A vizsgálatot más néven molekuláris allergiának is hívjuk. Az allergiás tüneteket okozó anyagok, allergének - mint pl. tehéntej, földimogyoró, tojásfehérje - rendszerint nem egyetlen molekulát takarnak, hanem több molekula, fehérje összessége. Napjainkban egyre terjed a molekuláris szintű allergén meghatározás, vagyis annak vizsgálata, hogy az adott beteg esetében az allergén melyik összetevőjével szemben mutatható ki emelkedett IgE ellenanyag szint. Ha tudjuk, hogy pontosan melyik allergén komponens okozza a tüneteket, akkor arra is választ kaphatunk, hogy milyen lesz az allergia kimenetele, milyen reakció várható.A világszerte új komponensdiagnosztika lehetővé teszi annak felderítését, hogy a hagyományos allergénspecifikus IgE vizsgálat által azonosított allergén melyik összetevője áll a tünetek hátterében. A módszerrel megállapítható, hogy az adott allergén "kis kockázatú" vagy "nagy kockázatú" komponensei okozzák a panaszokat. Ez rendkívül fontos az allergiás panaszoktól szenvedő páciens számára életvitelének alakítása szempontjából.
Ez nem a hagyományos, ismert specifikus IgE allergia vizsgálat! A világszerte új komponensdiagnosztika lehetővé teszi annak felderítését, hogy a hagyományos allergénspecifikus IgE vizsgálat által azonosított allergén melyik összetevője áll a tünetek hátterében. A módszerrel megállapítható, hogy az adott allergén "kis kockázatú" vagy "nagy kockázatú" komponensei okozzák a panaszokat. Ez rendkívül fontos az allergiás panaszoktól szenvedő páciens számára életvitelének alakítása szempontjából.
A komponensdiagnosztika lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a betegség súlyosságát és azt, hogy milyen szigorú diétára van szükség. A teszt tartalmazza az adott allergének magas és alacsony kockázatú komponenseit. Amennyiben magas kockázatú komponensre igazolódik az allergia, az allergén teljes kerülése indokolt. Ezzel szemben, ha alacsony kockázatú komponensek okozzák az allergiát, lehetséges, hogy az adott ételféleség valamilyen formában fogyasztható. A komponens alapú vizsgálatok eredményének értelmezését kizárólag szakorvos végezheti el. A rendelkezésre álló információk birtokában a szakorvos fel tudja állítani a diagnózist és a személyre szabott diéta betartásával a tünetek elkerülhetők.
Milyen kérdésekre ad választ a komponens alapú vizsgálat?
1. Mennyire súlyos az adott ételallergia? Kell-e életveszélyes, un. anafilaxiás reakciótól tartani? Kell-e önbelövő injekciót magunknál tartani véletlen diétahiba esetére? Ez a kérdés földimogyoró és egyéb olajos mag allergia gyanúja esetén nagyon fontos, feltétlenül eldöntendő. De súlyos tüneteket okozhat hal-tengeri gyümölcs allergia, tojásallergia, búza allergia, bizonyos gyümölcs allergia (kiwi, őszibarack) egyaránt.
2. Nyomokban az adott fehérjét tartalmazó élelmiszert vagy a fehérjét hőkezelt formában tartalmazó ételt fogyaszthat-e az allergiás? Pl. tej-tojásallergiában tojásos tészták, péksütemények, kekszek, muffinok.
3. Élelmiszerre adott enyhébb reakció, orális allergia szindróma és valódi élelmiszerallergia elkülönítése. Az orális allergia pollen-étel keresztallergia következménye, jellemzően nem súlyos, míg a tényleges élelmiszerallergia életveszélyes is lehet.
Mogyoró fogyasztásakor allergiás reakciót okozhat a tényleges allergia és az un. keresztallergia is. Az a páciens tünete pl., hogy a mogyorótól nyelve viszket, szája körül pirosodik. Keresztallergia esetén az illető valójában a mogyoró pollenjére allergiás, ilyenkor csak enyhe száj körüli reakció, un. orális allergia szindróma várható. Amennyiben viszont magára a mogyoróra, mint ételre, annak valamelyik alkotófehérjéjére allergiás, akkor akár életveszélyessé is válhat az allergiás reakciója. A komponens alapú vizsgálat pontos választ ad arra a kérdésre, melyik fajta allergiáról van szó.
Kinek ajánlott a molekuláris allergiavizsgálat?
