Laktóz extra - 2 gén
Magyarországon leggyakrabban és a legtöbb helyen a MCM6 C13910T génvariánst vizsgálják. Azonban laktózintoleranciát a G22018A is okozhat, épp emiatt nálunk ez is elérhető.
Laktózintolerancia,laktázperzisztencia
Gyermekként még gond nélkül meg tudjuk emészteni a tejtermékeket. Az anyatejben is nagy mennyiségben jelen lévő laktóz ebben a korban fontos tápanyag. Az emberek nagy része azonban az évek során elveszti a hatékony laktózbontó képességét, így felnőtt korban a tejtermékek fogyasztása gondot okozhat. Ez természetes folyamat, és nem feltétlenül vezet laktózérzékenységhez. A laktózérzékenység vagy laktóz-intolerancia egy gyakori emésztési zavar, a tejcukor nem megfelelő lebontását jelenti. Laktóz tartalmú étel elfogyasztása után 30-120 perccel jelentkeznek tünetek: haspuffadás, gázképződés, hasmenés, hasfájás, émelygés. Ha a vékonybél nem képes lebontani a laktózt, az továbbhalad a vastagbélbe. A vastagbélben lévő baktériumok erjesztik az odajutó laktózt, ezzel gázok keletkeznek, ez okozza a puffadást. A laktózérzékenység nem betegség, és nem is allergia, hanem egy genetikailag meghatározott lebontási zavar. A laktóz lebontását a laktáz enzim végzi, melyet a LCT gén kódol. Az LCT két funkciónyerő variánsa, a C13910T és G22018A, homozigóta formában laktázperzisztenciával, míg az eredeti, vadtípusú variánsok laktózintoleranciával hozhatók összefüggésbe.
A betegség tüneti kezelésekkel menedzselhető, például laktózmentes diéta tartásával, laktáz enzim pótlásával tabletta formában. A laktózintolerancia önmagában nem okoz bélrendszeri károsodást, de a tünetek lehetnek kellemetlenek vagy súlyosabbak, egyéntől függően. Hasonló tüneteket más bélrendszeri betegségek is okozhatnak, például irritábilis bél szindróma, tejfehérje-allergia. Ezek kizárásához érdemes laktózintolerancia-tesztet végezni.
Lelet: 8-10 munkanap
