Autoantitestek

Hashimoto, cukorbetegség, lupusz, krónikus izomgyulladás, Crohn betegség, lisztérzékenység..

Mik azok az autoantitestek, és milyen szerepük van az autoimmun betegségekben? Öngólt rúg a szervezet..

Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg. Az immunrendszerben képződnek, amikor az nem képes különbséget tenni a „saját” és „nem saját” molekulák között. Ezt hívjuk öngólnak, hiszen a szervezet a saját sejtjei ellen támad.

A szervezet megfelelő működéséhez fontos, hogy az immunrendszer képes legyen különbséget tenni a saját és nem saját anyagok között.

Védekező rendszerünk nagyon finom egyensúlyi állapotban van. Képes felismerni a saját sejteket, ugyanakkor képes figyelmen kívül hagyni a szervezetet nem veszélyeztető környezeti anyagokat, mint például az ételeket, a különböző növényi és állati eredetű molekulákat. Fontos azonban, hogy az immunrendszer szükség esetén képes legyen antitestek termelésére is, azaz olyan fehérjék előállítására, amelyek célzottan a veszélyt jelentő idegen anyagok, mikroorganizmusok ellen védik a szervezetet.

Előfordul azonban, hogy valami meghibásodik. Valamilyen oknál fogva az immunrendszer megszűnik felismerni a szervezet egy vagy több elemét sajátjaként, autoantitesteket termel, és így a saját sejtjeit, szöveteit és/vagy szerveit kezdi támadni. Számos feltételezés született a meghibásodás okát illetően, de a pontosan mechanizmus még nem ismert. Egyesek szerint néhány autoantitest termelése a genetikai adottság és a környezeti tényezők (mint például vírusos fertőzés vagy mérgező anyagokkal való hosszan tartó érintkezés) együttes hatására indul el. Ha az autoimmun betegség kifejlődésében családi halmozódás figyelhető meg, a családtagok különböző autoimmun betegségekben szenvedhetnek, azonban az is előfordulhat, hogy soha nem alakul ki bennük a kór. A kutatók szerint a kialakulásban szerepet játszhat egy hormonális komponens is, mivel a legtöbb autoimmun beteg fiatal vagy középkorú nő.

Az autoimmun betegség típusa és a szervezetben okozott károsodás mértéke attól függ, hogy milyen szerv ellen termelődnek az autoantitestek.

Egy adott szerv ellen termelt autoantitestek miatt kialakult autoimmun betegséget, - például a pajzsmirigy elleni autoantitestek miatti Basedow kórt és a Hashimoto thyreoiditist - gyakran könnyű diagnosztizálni, mivel legtöbb esetben a szervvel összefüggő tünetek mutatkoznak.

A autoantitestek által okozott szisztémás, a szervezet egészét érintő kórképeket sokkal nehezebb diagnosztizálni. Bár a társult autoimmun betegségek ritkák, az általuk okozott panaszok, illetve tünetek viszonylag általánosak.

A tünetek lehetnek:

arthritis-típusú ízületi fájdalom,
fáradékonyság,
láz,
kiütés vagy allergiás tünetek,
testsúlyvesztés,
izomgyengeség.
a társult kórképekhez tartozik a vasculitis (a vérerek gyulladása)
anaemia.

Ha a betegségeket ugyanazon autoimmun betegség okozza, a tünetek betegről betegre, vagy időről-időre változhatnak, eltérő szervi érintettséget mutathatnak, valamint hirtelen javulhatnak vagy rosszabbodhatnak. A változatos képhez hozzáadódik az a tény is, hogy egy betegben egynél többféle autoantitest és autoimmun betegség is felléphet. Ráadásul előfordulhat autoimmun betegség anélkül is, hogy kimutatható mennyiségben legyenek jelen az autoantitestek, ezért a kezelőorvos gyakran hosszú utat jár be, mielőtt el tudja készíteni a pontos diagnózist.

A autoantitestek által okozott szisztémás kórképek felismerése a teljes kórtörténet felvételével és alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. A panaszoktól és tünetektől függően a kezelőorvos egy vagy több vizsgálatot kérhet, mely segíthet az adott betegség kiderítésében. A vizsgálatok a következők lehetnek:

vérvizsgálat a gyulladás, az autoantitestek és a szervi érintettség kimutatására
röntgen vagy más képalkotó eljárás a csont, ízület vagy szervi elváltozások kimutatására
biopszia a szövetminta kóros elváltozásának kimutatására

Törvényszerűen, a szisztémás autoimmun betegség diagnózisának elkészítéséhez minél több forrásból szükséges információt szerezni, nagyon ritka, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálat elegendő a betegség pontos azonosításához.

A leggyakoribb szisztémás autoimmun betegségek a következők:

Szisztémás Lupus Erythematodes (SLE, Lupus)
Scleroderma (Progressív Szisztémás Sclerosis, PSS)
Sjögren Szindróma
Dermatomyositis (DM)
Polymyositis (PM)
Kevert kötőszöveti betegség (MCTD)
Rheumatoid Arthritis (RA)
Wegener granulomatosis (WG)

Laborunkban számos autoimmun panel, illetve egyéb autoimmunitásra irányuló vizsgálat érhető el. Részletesen az árlistában.