t

Hasmenéssel járó panaszoknál gondolni kell epesavvesztésre is.

A máj, epehólyag, nyombél és hasnyálmirigy szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Tökéletesen kiegyensúlyozott együttműködésüknek köszönhető a jó emésztés. Számtalan ember panaszkodik olyan emésztési problémákra, mint puffadás, hasmenés, teltségérzet és egyéb, nehezen körülírható hasi panaszok. Ezeknek a tüneteknek az egyik oka az epesavvesztés lehet.

Az epefolyadék a májban termelődik és az epehólyagban tárolódik. Az epesavak itt alakítják át emulzióvá a zsírokat, és ezzel javítják az emésztésüket, azaz a kevés, nagy zsírmolekulából sok kicsit csinálnak. Ezeket az apróbb molekulákat azután a hasnyálmirigy emésztőenzimjei még tovább bontják. A jól működő epe nélkül a zsíremésztés zavart szenved, ami teltségérzethez, puffadáshoz és hasmenéshez vezethet.

 

Amennyiben az epetermelés, az epeürülés, és az epekörforgás nem megfelelő, úgy a zsírbontás és az emésztés sem lesz kiegyensúlyozott, és ez

  • székrekedést,
  • puffadást,
  • rossz közérzetet,
  • esetleg hasmenést is okozhat. 

Mivel az epetermelést, az epekörforgást és az epeürülést, sok tényező befolyásolhatja (idegesség, stressz, gyulladások, gyógyszerek, étkezési normák megszegése, stb.), a fent felsorolt tünetek bármelyike könnyen kialakulhat. Másrészt, az epehólyag műtéti eltávolítása után szervezetünk már nem tudja tartalékolni, tárolni az epét, így az folyamatosan csorog a nyombélbe. Ennek következtében, nagyobb epeigény esetén (pl. magasabb zsírtartalmú ételekkel), nem jut elegendő epe a kiegyensúlyozott emésztéshez. A zsírok nem emulgeálódnak, és a vastagbélbe jutva a bélflóra kezdi el bontásukat, fokozott gázképződést, has puffadást, esetleg hasmenést is okozva. Mint látják, az emésztőrendszeren belül, minden mindennel összefügg. Szerencsére, ezek a problémák, epesavak adagolásával kedvezően befolyásolhatók.

Vannak azonban olyan körülmények, amikor ez a körforgás nem sikerül teljesen jól. Ilyenkor az epesavaknak több vagy lényegesen kevesebb része eljut a vastagbélbe, ahol semmi keresnivalójuk. Ha idekerülnek, a vastagbél baktériumai elkezdik lebontani őket, melynek során olyan vegyületek keletkeznek, amelyek elősegítik a bélrák kialakulását, és még a bél nyálkahártyáját is ingerlik. A döntő pont pedig, hogy a folyamat hatására erős hasmenés alakul ki. Ezt a kórképet nevezik epesavvesztésnek vagy kologén diarrhoének. A kórképre az jellemző, hogy nem csak az epesavak felszívása szenved zavart, hanem a B12-vitamin (egyébként ennek a felszívása a vékonybél utolsó szakaszában történik meg), a zsírok, és ezzel közvetett módon a vízben oldódó vitaminok és ásványi anyagok felszívása is.

 

Az epesavak nélkül nem történhet meg a zsírban oldódó vitaminok (A-, E-, D- és K-vitaminok) felszívódása.

 

Több olyan ok létezik, amely előidézheti az epesavvesztés tünetegyüttesét.

1., Ha a vastagbél-baktériumok erőteljesen megtelepednek a vékonybél alsó szakaszán, és ott elkezdik lebontani az epesavakat, akkor ez utóbbiakat a bél nyálkahártya többé nem tudja felszívni. Ez a vékonybél-túlburjánzási szindróma.

