Tessék komolyan venni! B12 hiány

B12 vitaminról bővebben

A B12-vitaminhiány mögött állhatnak felszívódási zavarok, bélgyulladás, autoimmun betegségek, krónikus alkoholizmus, de legtöbbször az elégtelen táplálkozás miatt alakul ki. Vegánoknál és a vegetáriánusoknál igen gyakori a B12-vitaminhiány, valamint az azt kísérő vashiány. A B₁₂-vitamin hiánya kialakulhat nem megfelelő mennyiségű bevitele esetén (pl.: vegetáriánus étrend), vagy ha a felszívódásában zavar alakul ki (intrinsicfaktor-hiány, gyomoreltávolítás, bélbetegség), vagy fokozott felhasználódás (bélférgesség), vagy fokozott igény (terhesség, szoptatás, dohányzás, alkoholfogyasztás) miatt. 

Akik folyamatosan fáradtak és gyakran szenvednek fejfájástól, sokszor a stresszes, pihenést nélkülöző mindennapokat teszik felelőssé a kellemetlen tünetekért. Kevesen tudják, hogy a tünetek mögött B12 vitaminhiány, illetve a hiány okozta vérképzési zavarok is állhatnak. Fontos az esetleges vitaminhiány jeleinek korai felismerése – ha a szervezetben hosszú időn át túl kevés a B12 vitamin, az károsíthatja az egészséget, néha akár helyrehozhatatlan mértékben.

A táplálkozás során bevitt B12 vitamin a vékonybélben szívódik fel, majd a vérkeringéssel jut el a vérképzés helyére, a csontvelőbe. Főként állati eredetű táplálékokban található meg, pótlásához kiváló forrást jelentenek a tejtermékek, a tojás, a hering, a sertés- ás a marhamáj. Naponta átlagosan 2mg B12 vitaminra van szüksége egy felnőttnek, ettől magasabb – 3mg – terhesség és szoptatás időszakában javasolt.

A B12-vitamin életfontosságú a DNS (dezoxi-ribonukleinsav) szintézisében, valamint a sejtenergia keletkezésében. Mielőtt a megaloblasztos anémia (amelyet egyszerű vérvizsgálattal ki lehet mutatni) felhívná figyelmünket a B12-vitamin-hiányra, gyakran előfordul, hogy ezt megelőzően hosszabb vagy rövidebb ideig az illetőnél a vitaminhiány tünetmentes. Nagyon gyakori, hogy a szubklinikus B12-vitaminhiány tünetei rejtettek és legtöbbször nem gondolunk betegségre.

Még nem teljesen tisztázottak ennek a szubklinikus hiánynak a hosszú távú következményei, azonban terhes nőknél befolyásolhatja a terhesség fejlődését (a neurális cső fejlődési rendellenességét okozhatja), valamint lehetnek neurológiai, érrendszeri, érzékelési, csontrendszeri és szemészeti mellékhatásai.

Főleg vegetáriánusoknál jellemző, hogy az étrendben meglévő elégséges folsavmennyiség elrejtheti a már létező B12-vitamin-hiány jelenlétét, mivel a folsav egy bizonyos ideig megelőzi a megaloblasztos anémia, vérszegénység kialakulását. Azonban a B12-vitamin-hiány következményei még ebben a tünetmentes időszakban is megjelenhetnek, mégpedig a központi idegrendszer érintettségével, miközben a folsav elfedezi vagy kompenzálja a vitaminhiány tüneteit oly módon, hogy besegít a sejtek osztódásába (ezért a vörös vértestek száma nem csökken, a méretük sem nő – e változások jellemeznék a megaloblasztos anémiát). A bélből való felszívódás után körülbelül 4 órával a B12-vitamin már jelen van a vérkeringésben, a transzkobalaminnak nevezett hordozó fehérjékhez kapcsolódva. A B12-vitamin legnagyobb része (kb. 80%-a) egy inaktív, haptokorinnak nevezett transzkobalaminhoz (TCI) kötve kering a vérben.

Az aktív B12-vitamin formák, amelyekről beszéltünk, a következők: cián-kobalamin, metil-kobalamin, dezoxi -adenozil-kobalamin és a hidroxikobalamin.

