Láz, hőemelkedés, visszatérő fertőzések, fájdalom, fejfájás a jellemző panaszok.
A vizsgálatokkal a meglévő gyulladások meglétét ill. annak mértéket tudjuk kimutatni. Arra nincs lehetőség egy laborvizsgálat során, hogy azt is megállapítsuk, hol van a szervezeten belül probléma. A gyulladásos paraméterek eltérései alapján, a kontroll mérések, a panaszok ismeretében a szakorvosok már kellő információval rendelkeznek ahhoz, hogy a páciens kezelését megkezdjék és a diagnózist felállítsák. A testszövetek és az immunrendszer válasza a szervezetet ért sérülésre, fertőzésre vagy irritációra, amely rendszerint fájdalommal, duzzanattal, a bőr vöröses elszíneződésével, melegséggel jár együtt. A gyulladás súlyossága, időtartama és jellegzetessége függ a kiváltó októl, az egyén egészségi állapotától, és attól, hogy a szervezet melyik részén zajlik a gyulladás.

A gyulladás szerencsés esetben lokálisan zajlik. A vérbe legfeljebb a felszabaduló mediátorok, így citokinek, akut fázis fehérjék kerülnek. Ez egyrészt jó hír a klinikusnak és a betegnek (a gyulladásos mediátorok biológiai hatásai lokalizáltan jelentkeznek), viszont rossz hír a labordiagnosztának. A laborvizsgálatok ugyanis többnyire vérből történnek, ez pedig a lokálisan zajló folyamatokat csak áttételesen tükrözi. Emiatt nem egyszerű pontos képet kapni arról, mi történik a szervezetben.
Gyulladás gyanúja esetén a klinikus több fontos kérdésre kell választ kapjon a labor segítségével:
(1) Van-e szisztémás gyulladás? Ha igen, akkor az alapvetően más kezelést igényel, mint a lokális folyamat.
(2) Baktérium vagy vírus okozza a gyulladást? Reagál-e a beteg a kezelésre?
(3) A szisztémás gyulladás milyen mértékű? A ’szepszis-kontinuum’ alatt a döntően laboratóriumi eltérésekkel és lázzal, kardiovaszkuláris válasszal járó szisztémás gyulladásos válaszreakciótól a súlyos, kezelésre refrakter és szervi elégtelenséggel járó szepszisig terjedő állapot-csoportot értik. Esszenciális annak a meghatározása, hogy a beteg éppen melyik fázisban van.
A gyulladásos válasz laborkimutatása az ’akut fázis válasznak’ nevezett jelenségen alapul. Ennek lényege, hogy a gyulladásos noxa hatására a szervezet komplexen válaszol: számos fehérje (paraméter) termelését fokozza, míg másokét csökkenti (lsd. táblázat). Ezt jellegzetesen tükrözi a fehérje gél elektroforetikus (ELFO) képen az egyes frakciók arányának megváltozása (különösen az albumin/globulin, A/G arány csökkenése – ez nem gyulladásos esetben 1,5 feletti).
Az emelkedő szintet mutató analitok a ’pozitív akut fázis reaktánsok’, míg a csökkenő szintet mutatók a ’negatív akut fázis reaktánsok’.
Pozitív akut fázis reaktáns |
Negatív akut fázis reaktáns |
prokalcitonin (PCT), C-reaktív protein, komplementek, citokinek, véralvadási fehérjék, alfa1-antitripszin, alfa 1-kimotripszin, haptoglobin, hemopexin, cöruloplazmin, ferritin, citokinek |
albumin, transzferrin, vas, fibronektin |
Fontos: a fenti jelenség miatt gyulladás alatt (vagy gyulladás gyanúja esetén) NINCS értelme bizonyos paramétereket meghatározni. Például a vasszintet, vagy a trombózis-hajlamot. Ezeknek az értéke ugyanis változik gyulladás hatására, ami miatt rossz klinikai döntést hozhat az orvos.
A háziorvosi gyakorlatban 4 paramétert használnak a gyulladás kimutatására. Néhány fontos szempont ezek értékelésére
(1) Fehérvérsejt-szám. A fehérvérsejtszámot a vérkép részeként adja meg a labor (WBC). A vérképhez a mintát vérképes (EDTA-s, lila kupakos) csőbe kell levenni. Akut gyulladás esetén nem ritka a 15 G/l-t meghaladó WBC. Bakteriális fertőzésben a WBC túlnyomó része (>80%) granulocita, a fiatal granulociták aránya nő. Vírusos fertőzésben a limfociták aránya emelkedhet. FONTOS: súlyos szisztémás fertőzés esetén (pl. Gram-negatív szepszisben) előfordul, hogy a WBC CSÖKKEN, pl.
