Liszt / laktózérzékenység kombinált genetika
A lisztérzékenység (cöliákia, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, aminek a kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén). A betegeknél glutén fogyasztásakor beindul egy immunválasz, és ennek kapcsán sérül a vékonybél nyálkahártyája. Ez emésztőrendszeri panaszokat és hosszabb távon súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Az utóbbi különböző tápanyag-, vitamin-hiányra visszavezethető egyéb tünetet válthat ki. A kialakult betegség nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető. Ilyenkor a legtöbb esetben visszafordítható a vékonybél bolyhok sérülése. A diéta egész életen át történő szigorú betartásával a betegség szövődményei is kivédhetők. Gluténérzékenység esetén a glutén immunválaszt vált ki a vékonybélben, a bélbolyhok károsodnak, így a felszívó felület lecsökken, a tápanyagok felszívódása romlik és emésztési panaszok jelentkeznek. A betegek legtöbbjénél (>95%) kimutathatóak két immunrendszeri, humán leukocita antigén (HLA) meghatározott genotípusai (HLA-DQ2, HLA-DQ8).
A fent említett HLA gének vizsgálata egy gyors és kellemetlenséggel nem járó megoldást jelent arra, hogy kizárjuk a lisztérzékenység gyanúját. Amennyiben ugyanis a lisztérzékenységnél szinte minden esetben megtalálható génváltozatok nem mutathatók ki a vizsgált személynél, akkor ő a kis kockázatú csoportba sorolható, azaz nagy valószínűséggel nem fog nála kialakulni a betegség, illetve a gluténtérzékenységre is jellemző tüneteit szinte biztosan nem a gluténérzékenység okozza. Érdemes tehát más irányú gasztroenterológiai kivizsgálást kezdeményeznie.
Ha a HLA génvizsgálat eredménye pozitív valamelyik vizsgált DQ2, DQ8 vagy DRB4 génváltozatra, és tüneteket tapasztal, további vizsgálatokra van szükség a lisztérzékenység megerősítésére vagy kizárására. A HLA genotipizálás hasznos eszköz arra is, hogy egy lisztérzékeny beteg családtagjainál felmérjük a betegség kockázatát a tünetek és a másodlagos súlyos betegségek megjelenése előtt. Nincs életkori megkötés a vizsgálat elvégzésben.
-
negatív eredmény azt jelzi, hogy másodlagos laktóz-intolerancia áll fenn, ami elmúlik.
Ez az állapot az átmeneti laktózérzékenység - pozitivitása pedig amellett szól, hogy a laktóz intolerancia egy életen át fenn áll, mert az genetikai eredetű.
Az eredmény birtokában gasztroenterológust és dietetikust szükséges felkeresni, hogy életmód tanácsot adjanak ugyanis a felesleges, túlzott diéta ugyanúgy, mint az indokolt étrendi megszorítás figyelmen kívül hagyása káros lehet.
A csomag tartalma:
- Lisztérzékenység genetikai teszt
- Laktózérzékenység genetikai teszt
Eredmény: 10-15 munkanap
Nem szükséges éhgyomor, gyermekeknek vagy rossz vénásoknak szájnyálkahártya törletből is elvégezhető.
Szakértői lelet nem igényelhető, a tesztek eredménye egyértelműen bizonyítja a fennálló állapotokat.