Mit tudunk meg a teljes vérképből?

A teljes vérkép a legáltalánosabb laboratóriumi vizsgálat, mely igen sok információval szolgálhat orvosunknak. Kiolvasható belőle a vérszegénység, bakteriális fertőzés, rosszindulatú folyamatok ( pl. leukémia ), vérzékenységgel járó állapotok. Gyanú esetén önmagában is sejtet diagnózist, ( régebben az akut vakbélgyulladás egyedüli vizsgálata a vérkép volt, a tapintásos vizsgálat mellett ). 

A teljes vérkép mérése alatt a következőket értjük,melyet egy méréssel tudunk meghatározni. Ebbe a csoportba tartozik a fehér- és vörösvérsejt, hemoglobin és hematokrit, trombocitaszám, a vörösvérsejt és a fehérvérsejt paraméterek. És nem, a vérkép mérésben nincs vas, nincs koleszterin, nincs vércukor. A laborleleten teljes vérkép, vagy vérkép elnevezéssel jelöljük, mely alatt több paraméter kerül felsorolásra. WBC vagy fehérvérsejt, RBC vagy vörösvérsejt, HGB mint hemoglobin, HTC mint hematokrit, PLT ami a trombocitákat jelzi. A fehérvérsejteken belül: neutrofil vagy szegment, limfocita, monocita, eosinofil, bazofil sejtek abszolút ill. százalékos összetétele látható. Továbbá MCV, MCH, MCHC, MPV, RDW-SD. 

Mit jelentenek a vérképben lévő sejtek?

 

Fehérvérsejtek
 

A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Sokféle különböző fehérvérsejt létezik, azonban mindegyik a csontvelő egy sokirányú differenciálódásra képes (pluripotens) sejtjéből származik, amelyet vérképző őssejtnek nevezünk. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is.

A vérben levő fehérvérsejtek száma gyakran jelzi a betegségeket. Egészséges emberben egy liter vérben 4-11 G/L között van a fehérvérsejtek száma, ez a vérnek körülbelül 1%-át jelenti. Az olyan betegségeknél, mint a leukémia a fehérvérsejtek száma magasabb a normálisnál, a leukopénia esetében pedig jóval alacsonyabb. A fehérvérsejtek fizikai tulajdonságai például a térfogatuk, vezetőképességük és a szemcsézettségük változhat, ha aktiválódnak, vagy éretlen sejtek vannak jelen, vagy leukémia esetén ha rosszindulatú fehérvérsejtek vannak jelen. 

Több fajtája ismert, ezek mindegyikének megvan a szerepe, eltérés esetén jellemzőek lehetnek egy adott betegségre. 

Neutrofil granulocita az összes fehérvérsejt 50-70%-a. 
A neutrofilek a bakteriális vagy gombás fertőzésekkel, és más apró gyulladásos folyamatokkal szállnak szembe, és általában ők válaszolnak először a mikrobiális fertőzésekre; az ő tevékenységük és tömeges pusztulásuk hozza létre a gennyet, ezért leggyakrabban gennysejteknek is hívjuk őket. Hívjuk őket szegment, vagy karéjozott magvú sejteknek is. 

Limfocita 20-40%. 
A nyiroksejtek sokkal gyakoribbak a nyirokrendszerben. A vérben háromféle nyiroksejt van:
B-sejtek: A B-sejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket), amelyek hozzákötődnek a kórokozókhoz, és ezzel lehetővé teszik az elpusztításukat. 

T-sejtek:
A CD4|CD4+ segítő T-sejtek vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben.
A CD8|CD8+ citotoxikus T-sejtek képesek megölni a vírussal fertőzött és a daganatsejteket.

Természetes ölősejtek: A természetes ölősejtek képesek megölni azokat a sejteket, amelyek erre jelet adnak nekik, mivel megfertőződtek egy vírussal vagy rákossá váltak.

Monocita 3-6% 
Az egymagvú fehérvérsejtek a neutrofilekkel közösen takarító szerepet töltenek be (fagocitózis), de sokkal hosszabb ideig élnek, mert más feladatuk is van: ők mutatják be a kórokozó darabjait a T-sejteknek, hogy azok később újra felismerjék, és megöljék a kórokozókat, vagy ellenanyagválaszt indítsanak be. 

Eozinofil granulocita 2-5% 
Az eozinofilek főként élősködők ellen harcolnak, ezért a számuk növekedése parazitás fertőzést mutathat, valamint allergiás reakciókban is emelkedett. 

Bazofil granulocita A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint.

Mindegyik fehérvérsejt típusnak különböző érési formái vannak, melyek ha megjelennek a vérben, az nem jelent jót. Lehet egy masszív bakteriális fertőzés, de komolyabb betegséget is jelenhetnek. 
 

Mitől lehet magasabb?