Ezek mindegyike sejtszinten átalakulhat metil-5-dezoxi-adenozil-kobalaminná, ami két nagyon fontos enzim koenzimje (elő enzimje), éspedig a következőké: metionin-szintetáz és az L-metilmalonil-CoA-mutáz. A B12-vitamin-hiány megzavarhatja azokat a folyamatokat, amelyekben ez a két enzim részt vesz, melynek következményeként bizonyos anyagcseretermékek felhalmozódnak a vérben, ezek pedig mérhetőek a vérben és magas értékeik tünetmentes B12-vitamin-hiányra utalva segítenek a diagnózis felállításában.

 

1. A metionin-szintetáz a purinok és a pirimidinek szintézisének elengedhetetlen alkotóeleme. Ezek az aromás heterociklusos szerves anyagok nagyon fontosak a DNS (dezoxiribonukleinsav) szintézisében. A B12-vitamin mellett ebben a reakcióban részt vesz még egy koenzim, éspedig a folsav.Bármelyik hiánya – a B12-vitaminé vagy a folsavé – megaloblasztosanémia kialakulásához vezet (ennek jellemzője, hogy a piros vérsejtek száma és nagysága megváltozik). B12-vitamin-hiány esetén a folsav, vagyis a metil tetrahidrofolát metilcsoportja már nem kapcsolódik a homociszteinhez, így nem jön létre metionin és ennek következtében a vérben felhalmozódik a homocisztein.Ennek a reakciónak a megszakítása végső soron megaloblasztos vérszegénységhez vezet, de még mielőtt a vörösvértestek térfogata növekedne vagy a számuk csökkenne, ami a tünetmentes fázisra jellemző, megnő a vér homocisztein szintje. Ez társítható a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedéshez, a kísérletek pedig kimutatták, hogy a B12-vitamin pótlása 7%-kal csökkentette a homocisztein szintjét.
2. A B12-vitamin 5-dezoxiadenozilkobalamin formájában az egyetlen koenzim, amely az L-metilmalonil CoA mutázzal együtt lehetővé teszi a metil-malonil CoA átalakulását szukcinil CoA-vá. A B12-vitamin-hiány következtében felhalmozódik a metilmalonil CoA, egy olyan metabolit, amit a B12-vitamin-hiányban előálló neurológiai hatásokért tesznek felelőssé. A metilmalonil CoA toxikus anyagcseretermék, ezért a szervezet metilmalon savvá (MMA) alakítja, ami felhalmozódik a vérben és a vizeleten keresztül távozik, ezért az MMA szint mérése a vérből vagy a vizeletből teljes információt ad nekünk a B12-vitamin státuszáról és annak tartalékairól.

Az MMA, metilmalonilsav a B12-vitamin anyagcseréjének specifikus indikátoraként ismert, azonban ennek szintje megnövekedhet (főleg) idős korban is, mint a veseelégtelenség egyik következménye. A vérben a homociszteinszint magas lehet B12-vitaminhiány, illetve folsavhiány és B6-vitaminhiány esetén is. A magas homocisztein-szintet összefüggésbe hozták a vesefunkciók zavarával is. Előfordulhat továbbá egy enzim, az úgynevezett metiléntetrahidrofolát működési zavaránál vagy bizonyos gyógyszerek használata esetén.

A nem vegetáriánusok esetében a B12-vitamin-hiány 95%-ban az intrinsic faktor hiánya, atrófiás gasztritisz (elégtelen sósavtermelés) vagy emésztőenzim (proteáz) hiány miatt alakul ki.

A B12-vitamin-hiány végső következményeként a perifériás idegek, gerincvelő idegek, agyidegek és az agy neuronjai elveszítik a mielin hüvelyüket, ami idegszövet pusztuláshoz és neuropszichiátriai rendellenességekhez vezet. 

