Ugrás a fő tartalomra
Egészségügyi magánlabor Budapesten. Kézben az egészség.
info@gellertlabor.hu • H–CS: 8:30–16:30 | P: 8:30–15:00 • 1114 Budapest, Kemenes u. 4. Kemenes utca: a Bartók Béla út felől nem lehet behajtani

Autoantitestek

2019. augusztus 11.

Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg. Az immunrendszerben képződnek, amikor az nem képes különbséget tenni a „saját” és „nem saját” molekulák között.

Autoantitestek
Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg. Az immunrendszerben képződnek, amikor az nem képes különbséget tenni a „saját” és „nem saját” molekulák között. Ezt hívjuk öngólnak, hiszen a szervezet a saját sejtjei ellen támad.

A szervezet megfelelő működéséhez fontos, hogy az immunrendszer képes legyen különbséget tenni a saját és nem saját anyagok között.

Védekező rendszerünk nagyon finom egyensúlyi állapotban van. Képes felismerni a saját sejteket, ugyanakkor képes figyelmen kívül hagyni a szervezetet nem veszélyeztető környezeti anyagokat, mint például az ételeket, a különböző növényi és állati eredetű molekulákat. Fontos azonban, hogy az immunrendszer szükség esetén képes legyen antitestek termelésére is, azaz olyan fehérjék előállítására, amelyek célzottan a veszélyt jelentő idegen anyagok, mikroorganizmusok ellen védik a szervezetet.
Előfordul azonban, hogy valami meghibásodik. Valamilyen oknál fogva az immunrendszer megszűnik felismerni a szervezet egy vagy több elemét sajátjaként, autoantitesteket termel, és így a saját sejtjeit, szöveteit és/vagy szerveit kezdi támadni. Számos feltételezés született a meghibásodás okát illetően, de a pontosan mechanizmus még nem ismert. Egyesek szerint néhány autoantitest termelése a genetikai adottság és a környezeti tényezők (mint például vírusos fertőzés vagy mérgező anyagokkal való hosszan tartó érintkezés) együttes hatására indul el. Ha az autoimmun betegség kifejlődésében családi halmozódás figyelhető meg, a családtagok különböző autoimmun betegségekben szenvedhetnek, azonban az is előfordulhat, hogy soha nem alakul ki bennük a kór. A kutatók szerint a kialakulásban szerepet játszhat egy hormonális komponens is, mivel a legtöbb autoimmun beteg fiatal vagy középkorú nő.

Az autoimmun betegség típusa és a szervezetben okozott károsodás mértéke attól függ, hogy milyen szerv ellen termelődnek az autoantitestek.

Egy adott szerv ellen termelt autoantitestek miatt kialakult autoimmun betegséget, - például a pajzsmirigy elleni autoantitestek miatti Basedow kórt és a Hashimoto thyreoiditist - gyakran könnyű diagnosztizálni, mivel legtöbb esetben a szervvel összefüggő tünetek mutatkoznak.
A autoantitestek által okozott szisztémás, a szervezet egészét érintő kórképeket sokkal nehezebb diagnosztizálni. Bár a társult autoimmun betegségek ritkák, az általuk okozott panaszok, illetve tünetek viszonylag általánosak.
A tünetek lehetnek:
  • arthritis-típusú ízületi fájdalom,
  • fáradékonyság,
  • láz,
  • kiütés vagy allergiás tünetek,
  • testsúlyvesztés,
  • izomgyengeség.
  • a társult kórképekhez tartozik a vasculitis (a vérerek gyulladása) 
  • anaemia. 

Ha a betegségeket ugyanazon autoimmun betegség okozza, a tünetek betegről betegre, vagy időről-időre változhatnak, eltérő szervi érintettséget mutathatnak, valamint hirtelen javulhatnak vagy rosszabbodhatnak. A változatos képhez hozzáadódik az a tény is, hogy egy betegben egynél többféle autoantitest és autoimmun betegség is felléphet. Ráadásul előfordulhat autoimmun betegség anélkül is, hogy kimutatható mennyiségben legyenek jelen az autoantitestek, ezért a kezelőorvos gyakran hosszú utat jár be, mielőtt el tudja készíteni a pontos diagnózist.

A autoantitestek által okozott szisztémás kórképek felismerése a teljes kórtörténet felvételével és alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. A panaszoktól és tünetektől függően a kezelőorvos egy vagy több vizsgálatot kérhet, mely segíthet az adott betegség kiderítésében. A vizsgálatok a következők lehetnek:

  • vérvizsgálat a gyulladás, az autoantitestek és a szervi érintettség kimutatására
  • röntgen vagy más képalkotó eljárás a csont, ízület vagy szervi elváltozások kimutatására
  • biopszia a szövetminta kóros elváltozásának kimutatására

Törvényszerűen, a szisztémás autoimmun betegség diagnózisának elkészítéséhez minél több forrásból szükséges információt szerezni, nagyon ritka, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálat elegendő a betegség pontos azonosításához.

A leggyakoribb szisztémás autoimmun betegségek a következők:

  • Szisztémás Lupus Erythematodes (SLE, Lupus)
  • Scleroderma (Progressív Szisztémás Sclerosis, PSS)
  • Sjögren Szindróma
  • Dermatomyositis (DM)
  • Polymyositis (PM)
  • Kevert kötőszöveti betegség (MCTD)
  • Rheumatoid Arthritis (RA)
  • Wegener granulomatosis (WG)

Laborunkban számos autoimmun panel, illetve egyéb autoimmunitásra irányuló vizsgálat érhető el. Részletesen az árlistában.

Milyen kérdésekre ad választ az autoantitestek?

Mik azok az autoantitestek?

Az autoantitestek olyan fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteit vagy szerveit támadják meg, mert az immunrendszer nem tud különbséget tenni a saját és idegen molekulák között.

Miért termel a szervezet autoantitesteket?

Az autoantitestek akkor termelődnek, amikor az immunrendszer valamilyen okból kifolyólag nem ismeri fel a szervezet saját elemeit, és megtámadja azokat.

Hogyan diagnosztizálják az autoantitestekkel összefüggő betegségeket?

A diagnózis a teljes kórtörténet felvételével és fizikális vizsgálattal kezdődik. Ezt követően az orvos vérvizsgálatot, képalkotó eljárásokat vagy biopsziát is kérhet a gyulladás, autoantitestek és szervi elváltozások kimutatására.

Laborunkban elérhető vizsgálatok

Szakmailag ellenőrizte: a Gellért Medical Labor szakmai csapata • Utolsó felülvizsgálat: 2019. 08. 11.

Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?

A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).