Nézzük pontosan mi, mit jelet?

 

1., LAKTÓZINTOLERANCIA / TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG

 

A laktóz-intolerancia nem allergia, hanem egy felszívódási zavar.

 

A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia – tejcukor érzékenység vagy tejcukor-intolerancia a tejben és a tejtermékekben megtalálható laktóz, vagy más néven tejcukor lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim teljes hiánya vagy igen alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség kb. 75%-a laktózérzékeny – azaz nem képes lebontani a tejcukrot valamilyen okból.

A laktóz-intoleranciának kettő alapvető típusa létezik, az elsődleges laktóz-intolerancia (amelynek egyik alfaja a a veleszületett laktáz enzim hiány) és a másodlagos laktóz-intolerancia.

 

1. Az elsődleges laktóz-intolerancia genetikus
   • A  veleszületett típusban laktáz enzim hiány, Ebben az esetben a laktáz enzim jelenléte már születéstől hiányzik; ezek a csecsemők az anyatejet sem tudják megemészteni.
     Az ilyen típusú laktózintoleranciában szenvedő gyermekek után jár egyedül az emelt összegű családi pótlék.
   • A késői megjelenésű típusban a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, majd megszűnik a laktáz enzim aktivitása
2. A másodlagos laktóz-intolerancia valamely betegség következménye.
   Előidézheti például egy csecsemőkori vékonybélprobléma, paraziták, hasmenés, kemoterápia vagy egyéb környezeti hatások vagy antibiotikumos kezelés is.

 

A laktóz-intolerancia tünetei a tejtermékek fogyasztását követően jelentkeznek:

• kellemetlen közérzet
• gyomorfájdalom
• puffadás
• hasmenés
• hányinger vagy hányás

 

A laktózintolerancia tüneteinek súlyossága általában összefügg az elfogyasztott tej vagy tejtermék mennyiségével, és az evés vagy ivás után körülbelül fél órával jelentkezik. A legtöbb tejcukorérzékeny bizonyos mennyiségű tejet vagy tejterméket még probléma nélkül el tud fogyasztani.

Mivel a tejcukor-érzékenység egyszerűen megállapítható és kezelhető (laktózmentes termékek fogyasztásával vagy a tejtermékek elhagyásával), annak orvosi diagnosztizálása célszerű.

A LAKTÓZINTOLERANCIA VIZSGÁLATHOZ VÉRVÉTEL VAGY SZÁJNYÁLKAHÁRTYA-TÖRLET SZÜKSÉGES. 

A TESZT EREDMÉNYÉNEK ISMERETÉBEN ADÓKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐ!  

 

2., LISZTÉRZÉKENYSÉG 

 

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

Becslések szerint százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység (cöliákia, coeliakia) diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor ÉVEKET/ ÉVTIZEDEKET (!!) is késhet a betegség felismerése.

 

A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben. A lisztérzékenységben szenvedőknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.

Gyermekkorban mások a lisztérzékenység tünetei

A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, de eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. A tünetek jelentkezése általában a gabona étrendbe iktatását követően akár 6-12 hónappal is kezdődhetnek, és rendszerint fokozatosan alakulnak ki, fel nem ismert lisztérzékenység esetén pedig a kicsi fejlődése is visszamaradhat.

 

Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák.

A zsírok felszívódási zavarának eredményeként változatlan étrend mellett is fogyásnak indul a beteg. Ezt azonban - főleg felnőtteknél - elfedheti az, hogy az elégtelen fehérjefelszívódás miatt vízvisszatartás jelentkezik, a víz a szövetek között marad. Különösen a boka és a lábfejek környékén gyakori az ödéma kialakulása is.

Elsősorban a zsírban oldódó vitaminok illetve egyéb nyomelemek felszívódásának akadályoztatása miatt hosszabb távon további panaszok jelentkeznek.

• A vas és a B12 vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat, gyengeséggel, fáradékonysággal.
• A D-vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet.
• A kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okoz.
• Kialakulhat a hibás mozgáskoordináció (ataxia, az akaratlagos mozgások hibás koordinációja), további idegbántalmak.
• A K-vitamin hiánya véralvadási problémákkal jár.

