Protein C, Protein S
A protein C és protein S a vérben található fehérjék, melyek a véralvadék képződését szabályozzák. Általában két különféle vizsgálati módszert használnak ezeknek a fehérjéknek a vizsgálatára abból a célból, hogy a súlyos véralvadási betegségeket felderítsék.
Mit vizsgálunk?
A protein C és protein S a vérben található fehérjék, melyek a véralvadék képződését szabályozzák. Általában két különféle vizsgálati módszert használnak ezeknek a fehérjéknek a vizsgálatára abból a célból, hogy a súlyos véralvadási betegségeket felderítsék. Ezek a vizsgálatok egyrészt mérik a fehérjék mennyiségét (antigén tesztek), másrészt információt adnak arról, hogy az érintett fehérjék megfelelően működnek-e (aktivitási tesztek).
A vizsgálat segítséget nyújt az olyan vérrög képződéssel járó betegségek (tromboembólia), mint pl. a mélyvénás trombózis (MVT) vagy a pulmonális (tüdő) embólia (PE) okának kiderítésében, megmutatja, hogy van-e jelen protein C vagy protein S hiány.
Normális körülmények között, amikor egy szövet vagy egy érfal megsérül, a véralvadásnak (hemosztázisnak) nevezett élettani folyamat biztosítja a sérülés helyének elzárásával, hogy a vérzés megszűnjön. A vérlemezkék (trombociták) kitapadnak és összegyűlnek (aggregálódnak) a sérülés helyén és megindul a véralvadási kaszkádnak nevezett láncfolyamat, melyben az egyes alvadási faktorok (fehérjék) egymás után aktiválódnak. A folyamat végén egy stabil vérrög keletkezik, amely megakadályozza a további vérvesztést és mindaddig ottmarad, amíg a seb begyógyul. Majd, amikor már nincs rá szükség, akkor az alvadék feloldódik. Megfelelő mennyiségű és normálisan működő vérlemezkére és alvadási faktorokra van szükség ahhoz, hogy stabil véralvadék keletkezhessen.
A protein S a protein C fehérje fő kofaktora. A véralvadék képződéséhez szükséges V-ös és a VIII-as alvadási faktorok inaktiválása révén a protein C és S együttműködik az alvadék képződés szabályozásában és ellenőrzésében.
Ez az együttes kölcsönhatás úgy lassítja az alvadékképződést, mint a fékrendszer a gyorsuló autót.
Tehát, ha nincs elegendő protein C vagy S, vagy nem működnek megfelelően, az alvadás folyamata ellenőrzés nélkül zajlik, ami fokozott alvadék képződéshez vezethet. Ezek az állapotok széles határok között változhatnak az enyhétől az egészen súlyosig.
A kevés, vagy nem megfelelően működő protein C és S oka lehet szerzett, vagyis valamely más alapbetegség következménye, mint pl. májbetegség, vesebetegség, súlyos fertőzések, daganatos megbetegedések; vagy lehet öröklött (valamelyik szülőtől, esetleg mindkettőtől). Mind a protein C, mind a protein S hiány autoszomális (testi kromoszómán) dominánsan öröklődik. Minden 200-500 emberből egy egyén heterozigóta protein C-re nézve, vagyis egy normál és egy abnormál gént hordoz, aminek eredménye protein C hiányos állapot.
Az öröklött protein C hiány két típusa ismert:
- 1-es típusú protein C hiányban a fehérje mennyisége elégtelen.
- 2-es típusú protein C hiányban nem megfelelően működik a fehérje, tehát a minősége elégtelen. Ez utóbbi típus ritkább.
Az öröklött protein S hiány három típusa ismert:
- 1-es típusú protein S hiányban a fehérje mennyisége elégtelen.
- 2-es típusú protein S hiányban a fehérje minősége nem megfelelő.
- 3-as típusú protein S hiányban a szabad protein S szintje csökkent, viszont a totál protein S mennyisége normális.
A protein S két formában létezik a keringésben: szabad protein S és egy másik fehérjéhez kötött protein S. Ezek közül azonban csak a szabad protein S képes a protein C kofaktoraként működni.
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Amikor a vérrög képződés oka tisztázatlan, különösen akkor, ha a betegnek nincsenek klasszikus rizikófaktorai, viszont fiatal korban (50 év alatt) vagy szokatlan helyen történt valamilyen vérrög képződéssel járó esemény; vagy ha a beteg újszülött gyermeke súlyos alvadási betegséggel születik; vagy ha valamelyik közvetlen rokonnak öröklött protein C vagy protein S hiánya van.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
A vizsgálat elvégzése előtt meg kell várni, amíg a keletkezett vérrög kezelés hatására feloldódik. Esetleg az antikoaguláns (véralvadásgátló) terápiát fel kell függeszteni vérvétel előtt. Fontos, hogy a betegnek követnie kell a kezelőorvosa által adott útmutatásokat.
Milyen kérdésekre ad választ a Protein C és Protein S vizsgálat?
Mire szolgál a Protein C és Protein S vizsgálat?
A Protein C és Protein S vizsgálat a vérben található fehérjék mennyiségét és működését méri, melyek a véralvadék képződését szabályozzák. Célja a súlyos véralvadási betegségek felderítése.
Milyen betegségek okának kiderítésében segít a Protein C és Protein S vizsgálat?
A vizsgálat segítséget nyújt olyan vérrög képződéssel járó betegségek, mint a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia okának kiderítésében, megmutatva, hogy van-e protein C vagy protein S hiány.
Mi történik, ha nincs elegendő Protein C vagy Protein S a szervezetben?
Ha nincs elegendő protein C vagy S, vagy nem működnek megfelelően, az alvadás folyamata ellenőrzés nélkül zajlik, ami fokozott alvadék képződéshez vezethet.
Mi okozhatja a Protein C vagy Protein S hiányt?
A kevés, vagy nem megfelelően működő protein C és S oka lehet szerzett, például májbetegség, vesebetegség, súlyos fertőzések vagy daganatos megbetegedések következménye, vagy lehet öröklött is.
Milyen esetekben javasolt a Protein C és Protein S vizsgálat elvégzése?
A vizsgálat elvégzése akkor javasolt, ha a vérrög képződés oka tisztázatlan, különösen fiatal korban vagy szokatlan helyen történt vérrögképződés esetén, illetve ha újszülött gyermek súlyos alvadási betegséggel születik, vagy ha közvetlen rokonnak öröklött protein C vagy S hiánya van.
Laborunkban elérhető vizsgálatok
Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?
A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).