A fehérvérsejtek száma növekedhet bakteriális fertőzések, gyulladásos állapotok, köszvény, pajzsmirigy-túlműködés hatására. Az extrém magas fehérvérsejt-szám a csontvelőműködés zavara, leukémiás megbetegedés gyanúját veti fel.

Mitől lehet alacsonyabb?

A fehérvérsejtek száma csökkenhet vírusfertőzések, autoimmun-betegségek, sugárkezelés, mérgezések és számos gyógyszer hatására.

 

Vörösvérsejt

 

A vörösvérsejtek lapos, fánk alakú sejtek. Nem tartalmaznak sejtmagot és semmilyen membránnal határolt sejtalkotót, ezért vörösvértesteknek is nevezik őket. A vörösvérsejtek feladata a légzési gázok szállítása a vérben. Sejtplazmájukban nagy mennyiségű vörös színű festékanyag, hemoglobin található. A hemoglobin vastartalmú összetett fehérje, központi ionjához oxigénmolekula kapcsolódhat. A hemoglobin molekulák négy alegységből állnak. Minden alegység egy polipeptidláncból (globin) és egy nem-fehérjetermészetű részből (hem) áll. A hemoglobin alegységei 1-1 oxigénmolekulát köthetnek meg.A képzésüket stimuláló hormon az eritropoetin,mely a vesében termelődik,így vesekárosodásnál szinte törvényszerű a vörösvérsejtek csökkenése, ezáltal akár súlyos vérszegénység is kialakulhat. Számuk egy felnőtt ember 1 µl vérében átlagosan 5 millió. A férfiaknak általában 5 milliónál több, 5,0–5,4 millió, míg a nőknek 4,8–5,0 millió vörösvértestük van l µl vérben. A vörösvértestek szállítják az oxigént és szerepük van a széndioxid szállításában is. Emelkedése lehet átmenetileg folyadékvesztéskor (szomjazás, nagyobb bőrfelületek megégése esetén) vagy egy ritka betegség az un. Policitémia vera. A vvt-szám növekedése a keringés megterhelésével, a trombózis veszélyének fokozódásával jár (egyebek mellett). Ha a vörösvértestek száma a normális érték alá süllyed, vagy a vörösvérsejtek nem tartalmaznak elegendő hemoglobint, vérszegénység (anémia) alakul ki. A vérszegénység fáradékonysággal, fejfájással, általános testi gyengeséggel jár. Legtöbbször vashiányra vezethető vissza. A hem központi ionja Fe2+, amely bizonyos hatásokra oxidálódik Fe3+-ionná. Ebben az állapotban a hemoglobin nem alkalmas oxigénszállításra. A hemoglobin oxidációját előidéző anyagok közé tartoznak a nitrátok (NO3-), amelyek a szennyezett ivóvízben, és a túl sok műtrágya felhasználásával előállított zöldségekben lehetnek nagy mennyiségben. A magas nitrát tartalmú ivóvíz, zöldség fogyasztása különösen a csecsemők és a terhes anyák számára jelent veszélyt. A vörösvérsejtek kórós felszaporodása is lehetséges. Ez átmenetileg előfordulhat folyadékvesztéskor (pl. szomjazás, nagyobb bőrfelületek megégése), vagy éppen az orvosi beavatkozás (vérátömlesztés) helytelen becsléséből. Felismerésük esetén ezek nagyon gyorsan korrigálhatóak. A polycythaemia vera egy nagyon ritka betegség, amelynél a vörösvérsejtszám kóros növekedése (eritrocitózis) a csontvelő kóros túlműködéséből adódik. A vörösvérsejtszám növekedése többek közt a keringés megterhelésével és trombózis veszélyének fokozódásával jár.

 

Hemoglobin

 

Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, melyek vastartalmuk segítségével revezibilisen képesek kötni, és ilyen módon szállítani az oxigént. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. (a vérfesték bomlásterméke a bilirubin(i), amit a máj az epébe választ ki. A szervezet a vasat újra hasznosítja - A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. Vérszegénységben csökken az értéke. A hemoglobin oxigénszállítását akadályozza a szén-monoxid (CO) is. A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, amely mintegy 200-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz az oxigénnél, ezzel megakadályozza annak oxigénfelvételét. Szén-monoxid kerül a levegőbe a gépjárművek rosszul beállított motorjából, a korszerűtlen fűtőberendezésekből, a nem megfelelően karbantartott kéményekből stb. Sok szén-monoxidot tartalmaz a cigarettafüst is. Az alacsony hemoglobinszint legtöbbször vérszegénység, a csökkent vörösvértest-szám következménye, melynek hátterében általában vérvesztés, vashiány, B12-vitamin, illetve folsav hiánya áll.  A hemoglobinszint emelkedett lehet olyan állapotokban, mely a vörösvértestek koncentrációjának emelkedésével jár: kiszáradás, vörösvértest-túltermelés, egyes tüdőbetegségek, hegyvidéki tartózkodás.

