Vizeletvizsgálat

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Rutinszerű vizsgálatok alkalmával, vagy ha a húgyúti fertőzés jelei mutatkoznak. Ilyen jelek lehetnek pl. alhasi fájdalmak, hátfájás, gyakori vagy fájdalmas vizeletürítés, vagy vér megjelenése a vizeletben. Vizeletvizsgálatot végeznek a terhesség ellenőrzésekor, kórházi kezelésekkor vagy műtéti előkészítések alkalmával is.

A napi vizelet térfogata átlagos életmódot folytató egészséges felnőtteknél 1000-1500 ml. 2000 2500 ml / nap felett polyuriáról, 500 ml / nap alatt oliguriáról beszélünk. Anuria esetén a vizelet napi mennyisége 100 ml alatt van. 

 

Mit vizsgálunk?

Vizeletvizsgálat alatt a tesztek olyan csoportját értjük, amely a vizelettel ürített különböző vegyületek kimutatására és szemikvantitatív meghatározására képes, beleértve a normális vagy rendellenes anyagcsere-működés végtermékeit, valamint a leváló sejteket vagy sejttörmelékeket, valamint baktériumokat. A vizeletet a gerincoszlop két oldalán, a bordaívek alatt elhelyezkedő vesék termelik. A vesék kiszűrik a vérből az anyagcsere-végtermékeket és salakanyagokat, részt vesznek a szervezet vízháztartásának szabályozásában, visszatartják a fehérjéket, elektrolitokat, és más vegyületeket, amelyeket a szervezet újra felhasználhat. A nem szükséges anyagok a vizeletbe választódnak ki, és a húgyvezetéken keresztül a veséből a húgyhólyagba, majd a szabadba ürülnek. A vizelet rendszerint sárgás színű, viszonylag tiszta folyadék, de az egyes ürítések alkalmával a szín, a mennyiség, a koncentráció és a tartalom az eltérő összetétel miatt kissé változik.

A vizeletvizsgálat segítségével számos rendellenesség már a korai stádiumban diagnosztizálható. A vizsgálat során az számít a normálistól eltérő eredménynek, ha a vizeletben megnő azoknak az összetevőknek a koncentrációja, amelyek normál körülmények között nem jelennek meg a vizeletben. Ilyen anyagok lehetnek pl. a glükóz (vizeletcukor), fehérje, bilirubin, vörösvértestek, fehérvérsejtek, kristályok, baktériumok. Ezek többsége azért jelenhet meg a vizeletben, mert a véráramban is megemelkedett a koncentrációja, és a szervezet igyekszik „kinyomni” őket a vizeletbe, miközben a vese megbetegedése vagy baktériumos fertőzése csökkenti a vese szűrőképességét. 

 

A teljes vizeletvizsgálat három, jól elkülöníthető szakaszból áll:

1. fizikai tulajdonságok vizsgálata, amely magába foglalja a szín, a zavarosság és a fajsúly meghatározását;
2. kémiai vizsgálatok, amelyekkel 9 olyan vegyület jelenlétét vizsgálják, amelyek értékes információt szolgáltathatnak az egészségre, illetve betegségre; és
3. mikroszkópos vizsgálat, amellyel azonosíthatók és megszámolhatók a vizeletben lévő sejtek, az úgynevezett cilinderek, a kristályok vagy más komponensek (pl. baktériumok, nyák).

A rutinszerűen végzett vizeletvizsgálat rendszerint a fizikai és kémiai tulajdonságok meghatározásából áll. Ez a két fázis percek alatt elvégezhető a laboratóriumban vagy az orvos rendelőjében. Mikroszkópos vizsgálatot általában akkor szoktak végezni, ha a fizikai-kémiai vizsgálatok valamilyen rendellenességet jeleznek, vagy ha az orvos kifejezetten kéri.

 

ÁLTALÁNOS VIZELETVIZSGÁLAT

Napjainkban már nem használják a laboratóriumok a hagyományos, több kémcsöves, vizuálisan értékelt vizeletvizsgálatokat. Ilyenek voltak:

 

• Fehérje kimutatása szulfoszalicilsavval
• Cukor kimutatása Nylander reagenssel
• Urobilinogen ürítés mértéke Erlich-reagenssel
• Ketontestek vizsgálata nitroprussid-nátrium oldattal. 

 

Ennek ellenére az általános vizeletelemzés nem lehet indokolatlanul alulértékelt vizsgálat. Esetenként a vizelet erős szaga / illata a következőre hívja fel a figyelmet: ammónia szag- karbamidot bontó baktériumok jelenléte, édeskés gyümölcs illat- ketontestek, “egér szag” - fenolketonuria, jávorfaszirup illat- elágazó aminosavak fokozott ürítése, (valin,leucin).

 

VIZELET SŰRŰSÉGE / FAJSÚLYA

 

A vizelet sűrűsége a vizsgált személy hidráltsági állapotáról és a veseműködésről a tájékoztatást. A vizelet sűrűségét elsősorban a vesék által kiválasztott víz mennyisége szabja meg, egészségeseknél arányos a vizelet Ozmolalitásával. A reggeli első vizelet koncentráltabb, még napközben folyadék fogyasztás és többszöri ürítés esetén hígabb. Emelkedett cukor, karbamid, fehérje koncentráció, röngen kontraszt anyagok esetén is nő a sűrűség, de ezt a tesztcsíkok nem detektálták megbízhatóan.

