Sclerosis multiplex és Epstein-Barr?

Nagy valószínűséggel az Epstein-Barr-vírus (EBV) okozza a ma még gyógyíthatatlan szklerózis multiplex (SM) betegséget, amely mintegy 2,8 millió embert érint világszerte - állapították meg legújabb tanulmányukban a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói. A felfedezés a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez is új eszközt adhat.

Az SM a központi idegrendszer krónikus gyulladásos betegsége, amely során az immunrendszer az úgynevezett mielin, azaz az agy és a gerincvelő neuronjait védő burok ellen fordul, károsítva azt. Mint azt a Harvard Egyetem közleménye írja, a betegség pontos kiváltó oka egyelőre nem ismert, többféle tudományos feltevés is létezik azonban, amely magyarázatul szolgálhat. Ezek között az egyik legelterjedtebb hipotézis szerint a mononukleózis, avagy a csókbetegség kórokozója, a herpeszvírusok közé tartozó Epstein-Barr-vírus áll az SM hátterében, amely képes élethosszig rejtőzködve fennmaradni a fertőzöttek szervezetében.

 

Nem könnyű ugyanakkor igazolni az ok-okozati kapcsolatot az EBV-fertőzés és a szklerózis multiplex között. Előbbit ugyanis szinte mindenki elkapja élete során, sok esetben teljesen észrevétlenül, tünetmentesen, míg az SM egy viszonylag ritka betegség. Ezen felül az SM első tüneteinek kialakulása és az EBV-fertőzés között átlagosan mintegy tíz év telik el. Annak feltárására, hogy vajon ténylegesen kimutatható-e kapcsolat a két tényező között, a Harvard Egyetem kutatói több mint tízmillió fiatal felnőtt egészségügyi adatainak vizsgálatával folytattak le egy részletes tanulmány.

Csak az EBV fokozza az SM kockázatát

A vizsgált alanyok mindegyike az Egyesült Államok hadseregében szolgált, ahol aktív szolgálatuk idején kétévente vért vettek tőlük. A kutatócsoport ezekből a mintákból határozta meg a katonák EBV-státuszát az első mintavétel időpontjában, majd így kerestek kapcsolatot a fertőzés és a krónikus betegség előfordulása között. A résztvevők közül ugyanis 955-nél diagnosztizáltak SM-et a seregben töltött szolgálati idejük alatt, és mint az adatokból kiderült, ennek kockázata mintegy 32-szer magasabb volt azoknál, akik előzőleg átestek EBV-fertőzésen. Egyetlen más vírusfertőzés után sem emelkedett meg a vérszérummintákban a neurofilamentum könnyűlánc-fehérje, az SM-re jellemző idegkárosodás egy biomarkerének szintje. Egyszersmind a felfedezés nem magyarázható semmilyen más ismert rizikófaktorral sem.

"Mind a mi csoportunk, mind mások évek óta vizsgálják a hipotézist, amely szerint az EBV okozza a szklerózis multiplexet. Ez azonban az első tanulmány, amely meggyőző bizonyítékkal támasztja alá az ok-okozati kapcsolatot" - mutatott rá Alberto Ascherio, a Harvard orvosi kara epidemiológus és táplálkozástudományi professzora, a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szenior szerzője. Hozzátette, ez a felismerés azért is jelent hatalmas előrelépést, mert arra utal, hogy az SM talán elkerülhető lehet az EBV-fertőzés megelőzése által. "Jelenleg nincs eszközünk arra, hogy hatékonyan megelőzzük vagy kezeljük az EBV-fertőzést, de egy védőoltás vagy egy specifikus antivirális gyógyszer kifejlesztése révén egyszersmind az SM-et is megelőzhetjük vagy gyógyíthatjuk" - fogalmazott Acherio.

A kutató szerint az EBV-fertőzés és az SM első tüneteinek fellépése között eltelő hosszú időre többféle magyarázat is felmerülhet. Egyfelől érdemes számításba venni, hogy nagyon korai stádiumban a betegség okozta kezdeti panaszok egy ideig észrevétlenek maradhatnak. Másfelől a vírus és az immunrendszer közötti kapcsolat is csupán fokozatosan fejlődik ki, amint a lappangó fertőzés reaktiválódva újból és újból stimulálja a szervezet védelmét az idő előrehaladtával.

A szklerózis multiplex (SM) egy krónikus betegség. Ez tulajdonképpen a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos rendellenessége, amely következtében károsodnak az idegsejtek és az azokat körülvevő úgynevezett myelin. A leggyakrabban 15 és 60 év között derült fény a betegségre. A nőknél, valamint a valamilyen autoimmun betegséggel küzdőknél nagyobb eséllyel alakul ki, de növeli a rizikót az is, hogy a családban már volt valakinek SM-je. Ezeken kívül a mononukleózis és a dohányzás is növeli a kialakulás kockázatát.

A szklerózis multiplex egy elég nehezen diagnosztizálható betegség. A korai stádiumban jelentkezhet egy-egy tünet, majd könnyen lehet, hogy hónapokig vagy akár évekig semmi sem utal a betegségre. A következőkre azonban mindenképp érdemes odafigyelni, mert ezek akár az SM első jelei is lehetnek.

 

Izomgyengeség, krónikus fáradtság, lábfájdalom

A betegség korai szakaszában a betegek körülbelül 80 százaléka tapasztal megmagyarázhatatlan izomgyengeséget - ez többnyire a lábakban kezdődik, és bizsergéssel, zsibbadással, görcsökkel, hetekig tartó krónikus fáradtsággal és lábfájdalommal is együtt járhat. A betegek 55 százaléka jelentős fájdalmat érez, ám úgy tűnik, ez a tünet a nőknél gyakoribb.

Gondok a látással, a memóriával és a hólyaggal

Ha romlik a szemünk, az még önmagában nem utal szklerózis multiplexre. Ám ha látóterünk egy része homályossá kezd válni, illetve kettős látás is előfordul néha, mindenképp érdemes felkeresni orvosunkat.

Az SM az idegrendszert támadja meg - ebből adódóan a kognitív képességek romlása sem szokatlan. Előfordulhatnak kommunikációs vagy memóriával kapcsolatos problémák és figyelemzavarok, de akár azt is tapasztalhatjuk, hogy a hétköznapi dolgainkat sem tudjuk ugyanúgy szervezni, mint korábban. Azonban ez lehet az egyik legkevésbé jellemző tünet, ugyanis a diagnosztizált betegek alig 5-10 százalékának vannak olyan jelentős kognitív problémái, amelyek már a hétköznapi életet is befolyásolják.

A gyakori és igen sürgető fürdőszobai látogatásokat vagy az inkontinenciát a leggyakrabban az öregedésre, a gyerekszülés utóhatásaira vagy valamilyen húgyúti fertőzésre fogják az érintettek, pedig akár ezek is utalhatnak SM-re. Ezen kívül a szexuális diszfunkció is egy figyelmeztető jel lehet.


Forrás: (házipatika)