Trombózis, mentális zavarok, vetélés. Mi bennük a közös?

De mi van, ha valaki rendesen szedi a folsavat, de az csak részlegesen alakul át benne a szervezet számára hasznosítható foláttá? Ez a másik probléma.

A folsav többlépcsős folyamatban alakul át aktív foláttá, e folyamatban legalább 3 fontos enzim játszik szerepet, s az átalakulás bármelyik ponton elakadhat.

E mutációk közül szinte kizárólag az MTHFR két mutációját szokták emlegetni, pedig velőcsőzáródási problémát ugyanúgy okozhat a másik két enzim hibája is (Jiang és mtsi., 2014; Askari és mtsi., 2010). Bármelyik gén mutációja azt eredményezheti, hogy ha az illető még szed is folsavat, a szervezetében alacsony lesz a folátszint, ami számos kockázattal jár.

 

A mutáns MTHFR gén gyakorisága

 

A legtöbbet vizsgált az MTHFR gén és enzim (ugyanaz a nevük) két mutációja, amit C677T-vel és A1298C-vel jelölnek. Mivel minden gén két példányban van jelen, ezeket nevezzük anyai és apai alléloknak. Ezért van, akinél csak az egyik allél mutáns (ő az adott mutációra heterogzigóta), s van, akinél mindkettő (ő az adott mutációra homozigóta). (Természetesen lehet olyan eset is, hogy mindkét allél különböző mutációt mutat, ők az MTHFR génre kevert mutációt mutatnak.) A C677T mutáns gén által termelt MTHFR enzim termolabil, azaz a testhőmérséklet emelkedésével (pl. láz esetén) továbbromlik a konverziós képessége.

 

Ezek a mutáns gének gyengébben működő MTHFR enzimet hoznak létre, ami a folsav csökkent hatékonyságú aktív foláttá alakítását jelenti. Nyilván, az MTHFR gén mutációjára homozigóta személyekben még a heterozigótákhoz képest is gyengébb a folsav foláttá alakítása.

A mutáció veszélyességére utal az a tény, hogy a C677T mutáció (röviden T és homozigóta esetben TT) északon a legritkább és dél fele egyre nő a gyakorisága (Pepe és mtsi., 1998). Pl. Szicíliában mindkét allél mutációja ( TT mutáció) a népesség 20%-ban, csak az egyik allél T-mutációja 47%-ban fordul elő, azaz a szicíliai népesség 67%-a érintett a T-mutációban (Guéant-Rodriguez és mtsi., 2006). A T mutáció veszélyességét abból lehet megérteni, hogy a sötétzöld levelű növényekben vagy a májban, tojássárgájában található folát még nem aktív, azt az MTHFR enzim alakítja át aktív foláttá. Északon, ahol hagyományosan kevés zöld növényt fogyasztottak, a T vagy TT mutációt mutatók közt sokkal gyakoribb volt a foláthiányból fakadó defektek és betegségek (lásd. alább!), ezért a T mutációt hordozók az évezredek során kiszelektálódtak. Délen, ahol sok zöld növényt fogyasztanak, a csökkent hatékonyságú MTHFR gén is fennmaradhatott, mert nem jelentett komoly hátrányt.

 

Az a tény, hogy a mi éghajlati övünkön meglepően gyakori a T-mutáció, arra utal, hogy a régebbi korokban sok zöld növényt fogyasztottunk. Franciaországban pl. a TT-mutáció 14%-os, a T-mutáció 36%-os gyakoriságú. Ehhez vegyük hozzá, hogy a másik, a A1298C mutáció (röviden C-mutáció) ugyancsak gyakori: A CC-mutáció 11.5%-os, a C 35%-os. Ez a mutáció kevésbé veszélyes, de mégis csak jelent kockázatot. A francia adatokat vehetjük alapnak, mert egy magyar vizsgálat a T-mutációra nagyon hasonló gyakoriságot talált: TT mutáció 11.1%, T mutáció 45.2% (Czeizel és mtsi., 2001). Összességében a magyar népesség 50%-a érintett a T-mutációban és 45% a C-mutációban. Mondhatni, alig van, aki jól tudja hasznosítani a folsavat! Ennek ellenére a mai napig az általános ajánlás a folsav, sőt, nem egy terhesvitamin is folsavat tartalmaz. (Ráadásul elég megtévesztő a "terhesvitamin" kifejezés, ugyanis már a megtermékenyülés előtt legalább egy hónappal szedni kéne az aktív folátot).

