőssé. A humán papilloma vírus voltaképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja. Eddig közel 100 altípusát különböztették meg, melyeket daganatkeltő képességük alapján magas, közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztottak.
A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek lebontásából származó végtermék. A purin vegyületek a táplálékkal fehérje formájában jutnak az emésztőrendszerbe.
Az emésztés folyamata során a bekerült fehérje nagy része húgysavvá alakul és a keringésbe kerül. Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav 2/3 része a vesén keresztül ürül, a szervezetből. Normál körülmények között a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van, a húgysav nem tud felhalmozódni a szervezetben. Emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodik az ízületekben, és ott gyulladást okoz, ez a köszvény.--- ízületi fájdalom!!!
A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni, felhalmozódhat a vesében és vesekő formájában okozhat megbetegedést.
Az IAA esetében az antitest kimutatást az inzulinterápia megkezdése előtt kell elvégezni.A diabeteshez társult (szigetsejt ellenes) autoantitest vizsgálatot elsősorban azért kérik, hogy kiderítsék a már kialakult 1-es típusú diabetes okát: autoimmun vagy egyéb (például elhízás, inzulin rezisztencia, stb.) eredetű. Ha az ICA, GADA, vagy IA-2A kimutatható, akkor az 1-es típusú diabetes autoimmun eredete megalapozott. Az IAA esetében az antitetest kimutatást az inzulinterápia megkezdése előtt kell elvégezni. Az ICA, GADA, és az IA-2A-hoz hasonlóan, ha az IAA jelen van egy cukorbetegben, (akit nem kezelnek inzulinnal), akkor a betegség oka 1-es típusú diabetes. Akár humán, akár állati illetve szintetikus eredetű az inzulininjekció, stimulálhatja az inzulin ellenes antitesteket, amelyek az IAA teszt elvégzésekor pozitív eredményt fognak adni. Az IAA vizsgálat nem különbözteti meg az autoantitesteket azoktól az ellenanyagoktól, amelyek az inzulininjekcióra adott válaszként képződnek. Diabetes panel részeként végezzük!
A szigetsejt elleni antitest a pancreas inzulintermelő b-sejtjeinek citoplazmája ellen irányul. Az ICA pozitivitás hátterében több antigén elleni pozitivitás állhat: GAD, inzulin, IA2. Az autoantitest tönkreteszi az inzulin termelő sejteket, aminek következtében diabetes alakul ki. Ez a diabetes forma csak inzulinnal kezelhető (IDDM). Az autoantitest pozitivitás évekkel megelőzheti a klinikai tünetek megjelenését. Az autoantitest pozitiv betegek kb. 70%-a diabeteses lesz. ICA pozitív, de nem diabeteses egyének szénhidrátháztartását rendszeresen ellenőrizni kell.
Inzulinszerű növekedési faktor. Az inzulinszerű növekedési faktor (IGF) szerepe a sejtosztódásban és a daganatképződésben kiterjedt kutatás tárgyát képezi. Korábban nyilvánvalóvá vált, hogy az IGF- és a hozzá kötődő jelátviteli rendszer proliferatív, differenciálódást elősegítő és antiapoptotikus hatást vált ki. Az IGF májban történő fiziológiás termelődésén túl jelentős mennyiségben kerül előállításra a daganatos sejtekben, s a keringésben fiziológiásan elérhető mennyiséget az IGF-kötő fehérjék (IGFBP) szabályozzák. Inzulinhoz nagyon hasonló anyag , mely a szervezetben előforduló igen fontos anabolikus hormon.
A fokozott növekedési hormon termelés az IGF-1-nek a fokozott termelődésével is jár, ami a csontok és a test egyéb szöveteinek a növekedését fokozza.
Az imunglobulinok izotípus-diferenciálódásának zavara, amikor az egy immunglobulin G osztályba sorolt ellenanyagalosztály tagjai hiányoznak. Elsősorban a humorális, memória-immunitás zavaráról van szó. A szervezet védekezőképességének csökkenése jellemzi, melyet az okoz, hogy elmarad a fertőző kórokozók megjelölése az immunrendszer védekező sejtjei számára. Általában veleszületett betegség, de tartós szerzett formái is előfordulnak. Lehet átmeneti vagy végleges. A többnyire tünet- és panaszmentes betegen - csökkent ellenanyag termelés miatt - gyakrabban a fertőző betegségek, elsősorban a Gram- pozitív baktériumok által okozott,-légúti fertőzések. Otitis media akuta, krónika,-purulenta fellépte viszonylag gyakori.
Az örökletes trombózishajlam második leggyakoribb oka a II. alvadási faktor (protrombin) génjének egy olyan mutációja, amelynek következtében a szokásosnál nagyobb mennyiség képződik ebből a véralvadást elősegítő fehérjéből. Trombózishajlamos családokban 18%-os, a véletlenszerűen kiválasztott mélyvénás trombózisos betegek között pedig 6%-os gyakorisággal mutatták ki ezt a mutációt. Ez a génelváltozás az általános népesség 2%-át érinti. A mélyvénás trombózis kockázatát mintegy 3-szorosára növeli. A vérrögképződést fokozó tendencia megnyilvánulhat szívinfarktus vagy agyi szélütés formájában is. A protrombingénnek ez a mutációja, különösen homozigóta formában (ami igen ritka), az V. faktor Leiden-mutációjához hasonlóan szintén állhat az ismétlődő vetélés hátterében.
Az interleukin-6 (IL-6) az immunsejtek által termelt fehérje. Segít szabályozni az immunválaszt, ami által az IL-6 teszt hasznos lehet, mint az immunrendszer aktivációjának markere. Az IL-6 emelkedett lehet gyulladás, fertőzés, autoimmun betegségek, szív- érrendszeri megbetegedések és néhány leukémia esetén. A teszt az IL-6 mennyiségét méri a vérben. Az interleukin-6 a citokineknek nevezett nagy molekulacsoport tagja. A citokinek összetett szerepet játszanak a szervezetben és kifejezetten az immunrendszeren belül működnek, hogy segítsék a szervezet immunválaszát. Ezek a „gyulladásos kaszkád” részei, amely magában foglalja az immunválasz útvonalainak irányított, egymás utáni aktivációját. Az IL-6-ot a fehérvérsejtek (leukociták) termelik és számos sejtre, szövetre gyakorol hatást.
A szervezet kórokozókkal szembeni védekezésében központi szerepet játszanak az immunglobulinok. Az immunglobulinokat nehéz és könnyű láncok építik fel, ezek alapján különböztethetők meg ( IgG, IgA, IgM, IgD, IgE). Az IgA a keringő immunglobulinok 13%-át alkotja. Több öröklődő kórkép okoz immunglobulin hiányt, közülük a leggyakoribb az IgA hiánya. Ha halmozottan jelentkeznek bizonyos fajta fertőzések (leginkább a légutakat, valamint a tápcsatornát érintők), illetve akkor, ha kezelőorvosa immunológiai problémát gyanít panaszainak hátterében. Szérum IgA szint csökkenés lehetséges okai: nefrózis szindróma, ALL, CML, CLL, limfoid aplázia, nehézlánc betegségek, terhesség. Emelkedett IgA szint tapasztalható: fizikai megterhelés során, krónikus hasmenéssel járó betegségeknél, hepatitiszben, autoimmun betegségekben (SLE, reumatoid artritisz, Sjögren-szindróma), IgA-mielóma, krónikus infekciók.
Az IgG antitestet az immunrendszer termeli. Különféle kórokozók okozta fertőzésekben az IgM után jelenik meg a fertőzés 7. napja körül. Az IgG-nek 4 alosztálya van ( IgG1, IgG2, IgG3 és IgG4), melyeknek funkciói eltérőek. A termelődő IgG alosztály típusa a kórokozó antigénjétől, a behatolás helyétől és az antigén expozíció tartamától is függ. Emelkedett IgG szinttel jár: monoklonális gammopathia, infekció, krónikus gyulladás, autoimmun betegség. Csökkent IgG szinttel járnak: veleszületett immunhiányos kórképek nephrosis, immunszupresszív terápia, fehérjevesztő enteropathia, B sejtes neoplasiák.
Az IgM a legnagyobb méretű immunglobulin molekula, és ez az első, amelyik az immunválaszkor termelődik és az első, amelyik a magzatban, illetve az újszülöttben termelődik. Nem jut át a méhlepényen, emiatt az IgM-specifikus antitestek kimutatása hasznos annak eldöntésében, hogy az újszülöttnek van veleszületett fertőzése vagy nincs. Specifikus kórokozókkal szembeni védettség vizsgálatakor az IgM és IgG antitestek mérése a mérvadó. A specifikus IgM szint emelkedés az aktuálisan meglévő vagy nemrég lezajlott fertőzésre utal.
Az immunglobulinok/ ellenanyagok olyan fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer termel annak érdekében, hogy felismerje és semlegesítse a szervezetbe került idegen anyagokat, mint például a baktériumokat vagy vírusokat. Minden egyes ellenanyag egy idegen molekula egyedi részét (antigén) ismeri fel és kötődik hozzá. Az ellenanyagok az immunrendszer humorális immunválasza során keletkeznek. Az immunglobulinokat a nehézlánc konstans doménjai alapján öt osztályba, vagy izotípusba sorolhatjuk: IgG, IgA, IgM, IgD, and IgE. (A könnyű láncnak is vannak izotípusai – lambda és kappa –, de ezek nem módosítják az immunglobulinok osztályba sorolását, ezért gyakran figyelmen kívül hagyják őket.) Az immunsejtek egy része ezekkel az immunglobulinokkal annak alapján tud kapcsolódni, hogy milyen, az IgG, IgA, IgM, IgD, és IgE konstans részéhez kapcsolódó receptort fejez ki a sejt felszínén.
Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található béta-sejtek által termelt polipeptid hormon, amely a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. A szervezet sejtjei csak inzulin jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt. A sejtek a glükózt energiaforrásként használják valamint egyes sejtek (máj és izom) ezen kívül képesek a glükóz tárolására is szénhidrát (glikogén) formájában. A vér cukorkoncentrációja (vércukorszint) ezáltal állandóan kontroll alatt van és csak bizonyos határok között változik. A vércukorszint még egy böjt alatt is a normális tartományban marad, mert a májban egy folyamatos szőlőcukor-újraképzés zajlik és ez biztosítja a vércukor konstans szinten tartását. Amennyiben az inzulin hiányzik (abszolút inzulinhiány) vagy nem tud rendesen hatni (relatív inzulinhiány), hiányzik az inzulin glukoneogenesist gátló hatása és a szabályozás felborul.
A Christmas-faktor vagy IX-es faktor a véralvadási rendszerhez tartozó szerin proteázok egyike. E fehérje hiánya okozza a hemofília B-t. A VII-es, IX-es és X-es faktorok mindegyike kulcsszerepet játszik a véralvadásban. A véralvadás az a fizikokémiai hatásokra beinduló folyamat, melynek eredményeképpen a folyékony vér szilárd halmazállapotúvá válik. A IX-es faktor hiánya okozza a Christmas betegséget (hemofília B).A IX-es faktor több mint 100 mutációját írták már le; néhány nem okoz tüneteket, de sokuk jelentős vérzési rendellenességhez vezet. A IX-es faktor néhány ritka mutációja megemelkedett véralvadási aktivitást eredményez, és így véralvadási betegségeket, például mélyvénás trombózist okoz.
A legtöbbször előforduló betegség. A Földön megközelítőleg 2,2 milliárd ember szenved a jódhiány következményeitől és sajnos ennek egyharmadát kiskorúak teszik ki. A jód elégtelen mennyisége a szervezetben értelmi fogyatékosság okozója lehet. /lásd. szakvélemények/ A magas hegységek jódszegény termőtalaja nem tudja biztosítani a szükséges mennyiségű jódot, ezért az ott élőknek különösen fontos a jódpótlás. Hazánk területének több mint fele mérsékelten jódhiányos az ivóvíz klórozásával pedig csak súlyosbítjuk a helyzetet. A két leggyakoribb tüneti formája az endémiás golyva és a kreténizmus /törpenövéssel járó nagyfokú értelmi fogyatékosság/. A golyva a pajzsmirigy óriási, esetenként sokszoros növekedése. Ez azért van így, mert kevés jód van a vérben és ezzel a nagyobbodással próbál meg minél többet felszívni. Minél kevesebb jódot talál annál nagyobbra növekszik. Ennek következményeként nyomja a nyakban lévő ereket keringési problémákat okozva, továbbá a gége nyomásával fulladást is okozhat. A fej mozgató izmait és inait is gátolja a mozgásban. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nagyságú duzzanat a nyakon esztétikailag hogy is néz ki.
A K-vitamin legfontosabb szerepe, hogy befolyásolja a vér alvadási képességét. Ha a vérben nem képződnének vérrögök, akkor az életveszélyes állapotot okoznak. A K-vitamin segít a fehérjék összetapadásában, ami szükséges a véralvadási faktorhoz. A K-vitamin olyan erős, hogy bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek hatását is képes visszafordítani. A csontok növekedéséhez és regenerálásához a szervezet több vitamin is használ. A K-vitamin és a D-vitamin együttműködik, hogy a fehérjék beépülhessenek a csontokba. E fehérjék nélkül a csontok nem lennének képesek megkötni az ásványi anyagokat. A K-vitamin nélkül a sejtek nem képesek megfelelően növekedni. Ez a vitamin nélkülözhetetlen a fehérjék beépüléséhez, ami nagyon fontos a sejtek növekedéséhez és termelődéséhez. A K-vitamin tehát a sejt életében is fontos szerepet játszik. A K-vitamin ezenkívül különösen fontos az idegsejtek egészségének megőrzésében.
A zsírban oldódó K-vitamin két fő formátuma a K1- (fillokinon) és a K2-vitamin (menakinon). Míg az előbbi természetes módon fotoszintézis folyamán jön létre - így elsődleges forrásai a zöld növények - a K2-vitamint alapvetően a bélbaktériumok állítják elő a számunkra. A kétféle K-vitaminra a szervezetnek is máshogy van szüksége: a K1-vitamin elsősorban a véralvadásban játszik szerepet - segíti az ehhez szükséges fehérjék összetapadását -, a K2-vitamin pedig a számos fontos feladata mellett például a csontképző folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.
Önmagában is mérgező anyga, direkt módon károsítja a szervezetet. A szervezetbe bejutó kadmium gyomor- és bélpanaszokat okoz, hosszabb távon károsítja a vesét és a csontokat, valamint dagantkeltő hatással bír.
Kálcium anyagcserétől függ,pajzsmirigyrák, krónikus gyulladás gyanúja esetén.
A pajzsmirigyhormont termelő sejtek között lévő parafollikuláris sejtek, amelyek csúcsa nem éri el a tüszőben tárolt "kolloidot", vagy csoportosan a tüszők közötti kötőszövetben találhatók, egy peptidhormont, kalcitonint termelnek. Ez csökkenti a vérplazma kalciumion-koncentrációját, úgy, hogy serkenti a kalciumionok beépülését a csontokba. A parathormon antagonistája. Termelődését a vérplazma kalciumion-koncentrációjának növekedése serkenti.
Fehérjedús táplálkozás, vesebetegség,gyomorvérzés, májbetegség.
A karbamid nitrogén a szérum kreatinin szinttel együtt a veseműködés indikátora. Amennyiben vese eredetű (renális) vagy vesén kívüli (extrarenális) okból a vese működése beszűkül, romlik, akkor ezek az értékek a vérben emelkednek.
Széndioxid mérgezés. A mérgezés leggyakrabban belégzés útján következik be. Bekerül a légzőrendszerbe, majd a vérbe, ahol hozzákapcsolódik az oxigénszállításért felelős hemoglobinhoz és egy úgynevezett karboxihemoglobin molekulává alakul át. Ez a karboxihemoglobin megakadályozza az oxigénszállítást, így a szervezetünkben életfontosságú szövetek és sejtek oxigénhiányos állapotba kerülnek.Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy a szénmonoxid 250-szer jobban kötődik a vérben lévő oxigénszállításért felelős hemoglobinhoz, így már kis mennyiség is súlyos következményekkel járhat. A fentiek alapján elképzelhető, hogy a gyermekek fokozott anyagcseréjük révén nagyobb kockázatnak vannak kitéve CO mérgezés esetén. Várandós édesanya esetében a magzati hemoglobinhoz jóval nagyobb affinitással kötődik a szénmonoxid, így már az anyánál jelentkező enyhe panasz is katasztrofális magzati következményekkel járhat.
A KL-6 egy mucin típusú glikoprotein, amelyet a II. típusú alveoláris sejtek és a bronchialis epitélium termel, és emelkedett szintje tüdőkárosodásra vagy gyulladásos folyamatra utalhat. Főleg tüdőbetegségek (tüdőfibrózis, Post Covid, szarkoidozis, tüdőrák, légzőszervi betegségek) diagnosztikájában használható.
