Soha ne feledjük, hogy ne iktassunk ki semmi olyan élelmiszert azt étrendünkből, amíg nem kerestünk fel egy szakembert, aki segít megérteni és tisztázni, hogy mivel járhat, ha öncélúan búcsút mondunk pl. a tejnek, tojásnak, vagy épp a búzaféléknek. Súlyos hiánytünetek, betegségek is kialakulhatnak akkor, ha drasztikusan módosítunk étrendünkben laikusan. Bízzuk ezt szakemberre, hogy ne a bevezetett, egészségesnek vélt diéta hatására kerüljünk rosszabb állapotba, mint azelőtt!
Először is a gluténról:
- A gluténérzékenység egyre növekvő probléma. A legtöbb orvos a gluténérzékenységre úgy tekint, mint a népesség jelentéktelen hányadát érintő autoimmun problémára. Jelentéktelennek még akkor sem nevezhetnénk, ha csak a súlyos tüneteket mutató cöliákiás (lisztérzékeny) betegeket tekintenénk, hiszen ők a népesség 1-2%-át alkotják, ami csak Magyarországon 100-200 000 embert jelent.
- Az a tény, hogy az 1950-es évekhez képest a diagnosztizált gluténérzékenyek száma mára a négyszeresére nőtt, arra utal, hogy a nyugati táplálkozásban olyan változások történtek akár csak az elmúlt ötven évben is, amelyek a problémát egyre csak fokozzák.
- A glutén egy glutenin és gliadin molekulákból felépülő fehérje, ami folyadék jelenlétében rugalmas kötőanyagot képez (sikér). Glutén a búzán kívül egyéb gabonákban is található, pl. a rozsban, az árpában, a zabban és a tönkölyben.
- Az a helyzet, hogy a glutén - a búzában, a rozsban, az árpában és a zabban található különféle fehérjék közismert neve - nem az egyetlen oka a gabonák egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásának. A gabonák tartalmaznak lektin nevű molekulákat is.
- A lektinek általános rendszertani osztályuk szerint cukormolekulákhoz kötődő, nagyrészt emészthetetlen fehérjék. A szervezetbe kerülve hozzákötődnek a beleket kibélelő sejtek felületén, és a sejtekben lévő cukormolekulákhoz. Ennek számos következménye lehet, beleértve a bélsejt diszfunkciót, és a gyulladást. Mindkettő megnövekedett béláteresztőséghez vezet, ami átenged olyan fehérjéket (a lektineket is) amelyek különben nem szívódnának fel a szervezetbe.
- A bélrendszer és az immunrendszer összefüggése és a lektinek fogyasztása miatt a legtöbb ember antitesteket termel a lektinekre. Ez nem mindig okoz problémát, de megnövelheti az esélyét annak, hogy az antitestek a szervezet saját fehérjéihez kötődjenek, ezzel egy autoimmun betegséget kiváltva.
- Feldolgozott élelmiszerekben mindenféle álnév alatt is megbújhat, pl.: maláta,keményítők, hidrolizált zöldségprotein (HVP vagy TVP), és természetes ízesítő.
- A betegséget a gabonafélékben előforduló glutén váltja ki az arra veleszületett genetikai hajlammal rendelkező egyénekben. Bár kétségkívül a táplálékkal bevitt glutén a fő kiváltó inger (ún. trigger hatás), számos egyéb környezeti tényező is szerepet játszhat a betegség kialakulásában, így felmerültek különböző vírus és baktérium fertőzések, illetve összefüggést találtak a korán befejezett szoptatás és a lisztérzékenység között is. A genetikai meghatározottság jelentős, a betegek több, mint 95 százalékánál megtalálható a HLA DQ2 és a DQ8 humán leukocita antigének (HLA) kombinációja.
Milyen tünetei lehetnek a gluténérzékenységnek?
- A gluténérzékenység tünetei rendkívül sokarcú, a glutén nem csak az enyhétől a súlyosig terjedő bélrendszeri tüneteket okozhat, hanem meddőséget, rákot, s az agyba jutva különféle neurológiai betegségeket (pl. ataxia, epilepszia), ill. polineuropátiát is előidézhet.