(2) Süllyedés, más néven Westergren érték. Egészséges referenciaérték férfiaknál
- kevés / sok vért vesznek a süllyedéses csőbe (kevés vér = nagyobb ESR)
- a kapilláris nem függőlegesen áll
- sokat várnak a vizsgálat elkezdésével (2 órán belül le kell olvasni)
- a süllyedést mm/óra sebességgel adják meg. Gyakori, hogy a 20 perces értéket olvassák le és ezt szorozzák fel 3-mal – ez nem helyes, a süllyedés ugyanis nem lineáris. Azaz: ki kell várni a kellő időt.
- ha a szobában hideg van (<18°C), a süllyedés lassul, 27°C felett kétszeresére nő
- anémiás betegnél ESR nő (mikrociter anémiában kevésbé)
- gyógyszeres kezelés befolyásolhatja (NSAID, kortizol, fogamzásgátló esetén nő)
Ezért az ESR meghatározást nem javasolják akkor, ha laborvizsgálat is elérhető.
(3) C-reaktív protein (rövidítve: CRP). Egészséges referenciaérték
(4) Prokalcitonin (rövidítve: PCT). Egészséges referenciaérték <0,5 mikrogramm/l. A kalcitonin propeptidje; bazálisan a pajzsmirigy C-sejtjeiben termelődik, infekció hatására a bélrendszerben, a tüdőben makrofágok is előállítják. A vizsgálat szérumból (piros kupakos cső) történik. A CRP-nél hamarabb és érzékenyebben reagál a fertőzésre. Ára kb. tízszerese a CRP-ének. FONTOS: pajzsmirigy medulláris karcinómában a prokalcitonin szint nem informatív (a daganat miatt magas)
A vizsgálatok során olyan paramétereket vizsgálunk, melyek a gyulladás során eltérést mutathatnak, továbbá autoimmun eredet is sejthető lehet.
A gyulladás a szervezet védekező mechanizmusának fontos alapeleme.
Működése során egyszerre többféle elhárítórendszer is aktiválódik: ilyen például az immunrendszer sejtes és ellenanyagos immunitás rendszere, a gyulladáscsökkentő anyagok felszaporodásáért felelő rendszer és a véralvadási rendszer. A gyulladás egy nagyon összetett, komplex folyamat, ami egyszerre jelenti több kisebb alrendszer beindulását. Ennek eredménye az, hogy az adott területen - ahol maga a gyulladás történik - felszaporodnak az adott gyulladásra jellemző sejtek (amelyek legtöbbször fehérvérsejtek).
A gyulladást az immunrendszer aktivizálódása váltja ki, oka pedig többféle lehet. Ez leggyakrabban valamilyen kórokozó, de lehet akár valamilyen sérülés, belső vagy külső ártalom. Előfordulhat az is, hogy a szervezet hibás felismerés miatt fordul saját maga ellen (valamilyen autoimmun betegség, így például a sokízületi gyulladás miatt).
A gyulladás egyik tünete maga a láz, esetenként pedig a fájdalom és tapintható duzzanat, a meleg tapintat, valamint az, hogy az adott terület vagy szerv funkciója eleve károsodik. Emellett kimutatható a vérből több laboratóriumi eltérés is.
A gyulladás megállapítását a tünetek - például láz, esetenként fájdalom és tapintható duzzanat, meleg tapintat, károsodott funkció - megállapítása, szemrevételezése után vérvétel segíti. Ezt az teszi lehetővé, hogy a gyulladás akut fázisában különböző fehérjék szaporodnak fel a vérben, amelyek közül legalább 150 féle ismert. Ezeket közül annak a néhánynak - ötnek-tíznek - a szintjét mérik meg a laborokban, amely jól jellemzi a gyulladásos folyamatot.
Fontos a vérsüllyedési érték is, de mivel ez a gyulladás elmúlását követően még hetekig kóros lehet, az éppen fönnálló folyamat megállapítására nem használható.
Ha a vérvétel nem mutat eltérést, akkor nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a szervezetben komolyabb gyulladásos folyamat nem zajlik.
A következő laborvizsgálatok segítenek:
- Teljes vérkép
- Süllyedés
- CRP
- AST
- Reuma faktor
- Májfunkció
- Vas
- Transzferrin
- Ferritin
- Teljes vizeletvizsgálat
- Fehérje ELFO
- Összfehérje
- Albumin
- IgA szint
- IgM szint
- ANA szűrőteszt