A lisztérzékenység (más néven cöliákia, glutén-szenzitív enteropátia vagy nem trópusi sprue) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető.
A gluténérzékenység egyre növekvő probléma. A legtöbb orvos a gluténérzékenységre úgy tekint, mint a népesség jelentéktelen hányadát érintő autoimmun problémára. Jelentéktelennek még akkor sem nevezhetnénk, ha csak a súlyos tüneteket mutató cöliákiás (lisztérzékeny) betegeket tekintenénk, hiszen ők a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 000 embert jelent.
Az a tény, hogy az 1950-es évekhez képest a diagnosztizált gluténérzékenyek száma mára a négyszeresére nőtt, arra utal, hogy a nyugati táplálkozásban olyan változások történtek akár csak az elmúlt ötven évben is, amelyek a problémát egyre csak fokozzák.

MI A GLUTÉN?
- A glutén egy glutenin és gliadin molekulákból felépülő fehérje, ami folyadék jelenlétében rugalmas kötőanyagot képez (sikér). Glutén a búzán kívül egyéb gabonákban is található, pl. a rozsban, az árpában, a zabban és a tönkölyben.
- Az a helyzet, hogy a glutén - a búzában, a rozsban, az árpában és a zabban található különféle fehérjék közismert neve - nem az egyetlen oka a gabonák egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásának. A gabonák tartalmaznak lektin nevű molekulákat is.
- A lektinek általános rendszertani osztályuk szerint cukormolekulákhoz kötődő, nagyrészt emészthetetlen fehérjék. A szervezetbe kerülve hozzákötődnek a beleket kibélelő sejtek felületén, és a sejtekben lévő cukormolekulákhoz. Ennek számos következménye lehet, beleértve a bélsejt diszfunkciót, és a gyulladást. Mindkettő megnövekedett béláteresztőséghez vezet, ami átenged olyan fehérjéket (a lektineket is) amelyek különben nem szívódnának fel a szervezetbe.
- A bélrendszer és az immunrendszer összefüggése és a lektinek fogyasztása miatt a legtöbb ember antitesteket termel a lektinekre. Ez nem mindig okoz problémát, de megnövelheti az esélyét annak, hogy az antitestek a szervezet saját fehérjéihez kötődjenek, ezzel egy autoimmun betegséget kiváltva.
- Feldolgozott élelmiszerekben mindenféle álnév alatt is megbújhat, pl.: maláta,keményítők, hidrolizált zöldségprotein (HVP vagy TVP), és természetes ízesítő.
- A betegséget a gabonafélékben előforduló glutén váltja ki az arra veleszületett genetikai hajlammal rendelkező egyénekben. Bár kétségkívül a táplálékkal bevitt glutén a fő kiváltó inger (ún. trigger hatás), számos egyéb környezeti tényező is szerepet játszhat a betegség kialakulásában, így felmerültek különböző vírus és baktérium fertőzések, illetve összefüggést találtak a korán befejezett szoptatás és a lisztérzékenység között is. A genetikai meghatározottság jelentős, a betegek több, mint 95 százalékánál megtalálható a HLA DQ2 és a DQ8 humán leukocita antigének (HLA) kombinációja.
Milyen tünetei lehetnek a gluténérzékenységnek?
- A gluténérzékenység tünetei rendkívül sokarcú, a glutén nem csak az enyhétől a súlyosig terjedő bélrendszeri tüneteket okozhat, hanem meddőséget, rákot, s az agyba jutva különféle neurológiai betegségeket (pl. ataxia, epilepszia), ill. polineuropátiát is előidézhet.
- Vérszegénység, vashiány, hasmenés, migrén, fogyás, menstruációs zavarok, meddőség, csontritkulás, ekcéma, állandósult fáradtság, zsírszéklet, hajhullás,hiánytünetek.
- A megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel. Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, chipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában.
- Mivel a gluténérzékenyek vékonybelében a bélbolyhok tönkremennek, ellaposodnak, így már nem tudnak megfelelően működni. Egyénfüggő, mennyi gluténtartalmú élelmiszert kell elfogyasztani ahhoz, hogy jelentkezzenek a tünetek. Egyeseknél már a legkisebb adag is kiválthat tünetek, másoknál viszont csak akkor jelentkeznek a kellemetlen tünetek, ha nagyobb mennyiségű glutént fogyasztanak el, például megesznek több szelet kenyeret.

