Reumás sokizom fájdalom

Ebben a betegségben mindig a vállöv, a nyak és a felkarok fájdalma szokott kialakulni, amihez a medenceöv (fartájék, csípők, tompor) fájdalma társul. 50 év felett, elsősorban nőknél gyakoribb. A megnevezéssel ellentétben nem az izmok fájdalmasak, hanem az izmok közötti kis tasakok (bursak) amelyek az izmok egymáson való elcsúszását biztosítják. Ezek belső felszínét az ízületekhez hasonlóan nyálkát termelő szövet borítja. Ennek gyulladása okoz heves fájdalmat, amely szinte mozgásképtelenné teszi a beteget. Az okot nem ismertjük, valószínűleg fertőzés (vírus?) okozza.

Polymyalgia rheumatica, mely szószerinti fordításban reumás sokizom fájdalmat jelent. 

Esetismertetés: 

74 éves nőbeteg, aki kora ellenére aktív, sportos életet él. Testsúlya normál, komolyabb betegségei között évekkel ezelőtti melanoma, többszörös basalioma, vérző gyomorfekély, divertikulitisz ismert. Állapota napról napra romlik, iszonyú fájdalom jelentkezik, mely főleg mindkét vállra, nyakra és a felkarokra korlátozódik. Erős fejfájás kíséri, és csípőtájékon is heves fájdalmat érez, alig bírja el saját magát. Éjszaka a fájdalomtól nem alszik, nappal szinte mozgásképtelen. Rossz közérzet, fogyás és étvágytalanság is jelen van. A laboreredmények masszív gyulladást mutatnak, 173 ng/ml a CRP, 60 mm/h a süllyedés, ferritin magas, vérszegénység jellemző. B12 és Folsav hiány, vas és transzferrin csökkenés látható jellemzően a gyulladás miatt. D vitamin szintje a pár hónappal ezelőtti eredményéhez képest harmadára csökkent, májenzimek közül alkalikus foszfatáz emelkedés látható. Az első eredménysor után a páciens orvosunkkal egy konzultáció keretén belül beszélt a további lehetőségekről. Miután az addigi lelet alapján felmerült, hogy esetleg rejtett/lappangó felszívódási zavarhoz társuló autoimmun ízületi gyulladásról is szó lehet, ezért lisztérzékenység, Crohn betegség irányba is kutakodni kezdtünk, kiegészítve a klasszikus reumás autoimmun eredetű vérvizsgálatokkal is, a teljesebb kép érdekében. Reuma faktor és Anti CCP negatív, egyéb autoimmun paraméterek ANA/ ENA szintén negatív. Intrinsic faktor és a Parietális sejt elleni antitest, paraneoplasztikus markerek, Borrelia negatív. Ezzel gyakorlatilag kizártuk a felszívódási zavart és a sokízületi gyulladás autoimmun formáját is. Ekkor az orvosunk ortopédiai és reumatolgiai kivizsgálást javasolt. 

A gerincről, nyakról, karokról készült röntgen nem mutat eltérést, ortopéd szakorvos gyulladáscsökkentőt ír fel, a fájdalom okát nem tudja megmondani, és tehetetlen a témában. 
Második körben reumatológiai kivizsgálás történik, ahol nagy valószínűséggel megállapítják a Polymyalgia rheumatica azaz a PMR kórképét. Szteroid kezelést követően már az első napon jelentős enyhülés következik be a fájdalomban. 

 

Gyulladásra utaló laborértékek mellett a vérszegénység a jellemző. A fájdalom a vállakra, nyakra, csípőre, a karokra húzódik, és a fejfájás is jelen van.

Az első orvosi esetleírása 1888-ban jelent meg, a betegség mai elnevezését 1957-ben írták le először. A polymyalgia rheumatica PMR-, elsősorban 50 év felettiek körében fordul elő, nőknél gyakrabban alakul ki. A betegségre való hajlamot növeli bizonyos gének és génvariációk megléte. Kialakulásában szerepet játszhatnak vírusfertőzések, ám konkrét korokozót nem azonosítottak, ami egyértelműen köthető lenne a megjelenéséhez.