A vérből elválasztott szérumból meghatározzák a kloridion koncentrációját. A kloridion a sejten kívüli (extracelluláris) folyadéktér, így a vérplazma legmagasabb koncentrációjú negatív töltésű ionja. A szervezetbe főként a táplálékkal visszük be, konyhasó formájában. Pozitív töltésű ionokkal együtt kloridiont is veszítünk a vesén, a bélrendszeren, a bőrön keresztül. Fontos szerepe van a bikarbonát-ionok transzportjában, így a vér kémhatását jellemző pH értékének kóros értékei járhatnak kloridion-eltérésekkel is. A vérplazmában mért koncentrációja függ a szervezetben található víz mennyiségétől is, így a lelet értékeléséhez további vizsgálatokat is figyelembe kell venni (hematokrit, Na+, összfehérje, urea, stb.). Számos gyógyszer befolyásolhatja a vizsgálat eredményét (vizelethajtók, kortizon, lázcsillapítók, szódabikarbóna, stb.), ezért a szedett gyógyszerekről az orvost tájékoztatni kell.
Kobalt az emberi szervezetben mindössze 1-2 mg-nyi található, ám a B12 -vitamin prosteticus csoportjának alkotórészeként igen fontos szerepe van szervezetünk működésében. A kobalt B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen, így közvetve részt vesz a vérképzésben. A szervezetben végbemenő redoxi folyamatokban is van szerepe, mivel a kobalt többféle oxidációs állapotban is stabil vegyületeket alkot. A kobalt hiánya a B12 -vitamin hiányával jár, ami vészes vérszegénységet okoz. Hosszan tartó, nagy dózisban történő alkalmazása gátolja a pajzsmirigy jódfelvételét, így a golyva kialakulásához vezet. A szervezet kobaltszükséglete igen alacsony, mindössze napi 0.0001 mg. Kis mennyiségben van szüksége a szervezetnek a kobaltra, így pótlása rendszerint nem szükséges. Az ember mindennapos szükségletét fedezi az elfogyasztott máj, vese, tenger gyümölcsei, tej, paraj és a száraz hüvelyesek.
A kutatások egyre újabb és újabb jótékony hatásokat tulajdonítanak neki. A szív- és érrendszeri betegségek prevenciójának egyre teljesebb körű szerepe és a tudatos táplálkozás egyre nagyobb térhódítása közös kapcsolódási pontok kialakításával újfajta megelőzési szemléletet hoz magával. Ezzel párhuzamosan a szabad gyökök káros hatásának, illetve az ellenük való védekezés fontosságának felismerése vezetett el a koenzim-Q10 molekula előtérbe kerüléséhez. Csökkenti az oxidatív stresszt, vagyis a szabadgyökök képződését, általános antioxidáns hatásának kifejtésével.
Kimutatták, hogy a kávénak erőteljesebb hatása van azokra, akik lassabban dolgozzák fel a koffeint. A lassú koffeinbontóknak nagyobb kockázata van szívinfarktusra, mint azoknak, akik gyorsabban hatástalanítják a koffeint. A gyors metabolizálók mérsékelt kávéfogyasztása (napi 2-3 csésze) kis mértékben még protektív hatású is a szívinfarktusra nézve, és a túlzott mértékű kávéfogyasztás (napi 4, vagy több) sem növeli esetükben a szívinfarktus esélyét. A lassú metabolizálók ellenben csak napi 1 csészével ihatnak, már 2-3 csésze is kismértékben növeli esetükben a szívinfarktus esélyét, túlzott mértékű kávéfogyasztásuk (napi 4, vagy több csésze) pedig jelentősen növeli a szívinfarktus esélyét. Egy másik tanulmány szerint a koffeint fogyasztó lassú bontó nők fogamzó képessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is.
Normál súlyú és sovány embereknek is lehet emelkedett, vagy kórosan magas a koleszterinszintje. Ezt okozhatja a helytelen életmód, az alkoholbetegség, a dohányzás és a kevés mozgás: ilyenkor életmódváltásra, koleszterinszegény diétára és gyógyszeres kezelésre van szükség. Megfelelő életmód esetén az örökletes hajlam játszhatja a fő szerepet a magas koleszterinszint kialakulásában, A koleszterin a vérben főleg két fehérjéhez kötődve szállítódik: az egyik az un. alacsony sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein; LDL), a másik pedig a magas sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein; HDL). Az LDL az érfalhoz kötődik és elősegíti a plakk-képződést, a HDL ezzel szemben eltávolítja a vérből a koleszterint, akadályozva ezzel az érelmeszesedés folyamatát.)
A kolineszteráz egy enzim a szervezetben, mely a májban termelődik. Fontos szerepet játszik az ideg-izom közötti inegrületátviteli kapcsolatban. A kórosan alacsony szint a máj szintetizáló, termelő funkciójának a károsodását jelezheti, illetve bizonyos mérgezésekben jelentkezik.
csontanyagcsere aktivitása, kollagén tartalom, csontritkulás. Emelkedett csontfelszívódás során (pl. idős kor, oszteoporózis) a kollagén bomlási termékek koncentrációja mérhető mértékben megemelkedik a vérben. Oszteoporózisban, ill. egyéb csontbetegségekben ajánlott meghatározása a felszívódást gátló terápia (pl. bifoszfonátok, hormonpótlás) eredményességének ellenőrzésére. A terápia indukálta változások néhány hét elteltével már kimutathatók. Az első vizsgálatot követően ismételje meg 3, ill. 12 hónap múlva, majd évente. Ha a beteg nagydózisú biotin terápiában (> 5 mg/nap) részesül, nem szabad mintát venni legalább az utolsó dózist követő 8 órán belül.
Kortizol egy szteroid hormon, amit az emberi szervezet a mellékvesékből bocsájt ki. Stresszhormonként is nevezik. Edzés közben megnő a szintje, ilyenkor hasznos, biztosítja az energiát a tréninghez. Túledzés állapotában folyamatosan magas marad napközben is, a tesztoszteronszint pedig alacsony, így elmaradhat az izomnövekedés. A kortizol mennyisége reggel a legmagasabb, segít az ébredésben. Napközben fokozatosan csökken, estére a legalacsonyabb, hogy kezdődhessen a pihentető alvás. Ideális esetben legalábbis. Ha folyamatosan stresszben van, az arra készteti a szervezetet, hogy zsírt raktározzon (főként has és arc tájékon), felkészülve még több stresszhatásra. Krónikusan magas szintje aláássa az immunrendszer működését, lassítja az edzések utáni regenerációt, nagyobb a sérülésveszély.
A vizsgálat előtt 1 órával enni, inni, (kivéve csapvíz) dohányozni, kávézni, rágózni nem szabad. A mintavétel napján ne fogyasszon hagymaféléket, karfiolt, brokkolit. A mintavétel idejét minden esetben az orvosa határozza meg, nem a laboratórium! Mindenképp tájékozódjon a kezelőorvosánál, mert a laboratórium nem tud személyre szabva választ adni! Amennyiben éjszakai, vagy többszöri mintavételre van szüksége, akkor a szettet előre kiadjuk ( természetesen felár ellenében ) és a meghatározott időben kell levenni a mintát.Számos szteroid hormon köztük a kortizol koncentrációja az agyalapi mirigyben és hipotalamuszban termelődő hormonok napszaki aktivitásától függ. A funkció megítélése sokszor csak a hormonok napi profiljának felállításával lehetséges. Fontos a stresszmentes környezet biztosítása is. A mintavétel a vizsgált személy által is kivitelezhető. A mellékvesekéreg által termelt kortizol hormon ily módon hatékonyan monitorozható akár gyerekeknél, vagy „izgulós” pácienseknél is. A kortizol csúcsa reggel 8 körül, mélypontja éjfél körül van. Ajánlott időpontok: 1. minta: reggel 7-8 között, 2. minta: 12-13 óra között, 3. minta: 16-17 óra között, 4. minta: 22-23 óra között.
A kreatinin az izmokból származó fehérje-lebomlási termék, mely a vesén keresztül távozik a szervezetből, vérszintje a veseműködés jelzője. Emelkedett szintje a veseműködés elégtelenségét mutatja.A magas érték általában a vese szűrletképzési zavarának következménye. További vesefunkciós vizsgálatok szükségesek a veseelégtelenség megerősítésére vagy kizárására, illetve okának felderítésére. A kreatinin szintje az izomszövet mennyiségével arányos, ezért kóros izomtömeg-vesztés esetén, illetve csekély mértékben az öregedéssel csökken. A várandósság idején is alacsonyabb lehet vérszintje. A vérszint a vese vizeletszűrő képességének csökkenése esetén emelkedik: veseelégtelenség, kiszáradás, húgyúti elzáródás miatt.Ritkán a diéta, izombetegség, vagyis az izomlebomlás növekedése is okozhatja a kreatinin vérszintjének emelkedését.
A kariotipizálás a kromoszómák alaki és számbeli eltéréseit mutatja meg, amelyet kromoszóma-rendellenesség okozta fejlődési rendellenesség gyanúja miatt végeznek. A kromoszóma a sejtmagban lévő, fonalszerű anyag, amely az örökítő tényezőket (géneket) hordozza. Az ember testi sejtjei 23 pár (46 darab) kromoszómát tartalmaznak. A 23 párból 22 ún. homológ párt képez, míg a 23. a nemi kromoszómapár.
A króm létfontosságú szerepet tölt be a szervezetünkben. Vérnyomáscsökkentő hatása van, szerepe van a sejtek oxigén ellátottságában, erősíti a fizikai erőnlétet.Az öregedéssel párhuzamosan csökken a króm mennyisége a szervezetben, mely cukorbetegséghez vezethet, hiszen a króm befolyásolja a szervezetben előforduló inzulin nevű hormon működését, amely a vércukorszint szabályozását végzi. Meggyorsítja a fehérje-szintézist és jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, ezzel növelve a szervezet teljesítőképességét. A fogyókúrák eredményességéhez is hatékonyan hozzájárul megfelelő étrend és egy kis mozgás mellett. Azok a sportolók, akik króm táplálék-kiegészítőt kaptak, egy hathetes kísérlet folyamán 3,2 kg testzsírt vesztettek, akiknek viszont nem adtak krómot, csak 1 kg-ot.A 2,2 kg többlet súlycsökkenés legalább 5 kg hagyományos fogyásnak felel meg, mivel a testzsír fajsúlya kisebb az izoménál. A króm klinikailag bizonyított módon, minden káros mellékhatás nélkül segíti elő a fogyást.
Része az évenként-kétévenként elvégzendő laboratóriumi kivizsgálásnak. Emellett a következő állapotokban javasolt vizsgálata: vesekárosodás, magas kalciumszintre utaló panaszok (gyengeség, étvágytalanság, hasi fájdalom, hányinger, hányás), alacsony kalciumszint gyanúja (izomgörcsök, hasi görcsök), pajzsmirigy megbetegedései, daganatok, bélbetegségek.
Magas kalciumszint lehetséges okai: hiperparatireózis, karcinóma csontáttéttel vagy anélkül, plazmocitóma, paraneoplasztikus szindróma, granulomatózus betegségek, szarkoidózis, D-vitamin-intoxikáció, Addison-kór, előrehaladott krónikus májbetegség.
Alacsony kalciumszint lehetséges okai: alacsony albuminszint, magas foszfátszint, veseelégtelenség, hipoparatireózis, D-vitamin hiány és rezisztencia, oszteomalácia, cöliákia és más malabszorpciós állapotok, renális-tubuláris acidózis, akut hasnyálmirigy gyulladás.
Része az évenként-kétévenként elvégzendő laboratóriumi kivizsgálásnak. Mérése különösen fontos olyan betegekben, akik vízhajtót, vérnyomáscsökkentőt, vagy más szívre ható gyógyszert szednek, illetve vesebetegségben szenvedőknél. Alacsony káliumszint lehetséges okai: elsődleges és másodlagos hiperaldoszteronizmus, hányás, vízhajtók alkalmazása, égés, túlzott izzadás, alultápláltság, alkoholizmus, teofillin túladagolás, inzulin túladagolás, folsavhiány, gyógyszerek is okozhatnak alacsony kálium szintet, pl: hörgőtágítók, koffein, nagy dózisú penicillin, ampicillin, carbenicillin, aminoglikozidok, hashajtók, egyes tumorok( pl: Zollinger-Ellison szindróma) Magas káliumszint lehetséges okai: elégtelen veseműködés, túlzott kálium bevitel, trauma, ACE gátlók alkalmazásakor, Addison-kór, acidózis, diabéteszes ketoacidózis, inzulinhiány, K+-visszatartó vízhajtók szedése, dehidráció, terhesség, hiperventilláció.
A tejcukorra érzékeny betegek esetében a leggyakoribb tünetek: a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás, szélgörcs. A laktóz-intolerancia felismerését nehezíti, hogy a tünetek kialakulása nem mindig mutat közvetlen összefüggést a tejfogyasztással. Óvodás és iskoláskorú gyermekek esetében görcsös köldöktáji fájdalom, lesápadás, kellemetlen szájszag lehet a panasz. A laktáz enzim a magzati életben alakul ki, csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, 3 éves kor után mennyisége lassan csökken. Csecsemő és kisdedkorban inkább csak a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek esetében csökken mennyisége, mivel a laktáz enzim nagyon érzékeny és a bélboholy felszíni károsodása már az enzim működése nem kielégítő. Nagyobb gyermekekben és felnőtteknél betegség nélkül is lehetséges a laktáz enzim csökkent működése.
Az LDH aktivitásának mérésével megbecsülhetjük olyan szövetpusztulással járó betegségek mértékét és lefolyását, mint a szívinfarktus, májgyulladás, tumornövekedés, izomsérülés vagy a hemolízis.
Az LDL koleszterin (low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein), az ún. „rossz”-koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív – és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.
Az öröklődő trombózishajlam mintegy 80%-ban ehhez az elváltozáshoz kapcsolható. A legfontosabb az V. véralvadási faktor úgynevezett Leiden mutációja, amely az átlagnépesség 10%-ánál, míg a trombózisos betegek 20-30%-ánál mutatható ki. A Leiden-mutáció esetében a trombózishajlam már heterozigóta formában (amikor a gén két példánya közül csak az egyiken van mutáció) is megnyilvánul, homozigóta formában (azaz, ha mindkét példányon megtalálható) pedig sokkal kifejezettebb. A mutációt heterozigóta formában hordozó személyeknek kb. 8-szor, a homozigótáknak pedig kb. 80-szor akkora a kockázata mélyvénás trombózisra, mint az átlag népességnek, ha semmilyen más további kockázati tényező nem áll fenn. Ha fogamzásgátló-szedés mellett valaki Leiden-mutációt hordoz egyik génjén, akkor a 8-szoros kockázat az átlagnépességhez viszonyítva 40-szeresre emelkedik.
A Leptin hormon feltehetően a hipotalamuszon (fontos agytörzsi struktúra) keresztül fejti ki a hatását, ezenkívül más speciális agyi területeken is vannak receptorai. Ez a hormon felelős a koplalás elkerüléséért, amint csökken a kalória bevitele és összemennek a zsírsejtek, a leptin termelése is visszaesik. Ez lassítja az anyagcserét, hogy több energiát takarítson meg és megnöveli az étvágyat, hogy több energia jusson a szervezetbe. A leptin az étvágyat az agy megfelelő szabályozó területeiben receptorokon keresztül szabályozza. Ha a leptin receptorhoz kötődik, akkor telítettség érzetét váltja ki és az étvágy csökken. Ha azonban kevés a leptin, kevesebb receptor van kötött állapotban az éhségérzet pedig egyre fokozódik. Nemcsak az étvágyat befolyásolja, hanem az energiafelhasználást is, jelentősen fokozva azt.
A luteinizáló hormon (LH) az FSH-hoz hasonlóan a petefészkekre hat és az FSH által előkészített tüszőt érleli tovább, majd amikor az LH termelése eléri a maximumát (LH csúcs) akkor kiváltja az ovulációt. Az FSH-val együttműködve kiváltja az ösztrogének termelődését. Hozzájárul a sárgatest képződéhez, majd a luteális fázisban hozzájárul a sárgatest fennmaradásához, így lehetővé teszi a sárgatest progeszteron- és ösztrogénkiválasztását. (Férfiaknál a spermiumok érésére hat.)
FSH vagy LH hiányában a tüszőérés gátolt. LH csúcs esetén 48 órán belül ovuláció. FSH/LH arány PCOS diagnosztikában fontos!
Az LpA szintje nem mutat összefüggést a többi lipidfrakció értékével. Az LpA-szintet nem vagy alig befolyásolják azok a tényezők, amelyek egyéb lipoproteinformák esetében jelentőséggel bírnak (életkor, nem testsúly, diéta). Az LpA-koncentráció fiziológiás értelemben a szülést követő pár hónap és a menopausa során változik. Tiroxin adásakor hypothyreosis esetén az LpA szintjének csökkenését, míg thyreotoxicosis kezelése során a szint emelkedését figyelték meg. Emelkedett értékek figyelhetőek meg hipotireózis, nefrózis szindróma. Csökkent LpA figyelhető meg ösztrogén terápia és hipertireózis esetén.
A vizsgálat az akut hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisában használatos, de a normális lelet nem zárja ki a betegséget. Az enzimszint emelkedése több betegség következménye is lehet (hasnyálmirigy-gyulladás, hasnyálmirigy tumorok, veseelégtelenség, cukorbetegséghez társuló kóma, a gyomor-bélrendszeren végzett műtétek utáni állapot, stb.). A vizsgálat ezen betegségek diagnosztikájának részeként alkalmazható.
A lisztérzékenység (más néven cöliákia, glutén-szenzitív enteropátia vagy nem trópusi sprue) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető. A vizsgálat alapja a transzglutamináz elleni antitestek meghatározása.
