Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre. Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.
Mit tudunk a szerotoninról?
A szerotonint főként a gyomor-bél rendszer állítja elő, nagyjából 90%-os elsőbbséggel, és legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban (főként a hipotalamuszban) tárolódik. Bomlástermékei közül az egyik az 5-hidroxiindolecetsav, mely a vizelettel távozik a testből. A szerotonin és az 5-HIAA bizonyos tumoroknál extrém mértékben távozik a vizelettel, s így közvetetten alkalmas e betegségek teszteléséhez. A szerotonin, vagyis az „örömhormon” hiányát számos betegséggel hozzák összefüggésbe, például a migrénnel, depresszióval, idegi-, étkezési- és szexuális zavarokkal.
A menopauza és több műszak is csökkenti a szerotonin szintjét
Számos kutatás született már e témában, amelyek meglehetősen szerteágazóak. Kiderült például, hogy a menopauza alatt az ösztrogénszint csökkenésével a szerotoninszint is csökken, ami hozzájárulhat a hangulatváltozásokhoz. A hiányállapot ráadásul „kívánóssá” is tesz, vagyis a szervezet bizonyos ételek utáni vággyal próbálja növelni az örömhormon szintjét. Ugyanez érvényes a premenstruációs szindrómánál is, amelynek tüneteit valószínűleg a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása okozza. Vagyis a menstruáció előtti napokra jellemző idegesség, lehangoltság, bizonyos ételek utáni sóvárgás és csökkent libidó is ezzel függhet össze. Egy argentin kutatásból az is kiderül, hogy a két műszakban és csak éjszaka dolgozóknak is alacsonyabb a szerotoninszintje, mint azoknak, akik hagyományosan, nappal dolgoznak. Ez pedig jelentősen növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának esélyét.
A szerotonin csökkenésének jele lehet a túlzott evés, a nassolás is, hiszen a szénhidrátbevitel csak rövid ideig képes emelni a szerotonin szintjét. Vagyis akár az örömhormon hiánya miatt kialakult szomorúság, lehangoltság is okozhatnak plusz kilókat, amennyiben édességgel, süteménnyel szeretnénk becsapni az agyunkat.
Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban?
Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz. A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő, tudományos nevén neurotranszmitter, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást. E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban. Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja. Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve antagonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza alvás-ébrenlét ciklusunkat. A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének és fékezi a melatonin termelődését. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni. Másfelől a tartós, sok kéket tartalmazó fényterápia során a szervezet olyan stressznek van kitéve, aminek hatására agresszivitás, később kimerültség léphet fel. E szempontból különösen elgondolkodtató az energiatakarékos, hideg fényt kibocsátó új típusú fényforrások hosszú idejű használata is.
A szervekre gyakorolt hatások
Testünk szövetei, szervei eltérő módon reagálnak a szerotoninra, amely az egyes szervekben más-más receptorokhoz kapcsolódik. E receptorok működését gyógyszerekkel befolyásolhatjuk, aktiválhatjuk vagy akár teljesen le is blokkolhatjuk. A szerotonin a tüdőben és a vesében érszűkítő hatású, az izomzatban ezzel szemben tágítja az ereket. Véredényekre gyakorolt hatását a migrén elleni gyógyszerekben hasznosítják (sumatriptan). Ha közvetlenül intravénásan fecskendeznénk be, intenzív hatást gyakorolva a keringésre, erős vérnyomás-csökkenést idézne elő. E reakciót kihasználva a magas vérnyomás kezelésében is szerepet kap (urapidil).
A gyomor-bél traktusban a szerotonin a bélműködést serkenti, felgyorsítván a perisztaltikát. Mivel a szerotoninnak szerepe van a hányinger és a hányás kialakulásában is, a kemoterápiák mellékhatásait úgy enyhítik, hogy megfelelő gyógyszervegyületekkel (ondansetron, tropisetron) blokkolják a szerotoninreceptorokat, így csökkentve a hányingert.
A szerotonin agyunkban számos vezérlő, irányító funkciót lát el. Hatására csökken a szorongás, a félelemérzet, nyugodtan, kiegyensúlyozottan reagálunk, elégedettek vagyunk, benső nyugalom tölt el bennünket. Stressz hatására e fontos neurotranszmitter egyensúlya megbomlik: a nagyagy kérgi területén túl sok, az agytörzs és a köztiagy (érzelmi központok) területén túl kevés van belőle.
Csökken a szorongás és a depresszió
Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.
