t

Autoantitestek

Hashimoto, cukorbetegség, lupusz, krónikus izomgyulladás, Crohn betegség, lisztérzékenység..

Mik azok az autoantitestek, és milyen szerepük van az autoimmun betegségekben? Öngólt rúg a szervezet..

Az autoantitestek fehérjék, amelyek a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben specifikus fehérjéket vagy más molekulákat támadnak meg. Az immunrendszerben képződnek, amikor az nem képes különbséget tenni a „saját” és „nem saját” molekulák között. Ezt hívjuk öngólnak, hiszen a szervezet a saját sejtjei ellen támad.
 

A szervezet megfelelő működéséhez fontos, hogy az immunrendszer képes legyen különbséget tenni a saját és nem saját anyagok között.

 
Védekező rendszerünk nagyon finom egyensúlyi állapotban van. Képes felismerni a saját sejteket, ugyanakkor képes figyelmen kívül hagyni a szervezetet nem veszélyeztető környezeti anyagokat, mint például az ételeket, a különböző növényi és állati eredetű molekulákat. Fontos azonban, hogy az immunrendszer szükség esetén képes legyen antitestek termelésére is, azaz olyan fehérjék előállítására, amelyek célzottan a veszélyt jelentő idegen anyagok, mikroorganizmusok ellen védik a szervezetet.
 
Előfordul azonban, hogy valami meghibásodik. Valamilyen oknál fogva az immunrendszer megszűnik felismerni a szervezet egy vagy több elemét sajátjaként, autoantitesteket termel, és így a saját sejtjeit, szöveteit és/vagy szerveit kezdi támadni. Számos feltételezés született a meghibásodás okát illetően, de a pontosan mechanizmus még nem ismert. Egyesek szerint néhány autoantitest termelése a genetikai adottság és a környezeti tényezők (mint például vírusos fertőzés vagy mérgező anyagokkal való hosszan tartó érintkezés) együttes hatására indul el. Ha az autoimmun betegség kifejlődésében családi halmozódás figyelhető meg, a családtagok különböző autoimmun betegségekben szenvedhetnek, azonban az is előfordulhat, hogy soha nem alakul ki bennük a kór. A kutatók szerint a kialakulásban szerepet játszhat egy hormonális komponens is, mivel a legtöbb autoimmun beteg fiatal vagy középkorú nő.
 

Az autoimmun betegség típusa és a szervezetben okozott károsodás mértéke attól függ, hogy milyen szerv ellen termelődnek az autoantitestek.

Egy adott szerv ellen termelt autoantitestek miatt kialakult autoimmun betegséget, - például a pajzsmirigy elleni autoantitestek miatti Basedow kórt és a Hashimoto thyreoiditist - gyakran könnyű diagnosztizálni, mivel legtöbb esetben a szervvel összefüggő tünetek mutatkoznak.
 
A autoantitestek által okozott szisztémás, a szervezet egészét érintő kórképeket sokkal nehezebb diagnosztizálni. Bár a társult autoimmun betegségek ritkák, az általuk okozott panaszok, illetve tünetek viszonylag általánosak.
 
A tünetek lehetnek:
  • arthritis-típusú ízületi fájdalom,
  • fáradékonyság,
  • láz,
  • kiütés vagy allergiás tünetek,
  • testsúlyvesztés,
  • izomgyengeség.
  • a társult kórképekhez tartozik a vasculitis (a vérerek gyulladása) 
  • anaemia. 

Ha a betegségeket ugyanazon autoimmun betegség okozza, a tünetek betegről betegre, vagy időről-időre változhatnak, eltérő szervi érintettséget mutathatnak, valamint hirtelen javulhatnak vagy rosszabbodhatnak. A változatos képhez hozzáadódik az a tény is, hogy egy betegben egynél többféle autoantitest és autoimmun betegség is felléphet. Ráadásul előfordulhat autoimmun betegség anélkül is, hogy kimutatható mennyiségben legyenek jelen az autoantitestek, ezért a kezelőorvos gyakran hosszú utat jár be, mielőtt el tudja készíteni a pontos diagnózist.

A autoantitestek által okozott szisztémás kórképek felismerése a teljes kórtörténet felvételével és alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. A panaszoktól és tünetektől függően a kezelőorvos egy vagy több vizsgálatot kérhet, mely segíthet az adott betegség kiderítésében. A vizsgálatok a következők lehetnek:

  • vérvizsgálat a gyulladás, az autoantitestek és a szervi érintettség kimutatására
  • röntgen vagy más képalkotó eljárás a csont, ízület vagy szervi elváltozások kimutatására
  • biopszia a szövetminta kóros elváltozásának kimutatására

Törvényszerűen, a szisztémás autoimmun betegség diagnózisának elkészítéséhez minél több forrásból szükséges információt szerezni, nagyon ritka, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálat elegendő a betegség pontos azonosításához.

A leggyakoribb szisztémás autoimmun betegségek a következők:

  • Szisztémás Lupus Erythematodes (SLE, Lupus)
  • Scleroderma (Progressív Szisztémás Sclerosis, PSS)
  • Sjögren Szindróma
  • Dermatomyositis (DM)
  • Polymyositis (PM)
  • Kevert kötőszöveti betegség (MCTD)
  • Rheumatoid Arthritis (RA)
  • Wegener granulomatosis (WG)

Laborunkban számos autoimmun panel, illetve egyéb autoimmunitásra irányuló vizsgálat érhető el. Részletesen az árlistában.