A lupus anticoagulans syndroma, olyan autoimmun megbetegedés melyben a klinikai tünetek: thrombosis, vetélések és egyéb ide sorolt szülészeti rendellenességek hátterében az ún. anti-foszfolipid autoantitestek (APA) csoportjának van patogenetikai szerepe. APS esetén az APA mindig vasculáris thrombosisok vagy terhesség körüli komplikációk kísérő jelensége. A thrombotikus epizód elég, ha egyszer fordul elő a laboratóriumi jelek fennállásának ideje alatt, és lehet artériás, vénás lokalizációjú vagy érintheti bármely szerv kis érhálózatát. Hypoprothrombinaemia, súlyos thrombocytopenia, thrombocyta funkció zavar és uremia lupus anticoagulánssal egyidőben történő jelenléte esetén azonban vérzékenység is lehet a klinikai tünet, amely elsősorban a bőr, a nyálkahártya és lágyrészek vérzésében nyilvánul meg.
Enzimes béldaganatszűrés székletből. Egy colorectalis rák kimutatására irányuló új szűrővizsgálati eljárásról van szó, mely nem a széklet vér tartalmára, hanem a daganatos sejtek megváltozott anyagcseréjére irányul.Évente világszerte körülbelül 1 millió embernél diagnosztizálnak vastag és végbélrákot és közel 529 ezren meg is halnak ebben a daganatban. A kór lassú kialakulása miatt a vastagbélrákszűrés különösen nagy jelentőséggel bír. A rendszeres szűrővizsgálatok nagymértékben csökkenthetik a halálozást. Emelkedett értékeket találhatunk akut és vagy krónikus gyulladásos bélbetegségekben is.Pozitív lelet esetében további vizsgálatok, kolonoszkópia elvégzése ajánlott. Tévesen alacsony értéket adhat a teszt, ha híg széklet kerül vizsgálatra. Erre a vizsgált személy figyelmét felhívtuk. Nem ismert más faktor, mely a teszttel interferálna.
A magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezet számára, ugyanis több mint 300 enzim működéséhez szükséges. A magnéziumhiánynak többféle oka lehet, a nem megfelelő táplálkozás mellett például bélbetegségek okozhatják a felszívódás csökkenését, de alkoholizmusban is rendszerint alacsony a szintje. Nagy mennyiség távozhat a szervezetből hasmenés vagy vízhajtók szedése esetén; ez is okozhat hiánytüneteket. Tudni kell, hogy magnéziumhiány általában ritkán alakul ki elégtelen táplálkozás miatt, sokkal gyakoribb az egyes gyógyszerek miatt létrejövő fokozott magnéziumvesztés. Ilyen gyógyszerek lehetnek egyes vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, kemoterápiás szerek, immunrendszergátlók, de akár az alkohol is. A magnéziumhiány leggyakoribb tünetei a gyengeség, az izomgörcsök, a szívritmuszavarok, a koncentrálóképesség zavara, de hiánya megnöveli sok más kórkép kialakulásának valószínűségét, mint magas vérnyomás, szapora szívverés, csontritkulás, migrén, cukorbetegség, hallucinációk, depresszió, zavartság, szorongás.
A vizsgálat a humán szérumban található különböző prolaktin formák differenciálására szolgál abban az esetben, ha a mért koncentrációk a várható értékek fölé esnek. Ezek a minták makroprolaktint és oligomerikus prolaktin formákat is tartalmazhatnak. A szakirodalom szerint az összes minta több, mint 25%-a mutat emelkedett prolaktin szinteket a makroprolaktin és prolaktin oligomerek miatt.A vizsgálatot magas prolaktin érték esetén automatikusan elvégezzük. Valódi hiperprolaktinémia esetén, ismételten magas prolaktin érték mérésekor a vizsgálatnak a szakirodalom javaslata alapján 9 hónapig nincs értelme, ezeket az eredményeket ezen intervallumon belül nem ismételjük meg.Ha a visszanyerés > 60%: a minta többségében prolaktin monomert tartalmaz. Ha a visszanyerés 40 - 60% („szürke zóna”): a prolaktin monomer mellett a minta makroprolaktint és/vagy prolaktin oligomert tartalmaz.Ha a visszanyerés < 40 %: a minta többségében makroprolaktint és/vagy oligomert tartalmaz.
Az autoantitest tönkreteszi a mellékvese szteroid hormon termelő sejtjeit és mellékvesekéreg alulműködést okoz (M.Addison). Az autoantitest pozitivitás évekkel megelőzheti a klinikai tünetek megjelenését. A betegség manifesztálódása után az autoantitest kb. 5 éven belül eltűnik.
Ha a vérben túl sok Hb alakul át MetHb-ná, a vér oxigénszállító képessége jelentősen lecsökken, és ez a szervezetben oxigénhiányhoz vezet. Az oxigénhiány tünetei akkor jelentkeznek, ha a Hb 30-40%-a alakult át MetHb-ná. Ilyenkor a bőr és a nyálkahártyák kékesen elszíneződnek, ezt legkifejezettebben az ajkakon, fülön, orron, ujjakon észlelhetjük. A sok MetHb-t tartalmazó vér csokoládébarna színű. Ha a MetHb koncentrációja 70-80%-ra emelkedik, súlyos, életveszélyes tünetek fejlődnek ki. Az oxigénhiányos állapotok differenciáldiagnózisában alkalmazható a vizsgálat, különösen akkor, ha mérgezésre gyanakszunk.
Fehérvérsejtek százalékos megoszlásának vizsgálata. Gyulladásos folyamatokra, a fertőzés heveny vagy idült voltára, valamint arra lehet következtetni, hogy azt vírus vagy baktérium, netán élősködő okozza-e. A vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek (leukémia, limfóma) is kiderülhetnek belőle. Általában szerepel a laboratóriumi rutinvizsgálatok közt.
A kanyaró lázzal, kiütéssel járó fertőző megbetegedés, hazánkban a kötelező oltásnak köszönhetően csak behurcolt esetek fordulnak elő. A védőoltást, amely élő gyengített vírust tartalmaz, először 12-15 hónapos korban kapják a gyermekek, majd később emlékeztető oltást 11 éves korban. A kanyaró igen fertőző vírusos megbetegedés, emberről, emberre cseppfertőzéssel, azaz köhögéssel, tüsszentéssel terjed. Lappangási ideje körülbelül 10 nap. Lázzal kezdődik, és csakhamar hurutos tünetek jelennek meg, orrfolyás, száraz köhögés, valamint kötőhártya gyulladás alakul ki. Négy nap múlva jelennek meg a kiütések, először az arcon, a fül mögött és a hajas fejbőrön, majd az egész testre terjednek. Eleinte halványabbak, majd sötétebb élénk vöröses, akár kissé barnás árnyalatúak is lehetnek és a méretük is nagyobb lesz, a bőrből kissé kiemelkednek, összefolyhatnak, de teljesen egybefüggő bőrpírt nem okoz.
Az MTHFR (metiléntetrahidrofolát reduktáz) gén mutációja örökletes módon fokozza a vér homocisztein szintjét. A vér emelkedett homociszteinszintje az artériás és vénás trombózis, valamint terheseknél a magzati elhalás ismert kockázati tényezője, továbbá fokozza a magzati velőcsőzáródási rendellenesség kockázatát. Az emelkedett homocisztein szint (hiperhomociszteinémia) kialakulásának nagyobb a valószínűsége, ha csökkent a szervezet folsav ellátottsága, így fokozott folsav bevitellel csökkenthető a vér homocisztein szintje. A mutáció heterozigóta formája esetén egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben emelkedik a homocisztein koncentrációja a szérumban, azonban homozigóta formában ez az emelkedés már jóval kifejezettebb. A populációban a homozigóta mutáció előfordulása viszonylag gyakori, az átlagnépesség 5-15%-ában fordul elő.
A mutáció vizsgálata javasolt emelkedett szérum homocisztein szint esetén.Trombofilia, vérzékenység, meddőség esetén.
A mumpsz egy fertőző vírusos megbetegedés, ami a fültőmirigy fájdalmas duzzanatával jár.
Magyarországon kötelező a védőoltás, amit három betegség - a mumpsz, a kanyaró, és a rubeola - ellen egyszerre kapjuk meg, először csecsemőként, majd 11 éves korban. Az oltás körülbelül 95%-os védettséget nyújt a mumpsz ellen.
A Mycoplasma genitalium egy kevéssé ismert szexuális úton terjedő betegség, amely valójában elég gyakori, az utóbbi időben több figyelmet is kapott. Jobb félni tőle, mert egyes esetekben csak nehezen kezelhető. A férfiak körében a baktériumok gyulladást okoznak a húgycsőben, ami égő fájdalmat okoz vizelés vagy ejakuláció közben. A nőknél kevésbé egyértelműek a tünetek, de a baktérium részes a méhnyak gyulladásában, valamint a medencei gyulladásos betegségek és a női reproduktív szervek megbetegedésében, ami alhasi fájdalomhoz vagy szex közbeni vagy vérzéshez vezethet. Súlyos esetekben a medencei gyulladásos betegségek meddőséghez vezethetnek.
A Mycoplasma pneumoniae a légutak megbetegedését okozza. Az ún. atípusos tüdőgyulladás (atípusos pneumonia) kialakulásáért felelős egyik kórokozó. Azért nevezik atípusosnak, mert a tünetek, a betegség lefolyása, eltér a tüdőgyulladás megszokott klinikai jellemzőitől. Az atípusos tüdőgyulladás mellett gyakran a légcső és a hörgők akut fertőzését is okozza. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel terjed. Zárt közösségekben – család, iskola – kisebb járványt is okozhat. A fertőződést követően kb. 2-3 hét múlva jelentkeznek a panaszok, ezt az időszakot nevezzük lappangási időnek. Míg a típusos tüdőgyulladásra általában a hirtelen kezdet jellemző, addig a Mycoplasma okozta atípusos tüdőgyulladás tünetei lassan alakulnak ki. Általában felső légúti panaszokkal kezdődik – gyengeség, fáradékonyság, száraz köhögés. A panaszok tovább fokozódnak, hőemelkedés, hidegrázás nélküli láz, fejfájás, izom és ízületi fájdalmak jelentkezhetnek.
A krónikus izomgyulladással járó betegségeket idegen szóval myositisnek nevezzük. A betegségek mindegyikére jellemző a tartósan fennálló izomgyulladás, ami izomgyengeséggel, izomfájdalommal, esetleg lázzal jár.Több olyan kórkép is ismert, mely elsődlegesen az izomszövetet érinti. Ilyenek például az ún. polymyositis, a dermatomyositis, valamint a zárványtestes myositis. A betegségek mindegyikére jellemző a tartósan fennálló izomgyulladás, ami izomgyengeséggel, izomfájdalommal, esetleg lázzal jár. A myositisek egyes formáiban, mint pl. a dermatomyositisben, bőrkiütések is láthatóak a kézen, jellemzően az ízületek felett, a szemek körül, és néha egyéb testtájakon is. Ezeket az általában vöröses-lilás színű elváltozásokat Gottron papuláknak nevezik. A betegség pontos kiváltó oka egyelőre nem tisztázott, az azonban már régóta ismert, hogy a myositisben szenvedő betegek immunrendszere ‘hibásan’ működik. Ezeknél a betegeknél a normális esetben kórokozók ellen termelt antitestek helyett ún. autoantitestek termelődnek, melyek a szervezet saját szöveteit támadják meg. Ezek az autoantitestek vérvizsgálat segítségével kimutathatók, így segítséget nyújtanak a diagnosztikában, valamint a terápia hatékonyságának követésében is. Mivel myositisben leggyakrabban a comb és a felkar izmai érintettek, a betegek sokszor arra panaszkodnak, hogy a lépcsőn járás, az ülő helyzetből való felállás vagy éppen a kar emelése, a fésülködés és az ahhoz hasonló mozdulatok nehezebbek, mint korábban.
Vizsgálatai esetén vírusfertőzések, ( hepatitis,mononucleosis...) gyógyszer vagy alkohol okozta májkárosodás, epeút elzáródás, daganatos betegség mutatható ki. A máj szerepet játszik a méregtelenítésben, szénhidrát-fehérje-, és zsíranyagcserében, hormonok,vitaminok, vas, véralvadási faktorok és immunrendszerben is jelentős szerepet tölt be. A májsejtek jól regenerálódnak, de egy idő után a folyamat visszafordíthatatlan lesz,ha sokáig fennáll a májkárosító hatás. Bizonyos májfunkciós vizsgálatok pl. a GOT emelkedik szívinfarktus esetén is, vagy a GPT szintje májbetegségek esetén. Egy-egy érték önmagában nem minden esetben ad megbízható információt, ezeket összességében kell értelmezni.
A férfiak kb. 8%-a ellenanyagot termel saját spermiumai ellen. A termelt ellenanyagokat spermium ellenes antitesteknek hívják. Ebben az autoimmun betegségben szenvedő betegek immunrendszere, idegenként ismeri fel a saját spermiumukat és olyan immunglobulin molekulákat termel ellenük, melyek a spermiumok pusztulásához vezetnek ( citotoxikusok ).
A férfiak kb. 8%-a ellenanyagot termel saját spermiumai ellen. A termelt ellenanyagokat spermium ellenes antitesteknek hívják. Ebben az autoimmun betegségben szenvedő betegek immunrendszere, idegenként ismeri fel a saját spermiumukat és olyan immunglobulin molekulákat termel ellenük, melyek a spermiumok pusztulásához vezetnek ( citotoxikusok ).
Méh, csótány, hangya, darázs IgE allergia vizsgálata.
A megbetegedéseket nem gonococcusos fertőzéseknek nevezzük, mivel nem a gonorreát okozó Neisseria gonorrheae a kórokozó. Az ebbe a csoportba tartozó férfi húgycsőfertőzések kb. 50%-át és a nők gennyes nem gonorreás méhnyakgyulladásainak nagyrészét a Chlamydia trachomatis okozza. Az uretritiszek többi részét a mycoplasma-szerű Ureaplasma urealyticum váltja ki. A chlamydiák csak a sejt belsejében szaporodó, kis baktériumok. Az ureaplazmák nagyon kis méretű baktériumok, melyeknek nincs ugyan merev sejtfaluk, mégis képesek sejten kívül szaporodni. A fertőzött személlyel való együttlét után általában 4-28 nappal, a férfi vizelés közben égető érzést tapasztal húgycsövében. A hímvessző általában váladékozni kezd; a váladék lehet átlátszó vagy homályos, de általában hígabb, mint gonorrea esetén. Kora reggel a pénisz nyílása vörös lehet, szélei a beszáradt váladéktól összetapadnak. A betegség néha hevesebben kezdődik, fájdalmas és gyakori vizelési kényszerrel, valamint a húgycsőből gennyes váladékozással. A Chlamydiával fertőzött nők nagy része panaszmentes, azonban előfordulhat gyakori vizelési kényszer, fájdalmas vizelés, alhasi fájdalom, közösüléskor fellépő fájdalom, és a hüvely sárgás nyákos és gennyes váladékozása. A fertőzött partnerrel folytatott anális (végbélen át) és orális (szájon át) nemi élet a végbél és a garat fertőzéséhez vezethet, ami fájdalommal és sárgás nyákos-gennyes váladékozással jár.A kezeletlen Chlamydia trachomatis fertőzés tünetei az esetek 60-70%-ában 4 hét alatt eltűnnek, azonban számos szövődmény is felléphet. Az Ureaplasma szerepe a szövődmények kialakulásában egyelőre nem tisztázott. A kezeletlen chlamydia fertőzés nőknél felterjedhet a petevezetékekre, melyek gyulladása fájdalommal jár, hegesedése pedig meddőséghez (infertilitás) vagy méhen kívüli terhességhez vezethet. Ez utóbbi szövődmények az elsődleges tünetek hiányában alakulhatnak ki, sok szenvedéssel és költséggel járnak. A férfiak Chlamydia fertőzése a herezacskó egy- vagy kétoldali fájdalmas duzzanatával járó mellékheregyulladást (epididimitisz) okozhat.
A Neisseria gonorrhoeae egy Gram-negatív baktériumfaj, amely a kankó (tripper) nevű nemi betegséget okozza. A tünetei a nemi szervek bűzös, gennyes folyása, égető érzés vizeléskor és kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis). A betegség gyakran fordul elő újszülötteknél, de felnőtteknél is. A betegeknél Chlamydia fertőzést is vizsgálni kell, mivel a felülfertőződés gyakori. A húgyutak gyulladása fájdalmas is lehet, vizelési nehézséget okoz. Nők fertőzése nemritkán tünet nélkül lefolyik, ám tovább fertőzhetnek. Jelentkezhetnek tünetek, mint például: méhnyakgyulladás, hashártyagyulladás vagy petevezetékgyulladás, de ízületi gyulladást is létrehozhat. A meddőség egyik legfőbb oka. A tünetek a nemi aktus után 3-5 nappal jelentkeznek.
Nikkelt tartalmazhatnak például nem csak egyes ékszerek, de övcsatok, rozsdamentes acélból készült tárgyak, pénzérmék, sőt akár a szemüvegkeretek és egyes kozmetikumok pl. szemhéjtus, vagy hajfesték is. A tünetek ebben az időszakban könnyen összetéveszthetők a „tavaszi fáradtság” okozta panaszokkal, mivel a nikkel allergia is okozhat fejfájást, fáradékonyságot, vérszegénységet. Amennyiben a felsorolt tünetek mellett hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, étkezést követő fulladás, hasmenés, székrekedés is jelentkezik.
