t

Mire jó a Kortizol?

Szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet.

A kortizol vizsgálatot végezzük tartós stressz megléte esetén, mellékvese problémáknál, hasi hízás,meddőség esetén is komplex kivizsgálás keretén belül. 

A cortisol a mellékvesék (a vesék felett elhelyezkedő szerv) által termelt hormon. A cortisol termelését és elválasztását az ACTH (adrenocorticotrop hormon) stimulálja, amelynek termeléséért a hypophysis – a fej középső részében az agyvelő alatt elhelyezkedő mirigy - felelős. A cortisolnak széleskörű szerepe van a szervezetben. Befolyásolja a fehérjék, a glükóz és a lipidek anyagcseréjét, és részt vesz a vérnyomás és az immunrendszer szabályozásában. A meleg, a hideg, a fertőzések, az intenzív testedzés illetve fizikai munka, az elhízás és a traumával járó sérülések mind befolyásolják a cortisol vérben megjelenő koncentrációját.

A hormon elválasztásának jellegzetes napi ingadozása van: kora reggel emelkedik, délelőtt 8 óra körül tetőzik és délutánra kezd csökkeni a szintje. Ez a napi (diurnalis vagy circadien ritmusnak nevezett) ingadozás változik, ha valakinek felborul a bioritmusa, pl. nem azonos műszakban dolgozik vagy a napnak nem azonos időszakában alszik.

Elégtelen cortisol mennyiség esetében nem-specifikus tünetek mutatkozhatnak, ilyenek például a testsúlyvesztés, az izomgyengeség, a fáradékonyság, az alacsony vérnyomás és a hasi fájdalom. Néha az elégtelen termelés és egy stresszhelyzet együttes hatása adrenalis crisis-t okozhat, amely azonnali orvosi ellátást igényel.

A cortisol túltermelése magas vérnyomást, emelkedett vér glükózszintet, elhízást, sérülékeny bőrt, a has felületén lévő bőrön bíborszínű csíkokat, izomgyengeséget és csontritkulást (osteoporosist) okozhat. Nőkben rendszertelen havivérzést és megerősödő arcszőrzetet; a gyerekeknél késleltetett növekedést és kis testmagasságot eredményezhet.

 

A stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ha azonban tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségi kockázatai lehetnek. Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is. 

 

A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül. Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd 

A folyamatos idegeskedés és a hajszolt életmód hatására tartósan fokozott termelésre késztetjük a mellékvesét, amely egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt előállítani. Ilyenkor már megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei. A kortizolhiány hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alul működéshez is vezethet. Előfordulhat, hogy nehezebben megy ilyenkor a teherbe esés. Amennyiben nincs szervi oka, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet – mondja Dr. Lakatos Péter, aki szerint első lépésként csökkenteni kell a stresszt, amely jelenthet mozgást, relaxációt, több pihenést, egészségesebb étkezést vagy gyulladásos betegség esetén a probléma megszüntetését. Fontos emellett, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról, és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.

 

A vér és vizelet cortisol vizsgálatok segítenek a Cushing syndroma és az Addison kór, e két súlyos, mellékvesét érintő kórkép diagnózisában. Néhány orvos a nyál cortisol vizsgálatot alkalmazza a Cushing syndroma diagnózisára és a stressz-függő kórképek kivizsgálására, de ez az alkalmazás széles körben nem elterjedt.

A vizelet és a nyál vizsgálatot leggyakrabban a cortisol túltermelés kivizsgálására használják.

Ha kóros cortisolszintet találnak, további vizsgálatok szükségesek a túltermelés vagy az alultermelés megerősítésére és ezek okának kiderítésére.