A szerotonint nem lehet mesterségesen előállítani vagy növényekből, állatokból nagyobb mennyiségben kivonni, ezért nem lehet kívülről a szervezetbe juttatni. Létezik azonban egy sor olyan hatóanyag, amelyek hatással vannak agyunk szerotoninreceptoraira, ezért ezeket előszeretettel alkalmazzák az említett pszichés zavarok kezelésében. Kétféle úton fejtik ki hatásukat: például a moclobemid lassítja a szerotonin lebontását; az ún. triciklikus antidepresszánsok, valamint a szelektív szerotonin-reuptake gátlók ezzel szemben megakadályozzák, hogy az idegsejtek felszívják a szerotonint. Mindkét hatásmechanizmus végeredménye, hogy több szerotonin áll agyunk rendelkezésére, azaz kiegyenlítődik a hiány.
A szerotonin a vérből közvetlenül nem tud eljutni az agyba, ezért itt kell keletkeznie triptofánból. Sajnos a táplálékkal bevitt triptofánnak mindössze kb. öt százaléka alakul át szerotoninná, a többit szervezetünk fehérjék, főképp az immunrendszer működését szabályozó kinureninek előállításához használja fel. Az immunrendszer aktiválása esetén - például fertőzéskor vagy daganatos megbetegedések idején, de stressz hatására is - a kinurenin termelése megnő a szerotonintermelődés rovására.
Hogyan gondoskodhatunk megfelelő szerotoninszintről a szervezetünkben?
• Rendszeresen - lehetőleg naponta - fél órát mozogjunk, sétáljunk a szabadban. Még borult időben is természetes fényzuhany éri testünket, ezért aktiválódik szerotonintermelődésünk.
• A sok triptofánt tartalmazó élelmiszerek ellátják szervezetünket a megfelelő alapanyaggal, amelyből szerotonint tud előállítani: dió- és mogyorófélék, hal és keménysajtok (ementáli, eidami, gouda). Szénhidrátokkal együtt fogyasztva hatásuk fokozódik. A B6-vitaminban gazdag étrend (teljes őrlésű gabonák, zöldség és hal) szintén segít a szerotonin előállításában.
• Mértékkel a csokoládé is képes kilendíteni bennünket a hangulati mélypontokról.
• Ne stimuláljuk magunkat mesterséges megvilágítással. Szervezetünknek szüksége van az alvás és ébrenlét természetes ritmusára.
A szerotoninhiány hatására fokozódik a szénhidrátéhség
A szerotoninhiány - különösen a téli, fényhiányos, hideg évszakban - szénhidrátok iránti farkaséhség formájában nyilvánulhat meg. Ez különösen a fényhiányos depresszióra hajlamos embereknél jelentkezik erőteljesen. A nagyobb mennyiségű szénhidrát elfogyasztásának hatására ugyanis megnövekszik az inzulin termelődése, ennek következtében fokozódik az aminosavak felvétele az izomzatba. Ez alól azonban kivétel a triptofán, mivel a vérben ún. szállító fehérjékhez kötődik. Mivel így a vérben megnő a triptofán mennyisége, nagyobb adag jut belőle az agyi vérkeringésbe. Itt több szerotonint tud belőle előállítani az agy, ezáltal javul a hangulat, és átmenetileg enyhül az édességek iránti vágy is. E pozitív hatás érdekében azonban nem szükséges állandóan édességet enni. A mechanizmus ugyanis kiválóan működik az összetett szénhidrátokkal is, amelyeket teljes őrlésű gabonákból nyerhetünk, és amelyek sokkal egészségesebb tápláléknak számítanak.
Az általános rosszkedvűzőnek számító csokoládé esetében szerepet játszik a béta-feniletilamin (röviden PEA) is. Ez az anyag nem csak a szerotonint aktiválja, hanem más ingerületvivő anyagokat is, mint például a dopamint és a noradrenalint, amelyeknek szintén hangulatjavító hatásuk van. Ajánlott tehát a magas kakaótartalmú csokoládék fogyasztása, ám a PEA-szint jelentősen emelkedik testmozgás hatására is.
Bizonyos vitaminok, ásványi anyagok is hozzájárulnak a szerotonin termelődéséhez. Ilyen például a B5 és a B6-vitamin. A B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, és egyes kutatások szerint a memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán kívül a szorongás, a depresszió kezelésében is hasznos lehet. A B6-vitamin szintén nélkülözhetetlen a szerotonin szintézishez. Erős az összefüggés a depresszió és a folsav hiánya közt is. Ezért fontos tudni, hogy egyes gyógyszerek, például az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók folsavhiányt idézhetnek elő, mivel gátolják a folsav felszívódását
A szerotonin szintet szívesen elvégezzük Önnek!
Forrás: ( tgy-magazin, Endokrin kp.)