t

Az anyagcsere és laboratóriumi kivizsgálása

Anyagcseréje mindenkinek van, nap mint nap szóba is kerül, legtöbben azonban mégis kevéssé vagyunk tisztába pontos működésével, és gyakran keverjük az anyagcsere, az emésztés és a felszívódás fogalmát. Az anyagcsere azt jelenti, hogy a test mennyi kalóriát, tápanyagot használ el a nap során. A szervezet működésének fenntartásához, a belső hőmérséklet biztosításához, az elhalt sejtek pótlásához, a növekedéshez és a káros anyagok eltávolításához kell mennyiségű energiára van szükség.

Habár ez az érték egyénenként eltérő és széles skálán mozog, a legtöbb ember naponta 1800-2800 kalóriát éget el. Hogy kinek milyen gyors az anyagcseréje, azt az életforma, az aktív mozgás mennyisége, a szöveti felépítés (izomszövet aránya) és a genetika határozza meg. Ám minél többet mozogsz, annál több kalóriát fogsz elhasználni.

Anyagcserére irányuló vizsgálati csomagunk: https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/271

Az anyagcsere szerepe

Biológiai energia felhasználásával történik többek között az enzimek, a hormonok, és a vér képzése, a sejtek lebontása és újraképzése; az állandó testhőmérséklet, a szervezetben lezajló folyamatok egyensúlyának, működésének fenntartása. Energia szükséges ahhoz is, hogy mozogni tudjunk, elvégezzük megszokott tevékenységünket, dolgozzunk, sportoljunk, szervezetünk megvédje magát a különböző külső, belső behatásoktól, ártalmaktól, vagy ha már megtörtént a megbetegedés, akkor a gyógyulási folyamathoz. Egyszóval az anyagcsere az életfolyamatok (gondolkodás, mozgás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, stb.) fenntartásához és zavartalan működéséhez, azaz az életfunkciók biztosításához nélkülözhetetlen „biológiai” energia előállításáért felelős folyamat.

Egészséges egyéneknél normális életkörülmények között a tápanyagok elfogyasztása mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fedezi a szervezet működéséhez – gyermekeknél a növekedéshez is – szükséges energiamennyiséget, és pótolja azokat a veszteségeket, amelyek a sejtek lebontása (katabolizmus) során keletkeznek. E folyamatok egészséges szervezetben egyensúlyban vannak.

Ha felborul az anyagcsere egyensúlya

Az egyensúly felborulásának oka lehet a bevitel csökkenése, például koplalás/éhezés, a szükséglet betegségek/sérülések okozta fokozódása, illetve az általuk előidézett kóros metabolizmus, valamint a rendellenes veszteségek növekedése.
A leggyakoribb okok és következmények az elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérzsírszint, szívbetegségek, hormonháztartási zavarok, melyek esetén felborul az egyensúly, és a kóros állapotot azonnal kezelni kell. A tíz vezető halálok közül öt a nem megfelelő táplálkozással szoros kapcsolatban van (szívkoszorúér-betegség, agyvérzés, cukorbetegség, májbetegség, rák).

Az alapanyagcserét befolyásoló tényezők

A legfontosabb tényezők közé tartozik a kor, a nem, a táplálkozás, a külső hőmérséklet, a hormonális folyamatok, az emésztés, a megváltozott állapotok (pl.: terhesség, magas láz, égés, serdülőkor, stb.), közvetetten a fizikai aktivitás, az élvezeti cikkek.

Egyes hormonok is komoly hatással vannak az anyagcserére, például a pajzsmirigy-hormon (a tiroxin), az adrenalin és a férfi hormonok fokozzák azt. A megváltozott állapotok, például a terhesség, vérzés, műtét, betegségek szintén rövidebb-hosszabb ideig 5-50 % közötti mértékig fokozhatják az alapanyagcserét.

Az anyagcsere-folyamatok teszik lehetővé az életet. Szervezetünk, mint egy tökéletesen működő gépezet precízen szabályozza a folyamatokat, alkalmazkodik a változásokhoz. A szabályszerűségek ismerete azért hasznos, mert segítségükkel képesek vagyunk úgy táplálkozni és tevékenykedni, hogy elkerüljük a betegségekhez vezető tartós túlkapásokat, aránytalanságokat.