Az eddigieket összefoglalva: a folsav a B9 vitamin szintetikus változata, s a magyar népességben alig van olyan ember, aki ezt maradéktalanul aktív foláttá tudja alakítani. A veszélyesebb T mutáció a népesség 50%-át érinti, de a népesség másik fele pedig a C-mutációban érintett, ami ugyancsak kockázatot jelenthet, különösen alacsony folsavbevitel mellett.

Akinek alulműködő MTHFR enzimje van, annak nagyobb mennyiségű folsavra vagy étrendi eredetű folátra van szüksége a megfelelő szintű aktív folát biztosítására. Aki azonban folsavat szed, pláne,ha óvatosságból megemelt mennyiséget, annak az lesz a következménye, hogy egyre több lebontatlan folsav kering majd a vérében.

A lebontatlan folsav

Azokban az országokban, ahol kötelező a liszt folsavval való dúsítása (pl. az USA-ban), az emberek vérében magas a felhasználatlan, azaz átalakítatlan folsav szintje. Egy reprezentatív felmérés szerint a felnőtt amerikaiak 40%-ban magas a lebomlatlan folsav szintje (Bailey és mtsi., 2010). Ennek oka az, hogy a folsav átalakítást végző enzim (a DHFR) aktivitása igen gyenge, csak az elfogyasztott folsav egy részével tud megbirkózni. A rendszeresen folsavat szedők, vagy folsavval dúsított élelmiszereket (pl. müzlik) fogyasztók hasonlóképpen járhatnak. A vérben felhalmozódó folsav egyik következménye, hogy a természetes ölősejtek (NK) aktivitása 23%-kal lecsökkent, ami fokozott rákkockázatot jelenthet (Troen és mtsi., 2006). Különböző szerzők más veszélyekkel is riogatnak, pl. hogy a sok folsav elfedi a B12 hiányt (Smith, 2007), ugyanakkor egy nagy összefoglaló szerint kézzelfogható veszélyt eddig még nem sikerült kimutatni (Obeid és mtsi., 2012). Mindenesetre a kérdés még kutatás alatt áll, végső válasz nem született.

Velőcsőzáródási zavarok

Egy ír vizsgálatban 397 spina bifidában (a velőcsőzáródási zavar egy enyhébb változata) és 17 agyvelősérvben (az agy kitüremkedik a koponya résén) szenvedő személyt hasonlítottak össze 848 egészségessel, s kinek mindkét allélje T mutáns volt (TT), azoknak 2.6-szoros, akiknek csak az egyik allálja volt T-mutáns, azoknak 1.5-szeres volt a kockázata velőcsőzáródási problémára (Kirke és mtsi., 2004). Ezzel szemben, a másik gyakori mutációnak nem volt ilyen hatása (Zhang és mtsi., 2013).

Sokan abban a tévedésben vannak, hogy csak az anya folsav konvertálási zavara okozhat problémát. Valójában a magzat is előállít aktív folátot a folsavból, következésképpen, ha mutáns géneket örököl szüleitől, az ugyanúgy vezethet velőcsőzáródási problémához, vagy vetéléshez. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy az apától örökölt hibás gén lesz a magzat veszte (Dunlevy és mtsi., 2007).