A tesztcsíkok nem a valódi sűrűséget mutatják, hanem kémiai színreakció alapján a vizeletben oldott kationos ionok mennyiségéből következtetnek közelítő értékre. A teszt így csak előzetes tájékoztatást ad a vese vizeletkoncentráló képességére.

 

 

 

VIZELET VEGYHATÁSA (VIZELET pH)

Vegyes táplálkozás esetén és egészségeseknél a vizelet enyhén savas, a pH 5,5-6,5 közötti, tehát alacsonyabb a vér pH értékénél (7,35-7,45). Hosszan tartó állásban az elszaporodó baktériumok miatt a vizelet lúgosodik.

 

 

VIZELET FEHÉRJE

A vizelet kis mennyiségben mindig tartalmaz fehérjét, koncentrációja átlagosan 10-100 mg/l. Összetétele változatos, fiziológiásan mucoproteinek, mucopoliszacharidok (50-70%), albumin (30-40%), egyéb fehérjék, mint enzimek, immunglobulinok (10%) vannak benne. A proteinuriák leggyakoribb oka a glomerulusmembrán permeabilitásának fokozódása és az albuminürítés fokozódása. Emiatt a szúrt fehérje mennyiség a tubulus maximális reszorpciós kapacitását meghaladja. A vizeletbe kerülő széteső vörösvérsejtek és fehérvérsejtek is növelik a vizelet fehérjetartalmát. Hematuria esetén tesztcsíkkal szinte mindig észlelhető +/++ szintű (200-500 mg/l) protein. 

 

VIZELET GLUKÓZ

Egészségeseknél tesztcsíkkal gyakorlatilag nem észlelhető, nincs színváltozás, míg mennyiségi, kémiai eljárással a glukóz koncentráció  <0,7 mmol/l. A vizelet glukóz alapvető információt ad a cukorbetegség és a renális  tubularis zavarok diagnosztizálása során. 

Abban az estben, amikor a tesztcsík vizsgálat alapján a vizeletben glukóz van, viszont a vércukor a fiziológiás referenciatartományban van, a vese tubularis károsodására kell gondolni. Ilyen példaul Fanconi-szindróma. A glukóz kimutatást zavaró tényezők: gyógyszerek, aszkorbinsav, glukózinfuzió nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása, a  gyűjtőedényben visszamaradt oxidáló hatású fertőtlenítőszerek. Pozitivitás esetén a vizeletvizsgálatot ismételni kell, különösen, amikor az eredmény nem korrelál a klinikai állapottal.

 

VIZELET KETONTESTEK 

Fiziológiásan egészséges egyéneknél tesztcsíkkal gyakorlatilag nem mutatható ki ketontest, nincs színváltozás a teszt mezőben. Éhezéses állapotban, főleg gyerekekben lehet elsősorban pozitív. Szénhidrát-és lipid anyagcsere zavaraiban, vagy nagyobb fokú éhezéskor a zsírsav-oxidáció következményeként a ketontestek mennyisége jelentősen megemelkedik a vérben, és kiválasztás után a vizeletben. Néha a beteg leheletén is érezhetjük a jellegzetes aceton szagot. A cukorbetegek gondozásánál a vércukorszint mérés mellett el kell végezni a vizelet glükóz és ketontestek vizsgálatát is.

Tesztcsíkkal továbbá fokozott lehet a vizeletben a ketontest: 

• súlyos szénhidrát anyagcserezavar (rosszul kontrollált diabétesz, ketoacidotikus kóma, nagyobb adag inzulin adás)
• Heveny betegségek: láz, súlyos hasmenés, hányás.
• Éhezés
• Anorexia

 

VIZELET UROBILINOGÉN - UBG

A vizelet urobilinogén az epefesték enterohepaticus körforgásának menetét tükrözi. Fokozott UBG szint a vizeletben: hepatitis és/vagy májkárosodás, Mononukleózis, hemolízis, malária.

Epeút elzáródásnál nincs urobilinogén a vizeletben, ezt a tesztcsíkok nem detektálják, mivel a normál UBG ürítés mellett sincs színváltozás a tesztmezőn. Biliaris elzáródásnál károsodik az epefestékek normális enterohepaticus keringése, a bilirubin nem jut a bélbe, és ott szterkobilin és urobilinogén nem képződik belőle.

 

VIZELET BILIRUBIN

Egészséges személyeknél tesztcsíkkal nem észlelhető színváltozás, mennyiségi kémiai eljárással a bilirubin koncentráció < 4 micro mol / liter. Fokozott Billy rubin szint a vizeletben teszt csíkkal a következő állapotokban: hepatitis, cirrózis, máj-epeúti tumor, Mononukleózis Szepszis.

