Mennyi kávét ihatok?

Ma reggel nagyon rosszul éreztem magam, így elmentem az orvoshoz. Az utóbbi időben sokat szédültem, napi rendszerességgel fájt a fejem és kimerült voltam. Persze, sokat dolgoztam ez tény, mégis úgy éreztem valami nem stimmel. Az orvos megvizsgált, elküldött a laborba ( az eredmények rendben voltak ) és azt mondta: 

 

  • Asszonyom, Önnek semmi baja nincsen, csupán a vérnyomása alig mérhetően alacsony, láthatóan szédül, éjszakába nyúlóan dolgozik, alig eszik valamit. Csodálkozik, hogy a szervezete fellázadt? Próbáljon meg pihenni, és igyon egy finom kávét! 

A kávé élénkít, a kávé növeli a koncentráló képességet, a kávé emeli a vérnyomást, a kávé hat az izmokra és csökkenti a fáradtságot a vázizmokban, a kávé jótékony hatást fejt ki a szívre. A kávé beindítja az epeműködést, javítja az emésztést, gyorsítja az anyagcserét és erősíti a tüdőlégzést. Kell ennél több? 

DE: mielőtt megreformálná kávéfogyasztását, feltétlen ismerje meg saját koffein érzékenységét, hogy ennek megfelelően alakíthassa kis kávézási szokásait! 

 

  • Jó, de ezt nem értem..., hogyan tudhatom ezt meg? Ez valami laborvizsgálat? 
  • Pontosan! Egy genetikai teszt, mely az Ön génjeit vizsgálva meghatározza, hogy mennyire tolerálja a kávét. Tudja, ez pont ugyanolyan, mint a tejcukor-érzékenység, vagy az allergia vizsgálatok, csak épp itt a kávét elemezzük ki, aminek eredménye alapján személyre szabható a napi koffein mennyiség. 

Az elvégzett eredmény szerint alakíthatja kávéfogyasztását, életmódját ezzel egészségesebbé téve. 

Van, aki több csésze kávét, teát, vagy több pohár koffeint tartalmazó üdítőt megihat rövid időn belül, anélkül, hogy különösebb hatását érezné, míg mások már egy adag után élénkebbek lesznek. 

Az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál, és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget. Jó azonban tudni,

Az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffein mennyiség 300 mg.

 

 

Koffein-kalkulátor

Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffein bevitelünket, fontos, hogy tisztába legyünk a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások élénkítő hatóanyag tartalmával. Ehhez következzék egy kis összefoglaló:

  • Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg,
  • egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,
  • egy csésze fekete teában 20-90 mg,
  • egy csésze oolong teában 10-45 mg,
  • egy csésze zöld teában 5-30 mg,
  • egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg,
  • egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg koffein van,
  • egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.

Ennek alapján általánosan elmondható, hogy koffein szempontjából a mérsékelt fogyasztásnak naponta kb. 3 csésze kávé felel meg.

Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörkölés, fermentálás, elkészítési mód, főzési idő), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől.

Az üdítőipari termékek között segíti az eligazodást, hogy a 150 mg/l-nél több koffeint tartalmazó italokon - az Európai Unió 2002/67/E Irányelvével összhangban - a koffein jelenlétét fel kell tüntetni.

Fontos szempont, hogy különböző élénkítő italok a koffein mellett - az ízesítéstől függően - egyéb összetevőket (pl. cukrot, tejszínt, stb.) is tartalmazhatnak, amit szintén figyelembe kell venni a fogyasztásnál, hiszen befolyásolják a testtömeg alakulását, és ezzel összefüggésben az egészséget.

A kávéfogyasztók között vannak akik lassan, mások gyorsabban bontják a koffeint.
 

Kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknak nagyobb kockázata van szívinfarktusra, mint azoknak, akik gyorsabban hatástalanítják a koffeint. Így 36%-kal növelik szívinfarktus-kockázatukat, ha 2-3 csésze kávét fogyasztanak naponta, és 64%-kal, ha naponta 4 vagy annál több csészével isznak. Egy másik tanulmány szerint a koffeint fogyasztó lassú bontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is. Ezzel ellentétben a gyors bontókra napi 2-3 csésze kávé még némi jótékony hatással is van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát.

Kellemetlen vagy akár az egészséget veszélyeztető tüneteket idézhet elő azonban a kávézás azoknál, akik koffeinérzékenységben (más néven koffein-intoleranciában) vagy -allergiában szenvednek.

A két állapot közül a koffeinérzékenység a gyakoribb, ez egyszerűen azt jelenti, hogy az illető szervezete kevésbé tudja lebontani a koffeint, mint másoké, ezért az erősebb élettani hatásokat fejt ki.

koffeinallergia az ételallergiák közé tartozik, és a koffein bevitelére adott heves immunreakció okozza. Ez utóbbi viszonylag ritka, ha a kávé vagy tea fogyasztásakor allergiás reakciót tapasztal valaki, gyakoribb, hogy valamilyen egyéb adalék, esetleg a babokon maradt növényvédő szer okozza problémát.

