t

Még mindig kevesen járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra.

Bár a szűrések megítélése alapvetően pozitív, a tényleges aktivitás még mindig alacsony, nem rendszeres hazánkban. Egy felmérés szerint ma Magyarországon a tüdőszűrés a leglátogatottabb a szűrővizsgálatok között. A válaszadók fele vett részt tüdőszűrésen az elmúlt évben. A 30 év felettiek magas aktivitása a postán érkező emlékeztetővel is magyarázható. Kiemelkedik a 40-49 éves korcsoport, akik közel 60 százalékát tudja mozgósítani a szűrésre felhívó kommunikáció. Népszerű továbbá az általános laborvizsgálat, valamint a koleszterinmérés is, a magyar lakosság 39 százaléka vett részt az előbbin és 14 százaléka az utóbbin.

A kutatás eredményei alátámasztották, hogy a nők többet tesznek egészségük megőrzéséért, mint a férfiak. A nőgyógyászati szűrővizsgálatok jóval látogatottabbak a nők körében, mint a prosztataszűrések a férfiak között. 

 
A nők mind általános nőgyógyászati vizsgálatra (32 százalék), mind méhnyakrák-szűrésre (22 százalék), mind mammográfiai vizsgálatra (18 százalék) is jelentkeztek ez elmúlt egy évben, szemben az urakkal, akiknek mindösszesen 7 százaléka vett részt prosztataszűrésen az elmúlt 12 hónapban. Megállapítható ugyanakkor, hogy sem a hölgyek, sem az urak nem járnak kellő rendszerességgel ellenőrzésekre.
 
Meglepő, de tény, hogy a kor előrehaladtával az általános nőgyógyászati szűrővizsgálatokon és méhnyakrák szűrésen való részvételi arány markánsan csökken, míg a mammográfia látogatottsága az idősebb hölgyek körében magasabb arányú. A méhnyakrák-szűrésre a 30-39 évesek járnak legnagyobb arányban – 39 százalékuk számolt be arról, hogy e célból felkereste nőgyógyászát.

Ön tudja, hogy mely HPV vírustörzsek felelősek a méhnyakrák kialakulásáért?

Laborunkban elérhető HPV önmintavételi szett. A HPV tipizálása azonban továbbra is laboratóriumi körülmények közt zajlik. 
A HPV daganatkeltő hatása a méhnyakrák esetén meggyőző módon igazolható, és általánosan elfogadott, hogy az invazív méhnyakrák kialakulásában a HPV fertőzés egyértelmű kockázati tényező.

A humán papillómavírusoknak több mint 120-féle típusa ismert, amelyek közül a magas onkogén kockázatú típusok egyértelműen összefüggenek a daganatos megbetegedések kialakulásával. A méhnyakrák kialakulásának szempontjából a 16-os és a 18-as vírustörzsek kiemelt jelentőséggel bírnak, mert a leggyakrabban előforduló típusok világszerte. Ezen típusok kimutathatóak a méhnyakrákos esetek 70 százalékában, azonban ezeken kívül is létezik még több olyan HPV-típus (például a 31-es, a 33-as, a 35-ös, a 39-es, a 45-ös, az 51-es, az 52-es, az 56-os, az 58-as, az 59-es, a 68-as, a 73-as és a 82-es), amellyel ha egy hölgy tartósan fertőződik, akkor fokozottabbá válik nála a méhnyakrák kialakulásának esélye. 

A humán papillómavírussal történő fertőzöttségnek nem egyenes következménye a méhnyakrák, ugyanis az egyéni immunrendszeri védekező mechanizmusok aktivitásától függően, 1-2 év alatt a vírusfertőzés eliminálódhat spontán módon is a szervezetből. Ha ez nem történik meg, és tartósan fennálló fertőzöttség alakul ki, akkor a vírus integrálódik a hámsejtek genomjába, ezáltal rákmegelőző állapot, később pedig méhnyakrák alakul ki. 

Napjainkban a méhnyakból vett minták szövettani vizsgálata az alábbiak szerint történik, aszerint, hogy a szövettani mintában lévő atípusos sejtek a méhnyak hámjának hányad részét teszik ki:
A méhnyak sejtjeinek rendellenes fejlődése alapján enyhe (CIN1), mérsékelt (CIN2) és súlyos (CIN3) dysplasiát különböztetnek meg. A CIN 1 elváltozás még nem tekinthető a méhnyakrák megelőző állapotnak, de fokozott ellenőrzés indokolt. A CIN 2 és CIN 3 rákmegelőző állapot, míg a CIN3+ már korai méhnyakráknak felel meg. 

Ha a CIN 1 és 2 stádiuma nem húzódik vissza magától, akkor idővel in situ karcinóma (CIN3) alakulhat ki belőlük, CIN 1-nél az esetek mintegy 11 százalékában, CIN 2-nél pedig az esetek mintegy 22 százalékában. Invazív, vagyis a környező egészséges szövetekbe is behatoló rák a CIN 1 eseteinek körülbelül 1 százalékában, a CIN 2 eseteinek körülbelül 5 százalékában, a CIN 3 eseteinek pedig legalább 12 százalékában alakul ki. 
A méhnyakrák kialakulása során nem szükségszerűek ezek a stádiumok, így akár rögtön a súlyosabb fokú sejtelváltozások is megjelenhetnek.
Maga a méhnyakrák a méhnyaknak az úgynevezett transzformációs zónájában alakul ki. A humán papillómavírus a laphám valamely elváltozásának helyén vagy egy hámsérülés területén hatol be a keratinocitákba, más vírusoktól eltérő módon először a sejtmembrán külső részéhez, az úgynevezett heparán-szulfát proteoglikánokhoz (HPSG) kötődve. 
A védőoltás során a vírus-szerű-részecskék (VLP) nem képesek a sejteket megfertőzni, reprodukálódni, illetve betegséget okozni. A VLP vakcinák hatásossága a humoralis immunválaszok kialakulásának hatására jön létre. 

Világszerte kiterjedten alkalmazzák a HPV fertőzés elleni vakcinákat, ezen VLP-ket alkalmazó vakcinák elismerten nagy előrelépést jelentenek, és ezek a leghatékonyabb eszközök a HPV és a méhnyakrák megfékezésében. Ebből adódóan a világ számos országában szerepelnek állami oltási programokban, így hazánkban is.

Az új, 9-komponensű HPV vakcina szintén VLP-ket tartalmaz. Ezen vakcina, a korábban elérhető HPV vakcinákhoz képest, további HPV típusok okozta megbetegedések megelőzését szolgálja. A HPV 31/33/45/52/58-as típusok által okozott HPV-fertőzés és megbetegedések megelőzése révén a 9-komponensű vakcina a méhnyakrák elleni prevenció hatékonyságát 70 százalékról 90 százalékra növelheti. Továbbá az új vakcina megelőzheti a HPV-eredetű vulva-, hüvely- és anális carcinomák 85-95 százalékának kialakulását is.

www.gellertlabor.hu
 
 
Forrás: ( DRportal , HVG )