t

Rutin vagy általános laborvizsgálat

Az általános laborvizsgálat- nem mindenki számára egyértelmű.  Az általános labor egy olyan átfogó vér-, és vizeletvizsgálat,mely szerveinkről ad/adhat felvilágosítást. Többször hangzik el, a teljes vérkép kérés is, ami már egy kicsit más vizsgálatokat rejt magában. Bővebben erről is olvashatnak. Az általános laborvizsgálat folyamán legtöbbször a máj-, és vesefunkció, zsíranyagcsere, süllyedés, vércukor, vizelet, húgysav, a teljes vérkép, vas vizsgálatok készülnek el. 

https://www.gellertlabor.hu/csomagajanlat/egeszsegellenorzes-prevencio

Májfunkciós vizsgálatok: Vírusfertőzések, ( hepatitis,mononucleosis...) gyógyszer vagy alkohol okozta májkárosodás, epeút elzáródás, daganatos betegség mutatható ki. A máj szerepet játszik a méregtelenítésben, szénhidrát-fehérje-, és zsíranyagcserében, hormonok,vitaminok, vas, véralvadási faktorok és immunrendszerben is jelentős szerepet tölt be. A májsejtek jól regenerálódnak, de egy idő után a folyamat visszafordíthatatlan lesz,ha sokáig fennáll a májkárosító hatás. Bizonyos májfunkciós vizsgálatok pl. a GOT emelkedik szívinfarktus esetén is, vagy a LDH szintje vérképzőrendszeri daganatok esetén,vagy akár izomláz esetén is. Egy-egy érték önmagában nem minden esetben ad megbízható információt, ezeket összességében kell értelmezni.

Vesefunkció: vizsgálata során szintén a mért értékek egymáshoz való viszonyát kell nézni. Súlyos vesekárosodásnál többszörösére emelkedhet a Karbamid és Kreatinin értéke, de a Karbamid lehet magasabb fehérje táplálkozás,vagy gyomorvérzés esetén is. Természetesen vannak olyan vizsgálat is,mely kizárólag vesekárosodásnál jelez,pl.: Cystatin C. A vesék feladata a só- és vízháztartásban, anyagcsere folyamatokban,vizelet előállításában, vérnyomás szabályzásban van elsősorban.
 
Zsíranyagcsere: Koleszterin,Triglicerid,HDL és LDL koleszterin. Ezek a klasszikus vérzsírok,amiket mérni szoktunk egy általános labor alkalmával. Mindenki számára ismert,hogy a magas vérzsírok rizikófaktorai a szív-,és érrendszeri megbetegedésnek. A Koleszterin értéke általában familiárisan örökölhető, míg a Trigliceridet jelentősen befolyásolja az étrendünk. A HDL koleszterin köznyelven a jó vagy az un. védő koleszterin,mely ha magasabb,kevesebb az esélyünk a fent említett betegségek kialakulására. Az LDL koleszterin(i) a rossz....lerakódhat az erek falára,un. plakkokat hoznak létre, beszűkítik az érfalat, ezáltal az beszűkül és kialakulhat az érszűkület. Így nagyobb az esélye infarktusnak,agyvérzésnek is. Ezen kívül vannak már speciális vizsgálatok,mellyel pontosabban megtudjuk határozni a betegségek kockázatát,ezek azonban nem tartoznak a klasszikus TB-s ellátáshoz. Pl. a Lipoprotein (a) melynek értéke az előzőekkel szemben étkezéssel nem befolyásolható. Öröklött rizikófaktor a szívinfarktus és a koronária betegségek kialakulásában.
 
Vércukor: Mind alacsony,mind magas értéke komoly tüneteket okozhat. Kiegészítve a HgbA1 méréssel a cukorháztartás 3 havi átlagáról is képet kaphatunk. 

Húgysav: purin vegyületek lebontásából származó végtermék. A purin vegyületek a táplálékkal fehérje formájában jutnak az emésztőrendszerbe.
Az emésztés folyamata során a bekerült fehérje nagy része húgysavvá alakul és a keringésbe kerül. Így pl. aki sok húst eszik annál magasabb szintet találhatunk. Alkoholisták esetén is lehet magasabb az eredmény, annak ellenére,hogy az alkoholisták zöme szinte semmit nem eszik. Ennek oka,hogy az alkohol gátolja a húgysav(i) szintézist, így azok húgysavkristályok formájában lerakódnak az ízületekben és fájdalmassá teszik azt. Ugyanígy a köszvény betegség esetén is. Sokszor látjuk,hogy az alkoholista húzza a lábát: az ízületi fájdalmak, valamint az érszűkület jellemző tünet. Ezeken kívül bizonyos szövetszéteséseknél, vérképzőrendszeri betegségekben, ólom(i) mérgezésben is emelkedhet. A húgysav(i)felhalmozódhat a vesékben,és vesekövet is okozhat.

Süllyedés: valamikor igen kedvelt vizsgálat volt a gyulladások,fertőzések kimutatására. Manapság sokkal specifikusabb vizsgálatok vannak erre pl. a CRP,melynek előnye,hogy csak a fennálló gyulladás esetén emelkedett. Abban a pillanatban,hogy megszűnt a probléma, visszahúzódik a normál szintre. Ezzel szemben a süllyedés(i) akár hónapokig is eltérést mutathat,holott az már rég nem indokolt. Mivel számtalan betegségben lehet magasabb, nem tekintjük specifikus vizsgálatnak. Előnye,hogy egyszerűen,olcsóbban meghatározható,mint a számomra jobban preferált CRP.

