A felszívódási zavar (malabszorpció) olyan rendellenességekre utal, amelyekben a tápanyagok a vékonybélből nem szívódnak fel kellő mértékben. A malabszorpció tüneteit a tápcsatornában haladó, fel nem szívódott tápanyagok, és az elégtelen felszívásból adódó tápanyaghiány okozza.
Felszívódási zavarra lehet gyanakodni, ha a betegnek krónikus hasmenése, tápanyaghiánya és jelentős súlycsökkenése van az egészséges étrend ellenére. A betegség idős emberekben kevésbé nyilvánvaló, és nehezebben felismerhető, mint fiatalokban. A diagnózis laboratóriumi vizsgálatokkal erősíthető meg.
Normálisan az emésztés és a felszívódás nagyrészt a vékonybélben történik. Ha valamilyen rendellenesség a táplálék megemésztését, vagy közvetlenül a táplálék felszívódását akadályozza, felszívódási zavar lép fel.
Az emésztést befolyásolhatják olyan tényezők, amelyek akadályozzák a tápláléknak az emésztőenzimekkel és a gyomorsavval történő elkeveredését. Ez utóbbi olyan betegekben fordul elő, akik gyomrának egy részét műtéti úton eltávolították. Egyes betegségekben a táplálék lebontásához szükséges emésztőenzimek termelődése csökken. Gyakori ok például a hasnyálmirigy emésztőenzim-termelésének csökkenése, ami egyes hasnyálmirigy-betegségek következménye, valamint a vékonybél csökkent emésztőenzim-termelése, ami laktáz-hiányban fordul elő. Az epetermelés csökkenése, a gyomor túlzott savtartalma, vagy a vékonybélben a nem megfelelő baktériumtörzsek elszaporodása szintén gátolhatja az emésztést.
A tápanyagok felszívódását a véráramba a vékonybél nyálkahártyájának károsodása is befolyásolhatja. Az egészséges nyálkahártya bolyhoknak (villusoknak), és még kisebb, mikrobolyhoknak (mikrovillusoknak) nevezett apró kinövésekkel borított: ezek hozzák létre a felszíváshoz szükséges óriási felületet. A műtétileg eltávolított nagyobb vékonybél-szakasz miatt a felszívásra alkalmas felület lecsökken (rövid bél szindróma). A bélnyálkahártyát (bakteriális, vírusos vagy parazitás) fertőzések, egyes szerek, pl. neomycin és alkohol, cöliákia és Crohn-betegség károsíthatják. Olyan kórképek, melyek a bél falának egyéb rétegeit érintik - például a nyirokerek elzáródása limfóma (a nyirokrendszer daganata) következtében, illetve a vékonybél elégtelen vérellátása is rontja a felszívást.
A zsírok elégtelen felszívása világos, puha, nagy tömegű és szokatlanul bűzös székletet eredményez (ezt szteatorrheának nevezik). A széklet lebeghet a víz tetején, vagy rátapadhat a vécécsésze oldalára; nehéz leöblíteni. Egyes cukrok felszívódásának csökkenése erőteljes hasmenést, felfúvódást és bélgázosságot eredményez.
A felszívódási zavar az összes tápanyag, illetve bizonyos fehérjék, zsírok, cukrok, vitaminok és ásványi anyagok hiányát okozhatja. A betegek súlya általában csökken. A tünetek attól függően változnak, melyik tápanyagból van hiány. Fehérje-hiányban például a szervezet bármely részén előfordulhat duzzanat (ödéma), ezen kívül bőrszárazság és hajhullás is kialakul.
A széklet szabad szemmel és mikroszkóppal is megvizsgálható. Emésztetlen táplálékdarabok jelenléte arra utal, hogy az túl gyorsan haladt át a beleken. Sárgaság esetén a túl sok zsírt tartalmazó széklet az epe termelésének vagy kiválasztásának csökkenését valószínűsíti. Néha paraziták vagy azok petéi láthatók a mikroszkóp alatt, ami parazita-fertőzésből adódó malabszorpcióra utal.
Biopsziára (szövetminta vételére mikroszkópos vizsgálat céljából) lehet szükség a vékonybélnyálkahártya rendellenességeinek kimutatására. A szövetmintát szájon át bevezetett endoszkóppal (kis csipesszel és fényforrással ellátott hajlékony képalkotó eszközzel) távolítják el a vékonybélből.
Ha az orvos a hasnyálmirigy enzimtermelésének csökkenésére gyanakszik, a hasnyálmirigy működését ellenőrző vizsgálatokat végez. A vizsgálatok némelyike azonban bonyolult, időigényes és invazív. Az egyik vizsgálatban a szájon keresztül szondát vezetnek a vékonybélbe, így a belekben levő, hasnyálmirigy-váladékot tartalmazó folyadék kinyerhető és megvizsgálható. Egy másik vizsgálatban a beteg olyan anyagot nyel le, melynek megemésztéséhez a hasnyálmirigy által termelt enzimekre van szükség.
Forrás: ( Dr.info )