- Vérszegénység, vashiány, hasmenés, migrén, fogyás, menstruációs zavarok, meddőség, csontritkulás, ekcéma, állandósult fáradtság, zsírszéklet, hajhullás,hiánytünetek.
- A megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel. Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, chipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában.
- Mivel a gluténérzékenyek vékonybelében a bélbolyhok tönkremennek, ellaposodnak, így már nem tudnak megfelelően működni. Egyénfüggő, mennyi gluténtartalmú élelmiszert kell elfogyasztani ahhoz, hogy jelentkezzenek a tünetek. Egyeseknél már a legkisebb adag is kiválthat tünetek, másoknál viszont csak akkor jelentkeznek a kellemetlen tünetek, ha nagyobb mennyiségű glutént fogyasztanak el, például megesznek több szelet kenyeret.
Betegségek vagy állapotok, melyek a glutén fogyasztással összefüggésbe hozhatók:
Minden olyan állapotban, amiben a bélnyálkahártya érintettsége fennáll, a glutén fogyasztásra fokozódhatnak a panaszok.
- Az irritábilis bélszindrómában (IBS) régóta ismert a glutén szerepe, igen sok IBS betegről bizonyítható, hogy tünetei hátterében részben a gluténérzékenység áll. Ugyanakkor sok gyakorló klinikus megfigyelte, hogy a gluténmentes táplálkozásra azok az IBS betegek is javulnak, akiknél nem áll fenn tesztekkel is bizonyítható gluténérzékenység.
- Egyre gyakoribb jelenség, hogy a pajzsmirigygyulladáshoz más autoimmun betegségek is kapcsolódnak, mint például a cöliákia, vagy köznapi nevén, a lisztérzékenység. Ennek felismerését nehezíti, hogy gyakran semmilyen emésztőrendszeri tünet sem utal a gluténérzékenység jelenlétére, ellenben a vérvizsgálat és/vagy a bél biopszia mégis igazolhatja a probléma fennállását.
- Vashiányban a szerves vas felszívódását gátolják a gabonafélék és hüvelyesek fogyasztása, ugyanis ezekben lektinek és fitátok vannak, amelyek megkötik a vasat és nem engedik felszívódni.
- Vegetáriánusok körében nemcsak a húsfogyasztás kerülése, hanem a vasfelszívódást gátló fitátok és a szójában található egyéb gátló anyagok bőséges fogyasztása is okozza a vashiányt.
- A bélnyálkahártya sérülése miatt gyakran társul a betegséghez laktóz intolerancia, mivel csökken a bélben a tejcukrot bontó laktáz enzim mennyisége.
- A lisztérzékenység többféle máj és epeúti betegséggel járhat együtt. Gyakoriak az emelkedett májenzim értékek, ritkábban autoimmun májbetegségek is társulhatnak.
- Minthogy sok autoimmun betegséget összefüggésbe hoznak fertőzésekkel, lisztérzékenységben is intenzíven vizsgálják a különböző kórokozók szerepét. Vírusok közül említhető például az adenovírus, a rotavírus, vagy a hepatitisz C vírus,melyekről lehetségesnek tartják, hogy a genetikai hajlammal született egyénekben megkönnyítik a betegség kialakulását. A vírusok mellett egyéb kórokozók szerepe is felmerült (pl. Campylobacter jejuni).
- Lupusz, cukorbetegség, sokízületi gyulladás, Sjögren, Down vagy Turner szindróma, elsődleges és másodlagos vékonybélgyulladás, laktózintolerancia, atrófiás gyomorhurut.
Cöliákia kontra búzaallergia és glutén intolerancia
- A cöliákia egy autoimmun rendellenesség, amely súlyos bélrendszeri tünetekkel és felszívódási zavarokkal jár. Ez a betegség szigorú, 100%-ban gluténmentes étrendet kíván.A cöliákiát általában úgy diagnosztizálják, hogy megmérik a transzglutamináz 2 (TG2) antitestek számát.
- Ha valakinek búzaallergiája van, akkor immunreakciót fog kiváltani a fogyasztása, és ezt az IgE és egyéb antitestek számlálásával lehet diagnosztizálni.