Teljes vérkép: nos itt van a legtöbb zavar. A teljes vérkép mérése alatt a következőket értjük,melyet egy méréssel tudunk meghatározni. Ebbe a csoportba tartozik a fehér,és vörösvérsejt, hemoglobin és hematokrit, trombocitaszám, a vörösvérsejt és a fehérvérsejt paraméterek. És nem, ebbe a mérésbe NINCS VAS, VAGY KOKESZTERIN! MINDKETTŐ KÜLÖN VIZSGÁLAT! Lássuk mit jelent a fehérvérsejt: számuk egészséges szervezetben egy liter vérben 4·10 a kilencediken. A leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Gyulladásos,fertőzéses állapotoknál, leukémiában emelkedik, kemoterápia, csontvelő-károsodás, toxikus gyógyszerhatásoknál csökkenhet a számuk. Különböző fehérvérsejtek vannak,melynek százalékos eloszlása a fehérvérsejtszámmal együtt értékelve akár kész diagnózissal is szolgálhat az orvosnak. A fehérvérsejtek csoportjába tartoznak a neutrofil granulociták, az un. genny vagy falósejtek, a limfociták vagy más néven nyiroksejtek ( nyirokrák esetén igen magas százalékban található ),monociták melyek eltérést mutathatnak szintén rákos folyamatoknál, mononucleosisnál, fertőzések esetén. Eozinofil sejtek: ők azok akik bizonyos élősködők ellen harcolnak,ezért pl. bélférgesség esetén, maláriában is megnőhet értékük, de allergiában is kimutatható. És végül a bazofil: felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint. Valamint rosszindulatú folyamatoknál is lehet eltérés.

Vörösvérsejtek és paraméterei: ( MCV,MCH,MCHC ) A képzésüket stimuláló hormon az eritropoetin,mely a vesében termelődik,így vesekárosodásnál szinte törvényszerű a vörösvérsejtek csökkenése, ezáltal akár súlyos vérszegénység is kialakulhat. Számuk egy felnőtt ember 1 µl vérében átlagosan 5 millió. A férfiaknak általában 5 milliónál több, 5,0–5,4 millió, míg a nőknek 4,8–5,0 millió vörösvértestük van l µl vérben. A vörösvértestek szállítják az oxigént és szerepük van a széndioxid szállításában is. Emelkedése lehet átmenetileg folyadékvesztéskor (szomjazás, nagyobb bőrfelületek megégése esetén) vagy egy ritka betegség az un. Policitémia vera. A vvt-szám növekedése a keringés megterhelésével, a trombózis veszélyének fokozódásával jár (egyebek mellett).

Hemoglobin: Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, melyek vastartalmuk segítségével revezibilisen képesek kötni, és ilyen módon szállítani az oxigént. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. (a vérfesték bomlásterméke a bilirubin(i), amit a máj az epébe választ ki. A szervezet a vasat újra hasznosítja - A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. Vérszegénységben csökken az értéke.

Hematokrit: A hematokrit érték a vérben lévő szilárd véralkotók (ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya.

Trombocita: A vérlemezkék a véralvadásban játszanak szerepet: a vérben keringve az érfal sérülése esetén összecsapódnak, és eltömeszelik az érfalon kialakuló hámhiányt. Számuk csökkenése vérzékenységhez vezet.

Vas:  A vas a vér oxigénszállító fehérjéjének, a hemoglobinnak fontos alkotóeleme. Vashiány esetén vérszegénység alakul ki, a vér oxigénszállító kapacitása csökken.
Vashiány következtében vérszegénység alakul ki, a vörösvértestek hemoglobintartalma és mérete kisebb a normálisnál. Tünetei: sápadtság, gyengeség, szédülés, koncentrációs zavarok.
A vas lerakódik a máj és lép sejtjeiben, a lerakódások aránylag ártalmatlanok, de hosszú idő után máj- és szívizom-károsodáshoz vezethetnek.

Teljes vizeletvizsgálat: Rutinszerű vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség, vesebetegség felismerésére. Szerepel a kimutatásban fajsúly, vizelet pH (vegyhatás), fehérje, cukor, UBG (urobilinogen), bilirubin, nitrit, haemoglobin (vérfesték), üledék, keton.

Röviden ezekből a vizsgálatokból épül fel jellemzően egy általános szűrővizsgálat. Ez azok a paraméterek,amikre elsősorban kíváncsi egy orvos. A leletek és tünetek tükrében további vizsgálatok is szóba jöhetnek. Amennyiben a fent említett vizsgálatok negatívnak bizonyulnak,úgy nagy valószínűséggel rendben vagyunk. Természetesen vannak lappangó,és alattomos betegségek,melyek a kezdeti szakaszban még igen nehezen kimutatható. Így a rendszeres ellenőrzésre,szűrővizsgálatokra soha ne felejtsünk elmenni. Elég csak egyszer elodázni a dolgokat,elég csak egyszer nem odafigyelni testünk üzenetére, és egy életre megváltozhat minden.