1. Földimogyoróra, mogyorófélékre allergiásoknak
2. Tejfehérje allergia esetén
3. Tojásfehérje allergiában
4. Egyéb, ritkább élelmiszer-allergiákban: búzafehérje, szójafehérje, hal allergia, rákfélék allergia, gyümölcs allergia
A komponensdiagnosztika lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a betegség súlyosságát és azt, hogy milyen szigorú diétára van szükség. A teszt tartalmazza az adott allergének magas és alacsony kockázatú komponenseit. Amennyiben magas kockázatú komponensre igazolódik az allergia, az allergén teljes kerülése indokolt. Ezzel szemben, ha alacsony kockázatú komponensek okozzák az allergiát, lehetséges, hogy az adott ételféleség valamilyen formában fogyasztható.
A földimogyoró allergia váltja ki a legtöbb anaphylaxiás reakciót az ételek közül. Itt is érdemes megnézni, hogy vajon az a komponens-e a pozitív, ami az anaphylaxiás schockért felelős? Ebben az esetben a legszigorúbb tilalom javasolt, sőt a beteget el kell látni életmentő injekcióval. Azonosított földimogyoró érzékenység esetén kiemelt anafilaxia veszéllyel jár a tárolófehérjékkel szemben képződő spec IgE (Ara h1,Ara h2, Ara h3), míg a mellékkomponensekkel szembeni spec IgE (Ara h8, Ara h9) jóval enyhébb lefolyású reakciókat, többnyire orális allergia szindrómát okoz. Ez magyarázza azt, hogy egyes érintettek fogyaszthatnak mértékkel földimogyorót, míg másoknak messziről el kell kerülniük ezt a növényt.
Míg, ha a pozitivitásért más komponensek felelősek, akkor kis mennyiségétől enyhe szájnyálkahártya reakción kívül más nem várható. Az anaphylaxia is kizárható.
Választ kaphatunk arra, hogy tejérzékenység esetén a tej egyáltalán semmilyen formában nem fogyasztható, vagy csak a hőlabilis komponensekre van túlérzékenység, ami azt jelenti, hogy savanyítva, hőkezelve ehet a beteg tejterméket. Ez óriási segítség a napi diétában.
Hasonlóan választ kaphat a tojás allergiás beteg arra, hogy liszttel együtt megsütve fogyaszthatja-e a tojást, vagy teljesen tojásmentes diéta javasolt. A tojás ovomucoid nevű komponense hőlabil, ha csak erre van a betegnek túlérzékenysége, liszttel együtt megsütve fogyaszthatja.
Érdemes elvégezni a komponens alapú diagnosztikát abban az esetben is, ha a specifikus IgE vizsgálat negatív eredménnyel jár, de a beteg kifejezett tüneteket mutat pl. a szója vagy a liszt elfogyasztása után. Ebben az esetben gyakran előfordul, hogy a komponens alapú diagnosztika pozitív eredménnyel jár.
A táplálékallergia kezelésének egyetlen módja, ha a beteg a panaszokat okozó élelmiszer fogyasztását mellőzi. Mai tudásunk szerint, a komponens alapú diagnosztika segítségével már nem minden esetben kell lemondania az adott élelmiszerről. Vegyük például a tojás allergiát. A tojás öt komponense okozhat allergiát, azonban mindegyik eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Ha a beteg tudja, hogy esetében az ovomucoid összetevő okozza az allergiát, akkor a tojást liszttel együtt sütve, főzve csökkenteni lehet az allergenitását.
Fontos szempont az allergén összetevőinek megismeréséhez a szükségtelen diétás korlátozások feloldása. A keresztreakció kockázata miatt a szójára allergiás beteget gyakran eltiltják a földimogyoró fogyasztásától is. Valójában a szója három összetevője közül mindössze egy, a Gly m 5 keresztreakciót kiváltó tulajdonsága kiemelten magas - 95 százalékos - azonban ez is csak a földimogyoró egyik, az Ara h 2 összetevőjével szemben áll fenn. Ilyen esetben tehát a szójaallergiás betegnek nem kell mellőznie a földimogyoró fogyasztását.
Rejtélyes tünetek nyomában
Az ételallergia diagnózisa során felmerülhet, hogy a betegnek ugyan panaszai vannak, de a laboreredmények mégsem mutatnak emelkedett IgE értéket. Ennek a jelenségnek több oka is lehet. Egyik ilyen speciális eset, ha a beteg liszttartalmú ételek fogyasztását követően érzi rosszul magát, de az össz. búza IgE értéke mégsem magas. Ekkor is javasolt az egyes összetevőket vizsgálni, ugyanis az Omega-5 gliadin emelkedett értéke is jelezheti az allergiát.
Hogyan zajlik a komponens alapú allergiavizsgálat?
A korszerű vizsgálati mód sokak számára nyújthat segítséget az életminőség javításában, a hatékonyabb kezelés elérésében. A vizsgálat elvégzése vérből történik, aminek során a vérben lévő antitestek reakcióját vizsgálják és elemzik a vizsgált allergén különböző komponenseire.
Forrás (Aranyklinka, Allergiaközpont)