Pszichiátriai problémák

Mivel az aktív folátnak fontos szerepe van a sejtműködésben (DNS kiolvasás), ezért nem meglepő, hogy a foláthiány kapcsolatban áll különféle pszichiátriai zavarokkal. Egy nagy metaanalízis a TT-mutációval rendelkezőknél 36%-kal nagyobb kockázatot mutatott ki depresszióra, 44%-kal nagyobb kockázatot szkizofréniára, és 82%-kal nagyobb kockázatot bipoláris betegségre (Gilbody és mtsi., 2007). Mivel az agykárosodás nem csak magzati korban alakul ki, hanem a későbbiekben is folyamatos a károsodás, ezek a pszichiátriai megbetegedések részben megelőzhetők, részben enyhíthetők/kezelhetők aktív folát adásával.

Vetélés

A női szervezetben az életképtelen, vagy súlyos fejlődési zavarban szenvedő magzat gyakran elvetél. Az ismétlődő vetéléstől szenvedő nők körében a T-mutáció kétszer gyakoribb, s ezen belül a TT mutáció gyakorisága háromszoros (Unfried és mtsi., 2002). A genetikai vizsgálat drága, az aktív folát szedése olcsóbb. Mivel a T-mutáció a magyar népességben is gyakori, sokkal ésszerűbb eleve aktív folátot szedni az esetleges ismételt vetélések megelőzésére.

Trombózis

Az MTHFR mutációk a relatív foláthiány miatt emelkedett homocisztein szintet eredményezhetnek. A magas homociszteinszint károsítja az érfalakat, fokozva az atheroszklerózis folyamatát, továbbá kétszeres trombózis kockázattal jár (Varga és mtsi., 2005).

 

A megoldás

Mivel a folsav/étrendi folát konverziója valamilyen mértékben majdnem minden magyar emberben kisebb-nagyobb mértékben károsodott, a legjobb volna mindenkinek aktív folátot szednie. Ezeket - a teljesség igénye nélkül - az alábbi neveken szokták cégek a terméken feltüntetni: L forms, 6(S) forms, L-5 forms, L-5-methyl-THF, Metafolin (Metafolin(R)), L-Methylfolate Calcium, Levomefolic Acid, Quatrefolic, Levomefolate calcium. A genetikai hibára következtethetünk abból is, hogy folsav szedés ellenére magas a homocisztein szintünk, ez laborvizsgálattal lehet ellenőrizni. Nem mellékesen, nem elég aktív folátot szedni, fontos a többi B-vitamin is.

 

A folsav jelentősége – nem a folsav!

A folsav a B9-vitamin, és nem azonos a folsavval. A folsav szintetikus, a természetben nem található meg. Különféle átalakulásokon kell keresztülmennie ahhoz, hogy aktívvá váljon és a szervezet hasznosíthassa. Ha azonban Ön az MTHFR genetikai hibával küzdő emberek 60 százalékának egyike, előfordulhat, hogy nem tudja megfelelően lebontani a folsavat az élelmiszerekben vagy a folsavat a kiegészítőkben.

A nagy dózisú folsav mindenkinél UMFA (metabolizálatlan folsav) szindrómához vezethet, de különösen azoknál, akik MTHFR génhibával pozitívak. Az UMFA-ról azt gyanítják, hogy immunrendszeri diszfunkciót és egyéb káros kóros hatásokat, például rákot (különösen vastagbél- és prosztatarákot) okoz.

Ezért kérjük, dobja  ki az ÖSSZES folsavval dúsított élelmiszert. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, mint a gabonafélék, kenyér, tészta, energiaszeletek, italok, rágcsálnivalók. Ezenkívül dobjon ki MINDEN folsavat tartalmazó kiegészítőt.

Előfordulhat, hogy a folsav élelmiszerforrásai nem biztosítják a szükséges folátbevitelt, mivel a legtöbb szokásos étrendben kevés a leveles zöldségek, zöldségek és hüvelyesek.