Betegségek vagy állapotok, melyek a glutén fogyasztással összefüggésbe hozhatók:
- Az irritábilis bélszindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, igen sok IBS betegről bizonyítható, hogy tünetei hátterében részben a gluténérzékenység áll. Ugyanakkor sok gyakorló klinikus megfigyelte, hogy a gluténmentes táplálkozásra azok az IBS betegek is javulnak, akiknél nem áll fenn tesztekkel is bizonyítható gluténérzékenység.
- Egyre gyakoribb jelenség, hogy a pajzsmirigygyulladáshoz más autoimmun betegségek is kapcsolódnak, mint például a cöliákia, vagy köznapi nevén, a lisztérzékenység. Ennek felismerését nehezíti, hogy gyakran semmilyen emésztőrendszeri tünet sem utal a gluténérzékenység jelenlétére, ellenben a vérvizsgálat és/vagy a bél biopszia mégis igazolhatja a probléma fennállását.
- Vashiányban a szerves vas felszívódását gátolják a gabonafélék és hüvelyesek fogyasztása, ugyanis ezekben lektinek és fitátok vannak, amelyek megkötik a vasat és nem engedik felszívódni. Vegetáriánusok körében nemcsak a húsfogyasztás kerülése, hanem a vasfelszívódást gátló fitátok és a szójában található egyéb gátló anyagok bőséges fogyasztása is okozza a vashiányt.
- A bélnyálkahártya sérülése miatt gyakran társul a betegséghez laktóz intolerancia, mivel csökken a bélben a tejcukrot bontó laktáz enzim mennyisége.
- A lisztérzékenység többféle máj és epeúti betegséggel járhat együtt. Gyakoriak az emelkedett májenzim értékek, ritkábban autoimmun májbetegségek is társulhatnak.
- Minthogy sok autoimmun betegséget összefüggésbe hoznak fertőzésekkel, lisztérzékenységben is intenzíven vizsgálják a különböző kórokozók szerepét. Vírusok közül említhető például az adenovírus, a rotavírus, vagy a hepatitisz C vírus,melyekről lehetségesnek tartják, hogy a genetikai hajlammal született egyénekben megkönnyítik a betegség kialakulását. A vírusok mellett egyéb kórokozók szerepe is felmerült (pl. Campylobacter jejuni).
- Lupusz, cukorbetegség, sokízületi gyulladás, Sjögren, Down vagy Turner szindróma, elsődleges és másodlagos vékonybélgyulladás, laktózintolerancia, atrófiás gyomorhurut.
Cöliákia kontra búzaallergia és glutén intolerancia
- A cöliákia egy autoimmun rendellenesség, amely súlyos bélrendszeri tünetekkel és felszívódási zavarokkal jár. Ez a betegség szigorú, 100%-ban gluténmentes étrendet kíván.A cöliákiát általában úgy diagnosztizálják, hogy megmérik a transzglutamináz 2 (TG2) antitestek számát.
- Ha valakinek búzaallergiája van, akkor immunreakciót fog kiváltani a fogyasztása, és ezt az IgE és egyéb antitestek számlálásával lehet diagnosztizálni.
- Ugyanakkor az ételintoleranciák általában egy olyan enzimhiányból adódnak, ami annak a bizonyos ételnek a lebontásához kell, kevesebb és lassabbak kialakuló tünetet okoznak, így a diagnózisuk is nehezebb. A hasmenés vagy a székrekedés, a puffadás, a fejfájás, a szorongás és a fáradtság mind gyakori tünet, de van, hogy csak órákkal vagy akár napokkal a problémás étel elfogyasztása után jelentkezik.

A GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG KIMUTATÁSA TÖRTÉNHET
- SZEROLÓGIAI VIZSGÁLATOKKAL: tTg / transzglutamináz elleni antitest, EMA / endomizium elleni antitest, DGP / deamidált gliadin peptid. ( árlistánkban cöliákia diagnosztika néven fut)
- GENETIKAI VIZSGÁLATTAL: a betegségre való hajlamot a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 mutációk vizsgálatával.
- EGYÉB LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOKKAL:ezek kiegészítésnek szolgálnak csupán: vas paraméterek, májenzimek, gyulladásos faktorok, elektrolitok, B12, Folsav, D vitamin.
- SZÖVETTANI VIZSGÁLATTAL: a bélnyálkahártya felületéről vett minta tükrözés során.
- ALLERGIA ÉS INTOLERANCIA VIZSGÁLATOKKAL: az allergia IgE, az intolerancia IgG típusú ellenanyagokat vizsgál vérből. Ez az IgG típusú teszt, nem egyenlő a szerológiai vizsgálatoknál használatos IgG-vel. Allergia esetén a lisztet ki kell iktatni örökre, míg IgG típus esetén diéta után fokozatosan, dietetikus segítségével lehet visszavezetni.
Lisztérzékenység diagnózisa
- Felnőttek esetén minden esetben szükséges ( amennyiben a szerológiai vizsgálatok pozitívak, vagy a panaszok fennállnak ) tükrözéssel nyert biopsziás minta szövettani elemzése.
- Gyermekek esetén a Magyar Gyermek gasztroenterológiai Társaság legújabb ajánlása szerint bevezették azt pontrendszert, ( ESPHGAN SCORE ) amivel biopszia nélkül felállítható a cöliákia diagnózisa.
- például a klinikai tünetegyüttesért csak akkor adható 2 pont, ha a bélrendszeri tünetek mellett, hiányállapot (vashiány, vérszegénység), és alultápláltság is kimutatható. Egyéb esetekben csak 1 pont adható.
- a társbetegségek közül csak az 1-es típusú diabetes-ért adható 1 pont, pl. Down kórért nem jár az 1 pont, mert szoros összefüggés nem bizonyított. Ugyanígy az összes többi, cöliákiával együtt előforduló autoimmun kórképekért sem adható pont.
- az EMA pozitivitásért 2 pont ját önmagában is, a transzglutamináz pozitivitásért csak 1 pont adható (mert jóval gyengébb ennek a vizsgálatnak a megbízhatósága)
- a legsúlyosabb szövettani leletért 2 pont adható, az enyhe eltérésnél csak 1 pont.
