Bizonyos hasnyálmirigybetegségek a hasnyálmirigyenzimek termelődésének csökkenéséhez vezetnek, emésztési-, felszívódási zavarokat okozva. Felnőtt korban leggyakrabban krónikus hasnyálmirigygyulladás, hasnyálmirigyrák és hasnyálmirigy rezekció utáni állapotok okozhatnak exokrin hasnyálmirigyelégtelenséget. Gyermekkorban a cisztás fibrózis, a súlyos protein-energia hiányt okozó betegségek okoznak hasnyálmirigy elégtelenséget. Egyéb ritka megbetegedések, szindrómák is szerepelhetnek kóroki tényezőként (Swachmann-Diamond szindróma, Johanson-Blizzard szindróma, veleszületett tripszinogén-, enteropeptidáz-, alfa-1antitripszin-, amiláz és lipáz enzimhiányok). Az exokrin pankreász elégtelenség fő tünete a hasi fájdalom, hasi diszkomfortérzés, fogyás, puffadás, hasmenés, zsírszékelés és a felszívódási zavarok következtében kialakult hiányállapotok lehetnek. A tünetek viszonylag későn jelennek meg, például a zsírszékelés kialakulásakor már a mirigyszövet 80- 90%-a károsodott. A pankreász elégtelenség megítélésére és diagnosztikájára többféle laboratóriumi módszert dolgoztak ki, melyek közül az egyik legelterjedtebb a pankreász elasztáz enzim kimutatása a székletből.
A fent említett enzimek termelődése zavart szenved, ezáltal emésztési és ennek következtében felszívódási elégtelenség alakul ki.
1. A lipáz hiányakor a zsírok lebontásának elégtelensége miatt zsíros, híg széklet alakul ki.
2. Ha proteázhiány van, megnő a bélrendszeri gyulladások rizikója,
3. Az amiláz termelődésének elégtelensége pedig hasmenést okoz az emésztetlen szénhidrátok jelenléte miatt.
A leggyakoribb gyomor és bélrendszeri panasz a puffadás. Sok esetben felborul az emésztés mechanizmusa, mely a panaszt okozza. Háttérben állhatnak lappangó betegségek: laktózérzékenység, lisztérzékenység, Crohn betegség, és olyan állapotok melyek átmenetileg a bélflórát károsították. Pl. ételintolerancia, antibiotikum szedés, fertőzések. A hasnyálmirigy-elégtelenség azt jelenti, hogy a mirigy nem képes az ételek megemésztéséhez és felszívódásához elegendő mennyiségű emésztőenzimet termelni. Gyakori a laza, zsíros, bűzös széklet ürítése. A hasnyálmirigy-elégtelenség mellett cukorbetegség is kialakulhat, illetve fordítva, a cukorbetegek 30-40%-ának exokrin pankreasz-elégtelensége van. Főképp a híg széklet, illetve hasmenés esetén fontos a pácienseknél a pankreász elasztáz 1 meghatározása a székletben. Míg a hasnyálmirigy releváns paraméterei (amiláz és lipáz) a szerv gyulladására utalnak, de a szerv emésztési funkcióiról nem adnak tájékoztatást, addig a székletben lévő pankreász elasztáz 1 jelzi, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztőenzimet. Megdöbbentő, hogy sokkal több fiatal és tünetmentes ember szenved a hasnyálmirigy alulműködésében, mint eddig gondoltuk, és a kórokok között nem a jellemző alkoholizmus áll (főképp férfiaknál), vagy a krónikus epebetegség (főképp nőket érinti). Igazolt hasnyálmirigy-elégtelenség esetén a hiányzó vagy nem kellő mértékben termelt enzimeket megfelelő enzimkészítményekkel kell pótolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy így e szerv olykor bizonyos fokig képes regenerálódni: a korábban alacsony pankreász elasztáz 1-érték ilyenkor visszatér a normális szintre.