Biliaris elzáródásnál a vizelet bilirubin vizsgálat eredménye pozitív, az urobilinogén negatív. Ilyenkor a bilirubin az epeutakból a véráramba kerül, konjugálódik vízoldékony formával és kiválasztódik a vizeletbe. Nagyobb mennyiségű aszkorbinsav jelenléte álnegatív eredményt mutathat.

 

VIZELET NITRIT

A vizeletben számos anyagcsere végtermék található: karbamid, urát, oxalát, foszfátionok, nitrát stb. A vizeletben lévő nitrátot számos patogén gram negatív baktérium redukálja redukálja. E. coli, Proteus, Klebsiella. Tünetmentes hogy úti fertőzés kimutatásában segít a vizsgálat. Álpozitív eredményt ad a hosszabb ideig nem megfelelő körülmények között tárolt vizelet, amennyiben elszaporodnak a baktériumok. Bakteriális fertőzés esetén álnegatív eredménnyel jár a nagy adagú aszkorbinsav szedése, valamint a nitritet nem redukáló baktériumok jelenléte (Enterococcusok). A nem nitrifikáló baktériumok felelősek a húgyúti infekciók 30-40 %-áért. Továbbá a gyakori ismételt vizeletürítés, illetve nitrátszegény étrend esetén is álnegatív eredményt kaphatunk.

A húgyúti fertőzésre jellemző a fehérvérsejtek és vörösvérsejtek megjelenése az üledékben, ez segítheti az álnegatív minták kiszűrését.

 

VIZELET FEHÉRVÉRSEJT

Egészséges embereknek tesztcsíkkal nem észlelhető színváltozás, mikroszkópikus vizsgálatnál 1-4 db fehérvérsejt látható látóterenként. Nők esetén 6-8 fvs jelenléte sem kóros. 

Fehérvérsejtek megjelenése a vizeletben: bakteriális húgyúti infekciók, láz, húgyhólyag tumor, szisztémás Lupus. 

Álpozitív eredményeket adhat a hüvelyváladékkal szennyezett vizelet.

 

VIZELET VÉR- VÖRÖSVÉRSEJT- HEMOGLOBIN 

Egészséges embereknél tesztcsíkkal nem látható szín változás, mikroszkópos vizsgálatnál látóterenként 1-3 db vörösvér test látható. Pozitív lehet a hemoglobin és vagy vörösvértest a vizeletben: vese-, húgyúti tumorok, fertőzések, prosztatabetegségek, trauma, Izomsérülések, myoglobinuria, hemolitikus anémia, transzfúziós reakciók, malária, menstruáció. 

 

A vizelet hosszabb állása esetén a bekövetkező hemolízis hatására erősebb színváltozás figyelhető meg, mintha a vizeletben intakt vörösvértestek lennének jelen. A hemoglobinuria mindig kóros, a tesztcsíkkal kapott pozitív mikroszkópos megerősítést, illetve további kivizsgálást igényel. Amikor tesztcsíkkal pozitív a vér eredmény, viszont a mikroszkópos üledékben nem találhatók vörösvértestek, az myoglobin-, vagy hemoglobinuriára hívja fel a figyelmet. Ez rabdomyolysis, illetve súlyos transzfúziós reakciók esetén következik be.

 

VIZELET ÜLEDÉK

A vizelet üledék az általános vizelet vizsgálat és a vese, húgyutak laboratóriumi diagnosztikája nak alap módszere. A vizsgálatot frissen ürített vizeletből kell végezni. Mikroszkóp alatt megvizsgáljuk az üledéket. Az üledék vizsgálatkor látóterenként pásztázzuk a képet, és feljegyezzük az ott található sejteket. Fehérvérsejtek, vörösvértestek, baktériumok, hámsejtek, cilinderek, kristályok után kutatunk. Ezek nagy számú illetve tömeges megjelenése különféle vese illetve egyéb fertőzések gyanúját kelthetik. Épp ezért a vizelet üledék vizsgálata kiegészítve az általános vizeletvizsgálattal, rendkívül fontos a rutin labor diagnosztikában.

 

A vizeletvizsgálat eredménye több szempontból értékelhető. Vannak figyelmeztető jelek, amelyek arra utalnak, hogy valami nincs rendben, és tovább kell folytatni a vizsgálatot. Általában: minél nagyobb a rendellenes összetevők (pl. glükóz, fehérje vagy vér) koncentrációja, annál nagyobb a valószínűsége egy olyan problémának, amelyet tisztázni kell. Jó tudni, hogy az általános vizeletvizsgálat eredménye a legtöbb esetben nem tárja fel pontosan a tünetek okát, vagy azt, hogy egy időleges vagy krónikus állapotról van szó. Másrészt egy negatív vizeletvizsgálati eredmény nem zárja ki a betegséget, mivel az emberek egy része a betegség kezdetekor nem üríti nagyobb mennyiségben az összetevőket, míg mások a nap folyamán rendszertelenül ürítik a vegyületeket, így megvan a lehetősége annak, hogy egyetlen vizeletmintából negatív eredményeket produkáljanak. Előfordul az is, hogy a nagyon híg vizeletben a kis mennyiségben előforduló vegyületek nem érik el a kimutathatósági határt.