Gyomornyálkahártya bántalmai

A gyomornyálkahártya károsító hatásokra bekövetkező eltérései különböző morfológiai és klinikai tüneteket okoznak. Az eltérések változatos szempontok szerint osztályozhatók. Az áttekintést nehezíti, hogy azonos kóros hatások különböző, eltérő noxák pedig hasonló jellegű elváltozásokat okozhatnak. A gyomornyálkahártyában megjelenő kóros folyamatok pontosabb megismerése az ismeretek újragondolását igényli. A szerzők a gastritisek és a gastropathiák meghatározására, osztályozására és jellemzőinek bemutatására tesznek kísérletet.

 

Mihály Emese dr., Micsik Tamás dr., Juhász Márk dr., Herszényi László dr, Tulassay Zsolt dr.

Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest MTA–SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport

A laborvizsgálatok között: Gasztropanel I. II., Helikobakter szűrés szerepelhet más egyéb mellett.

A gastritis mind a közbeszédben, mind pedig az orvosi nyelvben egyaránt gyakran használt elnevezés. A megjelölés tartalmáról azonban nincs egységes felfogás, sőt a különböző orvosi szakterületek is gyakran más-más jelenségek leírására használják. A különböző értelmezésekkel összefüggő tanácstalanságot tükrözi az is, hogy a gastritisek osztályozására eddig közel 200 próbálkozás történt. A gyomornyálkahártyában kialakuló kóros folyamatok  patológiai részleteinek pontosabb megismerése, új jelenségek felderítése, azok klinikai jelentőségének értékelése időről időre a gastritis megjelölés és az ahhoz társuló ismeretek áttekintését, újragondolását igénylik. Az összefoglaló erre az áttekintésre tesz kísérletet. A gastritis szövettani meghatározás, amely a nyálkahártya gyulladását jelöli.

A betegek és a klinikai orvoslással foglalkozók egy része változatos, átmeneti hasi tünetek, epigastrialis fájdalom, hányinger, hányás, dyspepsia megjelölésére használják. Korábban a gastritis kórisme fogalomkörébe olyan elváltozásokat is besoroltak, amelyekben a gyomornyálkahártya szerkezeti eltérései kimutathatók voltak ugyan, a gyulladásos jelek azonban mérsékeltek voltak vagy teljesen hiányoztak. A szövettani eltérések a mirigyekben, a lamina propriában és az érrendszerben találhatók, keletkezésükben számos tényező szerepe vethető fel (pl.: gyógyszerek, a gyomor keringési zavarai stb.) és klinikai tünetekkel is járnak. Ezeket az eltéréseket összefoglalóan  gastropathiának nevezzük. A gastropathiák megkülönböztetése részben kóroki, részben morfológiai szempontok alapján történik. Ennek alapján reaktív (kémiai), haemorrhagiás, vascularis, valamint hypertrophiás gastropathia különíthető el. A gyomornyálkahártya szövettani eltérései tehát gyulladásos szövettani képpel járó gastritisekre és kevésbé gyulladásos reakcióval, mint inkább különböző szerkezeti eltérésekkel jellemezhető gastropathiákra különíthetők el.

 

A gastropathiák formái (típusok és okok) 

  1. Reaktív (kémiai) gastropathia: NSAID, aszpirin, epereflux, alkohol, irradiáció
  2. Haemorrhagiás gastropathia: fizikai terhelés, Ischaemia, időskor
  3. Vascularis gastropathia: gyomor-antrum értágulat (vascularis ectasia, GAVE), Portalis hypertensio,
  4. Hypertrophiás gastropathia:  Menetrier-kór, Zollinger–Ellison-szindróma

 

A gastritisek osztályozásának szempontjai  

  1. Időtartam: akut vagy idült
  2. Szövettani jelek: aktivitás, atrophiás, nem atrophiás, metaplasia, különleges formák
  3. Anatómiai megjelenés: Antrum ,Corpus, többgócú, Pangastritis
  4. Kóreredet: fertőzés, autoimmun folyamat, szisztémás betegségek

A gastritisek osztályozása több szempont alapján történhet. Ezekben a szempontokban a szövettani jegyek értékelése az elsődleges, az osztályozás alapja lehet azonban a gyulladás időtartama, anatómiai helye, kóreredete egyaránt. A különböző osztályozások között párhuzamosságok,  átfedések is vannak. Így például a fertőzés okozta gastritis akut és idült egyaránt lehet, az atrophia pedig a corpusban homogénen, az egész gyomorban pedig többgócúan is kialakulhat. Ugyanaz a kóroki tényező (pl. alkohol, gyógyszer stb.) akut és idült gastropathiát egyaránt okozhat. A Helicobacter pylori fertőzés antrumpredomináns formája nem jár atrophiával, a pangastritises forma viszont atrophiát okoz. 