A folsav-kiegészítők legjobb formái az L-metil-folát (glükózamin vagy kalcium-só változatok) és a folinsav.

A FOLÁT LEGJOBB FORMÁI:

1. L, 6(S) vagy L-5 formák: L-metil-folát, L-5-MTHF, L-5-metiltetrahidrofolát, (6S)5-MTHF glükózamin só (gyakran Quatrefolic védjegy alatt)
2. L-metil-folsav-kalcium, metafolin vagy levomefolinsav
3. Folinsav vagy kalcium-folinát

A FOLÁT LEGROSSZABB FORMÁI:

1. Folsav
2. A metil-folát D-formái és 6(R)-formái

A metilezést befolyásoló tényezők

A mérgező környezetünk számos sejtkárosodást okoz, amely károsítja a sejtfunkciókat. Mobiltelefonok, repülőgépek, sugárzás, vízszennyező anyagok, ipari hulladékok, peszticidek, kozmetikumok és nehézfémek (például higany és ólom). Ezek addig a pontig épülnek fel, amikor szervezetünk önszabályozó folyamatai megszakadnak, és krónikus betegségek alakulnak ki.

A genetikailag módosított élelmiszerek károsíthatják a DNS-t.

A műanyagokban lévő környezetszennyező anyagok , például a biszfenol A (BPA) szintén problémát jelentenek.

A stressz sok metilcsoportot használ fel. Ha nincs elég, és van egy mutációnk, amely megakadályozza, hogy létrehozzuk őket, akkor bajban vagyunk. Ha metilhiány lép fel, az más rendszerekre is hatással lesz, például az agyra, a pajzsmirigy működésére, az ízületekre, az energiára stb. Néha a stresszreakció bekapcsolódik metilációval, és nincs elég metil ahhoz, hogy újra kikapcsolja.

A metilcsoportok az életkorral csökkennek. Tehát a kognitív hanyatlás nagyobb lehet, ha csökken a metilcsoportok száma.

Gyenge metilezési problémák

A folsav megfelelő feldolgozásának képtelensége megemelheti a homocisztein szintjét. A homocisztein egy aminosav a véráramban, amely túl magas szint esetén veszélyes lehet. A magas homocisztein a szívbetegségek és az Alzheimer-kór fokozott kockázatával függ össze.

A rossz metiláció egy másik létfontosságú folyamatra is hatással van – a glutation, a szervezet fő antioxidánsának termelődésére. Ha glutationhiányossá válunk, elveszítjük természetes védekezőképességünket, és nagyobb a kockázata az autoimmun betegségek, az ételérzékenység és a kémiai érzékenység kialakulásának.

Az MTHFR-hiba ronthatja a szervezet azon képességét is, hogy fontos agyi neurotranszmittereket szintetizáljon, így agyi rendellenességek léphetnek fel. Az MTHFR-hibát depresszióhoz, szorongáshoz, agyi ködhöz, ADHD-hez, bipoláris zavarhoz és még skizofréniához is hozzák összefüggésbe.

Mivel a metiláció nagyon sok fontos folyamatban vesz részt a szervezetben, az MTHFR génhibát számos egészségi állapothoz hozzák összefüggésbe, többek között:

• Szívroham
• Stroke
• Vénás trombózis
• Rák
• Születési rendellenességek
• Gyulladásos bélbetegség
• Mentális és hangulati zavarok
• Autoimmun betegségek, mint például a Hashimoto-féle hypothyreosis

 

Az MTHFR enzimhibák kezeléséhez létfontosságú a metilációs útvonalak támogatása megfelelő kofaktor-kiegészítésekkel, mint például metil-folát, cink, magnézium, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-vitamin, metil-B12 és még sok más. Kerülje a szintetikus folsav-kiegészítőket, és minimalizálja a stressznek és a méreganyagoknak való kitettségét.

 

Forrás: (Tények és tévhitek)