A gyakori vetélések alloimmun okainak egyike lehet a természetes ölő sejtek megnövekedett (Natural killer cell-NK cell) száma és/vagy aktivitásuk fokozódása. A cél az, hogy fény derüljön arra, hogy az anyai immunrendszer felelős-e a sikertelen vetélésekért és kiderüljön, hogy milyen immunfolyamatok játszanak ebben szerepet: autoimmun vagy alloimmun folyamatok. Mind a két sejttípus hozzájárul, hogy a szervezetbe került idegen anyagokat elpusztítsa. A sejtek számának növekedése és/vagy aktivitásának fokozódása az immunreaktivitás növekedését jelzi.
Stressz hatására nemcsak az adrenalinszint emelkedik, hanem a mellékvesevelő által termelt noradrenaliné is, azért, hogy az izgalmi állapot ne fokozódjon fel túlzottan, és újra beálljon az egészséges egyensúly. Hatására csökken a vérnyomás, normalizálódik a pulzus, és lassan megnyugszunk. A noradrenalin képes a feszültséget teljesen eltüntetni, sőt akár örömmé változtatni
Stressz hatására nemcsak az adrenalinszint emelkedik, hanem a mellékvesevelő által termelt noradrenaliné is, azért, hogy az izgalmi állapot ne fokozódjon fel túlzottan, és újra beálljon az egészséges egyensúly. Hatására csökken a vérnyomás, normalizálódik a pulzus, és lassan megnyugszunk. A noradrenalin képes a feszültséget teljesen eltüntetni, sőt akár örömmé változtatni
Neuron specifikus enoláz (NSE) egy tumromarker. Az NSE-mérés leginkább kissejtes tüdőrák és neuroblasztóma esetén a terápia hatékonyságának ellenőrzésére, illetve állapotuk változásának megítélésére használatos. Emelkedett szint neuroendokrin irányban differenciált tumrokban fordul elő, mint a neurobastoma. Ezen gyermekkori daganat diagnózisában a típusos klinikai kép, a képalkotó vizsgálatok, a jellegzetes laborleletek mellett kiemelkedő szerepe lehet az emelkedett enzim értéknek. Továbbá segítheti a terápia követését, a relapszus előrejelzését is.
B-típusú natriuretikus peptid, (pro)BNP, Agyi natriuretikus peptid, N-terminális prohormon agyi natriuretikus peptid
Fulladás szíveredetének igazolása, szívelégtelenség, nehézlégzés esetén. Ha valakinek szívelégtelenségre utaló tünetei vannak (pl. az akadozó légzés, fáradékonyság, kimerültség) és ha valaki szívelégtelenség miatt kezelés alatt áll.
A nátrium a szervezetben számtalan folyamatban vesz részt: folyadékháztartás szabályozása, izomműködés, idegrendszerben az ingerület átviteli folyamatok, sav-bázis egyensúly fenntartása, szénhidrát-és fehérje anyagcsere, ozmotikus nyomás fenntartása.
A humán növekedési hormon (hGH, somatotropin) a hypophysis elülső lebenyéből származó polipeptid. Hatása elsősorban anabolikus: segíti a fehérje megtartást, kezeskedik a fehérje szintézisért, segíti a glükóz transzportot és előmozdítja a glikogén raktárak építését. A hGH mérése elsősorban a nem megfelelő növekedési hormon szekréció különböző formáinak diagnosztikájában és kezelésében lényeges.
A zsírsavakat szintén telített és telítetlen zsírsavakra osztjuk fel. A „telített” zsírsavak névvel a sav láncában lévő kettős szén kötés hiányát jelöljük meg. Ide tartozik a palmitinsav és a sztearinsav. A megnövekedett fogyasztásuk elhízáshoz vezet, valamint megnövekedik a rosszindulatú koleszterin szintje, aminek a következménye a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása.
A vizsgálatra akkor érdemes sort keríteni, ha a szaporítószervekben (herék, csatornák, prosztata) gyulladás gyanúja merül fel, azonban a gyulladásos sejtek nem mutathatók ki az ondóból. Az ondó plazma állományában lévő szolúbilis gyulladásos cytokinek kerülnek meghatározásra. A meglévő gyulladás a nemzőképesség csökkenését okozhatja. Az IL6 és az IL8 szintjének folyamatos mérésével könnyedén nyomom követhető a gyulladáscsökkentő terápia hatékonysága.
Az oszteokalcin a csontállomány nem kollagén eredetű, K-vitamin függő, csont-specifikus kalcium-kötő fehérjéje. Az oszteoblasztok termelik, termelődését a D-vitamin stimulálja. Az oszteoblasztokból való kikerülése után egy része a véráramba is kerül. Ennek megfelelően mennyisége a szérumban (plazmában) a csont felépülési-lebomlási folyamataitól függ.
Szintje megváltozik a csontmetabolizmus különböző kórállapotaiban, leginkább oszteoporózisban, primer vagy szekunder hiperparatireózisban, Paget kórban.
Mérésével lehetséges a felszívódást gátló terápia (pl. bifoszfonátok, hormonpótlás) eredményességének ellenőrzése is.
Az ozmolalitás az ozmotikusan aktív részecskék koncentrációja az oldatban, oldott anyag per kiló oldószer értelemben. A plazma ozmolalitását a Na+ koncentráció határozza meg leginkább. Ha az ozmolalitás a sejteken belül vagy kívül változik, a sejtek térfogata is megváltozik. Az ozmolalitás szabályozása fontos a szervezet homeosztázisának fenntartásában, a térfogat szabályozás pedig a szív-érrendszer működésében.
Megnövekedett koncentrációjú plazminogénaktivátor-inhibitor (PAI-1) következtében fellépő thrombophiliát 1985-ben írták le először. A 4G allélre homozigóta egyéneknek átlagosan 25%-kal magasabb a PAI-1-plazmaszintje, mint az 5G/5G genotípusúaknak. Megállapították, hogy a megemelkedett PAI-1-szint hozzájárul a vénás trombózis kialakulásához. A gén 4G allélje nagyobb kockázatot jelent szívinfarktusra és egyéb coronariabetegségre is. A 4G allél a belső szervek, különösen a v. portae vénás trombózisára is predisponál. Allélgyakoriságok az általános népességben: 5G: 47%, 4G: 53%.
A vizsgálat a hasnyálmirigy betegségek igen érzékeny és specifikus indikátora, jelentősebben és hosszabb ideig mutatja a gyulladás mértékét, mint az amiláz. Krónikus hasnyálmirigy gyulladás esetén az elasztáz koncentrációja a legtöbb esetben a felső határérték felett van. Továbbá hasnyálmirigy rák esetén is magasabb értékeket láthatunk.
A paraneopláziás szindróma egy daganattal összefüggő tünetegyüttes, amely gyakran okoz mozgásszervi vagy idegrendszeri panaszokat, amelyek a tumor elhelyezkedésétől távol is megjelenhetnek.Periodikusan jelentkező panaszok és tünetek: szédülés, koordinációs problémák,járási bizonytalanság,ízületi fájdalmak,emésztési problémák (hasmenés),vérnyomás-ingadozás, neurológiai rendellenességek.Mozgásszervi bántalmak mögött gyakran kopásos, reumatikus betegséget tételeznek fel, holott a panaszok hátterében állhat akár daganatos betegség is.
A parathormon a vér kálciumion szintjét növeli, a foszfor szintjét pedig csökkenti, a szervezet igénye szerint. A szervezet kálcium háztartása igen szigorúan szabályozott folyamat. Szintje csak szűk keretek között változhat normális esetben. Amikor a kálcium szint lecsökken, a parathormon szint megemelkedik, amikor a kálcium magas, a PTH lecsökken. A mellékpajzsmirigy betegségek közé tartozik a mirigy alul- és túlműködése is. A mellékpajzsmirigy alulműködés ritka betegség, tünetei az alacsony kálciumszint következményei. Rendszerint tünetszegény és csak véletlenszerűen szokott kiderülni. Néhány kísérő tünet felhívhatja a figyelmet a kórra, ilyen a fogak zománchibája, erős fogszuvasodás, a szürkehályog, a törékeny és hulló szőrzet ill. száraz bőrhámlás, gyenge szellemi képesség. Amikor a betegség hirtelen alakul ki, - pl. műtét után - drámaibbak a tünetek, görcsölés jelentkezik. Kezelése a vér kálcium szintjének növelésével történik. Ez kálcium pótlással és D-vitamin származékok adásával történhet.
A féregpete- és protozoonvizsgálat a székletminta mikroszkópos értékelése. Arra szolgál, hogy a gyomor-bél traktusban esetleg jelen levő fertőző parazitákat megtaláljuk. Ezek a paraziták és petéik (lárváik, cisztaformák) a széklettel ürülnek – kerülnek ki a szervezetből. Ha a székletből üveg tárgylemezen vékony kenetet készítünk, azt megfestjük, a paraziták mikroszkóppal felismerhetők. A különböző féregpeték és protozoonok alakja, mérete és belső struktúrája más és más, és az adott fajra jellemző.
A lepkehimlő (pillangókór) okozója a humán parvovírus B19. A betegség általában az óvodás és iskoláskorú gyermekeket érinti, Magyarországon a 10-14 évesek fele, a fiatal felnőttek ~60-70%-a rendelkezik védettséggel. Magyarországon általában 5-7 évente alakul ki parvovírus B19 járvány. A vírusfertőzéssel szemben nem rendelkezünk védőoltással, a megbetegedés esetén – ha szükséges –, a kezelés tüneti lehet. A vírus cseppfertőzéssel, vertikálisan: anyáról-gyermekre és vér-, vérkészítmények útján terjedhet. A fertőzések közel fele tünetmentesen zajlik le, a klinikailag is megnyilvánuló betegség általában két fázisból áll, a fertőzés után 6–8 nappal aspecifikus tünetek jelentkeznek: hőemelkedés vagy nem túl magas láz (< 38°C), néhány napig tartó felső-légúti hurut, rossz közérzet és fejfájás. A vírusürítés erre a pár napos időszakra jellemző, a vírus ebben az időszakban kimutatható a torok- és orrváladékban. Körülbelül 16–20 nappal a fertőzés után, a fertőzés második fázisában jelennek meg a betegségre jellemző, specifikus tünetek: a makulopapulás kiütés, bőrpír és/vagy ízületi fájdalom, hőemelkedéssel. Ekkor azonban a beteg már nem fertőz.
Peteérési gondok, sikertelen IVF, habituális abortusz. A petefészek autoantitestek a petesejt burka (zona pellucida), sárga test (corpus luteum) és szteroid hormontermelő (theca interna) sejtjei ellen irányulnak. Petefészek elleni autoantitest pozitivitás előfordulása:petesejt érési zavarban,infertilitásban,sikertelen IVF-nél,menstruációs zavarokban,habituális abortusban.
Segíthet egy egyszerű vérteszt abban, hogy előre jelezhessük, mely betegek esetében magasabb a szívroham vagy stroke veszélye? A PLAC TESZT IGEN! Az Lp-PLA független a hagyományos szív- és érrendszeri rizikófaktoroktól. Az Lp-PLA magában a plakkban képződik, így a teszt sokkal specifikusabb, mint más, szisztémás gyulladást jelzõ markerek, mint például a hs-CRP. Mivel a megemelkedett Lp-PLA független a hagyományos rizikó faktoroktól, az elhízást is beleértve, a PLAC teszt eredménye értékes többlet információval szolgál, elősegítve ezzel a beteg megfelelő kezelésének a meghatározását.A PLAC teszt olyan páciensek esetében lehet segítség,akiknél a koszorúér betegség vagy az iszkémiás stroke kockázata közepes illetve magas. Elsősorban azok a páciensek alkalmasak a tesztre, akiknél két vagy több rizikófaktor áll fenn, mint például öröklött hajlam (szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozóan) vagy magas vérnyomás, még akkor is, ha a lipid profiljuk normálisnak tűnik. Nem végezzük a vizsgálatot.
A PMN elasztáz gyulladásos marker, mely jól használható a férfiak látens illetve egyéb gyulladásos, fertőzéses megbetegedéseiben, ami a genitáliákat érinti. ( prosztata, mellékhere, here) Az eredmény jól korrelál a gyulladás fokával, épp ezért terápia követésre is használható. Meddőségi kivizsgálásban fontos paraméter. A gyulladással egy időben csökken a spermaszám, emelkedik a seminális plazmában a fruktóz. További információt ad, ha a meghatározással együtt az ondó Il6-IL8 meghatározását is elvégezzük. A meddőségi kivizsgálás mellett hasznos lehet más bakteriális gyulladások megerősítésére, valamint jó prognosztikai marker is.
A PMN elasztáz gyulladásos marker, mely jól használható a férfiak látens illetve egyéb gyulladásos, fertőzéses megbetegedéseiben, ami a genitáliákat érinti. ( prosztata, mellékhere, here) Az eredmény jól korrelál a gyulladás fokával, épp ezért terápia követésre is használható. Meddőségi kivizsgálásban fontos paraméter. A gyulladással egy időben csökken a spermaszám, emelkedik a seminális plazmában a fruktóz. További információt ad, ha a meghatározással együtt az ondó Il6-IL8 meghatározását is elvégezzük. A meddőségi kivizsgálás mellett hasznos lehet más bakteriális gyulladások megerősítésére, valamint jó prognosztikai marker is.
Szinonimák: PMN elasztáz
A hiányos táplálkozás felismerésére, és a páciens monitorozására a szegényes táplálkozásra utaló tünetek esetén. A hiányos táplálkozásnak többféle oka is lehet: szegényes az étrend, a páciensnek HIV fertőzése vagy táplálkozással összefüggő betegsége van, ha a páciensen a közelmúltban sebészeti beavatkozás történt, ha egy bizonyos betegség miatt kórházi kezelés alatt állt az illető, ha parenteralis (például intravénás) táplálkozásban vagy hemodialízisben részesült.
A procalcitonin szintjének emelkedése a vérmérgezés igen érzékeny jelzője.A procalcitonin szintje elsősorban vérmérgezés állapotában emelkedik meg. Egyes betegségek, melyek lázzal járhatnak (vérképzőrendszeri és daganatos betegségek, autoimmun-folyamatok, stb.), megnehezítik a diagnózist, mert nehezen dönthető el, hogy a láz a betegség jele vagy esetleg a betegség kezelésének szövődményeként fellépő vérmérgezésé. Ekkor segít a procalcitonin, melynek magas szintje a vérmérgezés mellett szól, normális szintje azonban gyakorlatilag kizárja azt (álnegatív eredmény nem fordul elő).
A progeszteron (progesteron) egy hormon, amely a szexuálisan aktív szakaszban lévő nők petefészkében termelődik, a tüszőrepedést követően a tüszőhám és a belső tok sejtjeinek átalakulásával kialakuló sárgatestben, a tüszőrepedést is kiváltó luteinizáló hormon hatására. Működéséhez az LH magas szintje továbbra is szükséges. Ha a terhesség (graviditas) bekövetkezik, a sárgatest – más hormonális mechanizmusok következtében – továbbra is fennmarad, és hormonjaival védi a méhnyálkahártyát és akadályozza a méhizomzat összehúzódásait. Ha terhesség nem következik be – mint ez az esetek többségében történik – a progeszteronszint a hipotalamo-hipofízeális rendszer és a petefészek (ovarium) működése közötti negatív visszacsatolás következtében leesik, a méhnyálkahártya leválik és kilökődik, azaz bekövetkezik a menstruáció. A visszamaradt sárgatestmaradvány elhegesedik, ami fehér, heges testet eredményez.
A szérum prolaktin-szint emelkedése férfiakban, és nem terhes, nem szoptató nőkben az agyalapi mirigy hormontermelő daganatára hívhatja fel a figyelmet. A magas prolaktin-szint a meddőség egyik oka lehet. A hormonvizsgálat mellett sor kerülhet koponya MR-vizsgálatra az agyalapi mirigy állapotának megítélése céljából.
Menstruációs zavar, meddőség esetén bizonyos hormonális betegségek diagnosztikájában van rá szükség.
A Protein C a véralvadással egyensúlyt tartó fibrinolízist (az alvadék feloldódását eredményező folyamatot) irányító fehérje. Alacsony szintje vagy hiánya trombózishajlamot okoz. Májban termelődő fehérje, alvadási problémák, öröklődő.
A véralvadással ellentétes folyamat a fibrinolízis, az alvadék feloldódása. Ezt a véralvadáshoz hasonlóan egy több plazmafehérjéből álló rendszer szabályozza. Ezek közé a fehérjék közé tartozik a Protein C. A fehérjék a májban termelődnek, szintézisükhöz K-vitamin szükséges. A véralvadás és a fibrinolízis pontos egyensúlyára van szükség a vérkeringés fenntartására, hogy csak ott és akkor alakuljon ki alvadék, ahol vérzés van, és csak addig maradjon meg, amíg szükség van rá, utána pedig feloldódjon. Ha nő a vér alvadékonysága, vagy csökken a fibrinolízis hatékonysága, nő a véralvadékok kialakulásának veszélye, ez pedig az erek átjárhatóságának csökkenéséhez vezethet (trombózis, embólia). Ha csökken a vér alvadékonysága vagy nő a fibrinolízis hatékonysága, vérzések alakulhatnak ki. Mivel a fehérjét a máj állítja elő, ezért májbetegségekben alacsonyabb értéket találhatunk. Emellett létezik olyan ritka örökletes betegség (öröklött protein C hiány), ami alacsony protein C szinttel jár. Ennek következménye a fokozott trombózishajlam, ami fiatal korban bekövetkező trombózissal, tüdőembóliával, szív-érrendszeri betegségekkel járhat.