 

A B12 hiánykialakulásának leggyakoribb okai:

1. A táplálék nem tartalmaz elegendő B12 vitamint.
   1. Vegetáriánus étrend. Mivel a B12 szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerrel tud bejutni a szervezetbe, ezért vegetáriánus, Vegán étrend mellett mindenképpen kialakul a B12 kisebb – nagyobb mérvű hánya.
   2. Iparilag előállított gyengébb minőségű élelmiszer, mely a gyors előállítási folyamat eredményeként jelentősen kevesebb B12 vitamint tartalmaz, mint amennyit korában ugyanez az élelmiszer-típus tartalmazott. Példa erre a baromfiipar által előállított baromfihús, mely sokkal alacsonyabb vitamintartalommal bír, mint a hasonló életkorú, természetes táplálékfelvétel mellett gyarapodó úgynevezett „bio” baromfi.
   3. Anyatejjel hosszasan táplált csecsemő, ha az édesanya B12 vitamin szintje alacsony. Ilyenkor a csecsemő nem jut elegendő B12 vitaminhoz, és kialakulhatnak a néha ijesztő vitaminhiány tünetei, még akkor is, ha az anyánál a b12 hiányt még nem sikerült felismerni.
2. A táplálékban levő B12 nem tud kellő mértékben felszívódni.
   1. Gyomor hurut (gasztritisz), a gyomor nyálkahártya gyulladása. Ennek sok oka lehet, igen gyakran helicobacter pylori nevű baktérium fertőzés az oka, de lehet más is, például a rendszeres alkoholfogyasztás.
   2. Gyomorsav-csökkentő kezelés (recept nélkül kapható, a gyomorégés csökkentésére szolgáló szerek, illetve az úgynevezett protonpumpa-gátló, vagy H2 receptor blokkoló gyógyszerek) meggátolhatják a tápanyagban levő B12 felszívódását.
   3. Cukorbetegség (diabetes mellitus) kezelésében alkalmazott bizonyos gyógyszerek (orális antidiabetikumok) csökkenti a B12 felszívódását.
   4. Vészes vérszegénység (anemia perniciosa) kialakulásához vezető autoimmun gastritis. Ilyenkor a szervezet a saját gyomornyálkahártya „fali” sejtjei (parietális sejtjei) ellen termel antitestet, és így az egyébként itt termelődő Intrinsic Factor (IF) nem képződik elegendő mennyiségben, és kialakul a vitamin hiánya.
   5. A gyomor részleges, vagy teljes hiánya, pl. gomor bypass műtét után – sebészi beavatkozás eredményeként a B12 felszívódás zavara alakulhat ki, a sósav és/vagy az Intrinsic Factor termelés zavara miatt. Ilyenkor a B12 felszívódási zavar állandósul, folyamatos kezelést igényel.
   6. A csípőbél (ileum) részleges vagy teljes hiánya sebészi beavatkozás miatt – mivel a B12 felszívódása ezen a bélszakaszon keresztül történik, ezért, ha hiányzik, az alacsony B12 szintet okoz.
   7. Az életkor előrehaladtával a tápanyag-felszívódás hatékonysága csökken. Vizsgálatok tanúsága szerint 50 éves kor felett még jó B12 ellátottságú tápanyag fogyasztása esetén is kialakul a vitaminhiány – folyamatos potlást igényelhet.

 

Tünetek

A B12 vitaminhiány lassan alakul ki, tünetei fokozatosan jelentkeznek és könnyen összetéveszthetők egyéb betegség tüneteivel, vagy más okokra is visszavezethetők. A B12 vitamin hiányában megaloblasztos anémia – nagysejtes vérszegénység - alakul ki.

• fáradékonyság
• gyengeség
• kimerültség
• depresszió
• memóriavesztés
• fertőzésekkel szembeni fokozott érzékenység
• sápadtság
• vörös és fájdalmas nyelv
• gyomorgyulladás esetén
• járásbizonytalanság
• bizsergés a végtagokban 
• mentális zavarok 
• légszomj
• szapora légzés
• gyors szívverés
• alvási problémák
• nyugtalanság
• a szájban fertőzések (pl. afta)

B12 vitamin hiánya miatt kialakuló megbetegedések, tünetek:

1. Módosult (megromlott) mentális állapot, hanyatló szellemi teljesítmény, esetleg más összetett pszichés zavarok (demencia, depresszió, üldöztetéses téveseszmék, érzékcsalódások, érzelmi labilitás, alvászavar).
2. Emelkedett homocystein szint és emelkedett össz-koleszterin érték, ezen belül emelkedett LDL-koleszterin szint. Az emelkedett koleszterin szint fokozott kockázatot jelent a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása vonatkozásában.
3. Érzészavarok, végtaggyengeség, görcsök, megváltozott (kóros) érzések a bőr felszínén
4. Az autonóm (vegetatív) idegrendszer működési zavarai (szédülés felálláskor, vizelet / széklet tartási zavar – inkontinencia, impotencia.
5. Makrociter (kóros, nagy méretű vörösvértesteket eredményező) vérképzés: a vörösvértestek képzésének zavara, ennek következtében vérszegénység, a vörösvértestek átlagon felüli méretűek, és kóros fejlődésűek.
6. Szemideg sorvadás, makula degeneráció (a szem éleslátás-központjának sorvadásos megbetegedése), szürkehályog
7. A nyelv felszínének gyulladása, az ízérzés zavara, csökkenése, vagy teljes elvesztése.
8. Termékenységi zavarok, meddőség
9. Magzati / újszülöttkori B12 hiány (itt az anyai B12 hiány magzatra kiható következményeiről van szó): elmaradófejlődés, kisebb méretű agyvelő (mikrokefália), etetési nehézségek, fokozott érzékenység, görcsök, akaratlan végtagmozgások.

Kivizsgálás

Fontos a személyes kivizsgálás, a megfelelő anamnézis felállítása! 

• Vérkép
• reticulocita
• B12 vitamin
• Folsav
• Holotranszkobalamin szint
• vas
• ferritin
• transzferrin

A B12-vitamin-hiány másik mutatója a holotranszkobalamin szint. A vér HTC-je B12-vitaminhiány egyik legérzékenyebb indikátora, és a hiányt még a vér B12-vitamin szintjének csökkenése előtt kimutathatja. 

A B12-vitamin-hiány diagnózisát személyre szabottan, esettől függően kell felállítani, a fennálló betegségek, kockázati és környezeti tényezők figyelembevételével, az étrendet is beleértve. Ami a laborvizsgálatot illeti, az első a vérkép, valamint a vér B12-vitamin szintjének a mérése. Ha a B12-vitamin szintje az alsó érték zónájában (150–350 ng/L) van, a vérképet is figyelembe véve tisztázni kell, fogy fennállhat-e rejtett, szubklinikus B12-vitamin-hiány.

A szervezet B12 ellátottságáról a következő laboratóriumi vizsgálatok adnak információt:

1. Holotranscobalamin szint a vérsavóban (HTC mérés): a legpontosabb érték, ez alapján eldönthető a B12 vitaminellátottság állapota.
2. Homocystein szint a vérsavóban (HCy mérés). B12 vitaminhiány esetében a HCy szint magas, esetleg a referencia tartomány felső határának többszöröse, akár tízszerese is lehet.
3. Össz koleszterin érték a vérsavóban: Általában a HCy szint emelkedése esetén az össz koleszterin érték is magasabb. A koleszterin emelkedésnek azonban nagyon sok más oka is lehet, másrészt a vizsgálatot csak akkor van értelme elvégezni, ha a mintavétel előtti 24 órában állati zsiradékban szegény étrendet tartunk – ellenkező esetben az elfogyasztott koleszterint méri vissza a labor.
4. Vérkép, és azon belül az átlagos vörösvértest űrtartalom (mean corpuscular volumen, MCV). Amennyiben ez a felső határérték környékén, vagy a felett van, akkor óriás-sejtes (makrociter) vérképzés zajlik.

 

Kezelés

A kiváltó ok kezelése mellett elsődleges a vitaminpótlás. Ez történhet izomba adott injekcióval – ha felszívódási zavar a hiány oka, akkor kizárólag ebben a formában – egyéb esetben tablettaként is, a kezelőorvos döntése alapján, a kivizsgálás eredményétől függően. Amennyiben a vitaminhiány vegetáriánus táplálkozáshoz köthető, akkor javasolt dietetikus segítségét kérni olyan növényi alapú étrend összeállításához, mellyel a hiányállapot a továbbiakban megelőzhető.

 

Forrás: (herghelia, trombózisközpont, drBezzegh)