Nehéz megállapítani, hányan lehetnek koffeinérzékenyek, hiszen ennek tünetei nem különböznek attól, amit akkor érez az ember, ha túl sok vagy túl erős kávét ivott. Jelenlegi ismereteink szerint a koffeinlebontás gyengesége genetikai okokra vezethető vissza, az ezért felelőssé tehető gének egy része megtalálható az emberek mintegy 10 százalékánál. Ez nem jelenti azt, hogy minden tizedik ember koffeinérzékeny, a legtöbbször azoknál sem alakul ki érzékenység, akiknél megtalálható a hajlamosság.

Koffeinérzékenységről akkor beszélhetünk, ha 100 mg koffein elfogyasztása után már érzékeljük magunkon a túladatolás jeleit.

Ezeket azok is ismerik, akik egyébként nem koffeinérzékenyek, de előfordult már, hogy túlzásba vitték a kávézást: kipirult, égő arc, megemelkedett pulzusszám és vérnyomás, ami miatt erősen érezzük a szívdobogást a mellkasunkban. A tünetek közé tartozik a megemelkedett hőérzet, az izzadás, erős vizelési inger, esetleg izomgörcsök. Mivel a koffeinérzékeny emberek szervezete a vegyületet lassabban bontja le, annak élénkítő hatása is tovább tart, ezért kevés kávé fogyasztása után is nehezebben alszanak el este.

Bár a koffein túladagolása elvileg akár halálos mérgezést is okozhat, ez normális esetben nem fenyegeti még a koffeinérzékenyeket sem, hiszen ehhez nekik is literszámra kellene inniuk a kávét (a koffeintablettákat viszont nekik mindenképpen kerülniük kell).

Reális veszélyforrás viszont, hogy azoknál, akiknek korábban volt már pánikbetegségük, a koffeintúladagolás ismételten pánikrohamot indíthat el.

Szívinfarktust is okozhat

Bizonyos kutatások arra is utalnak, hogy hosszú távon az érzékenységgel élők szervezetére a koffein eltérő hatással van, mint azokéra, akiknek a szervezete gyorsan képes lebontani a hatóanyagot. A koffein fogyasztása hirtelen megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, de az elterjedt tévhit ellenére a legtöbb embernél nem okoz tartósan magas vérnyomást a koffein, sőt, a szív és az erek állapotára inkább jótékony hatást gyakorol.

Azoknál viszont, akik érzékenyek rá, napi 2-3 csésze kávé elfogyasztása 36 százalékkal, napi 4 vagy annál több csésze 64 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát. Egy másik tanulmány szerint a koffeint lassabban bontó szervezetű nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is.

Genetikai vizsgálattal szűrhető a koffein-intolerancia

A koffeinérzékenység nem összetévesztendő a koffeinallergiával. Utóbbi a többi ételallergiához hasonló reakciókat vált ki, amelyek általában a kávé fogyasztása után fél órán belül jelentkeznek. Jellemző allergiás tünet a nyelv és a torok viszketése, majd megdagadása, bőrkiütések megjelenése, szédülés. Súlyosabb esetben légzési nehézségek is előfordulhatnak, bár ez más ételallergiákhoz képest viszonylag ritka.

Ennek ellenére a koffeinallergia nem veszélytelen. Annak, aki ebben szenved, teljesen el kell kerülnie a koffeintartalmú italokat (fontos észben tartani, hogy a kávé és a tea mellett több üdítőital is tartalmaz koffeint, és kis mennyiségben az úgynevezett koffeinmentes kávékban is előfordulhat). Azok, akik csak koffeinérzékenyek, kis mennyiségben még biztonságosan fogyaszthatnak élénkítő italokat, bár nekik kávé helyett érdemes inkább gyengébb teákat választaniuk.

A koffeinallergiát, mivel igen ritka, a legtöbb allergénvizsgálat során nem tesztelik. A koffeinérzékenységet viszont – már csak a vele összefüggő egyéb kockázatok miatt is egy genetikai teszt segítségével tudjuk megállapítani. 

A DNS állományunk születésünkor adott, a teszt pedig a DNS kimutatásán alapuló genetikai vizsgálat, így életünk folyamán csak egyetlen egyszer kell elvégeztetnünk ezt a tesztet, korhoz sincs kötve. ( azoknak ajánlott akik a kávézás megszállottjai ) 

 

  • Köszönöm doktornő a kimerítő választ, igazán hasznos ez a vizsgálat és nem csak a finom kávék napi mennyiségének szabályozása miatt, hanem a szívem védelme érdekében is! Már csak egy bajom van, nagyon félek a vérvételtől. :-(
  • Nincs semmi probléma, a félőseknek szájnyalkahártya törletből is elkészülhet a vizsgálat. 
  • Hű, ez nagyszerű, köszönöm! És hol, hogyan tudom igénybe venni ezt a vizsgálatot? 

 

Keresse a Gellért Medical Labort Budapesten, a Gellért szálloda mellett! 

A címük: 1114 Budapest, Kemenes u.4. 

Weblapjuk: www.gellertlabor.hu