Mennyi kávét ihatok?
Mennyi kávét ihatunk egy nap?
Ez a teszt megmutatja, hogy a génjeinken a koffein hasznos vagy káros.
Egészséges felnőttek vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére. A koffeint főként egy máj által termelt enzim (CYP1A2) bontja le. Ennek az enzimnek a génjéből minden sejtünkben két példány van: mindkét szülőtől egy-egy. A génnek 2 változata ismert, amelyek más koffeinlebontási sebességet határoznak meg. Ennek alapján háromféle genetikai összeállítás jöhet létre:
- gyors/gyors,
- gyors/lassú,
- lassú/lassú
Ez a három öröklött típus azonban csak kétféle módon nyilvánulhat meg: az emberek egy része gyors bontónak, másik része lassú bontónak minősül, ugyanis a lassan átalakító változat „domináns” a gyors variánssal szemben. A népesség 54%-a lassú bontó. A kávénak erőteljesebb hatása van azokra, akik lassabban dolgozzák fel a koffeint.
Kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknak nagyobb kockázata van szívinfarktusra, mint azoknak, akik gyorsabban hatástalanítják a koffeint. Így 36%-kal növelik szívinfarktus-kockázatukat, ha 2-3 csésze kávét fogyasztanak naponta, és 64%-kal, ha naponta 4 vagy annál több csészével isznak. Ennél még erőteljesebb a hatás az 50 évesnél fiatalabbak körében. Egy másik tanulmány szerint a koffeint fogyasztó lassú bontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is. Ezzel ellentétben a gyors bontókra napi 2-3 csésze kávé még némi jótékony hatással is van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát.
Ha a kínált genetikai teszttel meghatároztatja öröklött koffeinlebontási képességét, az eredmény szerint alakíthatja kávéfogyasztását, életmódját ezzel egészségesebbé téve. A vizsgálat egyszerű, az eredmény biztos és életre szóló: minimális mennyiségű vérből kiderül, hogy gyorsan vagy lassan képes-e a koffeint lebontani, s így mennyire kell vigyáznia a kávéfogyasztással.
Lelet: 10-15 munkanap