- Ugyanakkor az ételintoleranciák általában egy olyan enzimhiányból adódnak, ami annak a bizonyos ételnek a lebontásához kell, kevesebb és lassabbak kialakuló tünetet okoznak, így a diagnózisuk is nehezebb. A hasmenés vagy a székrekedés, a puffadás, a fejfájás, a szorongás és a fáradtság mind gyakori tünet, de van, hogy csak órákkal vagy akár napokkal a problémás étel elfogyasztása után jelentkezik.
Úgy tűnik, hogy nem minden lisztérzékenynél jelentkeznek a tipikus tünetek, vagy egyáltalán bármilyen tünetek. A hagyományos értelmezés szerint a cöliákia hasmenéssel, bélgörcsökkel, puffadással, felszívódási zavarokkal, (ami gyakran vérszegénységhez vezet), és fogyással jár. A közelmúltban fedezték fel, hogy sokan azok közül, akiknél pozitív eredményt hoz az antitestek vizsgálata, és megállapíthatók a bélrendszeri károsodások, soha nem panaszkodnak semmilyen tünetre. Ezeknek az eseteknek a leírására született a "csendes cöliákia" elnevezés.
Ám a csendes lisztérzékenység mégsem igazán csendes. A betegség csendes formájában szenvedőknél épp annyira valószínűen (vagy még valószínűbben), mint a szimptómás cöliákiásoknál, kialakulhat csontritkulás, vékonybélrák, illetve egyéb autoimmun betegségek, pl. sokízületi gyulladás, szisztémás lupusz, szklerózis multiplex, pszoriázis, Hashimoto kór (pajzsmirigy alulműködés), és talán még demencia is.
Ezen kívül bizonyos tünetek, mint pl. székrekedés és puffadás, hasmenés, nyelőcső reflux, kimerültség, depresszió, bőrkiütések, izomfájdalmak és izomkárosodások, neuropátia (motoros és szenzoros idegműködési rendellenességek), migrénes fejfájások, rohamok, vesebetegség (IgA nefropátia), I-es típusú cukorbetegség, terméketlenség, illetve ajakherpesz alakulhat ki, de az orvosok többnyire nem ismerik fel a gluténnal való összefüggését.
Hány ember szenved "csendes cöliákiában"? A válasz pillanatnyilag nem igazán ismert. A diagnózis felállításához a lisztérzékenység tüneti kritériumainak teljesülnie kell: autoantitestek a belekben, illetve a gliadinra válaszként kialakult antitestek jelenléte. Azt figyelembe véve, hogy szinte minden olyan páciensnél, akinél kimutathatók ezek az antitestek, ugyancsak megtalálhatók a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 nevű gének, így a betegség (beleértve a "csendes" fajta) előfordulási gyakoriságát általában e gének előfordulásának gyakoriságával becsülik meg.
A GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG KIMUTATÁSA TÖRTÉNHET
- SZEROLÓGIAI VIZSGÁLATOKKAL: tTg / transzglutamináz elleni antitest, EMA / endomizium elleni antitest, DGP / deamidált gliadin peptid. ( árlistánkban cöliákia diagnosztika néven fut)
- GENETIKAI VIZSGÁLATTAL: a betegségre való hajlamot a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 mutációk vizsgálatával.
- EGYÉB LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOKKAL:ezek kiegészítésnek szolgálnak csupán: vas paraméterek, májenzimek, gyulladásos faktorok, elektrolitok, B12, Folsav, D vitamin.
- SZÖVETTANI VIZSGÁLATTAL: a bélnyálkahártya felületéről vett minta tükrözés során.
- ALLERGIA ÉS INTOLERANCIA VIZSGÁLATOKKAL: az allergia IgE, az intolerancia IgG típusú ellenanyagokat vizsgál vérből. Ez az IgG típusú teszt, nem egyenlő a szerológiai vizsgálatoknál használatos IgG-vel. Allergia esetén a lisztet ki kell iktatni örökre, míg IgG típus esetén diéta után fokozatosan, dietetikus segítségével lehet visszavezetni.
Javasoljuk, hogy még mielőtt az étrendjükből száműzik a lisztet, végeztessék el a szerológiai és a kiegészítő laborvizsgálatokat is. Akinek a családjában már volt, vagy fennáll cöliákia ott a genetikai vizsgálat is javallt.