A betegek a heves fájdalom miatt fordulnak orvoshoz, amely éjjel nem hagyja aludni, reggel nagyon heves, mozgásra kicsit javul, pihenésre romlik. Ébredés után, több mint fél óra kell, hogy a végtagok merevsége, a mozgás javuljon.

A laboratóriumi vizsgálatok az esetek jelentős részében mindig gyulladás mutatnak, de 1/3 részben normális a süllyedés, a CRP és a vérkép is. Ultrahang vizsgálattal a gyulladt tasakok (bursitis) kimutathatók. Az MRI vizsgálaton is látható a bursitis, de a gyakorlatban ezt a beavatkozást nem kell elvégezni, mert a klinikai kép alapján a kezelést mihamarabb el kell indítani.

A betegség gyakran társul az óriássejtes arteritissel, időnként továbbfejlődik rheumatoid arthritisbe.

A betegséget a jellegzetes fájdalom és a gyulladásos laboreltérések alapján lehet diagnosztizálni. Jellemző, hogy a gyulladásos laboratóriumi leletek miatt végeláthatatlan góckutatás és daganat keresés indul, rendszerint negatív eredménnyel. Természetesen egyéb mozgásszervi fájdalmat okozó betegséget ki kell zárni. A differenciál diagnosztika széles spektrumot ölel át: egyéb gyulladásos (rheumatoid arthritis, poly- és dermatomyositis) és nem gyulladásos (fibromyalgia) reumatológiai betegségek, rosszindulatú kórképek (vérképző szervek), hormonális eltérések (pajzsmirigy betegség), anyagcsere betegségek (köszvény), fertőzések (vírus) jönnek szóba.


A polymyalgia rheumatica tünetei

  • Reumás sokizom fájdalom néven is ismert a betegség, pedig valójában nem az izmok, hanem az izmok közötti tasakok gyulladása okozza a tünetek megjelenését.
  • A vállöv, a nyak és a medenceöv területén jelentkezik a kétoldali izomlázhoz hasonló fájdalom, mely pihenésre erősödik, mozgásra javul.
  • A PMR gyakran az éjszakai pihenést is zavarja, reggel a legintenzívebb, ébredés után időre van szüksége a betegeknek, hogy végtagjaik merevsége javuljon.
  • A fájdalom mellett egyéb panaszok – enyhe hőemelkedés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, fogyás - is jelentkezhetnek.
  • A PMR gyakran társul óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben a nyaki verőér vagy a szemet ellátó erek gyulladása jön létre. Az erek gyulladása olyan súlyos lehet, hogy még a látást is veszélyezteti. A meglévő „izomfájdalom” mellett látászavar, enyhe agyi keringési zavar (TIA), erős fejfájás jelentkezhet.

 

A PMR kivizsgálása

A diagnózis felállítása kizárásos alapon működik, kritérium rendszer alapján. Nem könnyű az állapotot diagnosztizálni, mert sok az általános, szokványos panasz. A betegek rendszerint sokára kerülnek orvoshoz. A kezdeti tünetek alapján felmerül az érintett korosztály körében előforduló egyéb gyakori gyulladásos (pl. rheumatoid arthritis) és nem gyulladásos (pl. fibromyalgia) reumatológiai betegségek gyanúja.

A kivizsgálás során ki kell zárni az anyagcsere betegségek, pajzsmirigy problémák és rosszindulatú kórképek lehetőségét is. Az egyéb betegségek kizárására, az izmok és ízületek állapotát felmérő fizikális vizsgálat mellett a kivizsgálás során szükség van ultrahang vizsgálatra (kimutatja a váll- és csípőgyulladást), és MRI vizsgálatra is sor kerülhet. A diagnózishoz a tünetek megléte mellett a vérkép eltérések nyújtanak fontos információt.


Laboratóriumi kivizsgálás 

  • Teljes vérkép
  • Süllyedés
  • CRP
  • Reuma faktor - RF
  • Anti-CCP
  • Májenzimek
  • Vas
  • Transzferrin
  • Ferritin
  • D vitamin
  • Kálcium
  • Magnézium
  • Foszfát
  • Csont markerek
  • Autoimmun panel sze.
  • HLA-B27 sze.

 

Forrás: ( immunközpont, immunológus)