Anyagcsere betegségek többek közt a cukorbetegség, a köszvény, a pajzsmirigy betegség, magas vérnyomás, túlsúly, szív és érrendszeri betegségek, zsírmáj…

 

 

Fogyás

Akkor tudsz sikeresen fogyni, ha több kalóriát égetsz el, mint amennyit az étellel beviszel a szervezetedbe. Ennyi a lényeg. Ahhoz, hogy fél kilót fogyj, nagyjából 3500 kalóriát kell elhasználnod. Egy 20 perces séta 100 kalóriát jelent, ez megfelel egy evőkanálnyi vajnak.

Ha úgy gondolod, hogy kalória és kalória között nincs különbség, bármi legyen a forrás (sajt, sült krumpli, fagyi). Nos, tévedsz.

A zsírból származó kalória többnyire csak hizlal, mivel a szervezetednek csekély energiájába kerül a megemésztett zsírt a saját zsírszövetévé alakítania, így inkább elraktározza azt, ez a csípőd körül megjelenő „úszógumi” formájában ölt testet leginkább. Amikor a szervezet szénhidrátot vagy fehérjét alakít át zsírrá, akkor a folyamat során a bevitt összes kalória 23 százalékát elhasználja. Ahhoz, hogy fogyj, oda kell figyelned arra, hogy mit eszel.

Életmód

Az egészséges és aktív embereknek gyorsabb az anyagcseréje, mert sok kalóriát használnak el az aktív mozgás során, de még pihenéskor is, mint a kevésbé aktív életet élő társaik. Ennek oka, hogy ilyenkor a szervezetnek több energiára van szüksége az önregenerációhoz. Nagyjából úgy vázolható a folyamat, hogy minden aktív mozgással elhasznált 100 kalória után, még 15 kalóriát éget el a szervezet a pihenés során.

Fogyókúra

Maga az emésztés is igen kalóriaigényes folyamat. Ha kihagyod az étkezést, akkor a szervezetedet sanyargatod ezáltal. Erre az a reakció történik, hogy a szervezet lelassítja az anyagcserét, hogy energiát takarítson meg. A gyakori, de kis mennyiségű és egészséges tápanyagokat (zöldség, gabonafélék, sovány húsok) tartalmazó étkezések hatására gyors marad az anyagcsere, arra késztetve a szervezetet, hogy a raktározott zsírból izomszövetet építsen.          

A nagyon zsírszegény étrend is negatív hatással lehet az anyagcserédre. Ezért szükséges a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás. Sok fehérje, rost, jó zsír (telítetlen zsírok: olíva olaj, halolajok) és kevés szénhidrát a jó megoldás.

Nem születünk lassú anyagcserével. Veszíthetünk és szedhetünk is fel súlyt. Ez egy ok-okozati összefüggés, hogyan tudod kiegyensúlyozni a kalóriabevitelt és elhasználást. Nem az anyagcseréd áldozata vagy, hanem a saját tetteid, választásaid eredményeként nézel ki úgy, ahogy.

Forrás:(kamaszpanasz)

Az anyagcsere betegségeket funkcionális szempontból négy nagy csoportra oszthatjuk:

1. A felszaporodó köztes anyagcsere termékek, magukban toxikusak, így közvetlenül károsítják a környezetüket, illetve szisztémásan az egész szervezetet.

2. A felszaporodó köztes anyagcsere termékek magukban nem károsak, de egy bizonyos idő után az egyre nagyobb mennyiséget a sejtek nem tudják tovább raktározni, ezért szétesve funkciójukat vesztik. Ahogy különböző szerveken belül egyre több sejt esik szét az a szerv károsodásához vezet. A folyamatos sejtszétesés következtében a szervkárosodás egyre progresszívebbé válik. A betegség egyre súlyosabb tüneteket produkál.

3. Ebbe a csoportba azok a betegségek tartoznak, melyek súlyos energia hiányos állapotot okoznak. Az energia hiány oka, hogy az energia termelésben érintett molekulák (cukrok, glikogén, zsírok) anyagcsere útvonalai sérülnek.