A fentieken kívül gondolni lehet - egyebek mellett - lisztérzékenyégre az alábbi panaszok, betegségek esetén is:

• bőrtünetek - szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
• kopaszság - foltokban jelentkező kopaszság (alopecia areata);
• pikkelysömör (psoriasis);
• ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés;
• hölgyeknél a menstruáció elmaradása, meddőség.

Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó cöliákiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell hogy merüljön a kórkép lehetősége. A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran túlsúlyos. Felnőtteknél gyakran csak a tápanyag- és nyomelemhiány miatt kialakuló betegségek (vérszegénység, csontritkulás, stb.) kapcsán diagnosztizálják a betegséget.

 

A cöliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. A nem diagnosztizált lisztérzékenység gyakori ok női meddőség esetén is. Egyes kutatások szerint a lisztérzékenység hatással van a pajzsmirigy működésére, és a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is.

Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.

A VÉRVÉTELLEL A TRANSZGLUTAMINÁZ IGA/IGG, EMA IGA, VAS, VÉRKÉP ÉS CRP MÁJFUNKCIÓ, SZÉRUM IGA SZINTEKET VÉGEZZÜK EL!

Pozitív laboreredmény esetén javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, a lisztérzékenységet igazoló eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám.

A lisztérzékenység egyetlen kezelési módja a gluténmentes étrend! 

 

3., INTOLERANCIA

Ma már egyre több embernél okoz jelentős problémát a (krónikus) ételérzékenység.
Az IgG mediált ételintolerancia tünetei az étel elfogyasztása után csak napokkal, hetekkel később jelentkeznek / az azonnali reakciót kiváltó étel allergiával ellentétben/.
Mondhatjuk, hogy korunk „betegsége” hiszen a lakosság 40-45%-a szenved tőle. Az elfogyasztott táplálék egyes fehérjéi még emésztés előtt átjutnak a bélfalon és a keringésbe kerülnek. Az immunrendszer az ételfehérjéket idegenkét azonosítja, így az adott étel fehérje ellen nagy mennyiségű specifikus IgG termelődik. A kialakuló Antigén/Antitest komplexek felhalmozódnak a szövetekben és megindul a komplementek aktivációja, ami végül a szövetek gyulladásához vezet. Autoimmun reakció jön létre, melynek a klinikai manifesztációja kiszámíthatatlan. Az ételintolerancia hátterében nagyrészt, a táplálék felszívódásáért felelős bélrendszer kóros elváltozása áll. A kiváltó okok lehetnek – gyulladásos bélbetegség, hosszan tartó antibiotikus kezelés, baktérium vagy vírus fertőzés.

Krónikus bélbetegségeket (IBS, Crohn betegség, colitis) gyakran kísér fokozott ételérzékenység!

 Az immuneredetű ételintolerancia nem azonos az enzimhiányos élelmiszer érzékenységgel (pl. laktóz intolerancia, fruktóz lebontási zavar, enzim hiányos lisztérzékenység)

Rendszeresen visszatérő kellemetlen panaszok:

• emésztési zavarok: puffadás, hasmenés, székrekedés
• alvászavarok
• súlyproblémák/hízás, fogyás
• bőrelváltozások
• krónikus fejfájás, migrén

Egyidejűleg többféle panasz is jelentkezhet, látszólag minden előzmény nélkül.

 

OPCIONÁLISAN kérhető allergia vizsgálat a tej és alkotórészeire, tojás, búzaliszt és tojásra

TEJFEHÉRJE ALLERGIA

 

A tejfehérje allergia anyagcserebetegség. A táplálékkal elfogyasztott tej fehérjéje az immunrendszert védekezésre készteti, így az allergiás válaszreakciót indít. 

 

A vérmintában azokat az ellenanyagokat, úgynevezett immunglobulinokat vizsgáljuk, amelyeket az immunrendszer termel a szervezetünkbe bejutó idegen anyagok ellen. Az ételallergiákban – így a tejfehérje allergiában is – a szérum össz-IgE –t és az allergén specifikus IgE szintet határozzuk meg. Gyakoriak az IgG szintet meghatározó tesztek is, de ezek inkább az ételintoleranciákra specifikusak.