A véralvadással ellentétes folyamat a fibrinolízis, az alvadék feloldódása. Ezt a véralvadáshoz hasonlóan egy több plazmafehérjéből álló rendszer szabályozza. Ezek közé a fehérjék közé tartozik a Protein S. A fehérjék a májban termelődnek, szintézisükhöz K-vitamin szükséges.A vizsgálatot véralvadási zavarok esetén, a trombózishajlam okának kimutatására alkalmazzák, különösen akkor, ha a trombózis korai életkorban (40 éves kor alatt) jelentkezik, illetve családi halmozódást mutat. A véralvadás és a fibrinolízis pontos egyensúlyára van szükség a vérkeringés fenntartására, hogy csak ott és akkor alakuljon ki alvadék, ahol vérzés van, és csak addig maradjon meg, amíg szükség van rá, utána viszont feloldódjon. Ha nő a vér alvadékonysága, vagy csökken a fibrinolízis hatékonysága, nő a véralvadékok kialakulásának veszélye, ez pedig az erek átjárhatóságának csökkenéséhez vezethet (trombózis, embólia). Ha csökken a vér alvadékonysága, vagy nő a fibrinolízis hatékonysága, vérzések alakulhatnak ki (ínyvérzés, izületi bevérzés, stb.). Alacsony szintje vagy hiánya trombózishajlamot okoz.
Trombofilia, vérzékenység, meddőség, alvadási zavar, érelzáródás, abortusz rizikó, IVF előtt, infertilitás. A prothrombin elleni autoantitest gátolja az alvadási kaszkád aktivitását, melynek következtében alvadási zavar, érelzáródás jöhet létre. Prothrombin antitestvizsgálat javasolt: thrombophylia kivizsgálásakor, ha a gyakran előforduló foszfolipid antitestek (kardiolipin és b2GPI) negatívak, szisztémás autoimmun betegekben a trombózis és abortusz rizikó megítélésére, habituális abortusban, infertilitásban, sikertelen in vitro fertilizációban. Meddőségi kivizsgálás részeként csomagajánlat részeként végezzük.
Prothrombin elleni antitest. Trombofilia, vérzékenység, meddőség, alvadási zavar, érelzáródás, abortusz rizikó, IVF előtt, infertilitás.
A prothrombin elleni autoantitest gátolja az alvadási kaszkád aktivitását, melynek következtében alvadási zavar, érelzáródás jöhet létre. Prothrombin antitestvizsgálat javasolt: thrombophylia kivizsgálásakor, ha a gyakran előforduló foszfolipid antitestek (kardiolipin és b2GPI) negatívak, szisztémás autoimmun betegekben, a trombózis és abortusz rizikó megítélésére, habituális abortusban, infertilitásban, sikertelen in vitro fertilizációban.
Annak ellenőrzésére, hogy a véralvadásgátló gyógyszerek megfelelőek-e a vérrögképződés megelőzésére; valamint, hogy segítsen kimutatni és diagnosztizálni a vérzési rendellenességeket. Fontos tudni, hogy az alvadásgátló (antikoaguláns) kezelés az ún. „laboratóriumi értékhez illesztett” dózisú, vagyis egyénre szabott gyógyszerelés!
Ez azt jelenti, hogy egy speciális laboratóriumi ellenőrző módszer (INR, vagyis International Normalized Ratio) megmutatja, hogy a beteget kellő biztonsággal kezelik-e. Ezt a vizsgálatot azért is kellett nemzetközi szinten is szabványosítani, mert az interkontinentális utazások tömegessé válásával a beteg joggal elvárhatja, hogy a világ bármely pontján ellenőrizhető legyen az ő aktuális prothrombin aktivitása.
Szinonimák: Prothrombin / INR
A prosztataspecifikus antigén vagy PSA egy a prosztatában termelődő fehérje. Feladata, hogy az ondóváladékot folyékony állapotban tartsa.[1] Szintje bizonyos prosztatabetegségek, mint például a jóindulatú megnagyobbodás vagy a prosztatarák, esetén emelkedik. A vérszérum laborvizsgálatában a hormon meghatározás során mérhető normálérték 4 µg/l alatt van, 4 -10 µg/l között pedig határérték.
A szervezetünk a vérnyomást több különböző, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszer irányításán keresztül szabályozza. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer meghatározó szerepet tölt be mind a rövid, mind a hosszú távú vérnyomás-szabályozásban. A renin-angiotenzin-rendszer hatásának közvetítője, az angiotenzin II. Ennek elsődleges hatása hogy gyorsan kialakuló, rövid ideig tartó vérnyomás-emelkedést okoz.
Az éretlen, de magjukat már elvesztett élő vörösvérsejteket hívják retikulocitáknak. Az ilyen fiatal sejtek normálisan csak kis számban vannak jelen a vérben, jelenlétük tükrözi a csontvelői vörösvérsejtképzés mértékét. Vérszegénység okának kivizsgálása során, illetve a vérszegénység eredményes kezelésének (pl. vas- vagy B12 vitamin pótlás) korai kimutatásához válhat szükségessé a vizsgálat.
A Reuma faktor ma jelenleg az egyetlen olyan laboratóriumi módszer, ami segíteni tudja a reumatoid gyulladásos folyamatok diagnosztikáját. Megemelkedése mégsem mondható specifikusnak hiszen van olyan reumás beteg akinek negatív az értéke és van olyan teljesen egészséges ember akinél enyhe emelkedés figyelhető meg, egy azonban biztos sok ízületi gyulladásban az értéke több százszorosára is emelkedhet. Sokízületi gyulladás Streptococcus másodlagos betegségében alakulhat ki vagy egyéb degeneratív, autoimmun folyamatokban. Nyugalmi állapotban lévő RA esetén nem mindig pozitív.
Szinonimák: Reuma faktor
Egészen egyszerűen a vérvételi eredmény akár több hónapos (fél-egy éves) csúszással képes jelezni a pajzsmirigy betegséget sokszor (számtalan esetben találtuk ezt már!). Ilyenkor fél év múlva meg kell ismételni a vérvételt (TSH, FT4, FT3 egyaránt!)! - Létezik egy reverz T3 szindrómának hívott betegség, ahol egy inaktív T3 hormon képződik, és a labor eredmények mindent jónak mutatnak, de a tünetek egyre romlanak, és a Somatoinfra is alulműködést mutat. A rT3 laboratóriumi meghatározásának indikációi: hypothyreosis okának kivizsgálása, gyulladásos betegségek, májbetegség, vesebetegség, alacsony vas, szelén, cink, króm és jód szint, B6-, B12- és D-vitamin hiány állapotok, IDDM
A petefészekrák a női genitális tumorok közül a halálozást tekintve az első helyen szerepel. Élete során minden tizedik nő kerül műtétre valamilyen detektálható petefészek képlet miatt. Ezen elváltozások legnagyobb része benignusnak bizonyul (cysta, endometriosis). Az operatív beavatkozások megválasztásában (laparoscopia-laparotomia) a preoperatív diagnosztikának kiemelt jelentősége van. Ebben a terime ultrahang jellemzői mellett tumormarkerek nyújthatnak segítséget. A petefészekrákok esetén legszélesebb körben alkalmazott tumormarker a CA 125 antigén, melynek ismert hátránya viszonylag alacsonyabb szenzitivitása mellett a premenopausában kifejezetten alacsony specificitása. Ennek oka, hogy számos nem malignus nőgyógyászati betegségben (leggyakrabban endometriosisban) is gyakran emelkedett értéket kapunk, ugyanakkor az utóbbi elváltozások malignomáktól való elkülönítése ultrahanggal sem egyszerű feladat. Ebben a HE4 vizsgálata lehet segítségünkre.
A gyulladás során a fehérvérsejtek (leukociták), különösen a neutrofil granulociták reaktív oxigén gyököket (ROS) termelnek és választanak ki az ondó folyadékba mely onnan a sejtmembránon való áthatolással bejuthat a spermiumok belsejébe. A spermiumok ROS tartalma tehető részben felelőssé a DNS állomány fragmentáltságáért. A reaktív oxigén szabadgyökök (ROS) bizonyos mennyiségű koncentrációja elengedhetetlen a spermiumok normális fejlődéséhez, az emelkedett koncentrációban jelenlévő reaktív oxigén szabadgyökök – a hímivarsejt DNS-ek töredezettségének növelésén keresztül – azonban már férfi eredetű meddőséghez is vezethetnek. A spermiumok ROS koncentrációja cigaretta, alkohol, toxikus anyagok és különféle fertőzések hatására egyaránt megnövekedhet.
A vizsgálatok azon pácienseknél javasoltak elsősorban, akiknél rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak, a kezelés még nem kezdődött el, illetve a kezelés utáni állapot ellenőrzésére is szolgál. Továbbá szűrővizsgálati jelleggel krónikus gyulladásban szenvedőknek, valamint tartós, az immunrendszer csökkenésével járó betegségben szenvedőknek.
A rózsahimlő, más néven rubeola (angolul rubella), enyhe tünetekkel, egyebek között mérsékelt lázzal, végtagfájdalmakkal, nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók megduzzadásával és kiütéssel járó ragályos vírusfertőzés. A betegség köhögés, tüsszentés, és az orrváladékkal, ill. a nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz révén terjed. A rubeola egy jellegzetesen enyhe, gyermekkori kiütéses betegség, amelyet a rubeolavírus okoz. Különös jelentőségét a várandós nők megbetegedése adja, mivel a terhesség korai szakaszában történő fertőzés súlyos magzati károsodást okoz. A lappangási idő 14-21 nap, de a rubeolás beteg fertőzőképessége a kiütések megjelenése előtt 5 nappal kezdődik és a kiütések megjelenése után mindössze 5 napig tart. Kivételt képeznek a rubeolás fertőzéssel világra jött újszülöttek, akik hónapokig üríthetik a vírust, ezért nagyon fontos az oltatlan gyermekektől és a várandós nőktől való távoltartásuk.
A réz fontos ásványi anyag, azonban a szervezetnek igen kis mennyiségben van rá szüksége. Katalizálja a vas felszívódását, a haemoglobin képződését. Számos enzimmel áll kapcsolatban. A rézhiány okozhat vérszegénységet, csontritkulást, fehérvérsejteken belül a karélyosok számának a csökkenését, ataxiát ( koordináció zavara), depigmentációt , emelkedett lehet a szérum cholesterin szintje. Néhány kórképnél találták rézhiányt: vékonybélsipoly kialakulását követően, éhezésben, hosszan tartó mesterséges táplálást követően, trópusi sprue esetén, cinksók túlzott fogyasztásakor. A rézhiány klinikai tünetei: színtelen, erősen göndör haj, alacsony hőmérséklet, csontritkulás, petyhüdt bőr, görcsök, járászavar. Ezenkívül az anaemia is jelentkezik, tünetei fáradékonyság, gyengeségérzés, szapora szívverés, terhelésre jelentkező nehézlégzés mellkasi nyomóérzés, bőr és nyálkahártya elváltozások: sápadt bőr, töredezett körmök, nyelvgyulladás, hajhullás, szájzug kirepedezése (cheilosis).
Központi idegrendszer károsodásai, primer és áttétes daganatai. Melanoma monitorozására , és prognosztizálása.
A Salmonella fertőzés vagy szalmonellózis az egyik legismertebb és leggyakoribb hányással-hasmenéssel járó baktérium okozta fertőzés a világon. A gyermekgyógyászatban igen nagy jelentőséggel bír, hiszen az 5 évnél fiatalabb gyerekek fogékonyabbak a betegséggel szemben. Általában elszórtan fordul elő, azonban járványok is kialakulhatnak. A megbetegedés nyáron gyakoribb.
Laphámsejtes carcinoma (SCC) a második leggyakoribb formája a bőrráknak. Általában a napsugárzás vagy a napozóágyak által károsított testrészeken találhatók. Napfénynek kitett bőr a fej, a nyak, a fül, az ajkak, a karok, a lábak és kezek érintettek. SCC meglehetősen lassan növekvő bőrrák. . Eltérően más típusú bőrrákoktól, ha elterjedt a szövetek, csontok, és a közeli nyirokcsomók, ahol előfordulhat, hogy nehéz kezelni. A korán felismert betegséget könnyen lehet kezelni. Az SCC általában kupola alakú dudor vagy vörös, pikkelyes bőrfolt. Általában durva és ropogós, könnyen kopogtatható. A nagy növekedés viszket vagy fáj. Előfordulhat, hogy a hegek vagy a krónikus bőrbetegségek is előfordulnak, ezért ellenőrizze az esetleges változásokat, és jelentse azokat orvosának.
A szexhormon kötő globulin (SHBG) nagy affinitással köti a tesztoszteront és a dihidrotesztoszteront, és valamivel kisebbel az ösztradiolt. Az SHBG a keringésben jellemzően nagyobb koncentrációban található nőkben, mint férfiakban, előrehaladott terhességben és ösztrogén szedés esetén különösen emelkedett lehet. Az SHBG gyakran csökkent hirzutizmusban, akne vulgarisban, és policisztás ovarium szindrómában (Stein-Leventhal-szindróma).
Emelkedett SHBG lehet hipertireózisban, májcirrózisban és egyéb különböző állapotokban, mint például a terhesség. Néha emelkedett szintet figyeltek meg ösztrogének szedésekor (orális kontraceptivumok bizonyos típusainál), vagy májenzim indukáló gyógyszerek szedésekor (pl.: phenytoin). Az SHBG mérsékelten csökkent lehet hipotireózisban, akromegáliában, Cushing-kórban és hiperprolaktinémiában, elhízásban, androgének (főleg tesztoszteron) szedésekor, más gyógyszerek szedésekor.
Krónikus betegségekhez társuló vashiány megállapítására szolgáló vizsgálat. A vashiányos anémia (VHA) és a krónikus betegséghez társuló anémia (KBA) a leggyakrabban előforduló anémiák (75%) mind a kórházi osztályokon fekvő, mind az ambulanciákon megjelenő járóbetegek között. Különleges jelentősége van annak, hogy biztonsággal elkülönítsük egymástól a kétféle anémia csoportba tartozó betegeket, mert míg a vashiányos anémiás beteget a vas terápia meggyógyítja, addig a krónikus beteg anémiáját - mivel a csontvelői vasraktárak telítettek - nem korrigálja, sőt esetleg állapotát ronthatja. Az utóbbi évtizedben terjedt el egy ígéretes új laboratóriumi vizsgálat, a szolubilis transzferrin receptor (sTfR) meghatározás mint a szervezet vashiányos állapotának kiváló indikátora.
A spermaellenes antitestek előfordulási gyakorisága 5 és 10 % között mozog infertilis párok között. Megjelenhetnek, mint spermiumhoz kötött antitestek, vagy mint keringő antitestek a cervicalis nyákban, a szérumban és az ondóváladékban. A spermium elleni antitest jelenléte miatt csökkenhet a spermiumok száma, illetve mozgékonysága, így nehezebben jutnak át a méhnyakon keresztül, ezáltal csökken az esélye a megtermékenyülésnek. Here és mellékhere fertőzés, infertilitás.
A szekretorikus immunglobulin-A (sIgA) a nyálkahártya felületén és az azt alkotó sejtek közötti állományban fejti ki hatását. A behatoló baktériumokhoz vagy vírusokhoz kötődik, így azok a széklettel együtt kiürülnek. Ha a székletben megemelkedett értéket mérnek, az nyálkahártya-gyulladást jelez, az alacsony érték pedig súlyos gyulladás miatti globulinhiányt jelent, vagy alapvetően antitesthiány áll fenn. Mind a béta defenzin, mind a szekretorikus IgA vizsgálatával a közelgő gyulladásos epizódot nagyon korai stádiumban fel lehet ismerni. Az emésztés szabályozásában és a nyálkahártyák állapotának fenntartásában főképp a bélflóra játszik döntő szerepet. Amennyiben ezek az értékek megemelkednek a székletben, úgy a nyálkahártya fokozott áteresztőképességéről beszélünk, valamint Crohn betegségben a közelgő shubra figyelmeztet.
A szelén a természetben - elsősorban a talajban - előforduló nyomelem, amely kis mennyiségben elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Hiányában gyengül az immun- és idegrendszer, megfelelő mennyiségben viszont megköti a káros szabadgyököket, férfiaknál fokozza a nemzőképességet, és bizonyos daganattípusok (pl. prosztata-, tüdő- és hólyagtumor) ellen is védelmet nyújt. Szelénhiányos állapotban tehát fontos a nyomelem megfelelő pótlása, ám a szeléntartalmú étrendkiegészítők túlzott fogyasztása komoly következményekkel, például 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával járhat.
A szeroton fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint minden bizonnyal közrejátszik a depresszió, migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok kialakulásában.
