Fogalomzavar! Allergia, glutén, tejcukor, intolerancia..

Allergia, intolerancia, lisztérzékenység, cöliakia, hisztamin intolerancia, tejfehérje allergia, tejcukor intolerancia, nem cöliakia eredetű gluténérzékenység, búza-rozs-liszt allergia vagy glutén intolerancia. Ismerősek ezek a kifejezések, de azt is tudjuk, hogy mindegyik mást jelent? 

A leggyakoribb tévhitek a következők: 

  • A tej allergia és a tejcukorérzékenység ugyanaz.
  • A tejcukor vagy laktózintoleranciát egy sima allergia vizsgálattal ki lehet mutatni.
  • Hogy a gluténérzékenység minden esetben életreszóló diétát jelent.
  • Hogy adókedvezmény jár, ha glutén intoleranciát állapítottak meg.
  • Negatív lett az allergia tesztem lisztre és tejre, pedig vannak panaszaim.

 

A fentiek mind nem igazak, de ezek az állítások igen: 

  • A tej allergia tejfehérje allergiát jelez (pl. kazein), míg a tejcukor vagy laktózérzékenység egy intoleráns állapot.  
  • A tej allergia, azaz a tejfehérje allergia leginkább gyermekeket érint, akiknek 90%-a három éves korára kinövi ezt. A felnőtt lakosság mindössze 1-2 %-a tejfehérje allergiás. 
  • A laktóz vagy, másnéven tejcukor intolerancia elnevezés a glutén intoleranciával szemben életre szóló állapotot jelez. (Kivéve a másodlagos tejcukorérzékenység) 
  • Ha a gluténérzékenységet IgG típusú food teszttel (intolerancia IgG teszt) mutatták ki, akkor jó hír, hogy ez nem jelent örök életre szóló búcsút a glutén tartalmú ételektől. Ilyenkor a teszt eredményétől függően (gyengébb vagy erősebb reakció) pár hónapos diétát követően vissza lehet vezetni az étrendbe.
  • Ha a gluténérzékenységet szerológiai tesztekkel (transzglutamináz, EMA, DGP), genetikai teszttel HLA DQ2, DQ8, szövettani vizsgálattal mutatták ki, és ezek EGYÜTTESEN POZITÍV eredményt hoztak, akkor AUTOIMMUN eredetű lisztérzékenységről van szó! Ezt hívják még cöliákiának és gluténszenzitív enteropathiának is. Ez egy örök életre szól! 
  • Az ételallergia a felnőtt lakosság 2%-a, míg gyermekeknél ez 6%. Legtöbbször a kínzó panaszok mögött felnőtteknél nem allergia, hanem étel-, vagy hisztamin intolerancia állhat (illetve sok egyéb más is).

LISZTÉRZÉKENYSÉG, GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG, CÖLIAKIA 

Az elnevezések egy és ugyanazt az autoimmun, gyógyíthatatlan betegséget takarják. A betegséget az jellemzi, hogy a búzában, rozsban, árpában lévő fehérjék bejutnak a bélbe, ahol a transzglutamináz nevű enzim módosítja őket, és a bélnyálkahártyán gyulladást okozva elpusztítja azt. A bélbolyhok tönkremennek és súlyos felszívódási zavarok lépnek fel. Kialakulásában hajlamosító tényezők lehetnek már meglévő egyéb autoimmun betegségek. ( pajzsmirigy betegség, laktóz intolerancia, cukorbetegség). A lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Fontos, hogy a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében már gyermekkorban gondoljunk a betegség lehetőségére, ha a családban előfordult, de sokaknál csak felnőttkorban jelentkeznek az első tünetek. 

 

A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor. Ezzel együtt napjainkban is több embert érinthet a probléma, mint ahány esetben orvosi diagnózis is született.

A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak.

 

A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben. A lisztérzékenységben szenvedőknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.

Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák.

 

A zsírok felszívódási zavarának eredményeként változatlan étrend mellett is fogyásnak indul a beteg. Ezt azonban - főleg felnőtteknél - elfedheti az, hogy az elégtelen fehérjefelszívódás miatt vízvisszatartás jelentkezik, a víz a szövetek között marad. Különösen a boka és a lábfejek környékén gyakori az ödéma kialakulása is.

 

Panaszok és tünetek, melyek akár évekig lappanghatnak, épp ezért csendesen öli a szervezetet:

 

  • Ízületi panaszok
  • Ekcéma,pikkelysömör, egyéb bőrtünetek - szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
  • Puffadás, hasmenés, zsírszéklet, hasi görcsök
  • Gyermekeknél fejlődésben való visszamaradás
  • Menstruáció elmaradása, meddőség, vetélés 
  • Hajhullás, kopaszság - foltokban jelentkező kopaszság (alopecia areata);
  • levertség,fáradtság 
  • tanulásban való elmaradás gyermekeknél 
  • A D-vitamin és a kalcium hiánya miatti csontritkulás
  • A kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okoz.
  • A K-vitamin hiánya véralvadási problémákkal jár.
  • vashiány!! 
  • fejfájás / migrén 
  • A vas és a B12-vitamin csökkent felszívódási zavarból eredő eltérő laborértékek (vitamin hiány, vérszegénység )
  • Ismeretlen eredetű májenzim emelkedés 

 

A lisztérzékenység betegség kimutatása történhet: 

Szerológiai vizsgálatokkal, mely abban az esetben ad megfelelő eredményt, ha a glutén fogyasztás folyamatosan fennáll, vagy diétát követően legalább 3-6 hónappal a vérvétel előtt visszavezetik az étrendbe. 

  • Transzglutamináz IgG, IgA 
  • Endomizium elleni antitest 
  • Deamidált gliadin peptid 
  • + Immunglobulin IgA 

Genetikai vizsgálattal, nincs diétás megkötés. Bármely életkorban elvégezhető. 