A maldigestio a táplálék megemésztésének zavarát jelenti, azaz a táplálékban lévő összetett szénhidrátok, fehérjék és zsírok felszívódásra alkalmas alkotóelemekre való lebontásának zavarát. A pankreász-elasztáz a hasnyálmirigy funkciójáról árulkodik. Az emésztettség fehérje, szénhidrát és zsíremésztést vizsgál. Az egészséges bélflóra egyensúlyát felboríthatják a gyógyszerek vagy az egyoldalú táplálkozás, így az élesztő és más gombák jelentősen elterjedhetnek. Emiatt sok esetben nem csak felfúvódás, hasmenés, székrekedés és hasfájdalmak léphetnek fel, hanem a bélgombák allergiával és túlsúllyal is összefüggésbe hozhatók.
Emésztőrendszerünk egyensúlya, mint minden létfontosságú szervünké, meglehetősen törékeny. Ezért kell ügyelnünk a bevitt, és a szervezetben előállított emésztőenzimek mennyiségére, ellenkező esetben számos problémával tálalhatjuk szemben magunkat. Ha kialakul az enzimhiány, szervezetünk nem lesz képes hiánytalanul lebontani, és hasznosítani a létfontosságú tápanyagokat, ez pedig akár komoly betegségek forrása lehet. Hogy ezeket elkerüljük, fogyasszunk minél több friss, lehetőleg szezonális, nyers gyümölcsöt, zöldséget és csírákat, amelyek az enzimek mellett az emésztést segítő rostokban is bővelkednek. Érdemes minőségi táplálékkiegészítőket igénybe venni, ezek ugyanis a megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges emésztőenzimeket. Nem csak kiváló hatást gyakorolnak emésztésünkre, hanem a szervezet természetes méregtelenítési folyamatait is támogatják. Utóbbi azért fontos, mert a méregtelenítéssel a májat és a hasnyálmirigyet is tehermentesíthetjük, így az emésztőenzimek termelése is hatékonyabb lesz. Ne feledkezzünk meg a bélflóra egyensúlyát helyreállító probiotikumok és prebiotikumok beviteléről sem, a bélflóra probiotikus baktériumai ugyanis hozzájárulnak az enzimek előállításához.
Az emésztőenzimek hiányában az emésztés lelassul, ennek egyik következménye, hogy az emésztőrendszeren a táplálék lassabb halad át a normálisnál. Ilyenkor szó szerint erjedésnek, rothadásnak indul, ami túlzott gázképződéshez, puffadáshoz vezethet. A renyhe bélmozgás hátasára a salakanyagok nem, vagy csak részlegesen ürülnek ki a szervezetből, ami elősegíti a mérgek felhalmozódását a vastagbélben. Ezzel kialakul egy ördögi kör, hiszen a lerakódó salakanyagok miatt, a tápanyagok felszívódása meg rosszabb lesz. Az elhúzódó, krónikus enzimhiány eseten, szervezetünk egyre nehezebben tudja elvégezni a napi „feladatait”, ami folyamatos faradságot, gyengeséget eredményezhet. A helytelen tápanyag felszívódás következménye lehet az immunrendszer teljesítményének csökkenése: ennek jele, hogy könnyebben kapunk el szezonális, fertőző betegségeket, és a gyógyulási idő is jelentősen megnőhet. Előfordulhat, hogy az emésztőenzimek hiánya kórós elhízásoz vezethet –hiába eszünk sokat, mivel a tápanyagok nem szívódnak fel, az éhségünk megmarad–, ennek következtében megnő a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.
Az emésztőenzimek hiánya miatt kialakuló leggyakoribb tünetek:
- Akut, vagy krónikus székrekedés
- Akut, vagy krónikus hasmenés
- Hasmenés és szorulás váltakozása
- Puffadás
- Alhasi görcsök, amelyek főként étkezés után jelentkeznek
- Túlzott bélgáztermelődés
- Elhízás
- Fáradékonyság, krónikus fáradtság
- Erőtlenség
- Alvászavarok
- Gyakori fejfájás
- Immungyengeség
- Gyakori fertőzések, gyulladások
forrás: (vitalitas magazin, házipatika)