A szervspecifikus autoimmun betegségek általános sajátosságai Általános jellemzők: 1. Általában egy szerv, sejt, vagy néhány specifikus autoantigén érintett. (Átfedések vannak szervspecifikus autoimmun betegségek és szisztémás autoimmun betegségek között. Az összes autoimmun betegséget egy spectrumon kell elképzelni!) Családi halmozódás jellemzi. Mitokondrium / AMA, mely a májban található epevezetékek gyulladását és hegesedését okozza. Simaizom / SMA: PBC-ben, autoimmun hepatitisben szinte mindig pozitív, de számos (vírusos, alkoholos) májbetegségben is lehet pozitív. További paraméterek autoimmun máj, atrófiás gasztritisz, cöliákia diagnózisában segíthet.
Ha meghalljuk a HPV ( Human Papillomavírus ) szót, rögtön a méhnyakrák jut eszünkbe, azonban kevesen tudják, hogy a szaájüregi rákok 40%-a összefüggésbe hozható a HPV pozitivitással. Magyarország első helyen áll Európában a rosszindulatú szájüregi (oropharyngealis) daganatok okozta halálozásban. Évente több mint 1400 férfi és 300 nő halálát okozza ez a megbetegedés. A szájüregi rák kialakulásának legfontosabb tényezői a dohányzás, az alkohol és a rossz szájhigiéné, de emellett az elmúlt években egyre több adatunk van arra, hogy összefüggés van a szájüregi rák és a HPV jelenléte között. Az orális HPV-szűrés jelentőségét igazolja, hogy egyes szerzők szerint szignifikáns összefüggés van a méhnyakrák és a szájüregi rák előfordulása között, ennek hátterében az orális szex során átadott vírus állhat.
Az alfa 1-antitripszin értéke a székletben a vékonybelekben található bélbolyhok irritációjáról tájékoztat. Ha a bélbolyhok irritáltak, kissé gyulladtak, kialakul a fokozott áteresztőképesség (lyukas bél szindróma az angol leaky gut syndrome fordításaként), ami azt jelenti, hogy a belekből az emésztetlen tápanyagok vagy akár allergének is felszívódhatnak közvetlenül a véráramba vagy a nyirokerekbe. A ma meglehetősen elterjedt élelmiszer-intolerancia (tejcukor, glutén) gyakran okozza a bélbolyhok e funkciózavarát. Még ha a béltükrözés nem is mutat ki semmilyen kóros eltérést, általában egyes panaszok (égés, élelmiszerintolerancia, híg széklet) és az alfa 1-antitripszin kóros értéke nyálkahártya-irritációt jelez, ezért az említett paraméterek nagyon hasznosak lehetnek.
A Széklet flóra vizsgálat DNS alapú székletanalízis (PCR módszer). Enterális baktérium és gomba összetétel kvantitatív vizsgálata PCR-rel. 10 aerob, 3-4anaerob és néhány sarjadzó és fonalas gomba jelenlétét vizsgálja. A beleket általában a tápanyagok felszívására és kiválasztásra hivatott szervnek tekintjük. Ez azonban nem minden: a bélrendszer szervezetünk legnagyobb immunszerve, amelyben a test összes, immunitásáért felelős sejtjének 70%-a tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy egészségünk és jó közérzetünk nagymértékben beleink egészséges működésétől függ. Utóbbi feltétele az egészséges, intakt bélflóra és annak barrier funkciója. A bélflóra és a nyálkahártya a legkülönfélébb külső hatások következtében megváltozhat, áteresztőképessége módosulhat. A tápcsatorna a szájtól a végbélnyílásig több mint 9 m hosszú. Redőzöttségének, fodrainak és mikroszkópos méretű bolyhainak (vékonybél) köszönhetően felülete több száz négyzetméter. A beleknek egyfelől kellőképpen átjárhatónak kell lenniük ahhoz, hogy a tápanyagok és folyadékok felszívódhassanak rajtuk keresztül, ugyanakkor védelmi mechanizmusra is szükségük van, amely visszatartja a káros anyagokat és a kórokozókat.
Főképp a híg széklet, illetve hasmenés esetén fontos a pácienseknél a pankreászelasztáz 1 meghatározása a székletben. Míg a hasnyálmirigy releváns paraméterei (amiláz és lipáz) a szerv gyulladására utalnak, de a szerv emésztési funkcióiról nem adnak tájékoztatást, addig a székletben lévő pankreászelasztáz 1 jelzi, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztőenzimet. Megdöbbentő, hogy sokkal több fiatal és tünetmentes ember szenved a hasnyálmirigy alulműködésében, mint eddig gondoltuk, és a kórokok között nem a jellemző alkoholizmus áll (főképp férfiaknál), vagy a krónikus epebetegség (főképp nőket érinti). Igazolt hasnyálmirigy-elégtelenség esetén a hiányzó vagy nem kellő mértékben termelt enzimeket megfelelő enzimkészítményekkel kell pótolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy így e szerv olykor bizonyos fokig képes regenerálódni: a korábban alacsony pankreászelasztáz 1-érték ilyenkor visszatér a normális szintre.
IBD marker.
A gyulladásos krónikus bélbetegségek, az IBD-k, közé tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás - más néven colitis ulcerosa. Az intenzív kutatások ellenére napjainkban sem a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kiváltó oka nem ismert. Egyik IBD sem kizárólag a bélrendszer betegsége, gyakoriak az ízületi panaszok, és sok esetben a nyálkahártyák, a bőr, illetve a szem gyulladásai hívják fel a figyelmet a betegségekre.
Az IBD-s betegek időszakonként fellángoló, majd csillapodó hasi görcsre, fájdalomra és hasmenésre panaszkodnak. A Crohn-betegségre jellemzők a felszívódási zavarok és az ennek következtében tapasztalható fogyás; a széklet általában vizes jellegű, ritkán véres lehet. A gyulladásos folyamatokra utalva gyakori a láz.
Colitis ulcerosa esetén gyakori a véres hasmenés, ami naponta többször is felléphet, és aminek következtében jelentős só- és vízvesztés történik. Az egyéb tünetek között említhető a láz, az elesettség, a gyengeség és a vérszegénység.
krónikus bélinfekciók okának kivizsgálása, immunhiányos állapotok bélrendszeri manifesztációi
A szekretorikus immunglobulin-A (sIgA) a nyálkahártya felületén és az azt alkotó sejtek közötti állományban fejti ki hatását. A behatoló baktériumokhoz vagy vírusokhoz kötődik, így azok a széklettel együtt kiürülnek. Szekretorikus IgA található a könnyben, az anyatejben, a nyálban, a hörgőkben képződő slejmben, a húgyutak és a tápcsatorna nyálkahártyáján. A bélnyálkahártya sejtjei mindennap kb. 1-2 gramm sIgA-t termelnek. Ha a székletben megemelkedett értéket mérnek, az nyálkahártya-gyulladást jelez, az alacsony érték pedig súlyos gyulladás miatti globulinhiányt jelent, vagy alapvetően antitesthiány áll fenn.
A megfelelő székletvizsgálatok akkor is indokoltak, ha a krónikus gyulladásos betegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) lefolyását akarják dokumentálni, monitorozni. Így a közelgő gyulladásos schubot (epizódot) már nagyon korai stádiumban fel lehet ismerni bizonyos, specifikus gyulladásos markerek (pl. béta-defensin 2 és alfa-1-antitripszin) segítségével. Esetleg mellőzhető lenne a gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazása, ehelyett a biológiai medicina módszereivel lehetne kezelni a beteget. A bélrendszer sokrétű funkciói és nyálkahártyájának óriási felülete (kb. 600 m2) révén számos székletvizsgálat létezik, amelyek képesek megbízható tájékoztatást nyújtani e szerv állapotáról (lásd a keretes szöveget). Az emésztés szabályozásában és a nyálkahártyák állapotának fenntartásában (nyálkahártya integritása) főképp a bélflóra játszik döntő szerepet. A bélflórát az egészséges felnőtt ember esetén számos, különböző baktériumtörzs alkotja. E mikrobák száma szédítő: 10-100 billió, ami több, mint ahány sejt magát az emberi testet alkotja. Az emelkedett alfa-1-antitripszin-szint a nyálkahártya fokozott áteresztőképességére utal, Crohn-betegségben szenvedőknél pedig a közelgő gyulladásos schubra figyelmeztet.
A megfelelő székletvizsgálatok akkor is indokoltak, ha a krónikus gyulladásos betegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) lefolyását akarják dokumentálni, monitorozni. Így a közelgő gyulladásos schubot (epizódot) már nagyon korai stádiumban fel lehet ismerni bizonyos, specifikus gyulladásos markerek (pl. béta-defensin 2 és alfa-1-antitripszin) segítségével. Esetleg mellőzhető lenne a gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazása, ehelyett a biológiai medicina módszereivel lehetne kezelni a beteget. A bélrendszer sokrétű funkciói és nyálkahártyájának óriási felülete (kb. 600 m2) révén számos székletvizsgálat létezik, amelyek képesek megbízható tájékoztatást nyújtani e szerv állapotáról. Az emésztés szabályozásában és a nyálkahártyák állapotának fenntartásában (nyálkahártya integritása) főképp a bélflóra játszik döntő szerepet. A bélflórát az egészséges felnőtt ember esetén számos, különböző baktériumtörzs alkotja. E mikrobák száma szédítő: 10-100 billió, ami több, mint ahány sejt magát az emberi testet alkotja.
A teszt a székletben lévő humán vér kimutatására szolgáló minőségi teszt, mely specifikusabb a humán hemoglobinra, mint a korábban használt tesztek, de nem helyettesíthet más diagnosztikus eljárásokat, mint pl. endoscopot, colonoscopot, röntgent stb. A teszt pozitív lehet kisebb, vagy nagyobb mértékű tápcsatornai vérzés esetében egyaránt, álpozitív eredmény ritkán fordul elő.
A székletvér vizsgálat a vastagbélrák szűrésének egyik módszere, de fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak vastagbélrák következtében lehet vér a székletben. Pozitivitást okozhat, ha magasabban elhelyezkedő bélszakaszból származik a vér, pl. vérző gyomorfekély vagy nyombélfekély esetében. Ugyancsak pozitív eredményhez vezethet, ha a mintavétel időszakában a páciensnek vérző nodusai (aranyeres csomói) vannak.
Számos bélbetegség, beleértve néhány polipféleséget és a colorectális rákot, szakaszosan vérezhet, a rejtett vér ilyenkor nem egyenletesen oszlik el a mintában. A teszt eredmény emiatt lehet negatív, annak ellenére, hogy betegség van jelen.
Zavarja a meghatározást
Szinonimák: székletvér
A gyulladás akut fázisa alatt szekretálódnak. az akut fázis szérum amiloid a fehérjék (A-SAA) Ezek a fehérjék több fontos szerepet töltenek be, ideértve a májban történő koleszterin transzportot (epébe történő szekrécióhoz), az immunsejtek irányítását a gyulladásos helyekre, valamint az extracelluláris mátrixot lebontó enzimek indukcióját. A szérum amiloid (SAA) szintén egy gyorsan reagáló akut fázisú marker, hasonlóan a CRP szintjéhez. Az akut fázisú SAA növekedése néhány órán belül emelkedik a gyulladásos inger után, és a koncentrációnövekedés kifejezettebb lehet, mint a CRP növekedése. Az egyszerű gyulladásos betegségek gyakran okoznak emelkedett SAA szintet. Leírták, hogy a gyulladásos betegségek korai szakaszában a SAA-szint jobban korrelál a betegség aktivitásának változásával, mint az ESR és a CRP. Az SAA-t nagyrészt a májsejtek termelik, bár újabb tanulmányok szerint az adipociták is termelik, ezért az SAA szérumkoncentrációja összefüggésben áll a testtömeg-indexszel.A gyulladásos sejtek felszaporodásával, a tüdőben hegesedéssel járó betegség, a szarkoidózis az utóbbi időben nem sokat tárt fel titkaiból, noha világszerte sok embert érint, és – ami még ennél is fontosabb – jobbára a fiatalabb korosztály betegsége.
Nem specifikus vizsgálat, ami a szervezetben zajló kóros folyamat fennállására hívja fel a figyelmet, és a betegség lezajlásának monitorozására is alkalmas. Emelkedett általában fertőzés, gyulladás és tumor esetén.
A süllyedés értéke magasabb lehet a következő állapotokban: fertőző betegségek, gyulladás, rosszindulatú daganatok, súlyos vérszegénység, vesebetegség, pajzsmirigy túlműködés.
A tejcukorra érzékeny betegek esetében a leggyakoribb tünetek: a robbanásszerű, gyakori vizes hasmenés, haspuffadás, szélgörcs. A laktóz-intolerancia felismerését nehezíti, hogy a tünetek kialakulása nem mindig mutat közvetlen összefüggést a tejfogyasztással. Óvodás és iskoláskorú gyermekek esetében görcsös köldöktáji fájdalom, lesápadás, kellemetlen szájszag lehet a panasz. A laktáz enzim a magzati életben alakul ki, csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, 3 éves kor után mennyisége lassan csökken. Csecsemő és kisdedkorban inkább csak a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek esetében csökken mennyisége, mivel a laktáz enzim nagyon érzékeny és a bélboholy felszíni károsodása már az enzim működése nem kielégítő. Nagyobb gyermekekben és felnőtteknél betegség nélkül is lehetséges a laktáz enzim csökkent működése.
A transzferrin telítettségét méri. A szervezet vasanyagcseréje a szérum vagy plazma vaskoncentráció, vaskötő kapacitás és ferritin-koncentráció együttese alapján ítélhető meg. Emelkedett a vaskötő kapacitás vashiányos állapotokban. A vizsgálat azt méri, hogy a vérplazma vasat szállító fehérjéi (transzferrin) milyen arányban telítettek vassal. Ha a vaskötő kapacitás magas, akkor a plazma vaskoncentrációja alacsony és mellette sok a vas nélküli üres fehérje. Ha a vaskötő kapacitás alacsony, akkor a kötőfehérjék tele vannak vassal. A vasanyagcseréről csak úgy lehet valós képet kapni, ha a vaskoncentrációval és a ferritin-koncentrációval együtt értékelik. A ferritin is vasat megkötni képes fehérje. Az alacsony vaskötő-kapacitás hátterében akut vasmérgezés, hemokromatózis állhat, valamint gyulladás, daganatos betegségek, egyes vese- és májbetegségek esetében is ez tapasztalható. Szakorvosi kivizsgálásra és beavatkozásra van szükség.
Vashiányban, terhességben és vérvesztés esetén növekszik a vaskötő kapacitás. Ha az ok vashiány, vaspótlással csökkenthető a TVK értéke.
Rutinszerű vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség, vesebetegség felismerésére. Szerepel a kimutatásban fajsúly, vizelet pH (vegyhatás), fehérje, cukor, UBG (urobilinogen), bilirubin, nitrit, haemoglobin (vérfesték), üledék, keton.
Ebbe a csoportba tartozik a fehér,és vörösvérsejt, hemoglobin és hematokrit, trombocitaszám, a vörösvérsejt és a fehérvérsejt paraméterek. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Gyulladásos,fertőzéses állapotoknál, leukémiában emelkedik, kemoterápia, csontvelő-károsodás, toxikus gyógyszerhatásoknál csökkenhet a számuk. Különböző fehérvérsejtek vannak,melynek százalékos eloszlása a fehérvérsejtszámmal együtt értékelve akár kész diagnózissal is szolgálhat az orvosnak. Vörösvérsejtek és paraméterei: ( MCV,MCH,MCHC ) A képzésüket stimuláló hormon az eritropoetin,mely a vesében termelődik,így vesekárosodásnál szinte törvényszerű a vörösvérsejtek csökkenése, ezáltal akár súlyos vérszegénység is kialakulhat. A vérképet kiragadott értékek alapján nem szabad véleményezni, azt minden esetben összességében nézzük.
Szinonimák: vérkép
A tesztoszteron a legfontosabb férfi nemi hormon. A férfi szervezet a tesztoszteront a herékben állítja elő, míg a nők szervezete a petefészekben és a mellékvesékben termel minimális mennyiségű tesztoszteront. A férfihormonok a női hormonokkal (ösztrogén és progeszteron) együtt a petefészekben és a mellékvesékben képződnek. Szükség van rájuk a haj, a szőrzet kialakulásához, csak a nőknek sokkal kisebb dózisban, mint a férfiaknak. A tesztoszteron felelős a magzati, kisgyermekkori és pubertáskori férfi nemi jelleg kialakításáért, és azt követően a maszkulin fenotípus és az androgén hormonoktól függő funkciók fenntartásáért. A tesztoszteron hatására jön létre a nemi vágy, de az agresszió is. Ritkán bár, de előfordul, hogy a női szervezet a normálisnál több tesztoszteront termel. Ez komoly szőrtüsző-gyulladáshoz (akné), az arcszőrzet megszaporodásához, testtömeg növekedéshez, idült nyugtalansághoz és fokozott támadási hajlamhoz vezet.
Az immunsejtek által termelt cytokinek mérése alapján következtetni lehet az immunrendszer Th1 ill. Th2 irányultságára. Normál terhesség esetén a Th2-es citokinek ill. citokin termelő sejtek kerülnek túlsúlyba, míg habituális abortusz esetén a Th1-es irányultság a jellemző. A Th1 sejtek által termelt anyagok például azinterferon gamma (IFNg), a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatású. Az IFNg citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Hasonló okra vezethető vissza a vírusfertőzések során megemelkedett IFNg szint és az abortuszok gyakorisága közötti összefüggés. A vizsgálat során a páciens perifériás véréből tisztított lymphocyta sejteket aktiválják. Az aktiváció következtében a sejtek irányultságuknak megfelelően cytokineket fognak termelni. A termelt cytokinek aránya megmutatja, hogy az adott páciens Th1 vagy Th2 irányultságú. A vizsgálatot alkalmazzák infertilitási problémákkal küzdő hölgyek Th1/Th2 irányultság meghatározására; allergiás páciensek immunterápiájának nyomonkövetésére. A tehességhez a Th2-es irányulság ad kedvező feltételeket. Fontos vizsgálat allergiás betegek immunterápiájának a követésére és habituális abortuszban szenvedők immunállapotának a lemérésére. Továbbá krónikus gyulladásban szenvedők esetében a gyulladás irányultságának meghatározásában lényeges.
