Sokan irigykedve figyelik azokat, akik bármit és bármennyit ehetnek és esznek is, nem híznak. Kiderült, ennek a szerencsés állapotnak genetikai okai vannak. Ám azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha egészségi állapotunkban változás történik, az bizony kihathat testsúlyunk változására. Vannak olyan betegségek, amik felborítják az anyagcserénket, illetve a hormonháztartásunkat, ezzel nehéz szembeszállni. Ráadásul a gyötrő kezelések sorozata sokszor nem jó irányba formálja sziluettünket.SÚLYGÉN VIZSGÁLATUNKRA ITT TUD BEJELENTKEZNI: https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/302
A jelentős túlsúly vagy más néven adipositas, egyre növekvő gondot jelent a fejlett országokban és Magyarország az 5. helyen áll Európában. A férfiak 58 százaléka túlsúlyos, a nők körében ez az arány 48 százalék és ez elsősorban a helytelen életvitelre, mozgáshiányra és a genetikai hajlamra vezethető vissza.
Sok kutatás foglalkozott az elhízás genetikai hátterével, míg végül a tudomány lehetőséget adott arra, hogy ezeket a géneket megvizsgáljuk, tipizáljuk.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy – az anyagcserénk sebességén, az edzéseink számán és a kedvenc ételeinken kívül – sok minden befolyásolja a testsúlyunkat, ez a vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a genetikának is jelentős szerepe van. Nemcsak a genetikán múlik, hogy ki mennyit hízik, de megnehezíti a túlsúllyal küzdő emberek életét.
Vannak, akik a magas zsírtartalmú táplálkozás következtében lényegesen többet híznak, mint mások, akiknél úgy tűnik nincs különösebb jelentősége a zsírtartalomnak. Egyes személyek gyorsan és könnyedén le tudnak fogyni sportolás segítségével, míg mások ugyanolyan ráfordítással csak alig érnek el eredményeket. Ezek az egyéni különbségek mind a génekben rejlenek, ami magyarázatot ad arra, hogy egyeseknél miért előnyösebb a zsírszegény diéta és másoknak inkább a sportolás segít a testsúlyfeleslegtől való megszabadulásban.
Több népbetegség közvetlen összefüggésben van a túlsúllyal.
Főleg a belső hasi hájban zajló metabolikus folyamatok felelősek számos betegség kialakulásában. Betegségek, amelyeknél a túlsúly jelentős kockázati tényezőt képez:
➤ Magas vérnyomás
➤ 2-es típusú diabétesz mellitusz (időskori diabétesz, cukorbetegség)
➤ Reflux
➤ Szívinfarktus
➤ Érelmeszesedés (arterioszklerózis)
➤ Agyvérzés
➤ Emlőrák
➤ Arthritisz
➤ Arthrózis
➤ Ízületi fájdalmak
➤ Degeneratív gerincbetegségek
➤ Lábfej deformációk (lúdtalp)
➤ Epehólyag megbetegedések
➤ Köszvény
➤ Apnoe szindróma
➤ Érgyengeség/értrombózis
➤ A kognitív teljesítmény csökkenése
➤ Demencia megbetegedések (Alzheimer)
➤ Mozgásszervi megbetegedések (ízületi károsodások, izomfeszülés, csontdeformációk, szalag károsodás, inak és bursa, gerincgörbülés és gerincsérv, csontfejlődési rendellenességek gyermekeknél és serdülőknél)
Egyesek még a tartós egészségtelen életmód ellenére is megőrzik karcsúságukat, míg mások a mérsékelten egészséges életmód ellenére is hajlamosak az enyhe túlsúlyra. Vannak, akik a magas zsírtartalmú táplálkozás következtében lényegesen többet híznak mint mások, akiknél úgy tűnik nincs különösebb jelentősége a zsírtartalomnak. Egyes személyek gyorsan és könnyedén le tudnak fogyni sportolás segítségével, míg mások ugyanolyan ráfordítással csak alig érnek el eredményeket. Ezek az egyéni különbségek mind a génekben rejlenek, ami magyarázatot ad arra, hogy egyeseknél miért előnyösebb a zsírszegény diéta és másoknak inkább a sportolás segít a testsúlyfeleslegtől való megszabadulásban.
Ma már a modern géndiagnosztika segítségével lehetőség van annak megállapítására, hogy génjeink alapján milyen típushoz tartozunk. Az elemzés eredménye felvilágosítást ad arról, hogy valójában milyen mértékű az elhízás kockázata és mennyire könnyű vagy nehéz:
- a táplálék zsírtartalma,
- a táplálék szénhidráttartalma,
- a sportolás,
- a kalóriaszegény diéta kategóriák segítségével lefogyni és megőrizni az optimális testsúlyt.
Ezen információk alapján össze lehet állítani az optimális diéta tervét, ami egy tanulmány során 2,44 szer nagyobb sikerhez vezetett. Minden ember más, tehát fontos kideríteni, hol vannak a genetikai gyengék, hogy aztán az erősségek segítségével hosszú és egészséges életet élhessünk.
Kérdések és válaszok a tesztben:
A Súlyteszt a következő kérdésekre ad választ:
- Mitől hízom? Zsír vagy szénhidrátok?
- Melyik diéta számomra a leghatékonyabb?
- Milyen könnyen fogyok, ha sportolok?
- Génjeim alapján melyik sportprogram a leghatékonyabb?
- Milyen könnyen fogyok, ha csökkentett kalóriás diétát alkalmazok?
- Milyen magas a genetikai hajlamom a túlsúlyra?
- Mennyire vagyok hajlamos a jojó-effektusra?
- Milyen módon tudok a legkönnyebben lefogyni és megtartani az optimális testsúlyomat?
Vizsgált gének
- FABP2- zsírsav megkötő fehérje
A genetikai felépítés és annak anyagcserére vonatkozó hatását a bélben lévő zsírsavmegkötő fehérje 2. génjének (FABP2 gén) példáján keresztül mutatjuk be: a tudósok megállapították, hogy azoknak, akiknek a szerveztében megtalálható a FABP2 gén variánsa, több zsír raktározódik el az ételekből, emiatt nagyobb a testtömeg-indexük, mint azoknak, akik nem rendelkeznek ezzel.
- PPARG- Peroxizom Proliferátor-aktiválású receptor-gamma
A metabolikus folymatok szabályzói, valamint döntő szerepet játszik az adipogenezisben (zsírképzés).
- ADRB2- Béta-2 adrenergikus receptor (rs1042713)
- ADRB2- Béta-2 adrenergikus receptor (rs1042714)
- ADRB3- Béta-2 adrenergikus receptor (rs4994)
Metabolikus szindróma hajlamára
- FTO- (rs9939609)
A megnövekedett zsírtartalommal és az elhízással összefüggő gén polimorfizmusa emelkedett homocisztein szinttel jár, mely fokozott rizikófaktor a szív és érrendszeri megbetegedésekben. Azonosítása esetén fokozott zöldség és gyümölcs és folát bevitel, korlátozott transz-zsír bevitel szükséges.
- APOA2 (rs5082)
Befolyásolja az elhízás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Szabályozza az étkezések utáni választ telítetlen zsírsavakra, főleg férfiaknál.
- APOA5 (rs662799)
Magas triglicerid szinttel járó betegségek kockázatának szűrése.