t

Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma (IBS) funkcionális bélbetegség, a lakosság 10-20 százalékát érinti. A panaszok rontják az életminőséget, korlátozzák a szociális kapcsolatokat. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a munkaképes korúakat érinti, kétszer gyakrabban a nőket. Gyakorta társul egyéb funkcionális kórképekkel, mint pl. fej- és hátfájás, fibromyalgia, krónikus fáradtság, dysmenorrhoea, nőgyógyászati és/vagy urológiai betegség gyanúját felvető kismedencei panaszok. A betegek a krónikus panaszok, tünetek miatt orvostól orvoshoz járnak. Kimondva vagy csak érzékelhetően súlyos, életet veszélyeztető, illetve daganatos betegséget feltételeznek, és attól félnek, hogy esetleg gyógyítható betegségüket az orvos nem fedezi fel időben. 

 

Célzott diagnosztikus vizsgálat nem létezik, a diagnózis klinikai adatokon, panaszokon alapul. Ugyanakkor a gyulladásos bélbetegségtől (IBD) elkülönítve kérhető: 

  • Vérkép
  • CRP
  • Székletvér
  • M2-PK enzimes béldaganatszűrés 
  • Széklet calprotectin 

Ezek alapján lehet kizárni vagy alátámasztani az IBS/IBD állapotáról van-e szó. 

 

Fontos lenne, hogy ne csak a gasztroenterológusok legyenek tisztában a diagnózis felállításához szükséges ún. Róma-klasszifikációval. Eszerint legalább 6 hónapja fennálló, székürítéssel kapcsolatba hozható hasi fájdalom esetén – amely az elmúlt 3 hónapban havonta legalább 3 napon át megjelent – beszélhetünk IBS-ről. A panaszok nemcsak a székürítéssel, hanem a széklet formájának, konzisztenciájának a változásával is összefüggenek.

Gyakori panasz a nem teljes kiürülés érzése, a végbéltájéki nyomás-, feszülésérzés, az étkezést követő sürgető szükség. Jellemző a reggel egy kemény, majd több lágy széklet.

A hasi fájdalom inkább az alhasban jelentkezik, éjszaka nem lép fel, intenzív fájdalom csak ritkán jelentkezik; mértéke hullámzó, általában délutánonként gyakoribb, és kifejezettebb menstruáció idején is. A hasi fájdalmat étkezés és stresszhelyzet fokozza, a flatus távozása és a székelés mérsékli. A puffadásérzés némely betegnél járhat látható haskörfogat-növekedéssel, de többnyire viszcerális hiperszenzitivitás, alacsony fájdalomküszöb miatt alakul ki ez az érzés, hisz fokozott gáztermelődés csak ritkán mutatható ki. Az IBS gyakorta társul diszpepsziával, a felső tápcsatorna nem organikus betegségével. Alarmtünetek (éjszakai panasz, láz, fogyás) hiányoznak.

 

Diagnosztikus és differenciáldiagnosztikus megfontolásokból egyaránt lényeges a precíz anamnézisfelvétel és fizikális vizsgálat.

A vizsgálatokat célzottan tervezve, önmérsékletet tanúsítva is kizárhatók az organikus okok. Ezek megtervezésekor figyelembe veendők a családi gasztroenterológiai anamnézis, a korábbi betegségek, a gyógyszerszedés, a beteg életkora, a panaszok fennállásának ideje.

Fizikális vizsgálattal (ami megnyugtatja a beteget) enyhe alhasi nyomásérzékenységen kívül eltérést nem lehet találni.

A differenciáldiagnosztikus megközelítéskor a krónikus GI-betegségek (gasztrointesztinális) hosszú sorát kell figyelembe venni (epe-, fekély- és gyulladásos bélbetegség, mikroszkópos colitis, daganat, bél-ischaemia, diverticulum, motilitászavar, giardia, parazita, laktózintolerancia, coeliakia), de gondolni kell endokrinológiai kórképekre, porphyriára, sőt gyógyszerabúzusra és gyógyszermellékhatásra is.

 

Általános javaslatok: Életviteli és étkezési tanácsok segíthetik a betegeket. Fontos a rendszeres és nyugodt étkezés. A puffasztó és zsíros ételek, a dohányzás, a mesterséges édesítőszerek mellőzése, a koffein, a hüvelyesek és az alkohol túlzott fogyasztásának kerülése javasolt. Az oldhatatlan rostok (lignin, cellulóz) lágyabbá teszik a székletet, fokozzák a colontranzitot és így hatásosak obstipáció esetén. A vízoldékony rostok (pektin, növényi mézga) a székletet viszkózusabbá teszik, így lassítják annak továbbhaladását, és segítenek a hasmenés kezelésében. 

 

Forrás: (Medicalonline)