A thyreoglobulin a pajzsmirigysejtek raktározó fehérjéje, a pajzsmirigysejtek hozzá kötve raktározzák a elkészült pajzsmirigyhormonokat. A pajzsmirigyhormonok a TG-ből a szervezet igényei szerint szabadulnak fel és kerülnek a véráramba. Ezt a folyamatot a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szabályozza. A TG mai tudásunk szerint csak az emberi pajzsmirigyben termelődik. Ezért, thyreoglobulin kimutatása a vérben a pajzsmirigysejtek jelenlétét és működését jelzi, ami pajzsmirigykarcinóma utókezelése során lehet fontos.
A fehérje kóros vérszintje zavart okozhat a pajzsmirigyhormon teljes szintjének az értékelésében, ugyanis a nem kötött, tehát szabadon lévő hormonok szintjére nincs befolyása, viszont az élettani hatásért éppen ez a rész a felelős. A tiroxin-kötő globulin szintje alacsonyabb vesebetegségekben vagy anabolikus szteroid szedésekor. Ezzel szemben nőkben megemeli a szintjét terhesség, orális fogamzásgátlók vagy egyéb ösztrogének szedése; de magasabb a szint a májgyulladás korai szakaszában is.
Az IA2 elleni autoantitestek kimutathatóak a pre-diabetikus fázisban lévő páciensek többségében, és indikátorai lehetnek a betegség gyors lefolyásának. A GAD, tirozin foszfatáz elleni antitest, és az inzulin elleni autoantitestek együttes meghatározása az 1- es típusú cukorbetegség jövőbeni megjelenésének prognosztizálására alkalmas. A betegség kifejlődésének rizikója a detektált autoantitestek számával nő.
A tumor nekrózis faktor alfa (TNFα, kahexin, kahektin) a szisztémás gyulladásos válasz szabályozásában központi szerepet játszó gyulladást serkentő citokin, melyet elsősorban az aktivált falósejtek (makrofágok) termelnek. Hatását a sejtek felszínén található receptorain (TNFR1 és TNFR2) keresztül fejti ki, melyek gyakorlatilag a legtöbb szövetben és sejten megtalálhatóak. Számos funkcióval rendelkezik az emberi szervezetben, serkenti a gyulladásos folyamatokat, emeli a lázat, apoptózist indukál, gátolja a daganatos és a vírusok által megfertőzött sejtek szaporodását, valamint serkenti az ún. akut fázis reakciót. Orvosi jelentősége igen nagy, hiszen egyrészt kóros szabályozása vagy termelése feltételezhetően több betegség kialakulásában is szerepet játszik (pl: Alzheimer-kór,tumoros betegségek), másfelől az ellene termelt antitestek (pl. infliximab) gyógyszerként is használatosak, elsősorban autoimmun betegségek kezelésében.
Allergiás reakció IgE alapú vizsgálata.
A totál T3 (TT3) vizsgálat a fehérjékhez kötött és szabad T3 koncentráció meghatározását foglalja magába. A keringésben a T3 99,7%-a transzportfehérjékhez kapcsolódik, szintje a kötőfehérjék szintjétől és a fehérjék kötődési képességétől is függ. A szabad formában előforduló, biológiailag aktív T3 (fT3) nagyságrendekkel alacsonyabb koncentrációban van jelen a keringésben, mint fehérjéhez kötött formában, ami a koncentrációjának meghatározása során nagyobb analitikai bizonytalanságot (általában fölülmérést) eredményez. Ezért a diagnózis további pontosítása érdekében az fT3 szint mérése mellett a TT3 szint meghatározását is el kell végezni bizonyos esetekben a hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés) biztonságos felismeréséhez.
A normál tartomány felső döntési határértékénél lévő fT3 eredmény esetén a TT3 vizsgálat elvégzése megbízhatóbban támasztja alá a diagnózist, ritkábban félrevezető, mint az fT3, ezért vizsgálatával elkerülhető a félrevezetően magas fT3 miatt kezdeményezett terápia. A TT3 vizsgálat elvégzését azoknak a pácienseknek ajánljuk, akiknél a tüneteik és/vagy más pajzsmirigy funkciós laborvizsgálati eredményük (TSH, fT4 szint) alapján felmerült a hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés) gyanúja. A vizsgálat a már igazolt pajzsmirigybetegség által érintett páciensek állapotának és a kezelés hatékonyságának nyomonkövetésére is alkalmazható.
A toxocarosis fertőző betegség. A fertőzés okozója az orsóférgek közé tartozó, tudományosan Toxocara-nak nevezett parazita (élősködő). A Toxocara-nak több faja van. A fertőzés a kutyáról, macskáról terjed át az emberre. A fertőzés legfontosabb terjesztő közege az állatok Toxocara petéket tartalmazó ürülékével szennyezett föld. A Toxocara peték a kutya-macska bélsarával a földre, onnan a piszkos kéz révén a szájon át a szervezetbe jutnak. Gyakori a fertőzés a szennyezett földről szedett, mosatlan zöldségek és gyümölcsök elfogyasztása révén. Kisgyermekekben nem ritka a föld-evés szokása, náluk ez fontos fertőzési mód. Toxocara-val fertőzött nyers vagy gyengén sütött-főzött hús elfogyasztása is okozhat emberi fertőzést. Szoptató kutyákkal, szopós kutyakölykökkel, kismacskákkal való közvetlen érintkezés is lehet a fertőzés kiváltója. Leggyakrabban, legkönnyebben és legveszélyesebben a kisgyermekek fertőződnek.
A toxoplasmosis fertőző betegség. A fertőzés okozója egy parazita. A felnőtt ember ép immunrendszere általában könnyen leküzdi a fertőzést, nem igen alakul ki súlyos betegség. Veszélyes azonban a toxoplasmosis az olyan emberekre, akiknek valami ok miatt károsodott az immunrendszere. A várandós anyák magzatainak még nagyon fejletlen az immunrendszere. Így ha a várandós anya frissen fertőződik T. gondii-val, a kórokozó áthatolhat a méhlepényen, és megtámadhatja a magzatot. Ép immunrendszerű emberben a fertőzés legtöbbször nem okoz tüneteket, de olykor hőemelkedés, általános gyengeség, nyirokcsomó megnagyobbodás jelentkezhet. A fertőzött magzatban és az újszülöttben a szem egyes részeinek gyulladása, vakság, agyi elmeszesedés, vízfejűség okoz súlyos panaszokat, ha csak már korábban be nem következett a magzati elhalás.
A TPA egy polipeptid, mely bizonyos tumorsejtek sejtmembránján fordul elő. A tumormarker koncentrációja a tumor növekedésével arányos, ezért aktivitási markerként is használható.
Emelkedett TPA szint található: hólyag-, emlő-, petefészek-, vastagbél-, végbél-carcinomában, gyulladásos betegségekben, diabetesben, terhességben, post operatív állapotokban
A TSH-receptor antitestek többsége a TSH hatását utánozza. Mivel azonban ezt a folyamatot nem szabályozza negatív visszacsatolási rendszer, az antitestek által okozott pajzsmirigy stimuláció gyakran vezet Graves-kór tirreotoxikus klinikai állapotához.A TRAK meghatározás indikációi az alábbiak: autoimmun hipertireózis igazolása vagy kizárása, és a pajzsmirigy disszeminált autonómiájától való elkülönítése. A Graves-kóros betegek terápiájának monitorozása és a relapszus előrejelzése a kezelés során. Autoimmun hipertireózisban a TRAK jelenléte azt jelzi, hogy a beteg tireotoxikózisa inkább autoimmun etiológiájú, mintsem toxikus göbös golyva következménye.
A transzferrin a vér fő vasszállító fehérjéje. Vassal való telítettségének mértékéből a szervezet vasraktárainak feltöltöttségére lehet következtetni. A transzferrin koncentrációja csökken alultápláltságban és más, plazmafehérjék csökkenését okozó állapotokban.
A transzferrin meghatározás a vas és a ferritin meghatározással együtt jól leírja az egyén vas-státuszát, vagyis, hogy vashiány, vastöbblet vagy normális vasmennyiség van-e jelen a szervezetben. A típusos vashiányban emelkedett transzferrin-, csökkent ferritin- és vas-szintet találunk.
A transzferrin koncentrációjának rendellenességei ritkák, de súlyos állapotokat jeleznek (máj-, vesebetegség, alultápláltság). Csökkent transzferrin-szint fordulhat még elő tesztoszteron adása után, fertőzésekben, akut gyulladásban, daganatok, hemokromatózis stb. esetén.
A szöveti transzglutamináz (tTG) enzim az az antigén, amellyel szemben az antiendomízium ellenanyag termelődik. A tTG-t rekombináns technológiával elő tudják állítani, így az anti-tTG ellenanyag kimutatásának az ára markánsan csökkent. Ezért általában az anti-tTG és nem az antiendomízium ellenanyag kimutatását végzik. Szűrésre az IgA tTG ellenanyag kimutatása javasolt.
A lisztérzékenység egyik specifikus markere. Mivel sok ember IgA hiányos, ezért mindenképp javasolt mellé az IgG, és egyéb autoantistek vizsgálata is.
A lisztérzékenység egyik specifikus markere. Mivel sok ember IgA hiányos, ezért mindenképp javasolt mellé az IgG, és egyéb autoantistek vizsgálata is.
A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj egy szexuális úton terjedő, idült lefolyású, fertőző nemi betegség. Kórokozója a Treponema pallidum nevű, pallidum alfajú spirochaeta baktérium. A fertőzés elsősorban szexuális úton, de anyától gyermekre is terjedhet a terhesség ideje alatt vagy a szülés során, ez esetben veleszületett, vagyis kongenitális szifiliszről van szó. A vérbaj tünetei attól függően eltérnek, hogy a betegség négy szakasza (elsődleges, másodlagos, látens és harmadlagos szakasz) közül melyikben lépnek fel. Az elsődleges szakaszt általában egyetlen szifiliszes fekély (nem fájdalmas, nem viszkető kemény elfekélyesedés a bőrön, a kórokozó behatolási helyén) jellemzi, a második szakaszban szétterjedt kiütés jelentkezik, amely rendszerint a tenyéren és a talpon jelenik meg. A látens szifilisznek nincsenek vagy alig észrevehető tünetei vannak, a harmadlagos szakaszban pedig gumma, idegrendszeri vagy szívproblémák jelentkeznek.
A Trichomonas vaginalis nevű parazita egy egysejtű, ún. protozoon kórokozó, amely férfiakban és nőkben egyaránt élhet. Nőknél a hüvelyben található, és igen kellemetlen szagos váladékozással jár. A kórokozó kedvel minden nedves felületet, törülközőt, fürdőruhát és a WC-ülőkét. Az egyetlen szexuális úton terjedő betegség, amelyet a WC-ülőkéről is el lehet kapni. Egyéb tünetei a szürke vagy zöldes színű váladék, a szeméremtest, néha a belső comb viszketése, égető érzés az igen érzékeny szeméremtestben, néha vizeléskor is. Ha a Trichomonast azonosították (hüvelyváladék vétele után), a kezelés célratörő és hatékony.
A trigliceridek, ún. neutrális zsírok, a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A trigliceridek közé soroljuk a disznózsírt, a vajat, az olajat, stb., melyekre más és más zsírsavösszetétel jellemző. A fel nem használt zsírok a zsírszövetben raktározódnak, a test legfontosabb energiaforrását biztosítják, továbbá védik a testet a kihűléstől, szigetelő funkciót töltenek be, védelmet biztosít a csontoknak és belső szerveknek. Érdemes tudni, hogy a trigliceridek nemcsak zsírban gazdag élelmiszerek fogyasztásával juthatnak a szervezetünkbe. Túlzott szénhidrát fogyasztás esetén a szervezetünk triglicerideket állít elő (szintetizál).
A trombin időt a véralvadási rendszer állapotának vizsgálata során határozzák meg, műtétek előtt rutin vizsgálat részeként, illetve a véralvadási rendszer működészavarának gyanúja esetén. A vérben lévő fibrinogén mennyiségét méri. Magasabb szint a véralvadási idő normálnál hosszabb idejét jelzi, oka a vérben lévő fibrinogén alacsony szintje, amely májbetegségekben (cirrhosis), fertőzésekben, súlyos trauma esetén következhet be. Alacsony értékkel vérzékenység esetén találkozhatunk.
A mélyvénás trombózis, vagyis a vénák vérrögösödése a hazai népesség gyakori megbetegedése. Elsősorban az alsó végtag nagy vénáiban alakul ki, s a vérrög elzárhatja a véráram útját. Ha a vérrög leszakad és továbbsodródik, bekerülhet a tüdőbe, agyba, egyéb szervekbe (embólia), amely súlyos következményekkel jár. A hajlam örökölhető, így akinek családjában előfordult trombózis fokozott kockázatot hordoz magában. Terhesség vállalása előtt, de úgy általában is javasolt szűrni a trombózis hajlamot. Gondoljunk csak a műtétekre, amire bármikor szükség lehet akár akutan, akár tervezetten is. A hajlam kimutatása 3 vizsgálatból áll, és életre szóló eredményt kap a kezébe, hiszen a genetikai vizsgálatokat csak egy alkalommal szükséges elvégezni, tekintettel arra, hogy születésünk pillanatában genetikailag kódoltak vagyunk!
A toponin I-nek kardiális izo-alakja van, amely lehetővé teszi a szívizomkárosodás nagyon specifikus kimutatását, kimutatása vázizom-betegségekben szenvedő betegek esetében is értékelhető. Ez az alak nagyon gyorsan szabaddá válik akut szívizominfarktus után. A mellkasi fájdalom fellépése utáni 4-8 óra között ki lehet mutatni, a csúcsértéket a 14 – 36.óra között éri el, a koncentrációja a vérben 3 – 7 napon át magas marad.
A TSH szint mérését a pajzsmirigy működésének ellenőrzésére, szűrésére, ismert pajzsmirigy betegeknél a terápia kontrollálására használják.
Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
Az Ureaplasma urealyticum emberi urogenitalis (húgyivarszervi) kórokozók. Többnyire sexualis úton terjednek, serdülőkortól kezdve szaporodnak a megbetegedések. A nem gonorrhoeás urethritis (NGU) esetek jelentős hányadáért felelős. Lappangási ideje hosszú: 2-3 hét. Serdülőkortól kezdve férfiaknál húgycsőgyulladást (urethritis) okoz, mely fájdalmas vizelésben (dysuria), gyakori vizelési ingerben, enyhe fehér folyásban, esetleg bő és gennyes váladékozásban nyilvánul meg. Nőkön ritkább a húgycső-, hüvely-, nyakcsatornagyulladás (urethritis, vaginitis, cervicitis), bár a kórokozó gyakran tünetmentesen is megtalálható.Előfordul, hogy Chlamydiával közösen okoznak húgyúti gyulladást.
A bakteriális vaginosis akkor fordul elő, amikor a baktériumok természetes egyensúlya a vaginában megváltozik. Gyakori tünetek megnövekedett hüvelyi folyás , amely szaga, mint a hal. Az ürítés általában fehér vagy szürke színű. Égő vizelés előfordulhat. A viszketés nem gyakori. Alkalmanként, lehet, hogy nincs tünet. Miután BV közel megduplázza a fertőzés kockázatát számos más szexuális úton terjedő fertőzések esetén , beleértve a HIV / AIDS-t is. Növeli a koraszülést a terhes nőknél.
A BV-t a természetben előforduló baktériumok kiegyensúlyozatlansága okozza a hüvelyben. A kockázati tényezők közé új vagy több szex partner , méhen belüli eszköz , többek között. A diagnózis gyanúja a tünetek alapján, és lehet ellenőrizni teszteli a hüvelyi folyás, és talál nagyobb, mint a normál vaginális pH , és a nagyszámú baktérium. BV gyakran összekeverik egy hüvelyi gombás fertőzése , vagy aTrichomonassal .
A bárányhimlő (latinul varicella) az egyik leggyakoribb és egyik legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyen a védőoltással nem védett emberek zöme még gyermekkorában átesik. Kialakulása fő időszaka a 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb a 15 éves korig megtörténik. A csecsemők ritkábban kapják meg a szoptatási idő alatt, mert az anyatejen keresztül az anya immunitását élvezik. A betegséget a varicella-zoster vírus (herpeszvírus) (VZV) vagy más néven HHV-3 okozza, egyike a 8 ismert, emberre is veszélyes herpeszvírusnak. Létezik ellene védőoltás.
A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, a vér oxigénszállító kapacitása csökken, tünetei fáradékonyság, szédülés, gyengeség,hajhullás,fejfájás.