Lisztérzékenység diagnózisa
- Felnőttek esetén minden esetben szükséges ( amennyiben a szerologiai vizsgálatok pozitívak, vagy a panaszok fennállnak ) tükrözéssel nyert biopsziás minta szövettani elemzése.
- Gyermekek esetén a Magyar Gyermekgasztroenterológiai Társaság legújabb ajánlása szerint bevezették azt pontrendszert, ( ESPHGAN SCORE ) amivel biopszia nélkül felállítható a cöliákia diagnózisa.
Ez alapján négy csoportba sorolja a paramétereket:
1. Klinikai tünetek
2. Szerológiai vizsgálati eredmények
3. Genetika
4. Szövettan
Összesen maximum 7 pont jöhet össze, és van 2 olyan részeredmény is, ami mínusz pontokat ér.
Akkor lehet a cöliákiát megállapítani, ha 4 vagy ennél több pont jön össze a gyermeknél. A klinikai tünetekért maximum 2, a szerológiai eredményekért maximum 2, a genetikáért maximum 1 pont, és a szövettanért maximum 2 pont adható (a negatív szerológia- és a genetika -1, -1 pontot ér).
Ha kivesszük a szövettant, akkor a többiből kell összejönni 4 pontnak, vagy annál többnek és akkor a cöliákia diagnózisa teljes biztonsággal, megalapozottan, szövettani lelet (biopszia) nélkül is megállapítható.
A fentiekből következik, hogy csak akkor lehetséges a cöliákia megállapítása a szövettani lelet nélkül, ha a cöliákiára jellemző tünetegyüttes (vigyázat, a napi egy hasmenés még nem elegendő!), EMA pozitivitás és a genetikai hajlam is jelen van.
Számos „apróság” van még a csoportokon belüli pontozásnál, amelyeket figyelembe kell venni a cöliákiában tapasztalt gasztroenterológusnak. Csupán néhány szempont:
- például a klinikai tünetegyüttesért csak akkor adható 2 pont, ha a bélrendszeri tünetek mellett, hiányállapot (vashiány, vérszegénység), és alultápláltság is kimutatható. Egyéb esetekben csak 1 pont adható.
- a társbetegségek közül csak az 1-es típusú diabetes-ért adható 1 pont, pl. Down kórért nem jár az 1 pont, mert szoros összefüggés nem bizonyított. Ugyanígy az összes többi, cöliákiával együtt előforduló autoimmun kórképekért sem adható pont.
- az EMA pozitivitásért 2 pont ját önmagában is, a transzglutamináz pozitivitásért csak 1 pont adható (mert jóval gyengébb ennek a vizsgálatnak a megbízhatósága)
- a legsúlyosabb szövettani leletért 2 pont adható, az enyhe eltérésnél csak 1 pont.
A Társaság konszenzusra jutott abban, hogy amennyiben a Score rendszer alapján a gyermeknek 4 vagy annál több pontja van, akkor szövettani vizsgálat nélkül felállítható a cöliákia diagnózisa.
Ez esetben kitölthető az emelt családi pótlék iránti kérelem biopszia nélkül is. A nyomtatvány (kérelem) kitöltésére gyermek-gasztroenterológus és allergológus jogosult (háziorvosok nem!).
MINDEN OLYAN BETEGSÉGBEN, VAGY ÁLLAPOTBAN AMI ÉRINTI A BÉLRENDSZERT JAVASOLT KERÜLNI A GLUTÉNT. TILTÓLISTÁN VAN A LISZT A CÖLIÁKIÁS BETEGEKNEK ÉS A LISZTALLERGIÁBAN SZENVEDŐKNEK. MINDEN EGYÉB ESETBEN MÉRLEGELÉS KÉRDÉSE. ÁTMENETILEG, MÍG AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTUNK NEM RENDEZŐDIK - PL. EGY BÉLRENDSZERT IS ÉRINTŐ FERTŐZÉS, GYULLADÁS ESETÉN, AJÁNLOTT ELKERÜLNI A LISZT FOGYASZTÁSÁT, EZZEL IS SEGÍTVE MIELŐBBI GYÓGYULÁSUNKAT!
Forrás: ( Gellért Medical Labor, Tények és tévhitek, Endokrin központ, ételallergiásoknak )