2., Ezen kívül minden olyan betegség, amely a vékonybél alsó szakaszának működését befolyásolja, az epesav felszívódási zavarához vezethet:

- A legfontosabb és leggyakoribb ilyen megbetegedés a Crohn-betegség. Ha a vékonybél nyálkahártyája begyullad, a zsírok, vitaminok és ásványi anyagok nem szívódnak fel kellő mértékben, még kevésbé az epesavak. Sok érintett páciensnél a vékonybél végső szakaszát műtéti úton kell eltávolítani. Ezzel azonban véglegesen elvész az epesavak és a B12-vitamin felszívódásának lehetősége.

- Más, ugyancsak a vékonybél végének eltávolításával járó műtétek (például nagy kiterjedésű tumorok eltávolítása) szintén az epesavvesztési tünetcsoportot idézik elő, attól függő mértékben, mekkora felületű bélszövetet metszett ki a sebész.

- A hasi tumorok kezelése során történő sugárkezelés (például vastagbél- vagy petefészekrák esetén) gyakran a nyálkahártya elhúzódó gyulladásos reakcióját váltják ki. Ha a jelenség a vékonybél végső részét súlyosan érinti, akkor itt is kialakul a már említett szindróma.

 

Nagyon sok esetben nem lelhető fel a betegség egyetlen, kizárólagos kiváltó oka. Először is egyértelműen diagnosztizálni kell a zavart. Egy egyszerű vizsgálattal felfedezhetők az epesavak a székletben. A székletben mért epesavak mennyisége alapján megítélhető a vékonybél újrafelvevő funkciója, a máj, illetve az epe váladéktermelő képessége azonban nem.

 

A fent említett vékonybél-túlburjánzási szindróma a hidrogénlégzési teszttel mutatható ki. Ehhez laktulózt (a bélben fel nem szívódó cukrot) használnak, amelyet normális esetben csak a vastagbél-baktériumok kezdenek lebontani. A folyamat során keletkező hidrogén a bél nyálkahártyáján keresztül szívódik fel, és a kilégzett levegőben mérhető. Ha fennáll a vékonybél-túlburjánzási szindróma, akkor a hidrogén jelenléte nagyon korán igazolható, és ezzel kimutatja a vastagbél-baktériumok jelenlétét a vékonybélben. Széklet emésztettség vizsgálatkor a fehérje felszívódás ilyenkor csökkent. 

 

A vékonybélben lévő baktériumok fokozott szaporodásának tünetei:

  • Székrekedés
  • Haspuffadás és gázok képződése evés után
  • Krónikus híg széklet vagy hasmenés 
  • Depresszió
  • Fáradtság – okozza a megaloblasztos anémia. A B 12 -vitamin és a folsav hiánya 
  • Tápanyaghiány étrend-kiegészítő szedése ellenére
  • Súlyveszteség
  • Hasi fájdalmak

 

A pikkelysömör és az epesav kapcsolata

A pikkelysömör méh mindig a leggyakoribb bőrbetegségek közé tartozik. Kialakulásában elsősorban öröklődési tényezők játszanak fontos szerepet, de nem elhanyagolható a különböző fertőzések, gyulladásos folyamatok, anyagcserezavarok jelentősége sem. Mivel az epesavak megakadályozzák az endotoxin-transzlokációt, ezzel a gyulladást kiváltó citokinek felszabadulása gátolják. A vékonybél gyulladása csökkenti a kolecisztokinin termelését, ez akadályozza az epeürülést, így bezárul az ördögi kör. A kevés epe nem képes semlegesíteni az endotoxinokat, ezek pedig tovább károsítják a bélrendszert, felszívódnak és a következő gyulladásos tüneteket produkálhatják:

 

Amennyiben ez lehetséges, akkor az epesavvesztés tünetegyüttesének az okát kell kezelni - gyulladásos bélbetegségeknél például ez maga a gyulladás -, méghozzá táplálkozással, természetgyógyászati és hagyományos terápiákkal. Ha az epesavak felszívódásáért felelős bélszakaszt műtéti úton eltávolították, akkor elkerülhetetlen az epesavak vesztesége. Akkor csak arra törekedhetünk, hogy ez ne okozzon még több kárt a vastagbélben.

 

 

Forrás ( tgy-magazin, drTihanyi)