 

Hematokrit

 

A hematokrit érték a vérben lévő szilárd véralkotók (ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya. A hematokrit emelkedik, ha a vörösvértestek száma nő, vagy ha a plazma (a vér nem sejtek által alkotott része) térfogata csökken, mint például kiszáradás esetében. A hematokrit a normális tartomány alá eshet – vérszegénységet jelezve – ha a szervezetünkben kevesebb vörösvértest termelődik, fokozódik a vörösvértestek pusztulása, vagy ha szervezetünk vérzés következtében vért veszít. A hematokrit tükrözi mind a vörösvértestek számát, mind azok térfogatát (MCV). Ha csökken a vörösvértestek térfogata, úgy csökken a hematokrit is, és viszont. Magas értéke a vér folyékonyságának csökkenését, keringési betegségek (infarktus, agyvérzés) veszélyének növekedését okozza. A hematokritérték emelkedett lehet olyan állapotokban, mely a vörösvértestek mennyiségének emelkedésével (pl. tüdőbetegségek, tartós magassági tartózkodás, stb.) vagy a plazma térfogatának csökkenésével jár (pl. kiszáradás hányás, hasmenés, csökkent folyadék-bevitel miatt). Alacsonyabb lehet: a szilárd véralkotók aránya csökkenhet vérvesztés (menstruációs vérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések, sérülések, illetve műtétek után), krónikus betegségek, daganatos betegségek és terhesség esetén. A kiváltó ok kivizsgálása szükséges.

 

Trombocita

 

A vérlemezkék a véralvadásban játszanak szerepet: a vérben keringve az érfal sérülése esetén összecsapódnak, és eltömeszelik az érfalon kialakuló hámhiányt. Számuk csökkenése vérzékenységhez vezet. Ha a vérlemezkék száma jelentősen lecsökken, vérzések jelennek meg. Ezek általában apró vérzések, a szájnyálkahártyán, a fogínyen, valamint a bőr enyhe sérüléseknek kitett felszínein (lábszárak). A magas vérlemezke-szám következtében is kialakulhat vérzéshajlam, elsősorban enyhébb orrvérzés, sérülés helyén véraláfutás, gyomor-bélrendszeri vérzés formájában. A magas tromobocitaszám más betegségek egyik tünete, így azok kezelendőek. 

 

MCV

 

A vörösvértestek átlagos térfogata a vörösvértest-szám alapján számított érték. A vérszegénység (anémia) felismerésére, okainak meghatározására alkalmazható. A vörös vértestek térfogata leggyakrabban krónikus betegségek, a hemoglobin-termelődés zavarai, illetve vashiányos vérszegénység esetén csökken. A vashiányt további vizsgálatok erősíthetik meg. Azok eredménye alapján leggyakrabban vaspótlásra van szükség. A vörös vértestek térfogata májzsugor, kemoterápia esetén, valamint folsav, illetve B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység következtében növekszik. Az okok tisztázására további vizsgálatokra van szükség.

 

MCH

 

Az MCH érték az egy vörösvértestre számított hemoglobinmennyiség, azaz a hemoglobin koncentrációjának szintjét jelzi. A rutin vérkép vizsgálat része, de önmagában nem értékelhető paraméter, más mutatókkal együtt értelmezhető. Az MCH érték az egy vörösvértestre számított hemoglobinmennyiség, azaz a hemoglobin koncentrációjának szintjét jelzi. A rutin vérkép vizsgálat része, de önmagában nem értékelhető paraméter, más mutatókkal együtt értelmezhető. Magas MCH lehetséges okai: B12 vitamin vagy folsavhiány stb. Magas MCV/MCH-értékekkel jellemezhető anaemia (macrocytás anaemia) leggyakoribb oka a B12-vitamin hiánya, a folsavhiány vagy a megaloblasztos anaemia. Ezen kívül a daganatok kezelésében használt citosztatikumok okozhatnak átmenetileg makrocitózist. Időnként a nagyobb vérzéseket követő regeneráció során is észlelhető, illetve krónikus hemolitikus anaemia esetén is. Számos kórkép átmeneti vagy tartós macrocyter anaemiahoz vezet, pl.: alkoholizmus, májbetegség, myelodysplasiás szindróma, lépkivétel utáni fiziológiás állapot, terhesség, pajzsmirigy-alulműködés vagy aplastikus anameia.

 

MCHC

 

Az MCHC labor érték a vörösvértestek átlagos hemoglobinkoncentrációját adja meg, mely a rutin vérkép vizsgálat része, de önmagában nem értékelhető paraméter. Csökken, ha a hemoglobin kóros koncentrációban van jelen a vörösvértestben, emelkedett ritka vörösvértest betegségekben. Microcyter hypochrom anaemia-ban csökken, sarlósejtes anaemiában emelkedik.