 

I. Akut fertőzéses gastritisek 

  • Helicobacter pylori  
  • Egyéb baktériumok 
  • Vírusok 
  • Paraziták 
  • Gombák

II. Idült gastritisek 

  • Autoimmun atrophiás gastritis („A” típus) 
  • Helicobacter pylori gastritis („B” típus)

III. Idült gastritis egyéb formái

  • Egyéb fertőzések okozta gastritis
  • Granulomatosus gastritis 
  • Lymphocytás gastritis 
  • Kollagén gastritis 
  • Eosinophil gastritis –
  • Gastritis cystica profunda 
  • GVH-gastritis 
  • Allergiás eredetű gastritis

 

Fertőzés okozta gastritisek

Baktériumok

  • Helicobacter pylori
  • Helicobacter heilmannii
  • Streptococcusok
  • Escherichia coli
  • Enterobacter
  • Haemophilus
  • Staphylococcus
  • Proteus
  • Mycobacterium tuberculosis
  • Actonomyces israelii
  • Treponema pallidum
  • Acinetobacter
  • Sarcina ventriculi
  • Clostridium welchii
  • Egyéb baktérium

Vírusok

  • Cytomegalovirus (CMV)
  • Herpes simplex
  • Varicella-zooster
  • Enterovírus
  • Epstein–Barr-vírus (EBV)

Gombák

  • Candida
  • Histoplasma
  • Phycomycosis
  • Aspergillus

Paraziták

  • Cryptosporidium
  • Strongyloides stercoralis
  • Anisakis Ascaris lumbricoides
  • Ancylostoma duodenale

A gyomornyálkahártya heveny gyulladását fertőzések okozhatják. A különböző egyéb károsító tényezők (pl.: gyógyszer, alkohol stb.) okozta nyálkahártya-sérülésre nem elsősorban a gyulladás a jellemző, ezért ezeket akut gastropathia néven foglaljuk össze. A heveny gastritist okozó fertőzéseket a fenti táblázat szemlélteti, amelyek közül a leggyakoribb kórokozó a Helicobacter pylori (Hp). A heveny gastritis klinikai tünete a hirtelen megjelenő epigastrialis fájdalom, hányinger, hányás, láz, ritkán okkult nyálkahártyavérzés. A különböző fertőző betegségekben a fertőzés jellegzetes tüneteihez a klinikai kép részeként heveny gastritis is társulhat. Ezekben az esetekben változatos klinikai megjelenési formákkal találkozhatunk, amelyekben a fertőzés jellegzetes általános tünetei állnak előtérben. Elsősorban immunhiányos állapotokban vírus is okozhat  gastritist, amelynek felismerését a jellegzetes cytomegalovirus (CMV), Herpes-víruszárványok kimutatása  segítheti az epithelialis vagy stromalis sejtekben. Vírusfertőzésben a jelentős monocytás beszűrődés akár lymphoma gyanúját is keltheti, főleg Epstein–Barr-vírus (EBV) -fertőzésben. Syphilisben változatos kép tárulhat elénk: jelentős, vegyes lobsejtes beszűrődés, granulomatosus reakció, apoptózis, mirigypusztulás. A kórokozó kimutatása a kulcs.

 

Az idült gastritis

két legfontosabb formája az:  

  • autoimmun eredetű metaplasztikus atrophiás gastritis és a
  • Helicobacter pylori okozta krónikus gyulladás. 

A gastropathia a nyálkahártya különböző szerkezeti eltéréseinek megnevezése, amelyekben a gyulladásos jelek igen mérsékelt, másodlagos eltérésként jelennek meg. Az idült gastritisek többsége nem okoz klinikai tünetet, és jelentőségüket az adja, hogy kockázati tényezőt jelentenek különböző kórfolyamatok kialakulásában.

Az idült gastritis a gyulladásos jelek elhelyezkedése alapján is osztályozható. A döntően a corpusban kialakuló, autoimmun eredetű formát „A” típusú idült gastritisnek nevezzük. A túlnyomóan az antrumban megjelenő és a Helicobacter pylori fertőzéssel összefüggésben kifejlődő forma a „B” típusú gastritis.

gastritis symptoms infographic

Bővebben: https://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/985/OH.pdf?seq...