Vashiány kialakulhat az elégtelen vagy helytelen bevitel, a rossz felszívódás, a túlzott veszteség vagy ezek kombinációja miatt. Kevés lehet a táplálékkal elfogyasztott vas vegetáriánus étrend esetén, gátolja a vas felszívódását a gabonafélék fitinsav-tartalma, a tea, egyes bélbetegségek. Fokozott veszteséghez vezet a vérvesztés - például a bélcsatornán keresztül vagy erős menstruáció miatt - gyulladás, krónikus betegség, daganatos betegség. Az orvosnak ki kell zárnia, hogy a vashiány nem valamilyen háttérbetegség tüneteként alakult ki (vérzések, gyulladások).
A magas vas értéknek lehet oka a folyamatosan szedett C-vitamin, vagy Q10, lehet, hogy sok zöld teát iszik, esetleg gyakran fogyaszt alkoholt;
A vaszkulitisz az erek gyulladását jelenti. A vaszkulitisz valójában nem betegség, inkább egy olyan kóros folyamat, mely számos autoimmun kötőszöveti betegségben észlelhető, pl. a reumatoid artritiszben vagy a szisztémás lupusz eritematózusban. Az érgyulladás azonban előfordulhat kötőszöveti betegségektől függetlenül is. A legtöbb esetben nem tudjuk megmondani, hogy mi váltja ki az erek gyulladását, de bizonyos esetekben a hepatitisz (májgyulladás) vírus játszhat szerepet. Az érgyulladás oka valószínűleg az, hogy az immunrendszer tévesen idegenként azonosítja az ereket vagy azok bizonyos részeit, és megtámadja őket. Az immunrendszer gyulladást okozó sejtjei körülveszik az érintett ereket, és behatolnak azokba. Elpusztítják az ereket, és megrongálják azokat a szöveteket is, melyeket az erek ellátnak. Az erek kilyukadnak vagy elzáródnak, és így romlik az idegek, szövetek és a szervezet más részeinek vérellátása. A vérrel rosszul ellátott területeken (ún. iszkémiás területek) végleges károk alakulhatnak ki. A tüneteket tehát okozhatja az ereket ért közvetlen károsodás, vagy azoknak a szöveteknek az elváltozása, melyekben a vérellátás csökkent.
A vesefunkció a vesék állapotáról ad felvilágosítást! A vesék feladata a só- és vízháztartásban, anyagcsere folyamatokban,vizelet előállításában, vérnyomás szabályzásban van elsősorban A vesefunkció vizsgálatára a legjelentősebb gyakorlati módszer a glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) meghatározása.A szérum kreatininnel szemben az eGFR képes kimutatni a legkorábbi stádiumban lévő vesebetegséget is. A normál eGFR érték azt jelenti, hogy vesebetegség nem valószínűsíthető, az alacsony eGFR pedig arra utal, hogy valamilyen vesekárosodás áll fenn. (A GFR eredményeket rendszerint ugyanilyen módon értékelik.) Néha, nagyon korai vesekárosodás esetén, (különösen, ha a vesék a diabetesz által károsodtak), az eGFR és a GFR aktuálisan akár magas is lehet, jelezve, hogy a vesék a normálisnál nehezebben működnek. Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek.
A proconvertin vagy - újabban hivatalos nevén - a VII-es faktor egy, a vér alvadásához vezető véralvadási kaszkádban szereplő fehérje. A VII-es faktor fő szerepe, hogy a szöveti faktorral (TF/III-as faktor) együtt elindítsa a véralvadás folyamatát. A szöveti tényező a véredényeken kívül található - általában nincs kitéve a véráramlásnak. A véredények sérülése után, a szöveti faktor kapcsolatba kerül a vérrel és a cirkuláló VII-es faktorral. A VII-es faktor és a szöveti faktor összekapcsolódása után különböző proteázok - trombin (IIa faktor); Xa, IXa, XIIa faktorok illetve maga a VIIa-TF komplex - aktiválják ezt a komplexet (VIIa faktor). A VIIa-TF legfontosabb szubsztrátjai a X-es faktor és a IX-es faktor. Hiánya ritkán fordul elő (veleszületett proconvertin hiány) és recesszíven örökölt. A VII-es faktor hiánya hemofília-szerű vérzési rendellenességként jelenik meg. Nem végezzük a vizsgálatot!
A hemofília vérzékenységgel járó megbetegedés, melyet a VIII. vagy IX. alvadási faktor hiánya okoz. A hemofíliának két formája van: a hemofília-A, amely az összes eset mintegy 80%-át teszi ki, a VIII. alvadási faktor hiányával függ össze. A hemofília-B-ben a IX. faktor hiányzik. A vérzés jellege és a következmények a két típusban hasonlóak. Hemofíliát különféle genetikai eltérések okozhatnak Nemi kromoszómákhoz kötöttek, ami azt jelenti, hogy a génelváltozásokat az anya örökíti, és szinte minden hemofíliás férfi. Nem végezzük a vizsgálatot!
A tanulmányok azt mutatják, hogy a vesebetegség korai stádiumainak azonosítása (mikroalbuminuria) segít a betegeknek és az orvosoknak a kezelés beállításában. A diabétesz és a magas vérnyomás jobb ellenőrzésével a diabéteszes vesebetegség kialakulása lelassítható és megelőzhető. Az időzített mikroalbuminteszt (4 órás vagy éjszakai) rendelhető alternatív szűrőeszközként. Ha ezekkel a szűrőtesztekkel jelentős mennyiségű mikroalbumint mutatnak ki, akkor az megerősíthető egy 24 órás mikroalbuminteszttel.
Rutinszerű vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség, vesebetegség felismerésére. Szerepel a kimutatásban fajsúly, vizelet pH (vegyhatás), fehérje, cukor, UBG (urobilinogen), bilirubin, nitrit, haemoglobin (vérfesték), üledék, keton. Az üledékben láthatóak baktériumok, fehér-, és vörösvértestek, kristályok, gombák.
A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék [antigének(nem fehérje), antitestek] alapján kategorizálják. Ma 29 ilyen rendszert fogad el a tudomány. A vérátömlesztés során csak az ABO- és az Rh-rendszereket veszik figyelembe, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást a donor vére és a transzfúziót befogadó között.
Cukorbetegség szűrésére alkalmas vizsgálat. Éhgyomorra történik, 12 órás éhezés után!
A Stuart-Prower-faktor más néven X-es faktor, vagy protrombináz, a véralvadási kaszkád egyik enzimje. A X-es faktor a májban szintetizálódik; a szintéziséhez K-vitamin szükséges. A veleszületett X-es faktor hiány nagyon ritka (1:500 000), megjelenhet orrvérzésként (epistaxis), ízületi vérzésként (hemarthrosis) és gasztrointesztinális vérveszteségként. Eltekintve a veleszületett X-es faktor hiánytól, a faktor alacsony szintje esetén számos betegség előfordulhat. Például, az X-es faktor hiány figyelhető meg az amiloidózisban, ahol X-es faktor adszorbeálódik az érrendszerbeli amiloid fibrillumokban. A K-vitamin hiány vagy a warfarin (és hasonló gyógyszerek) inaktív X-es faktor termelődéshez vezetnek. A warfarinos kezelés során ez kívánatos, hiszen így megelőzhető a trombózis. 2007 végén, ötből négy feltörekvő véralvadásgátló ezt az enzimet célozta meg. Nem végezzük a vizsgálatot!
Igen ritka öröklődő betegség, incomplett autosomalis recessziv módon öröklődik. A heterozygota XI. faktor hiányos betegek felének van vérzési hajlama. A betegség fő tünete a vérzés. Az első jel lehet a köldökcsonk vérzése, ill a fiúk körülmetélésekor fellépő vérzés. A vérzés lehet azonnali és késleltetett. A vérzés bárhol felléphet leggyakrabban a nyálkahártyák ( szájüreg, gyomor- bél traktus) érintettek, ízületi vérzés ritkán alakul ki. A vérzés általában enyhe, spontán ritkán lép fel. Legtöbbször sebészeti beavatkozásoknál, sérüléseknél jelentkezik. A leggyakoribb tünetek: sápadtság, véraláfutások testszerte, véres széklet, vizelet, íny fogvérzés, ízületi fájdalom, izületi duzzanat, lassan szűnő vérzések, elhúzódó sebgyógyulás, nőknél az elhúzódó menses, és a szülés utáni vérzés. Laboratóriumi leletek: PTI (partialis thromboplastin idő) megnyúlt, de nem minden betegnél, az enyhe formáknál a PTI normális is lehet. Vérzési idő, thrombin idő normális. Társulhat a XI. faktor hiány az öröklődő IX.faktor hiánnyal.
Ritka örökletes betegség, mely klinikai tünetekkel többnyire nem jár. Östrogén szint növekli a plasma XII faktor szintjét.Endotoxin shockban nem felelős a DIC(disszeminált intravsacularis coagulazio)-ért, de irreverzibilis hypotensiót ( alacsony vérnyomás) vált ki, súlyos maláriában is aktivizálódik. Egészséges 300 donor között a XII.faktor hiánya:1,5-3% volt. Regulálja a plasma proteinase inhibitort( C1-esterase inhibitor) Rutin laboratóriumi vizsgálat során kerül kimutatásra, mivel jelentősen megnyúlt az alvadási és a partialis thromboplastin(PTI) idő. Kezelést nem igényel.
Igen ritka autosomalis recesszív öröklődő betegség, Robbins írta le először 1944-ben , jelenleg több, mint 200 esetet közöltek. Gyakorisága 1: 1000 000. A Xlll faktor ( egy transzglutamáz enzim) a coagultio ( véralvadás) utolsó lépését a fibrinhálót stabilizálását végzi keresztkötésekkel. Hiányában a képződő fibrinháló nem marad tartós és az erekben lévő nyíróerők és más mechanikus hatások következtében a fibrinháló leválik a sérült érfalról és vérzés keletkezik. A tüneteket az normál Xlll faktor mennyisége szabja meg. A XIII faktor aktivitásának 50%-a a plasmában, 50%-a thrombocytákban található (vérlemezkékben). Strukturálisan két részből áll a XIII. faktor: Két A./ alegység csak a thrombocytákban található, míg a plasmában mind a két A./ és mind a két B./ komplex alegység kimutatható.
Az Y-kromoszóma vizsgálata nagyon rossz spermakép, vagy a spermiumok teljes hiánya (azoospermia) esetén javasolt genetikai vizsgálat.Az Y kromoszóma hosszú karjának igen fontos szerepe van a spermatogenesisben (spermaképzésben). A spermiumok normális éréséért felelős Y kromoszómához kötött gének az RBM, DAZ, DFFRY, DBY és egyéb géncsaládok). Ezen kromoszómarészek hiánya, ún. deléciója jelentősen rontja a spermatogenesist, gyakran a spermaképződés teljesen hiányzik.
Ez egy membránfehérje, amelyet nemrég azonosítottak az 1. típusú cukorbetegségben. A vizsgálat célja a ZnT8As elleni antitestek prevalenciájának és szerepének meghatározása a felnőttkori diabéteszben. A diabétesz marker együttes vizsgálata, + GAD segít az állapot feltérképezésében.
A zonulin egy fehérje, ami a bélhámsejtekből szabadul fel, és azok (vagyis a golyócskák) között rést nyit. A „résnyitás” annyit jelent, hogy a sejtek közötti kapcsolatot meglazítja (mintha kissé oldaná a ragasztót). Ez egy teljesen normális és egészséges folyamat, hiszen tápanyagok és egyéb molekulák kell is, hogy mozogjanak a sejtek között. Probléma akkor akad, ha a nyitott rés túl nagy, így nem csak azok a molekulák férnek át, amiknek szükséges, hanem nagyobb fehérjemolekulák is, amiknek nem kellene. Ezek a kóbor molekulák aztán a véráramba kerülve immunreakciót provokálnak. Később ugyanezekkel az anyagokkal találkozva a szervezetünk védekezni fog ellenük, például különböző ételérzékenységek alakulnak ki. Előfordulhat az is, hogy magának bélflórának egy része szivárog át ezeken a réseken.
A Koleszterin értéke általában familiárisan örökölhető, míg a trigliceridet jelentősen befolyásolja az étrendünk. A zsíranyagcsere elsősorban a májban és a zsírszövetekben megy végbe, oly módon hogy megtörténik a zsírok és a zsírszerű anyagok felépítése és lebontása. A folyamatot bonyolult szabályozó mechanizmusok irányítják. Az anyagcserében fontos szerepe van a hormonoknak: adrenalin, inzulin, nemi hormonok és a tiroxin. Vannak zsíranyagcsere zavarok, amelyek nem okoznak panaszt és nincsenek káros következményeik. Ugyanakkor vannak nagyon súlyos anyagcsere betegségek. Veszélyes a hiperkoleszternémia és a hipertrigliceridémia. E betegségeknél kockázatos mértékben növekszik meg a vér koleszterin koncentrációja. E zsírsavak túlzott termelődése történhet párhuzamosan, de előfordulhat az egyik nagy mennyisége is, a másik normális szintje mellett is. E betegségek azért veszélyesek, mert nagymértékben növekszik az érelmeszesedés – arterioszklerozis – és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.
ASCA (Saccharomyces cerevisiae elleni antitestek) – IgG vagy IgA típusúak lehetnek. Az IgG típusú a Crohn-betegek 80%-ában mutatható ki, míg colitis ulcerosa esetén mintegy 20%-ban. Az IgA-típusú a Crohn-betegek 35%-ában van jelen, míg colitis ulcerosában az arány kevesebb, mint 1%. A gyulladásos bélbetegségek ismeretlen etiológiájúak és a gasztrointesztinális traktus krónikus visszatérő gyulladásával jellemezhetők. Ide soroljuk a Crohn betegséget (CD) és a colitis ulcerosa-t (UC). Patogenezisükben genetikai, immunológiai és környezeti tényezők játszanak szerepet. Évek óta folyik olyan szerológiai paraméterek keresése, melyek segítségével ezen betegségek invazív beavatkozás nélkül megkülönböztethetők. A megkülönböztetés egyik reménykeltő eszköze lehet az élesztő ellenes auotoantitestek (ASCA) meghatározása.
Az ólomnak a szervezet működésében semmiféle szerepe nincs, emiatt ideális szintje nulla lenne. Viszont a környezetünkben rengeteg az ólomemisszió, emiatt ez a nehézfém bejut a szervezetbe. A ólommérgezés sokszor lassan alakul ki, akár több hét, több hónap is eltelhet, mire a szervezet fokozatosan telítődik ólommal. A atipikus tünetek miatt a mérgezést felnőttkorban sem feltétélen fedezik fel azonnal: van példa arra is, hogy valakit az ólommérgezésre jellemző hasi kólika miatt - ami egy hasi fájdalom - megoperálnak, mert akut hasi katasztrófának gondolják. Az előbbiek mellett az ólommérgezésnek jellemző tünete a vérszegénység is. Az ólom a fogínyen is megjelenik, ezt hívják ólomszegélynek. Klasszikus tünetnek számítanak az idegrendszeri bénulások is. Maga az ólom mindig a mennyiségtől függően okoz tüneteket: nagy dózisnál a tünetek hamarabb jelentkeznek, súlyosabbak lehetnek.
Az ón egyetlen atomokként nem mérgező.
Az ónorganikus származékok ellenben igen mérgezőek, már kis mennyiségben is sejtpusztító hatásúak, illetve állatkísérletek alapján megállapították, hogy a szervezetbe bekerülő ón csökkenti és rombolja a véralkotókat, lebontja a porfirin vázat. A trialkil-származékok a legerősebben mérgezőek.
Akut hatások:
- Szem és bőrirritáció
- Fejfájás
- Hasfájás
- Szédülés
- Vizelés problémák
Hosszú távú hatások:
- Depresszió
- Immunrendszeri károsodás
- Kromoszomális károsodás
- A vörös vérsejt-cellák hiánya
- Agykárosodás
A fehérjék vérszintje számos ok (táplálkozás, májbetegség, vesebetegség) miatt csökkenhet vagy növekedhet. A kóros vizsgálati eredmény esetén az okok felderítésére újabb tesztek végzendők.
A vérben a fehérjék mint szállítómolekulák, a véralvadási rendszer tagjai, hormonok, enzimek, az immunrendszer működésében résztvevő antitestek fordulnak elő.
Az alacsony fehérjeszint oka lehet a hiányos táplálékbevitel, a felszívódás zavara, a májban zajló fehérje-anyagcsere zavara, illetve a fehérjék fokozott vesztése. Ez utóbbiakat májbetegség, veseelégtelenség daganatos betegségek okozhatják.
A magas fehérjeszint oka lehet krónikus gyulladás, folyadékvesztés (hányás, hasmenés), vérfehérjéket termelő sejtek burjánzása.
Az ösztrogének legfontosabb szerepe a másodlagos női nemi jellegek kialakítása és a menstruációs ciklus szabályozása. Az ösztrogének elsősorban női nemi hormonok, de kisebb mennyiségben a férfiak szervezetében is megtalálhatóak (náluk például a hímivarsejtek érésében játszanak fontos szerepet). Az ösztrogének nem csak a másodlagos női nemi jellegek kialakításában vesznek részt, hanem a szervezet fejlődésével összefüggő egyéb folyamatokban is, így például a csöves csontok érésében és növekedésében. Az ösztrogénhiány emiatt a csontritkulás kialakulásával is összefügghet a menopauzát követően. Az ösztrogénre szükség van a méhnyálkahártya kezdeti kifejlődéséhez.