 

MPV

 

Az MPV értéknek a jelenlegi állás szerint egy átlagos beteg esetében nincs jelentősége. Korábban ezt a tényezőt a teljes vérképnél nem is számították ki, mert a vizsgálati anyagok elemzésére használt laborautomaták nem voltak képesek rá. Ezért csak a vérképzőrendszeri betegségben szenvedők esetében végezték el az MPV érték, azaz a vérlemezkék (trombociták) átlagos méretére, s a vérben az átlagos térfogatukra jellemző szám meghatározását. Az MPV értéket leginkább arra használják az orvosok, hogy információt kapjanak a csontvelőben történő trombocita termelés mértékéről. Ahogy a csontvelő egyre több trombocitát állít elő, a fiatal vérlemezkék száma felszaporodik a vérben. Márpedig ezek nagyobb méretűek, mint az idősebbek, ami az MPV érték emelkedésében is megnyilvánul. Azaz ha több az új vérlemezke, magasabb lesz az MVP érték. A tormbocitatermelés akkor emelkedik meg, amikor az érrendszerben keringő vérben olyan mértékben csökken a számuk, hogy sürgős pótolás kell. Ilyen helyzet áll elő komoly vérveszteség és különféle vérképzőszervi zavarok esetén. A MPV értéket azonban nem csak a vérképzés zavarai miatt figyelik. A mutató utalhat érelzáródásos folyamatra vagy éppen ellenkezőleg, az erőteljesebb vérzékenységre. Korábbi kutatások - például a Birminghami Egyetemen dolgozó Armen Yuri Gasparyan és kollégái eredményei- szerint a megemelkedett MPV érték a trombózis és a gyulladások kapcsolatára utalhatnak. Ráadásul az olyan kardiovaszkuláris kockázati tényezők, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, dyslipidaemia (kóros vérzsírszint) és a diabétesz is képesek befolyásolni MPV-t. Megállapították, hogy a növekvő MPV szint a vénás és artériás trombózis kockázatával is egy irányban mozog. 

Az olyan erősen gyulladásos betegségek, mint a reumatoid arthritis alacsony MPV-vel járnak, amely emelkedik a gyulladáscsökkentő terápia hatására.  Az életmód változtatás, a vérnyomáscsökkentő és lipidcsökkentő terápiák szintén befolyásolják az MPV értékét. De ennek trombóziskockázatra gyakorolt hatását még ki kell vizsgálni. Végül tehát az MVP-értékkel érdemes törődni, mert segíthet komoly betegségek felderítésében, de átlagos egészségi állapotú embereknél valószínűleg továbbra sem ezt a mutatót fogják az orvosok elsőként előkapni, ha diagnózist szeretnének felállítani.

 

RDW-SD

A vörösvértestek eloszlási szélességét jellemzi. Az RDW legnagyobb jelentősége az anémiák differenciáldiagnosztikájában van. Az emelkedett RDW érték segíti a diagnózis felállítását a hiányállapotok okozta anémiákban,mint pl. a vas, folsav és B12 hiány, mert hamarabb jelez, mint a többi vörösvérsejt paraméter. A kóros eredmény alapján esetenként perifériás kenetet kell kérni, mert az emelkedett RDW hátterében vörösvérsejt fragmentáció, agglutináció vagy dimorf vörösvértest populáció is állhat.

 

Összefoglaló
Lássuk mit jelent a fehérvérsejt: számuk egészséges szervezetben egy liter vérben 4·10 a kilencediken. A leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. A fehérvérsejtek az egész testben megtalálhatók, a vérben és a nyirokrendszerben is. Gyulladásos,fertőzéses állapotoknál, leukémiában emelkedik, kemoterápia, csontvelő-károsodás, toxikus gyógyszerhatásoknál csökkenhet a számuk. Különböző fehérvérsejtek vannak,melynek százalékos eloszlása a fehérvérsejtszámmal együtt értékelve akár kész diagnózissal is szolgálhat az orvosnak. A fehérvérsejtek csoportjába tartoznak a neutrofil granulociták, az un. genny vagy falósejtek, a limfociták vagy más néven nyiroksejtek ( nyirokrák esetén igen magas százalékban található ),monociták melyek eltérést mutathatnak szintén rákos folyamatoknál, mononucleosisnál, fertőzések esetén. Eozinofil sejtek: ők azok akik bizonyos élősködők ellen harcolnak,ezért pl. bélférgesség esetén, maláriában is megnőhet értékük, de allergiában is kimutatható. És végül a bazofil: felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint. Valamint rosszindulatú folyamatoknál is lehet eltérés.