4. Ide soroljuk minden egyéb folyamatot mely kialakíthatja az anyagcsere betegséget.

Az anyagcsere betegséggel foglalkozó szakemberek azért szeretik ezt a felosztást, mert a nehézkes diagnózis felállításban ez a típusú elkülönítés sok segítséget nyújthat. A fent említett csoportok további jellemzője, hogy különböző korosztályokban jelentkeznek, például az első csoport betegségei már újszülött korban súlyos tüneteket adnak, míg a második csoportba tartozó betegségek első specifikus eltérései fél éves kor után észlelhetőek először.

Most nézzük meg, hogy melyek is azok a tünetek, melyek alapján érdemes anyagcsere betegségre gondolni.

Az első csoport betegségei általában a születés környékén, de legkésőbb egy hónapos kórban, semmilyen más okkal nem magyarázható, súlyos, többnyire idegrendszeri tüneteket adnak. Ezek közül a leggyakoribb a születést követő epilepsziás tevékenység, de ide tartoznak az alapvető veleszületett mozgásminták, reflexek hiányai is. Idegrendszer károsodásának további jele lehet a nyelési elégtelenség és ebből következő táplálási képtelenség, illetve a gyakori félrenyelések. Szintén anyagcsere betegségre jellemző idegrendszeri tünet lehet a születéskor észlelt figyelem- és éberségi zavarok, illetve a különböző érzékszervek hibás működésének központi idegrendszeri okai, mint például a látás-, vagy hallásvesztés.

A második csoport betegségeinek legjellemzőbb tünetei a féléves kórtól észlelhető fejlődés stagnálás, elmaradás vagy visszafejlődés (az addig megtanult képességek és készségek elvesztése). Ezekre legjobb példa, hogy a gyermek nem tud akkor és úgy átfordulni, mint az a korának megfelelő lenne. Emellett ennek a csoportnak szintén tipikus jele lehet a máj, vagy a lép megnagyobbodása.

A harmadik csoport jellegzetes tünetei általában az első banális csecsemőkori megbetegedésekhez kapcsolhatóak. Ezek a betegségek általában vírus fertőzés okozta eltérések, melyek egészséges gyermekekben két-három nap alatt minden komolyabb beavatkozás nélkül spontán meggyógyulnának. Evvel szemben a harmadik csoportba tartozó betegek a fertőzéshez kapcsolódó étvágytalanság következtében az egészséges gyermekekhez képest sokkal súlyosabb energiahiányos állapotba kerülnek. Ez az állapot egy nagyon komoly kiszáradás tüneteit produkálja és hamar életet veszélyeztető állapothoz vezet.
Az anyagcsere betegségeknek csoportoktól függetlenül lehet néhány általános tünete is, ilyenek lehetnek a gyermek státuszában észlelhető minor anomáliák. Ezek olyan szemmel látható apró fizikális eltérések melyek magukban nem keltenének aggodalmat, de egyszerre sok anomália jelentkezése már lehet anyagcsere betegség első jele. Ilyen tünetek lehetnek például a mélyen ülő fül, a lapos orrgyök, a gótikus szájpad, az összenőtt második és harmadik lábujj stb.

Az anyagcsere betegségek leggyakrabban örökletesek

Az enzimek hibáiért genetikai megbetegedések felelősek. Az örökletes hibákat a dns-ünk hordozza magában. A betegségek nagy többsége recesszív öröklődés menetet mutat, ami azt jelenti, hogy mind a két szülő hordozóként a hibás gén adja tovább gyermekének, akinél így manifesztálódik a megbetegedés. A másik lehetőség, hogy a megtermékenyült petesejtben friss (de novo) mutáció jön létre, ilyenkor a szülők nem betegek és nem is hordozók. A genetikai vizsgálatok ezért a szülőknél is elengedhetetlenek, mert így lehet eldönteni, hogy esetleg a következő utód esetén felmerül a lehetőség a betegség ismétlődésére. Az anyagcsere betegségek felismerése, követése, terápiája speciális, genetikához értő szakorvos feladata. 

Forrás: (gyógyhírek)

Anyagcserére irányuló vizsgálati csomagunk: https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/271