Mint minden betegségnél itt is nagyon fontos a szakemberek által megállapított pontos diagnózis, mert a táplálékallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó élelmiszer, jelen esetben a tejfehérje, és a tejfehérje alapú élelmiszerek kiiktatása az étrendből.

Az ételallergia diagnosztizálása nem alapulhat feltételezéseken, mert akkor a beteget feleslegesen tiltjuk el a tejtől, tejtermékektől, és még pl. tejport tartalmazó, stb. élelmiszerektől, feleslegesen megszorító diétára fogjuk. Ez nem csak életvitelét, életmódját nehezíti meg, de szervezetében tápanyaghiányos állapotok is kialakulhatnak.

A tejallergia – helyesen tejfehérje allergia a tejben található fehérjékre (kazein és savófehérjék) adott allergiás immunreakció.

Hazánkban leggyakoribb ételallergia a tejfehérje allergia, mely főként a gyermekkora jellemző. Szervezetünk problémái, így az allergiák is tünetekként manifesztálódnak. A táplálékallergiák tünetei igen változatosak, és gyakran más betegségeket utánoznak, ezért sok esetben nehéz fényt deríteni a panaszokat kiváltó ételre, italra. A tünetek nem étel specifikusak, tehát egyfajta allergén többféle tünetet is okozhat, és ugyanazt a tünetet akár többféle allergén is kiválthatja.

 

A táplálékallergiákban, így a tejfehérje allergiában is a következő tünetek a leggyakoribbak.

• csalánkiütés, urticaria
• angioödéma 
• ekcéma
• reflux
• hasi kólika
• általános gyomor panaszok 
• asztma
• fejlődésben való elmaradás
• sokk

 

Fontos a tüneteket kiváltó allergén azonosítása, mert az ételallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó étel kihagyása az étrendből. Éppen ezért  a tejallergiás beteg nem fogyaszthat tejet, tejszármazékot tartalmazó ételeket, számukra a laktózmentes tej sem jelent megoldást. Jó hír viszont, hogy a gyermekkori tejfehérje allergiát a gyermekek ki is nőhetik, így felnőtt korra problémamentesen tudnak tejet, terméket fogyasztani. 

A tejfehérje allergia esetében a tehéntej fehérjéi közül főként a béta-laktoglobulin, a kazein és az alfa-laktalbumin vált ki kóros immunreakciót az arra hajlamos egyénekben.

Előfordulása 3 éves kor alatt a leggyakoribb. Hajlamosító tényező lehet az immunrendszer fejletlensége, a tehéntej korai étrendbe iktatása valamint az anyatejes táplálás túl korai elhagyása. A tejallergia kinőhető, a gyermekek 60 %-a 1 éves korára, 90 %-uk 3 éves korára kinövi. Magyarországon a tehéntej vált ki leggyakrabban allergiát, statisztikák szerint a lakosság kb. 2%-át érinti.

 

Lefolyás

• Azonnali
  • perceken, maximum egy órán belül reagál
  • kis mennyiségre is reagál
  • főleg emésztőrendszeri reakciók, bőrreakciók (kiütés, nyálkahártya duzzanat)
• Korai
  • 1-24 órán belül jelentkezik reakció
  • közepes mennyiségre reagál kb. 1 dl tej
  • főként emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés, székrekedés)
• Kései
  • reakció csak napokkal később
  • csak nagyobb mennyiségre reagál (több mint 1 dl tej)
  • emésztőrendszeri vagy bőrtünetek, köhögés, nehézlégzés

 

A TEJFEHÉRJE VIZSGÁLAT KIMUTATÁSA SPECIFIKUS IGE KIMUTATÁSON ALAPSZIK, MELYET 6 ÉVES KORTÓL VÉGZÜNK EL VÉRBŐL. 

Előnye, hogy nemcsak a tejfehérje-allergiát képes kimutatni, hanem a búzaliszt, mogyoró, földimogyoró, szójabab, tojásfehérje és sárgája allergiákat is. Hátránya, hogy az összes tejfehérje-allergiának mindössze kb 50%-át tudja kimutatni,  – a tejfehérje-allergia sokrétűsége miatt. 

A diagnózis felállítását bízzuk a szakemberekre! 

 

 

Forrás ( glutenerzekeny, laktozerzekeny, tejfeherjeallergia )