  • HLA DQ2 és DQ8 kimutatással PCR módszerrel.

Szövettannal, azaz a bélnyálkahártyából vett biopsziás mintából .

Az étkezésre való fokozott odafigyelés főleg ünnepek körül, talán még nehezebbé válik. A rokonlátogatások során a betegnek ugyanúgy ügyelnie kell rá, hogy ne fogyasszon gluténtartalmú (búza, árpa, rozs, esetleg zabtartalmú) ételeket, kellemetlen lehet folyton a szakácsot vagy háziasszonyt kérdezgetni az összetevők felől. Másrészről a család is próbál az érintett segítségére lenni, külön készíteni a számára is fogyasztható ételeket, mely plusz időt, energiát és pénzt igényel. 

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

 

GLUTÉN INTOLERANCIA más néven GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG 

A gluténérzékenység kifejezés ugyanaz, mint a fenti autoimmun eredetű betegségben, de mind a lefolyása, mind a klinikai kép és a kimutatása is más. Ebből meg lehet gyógyulni! 

Nem egyenlő az allergiával, nem ugyanaz, mint a klasszikus cöliakia, amit szintén neveznek így is, és nem egyenlő a NCGS állapottal sem. Ételintoleranciának nevezzük, mikor bizonyos ételek nem teljesen képesek felszívódó komponensekké lebomlani az emésztés során, az emésztő enzimek alacsony mennyisége vagy hiánya miatt. Az emésztőrendszerben maradó, nem felszívódó élelmiszerek okozzák az ételintolerancia klasszikus tüneteit (felfúvódás, görcs, stb.). 
 

Panaszok és tünetek az INTOLERANCIA részben olvasható, ahogyan a kimutatása is. 
 

 

INTOLERANCIA

Becslések szerint valamiféle intoleranciában a lakosság 45%-a, míg allergiában csupán 2%-a szenved. Régóta ismert, hogy bizonyos ételek fogyasztása alapvetően befolyásolja az arra érzékeny egyének fizikális és mentális egészségi állapotát. A mai világban ez fokozott lehet, hiszen rendkívül sokféle feldolgozott ételt fogyasztunk. 

Atkinson és társai kimutatták, hogy az (szervezet immunrendszere által termelt) étel-specifikus ellenanyagok és a panaszok/ tünetek szorosan összefüggnek. Az ételintolerancia számos kellemetlen és szerteágazó tünettel és több krónikus betegséggel járhat együtt. Bár az allergiától eltérően nem okoz heves, életveszélyes reakciót, de hosszútávon megkeserítheti az ember életét, főleg akkor, ha olyan alapbetegség áll fent, amit nagyban befolyásol a bélrendszer állapota, vagy autoimmun megbetegedések, pajzsmirigy betegség, inzulinrezisztencia…, stb. 

 

Az ételintolerancia adott ételekkel szemben fellépő nem megfelelő immun válasszal függhet össze. Bár okait nem teljesen ismerjük, szerepet játszhat benne a nem megfelelő emésztés, a bélflóra egyensúlyának felborulása, gombás-parazitás-bélrendszeri fertőzés, kiegyensúlyozatlan étrend, alkoholfogyasztás, gyógyszerek illetve gyógyhatású készítmények mellékhatásaként jelentkező tünetegyüttes. Továbbá minden olyan állapot, ami a bélfalat károsítja, gyulladásos bélbetegség, áteresztő,bél-szindróma, autoimmun betegségek. 

A szervezet immunrendszere az őt ért káros hatásokra ellenanyag termelődéssel válaszol. Normál körülmények között az ellenanyagok az ételekben lévő fehérjékkel kapcsolódva komplexet képeznek, melyet aztán az ép immunrendszer megsemmisít. Ha az immunrendszer túlságosan le van terhelve, akkor nem tudja ezt a szerepét betölteni és ezek a komplexek lerakódnak  pl. az ízületekben vagy az emésztőrendszerben. 

Ételintolerancia alakul ki, mikor az emésztés során bizonyos ételek nem képesek felszívódni így az emésztetlen komponensek kóros immunreakciót váltanak ki.  
 

Ételintoleranciáról beszélünk, ha 

1. az emésztőrendszerből gyakorlatilag az emésztőenzimek hiányoznak

2. nem megfelelő a bélrendszer működése és nem bontja le az ételeket

Nagyon fontos tisztázni az állapotokat, ezért a kórelőzmény ismerete nagyon fontos! Keressünk fel egy orvost, aki segíthet állapotunk tisztázásában, mert az intolerancia legtöbbször következménye egy betegségnek/állapotnak és nem kiváltója! 

Panaszok és tünetek, melyek általában napokkal később jelennek meg és tartósan fennállhatnak: ( mindenkinél más-más panasz illetve tünetcsoport jelenhet meg, nem biztos, hogy a lentiek közül mind fennáll) 

  • fejfájás 
  • puffadás 
  • hajhullás 
  • álmatlanság 
  • kimerültség 
  • akne vagy egyéb bőrtünet
  • gyomorégés
  • hányinger 
  • hasmenés vagy székrekedés
  • ízületi fájdalom 

 

Az intolerancia kimutatása történhet: 

  • IgG típusú vérvizsgálattal ( food IgG intolerancia tesztek ) 

 

ALLERGIA 

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb. Jellemzőek az azonnali heves reakciók, melyek egyéni érzékenységtől függően akár anafilaxiás sokkot okozhatnak. Gondoljunk csak a méh/darázs csípésre, vagy a mogyoró allergiára! Súlyos, akár végzetes kimenetelű is lehet, ha nincs segítség! 

 

Panaszok és tünetek azonnal, de órákon belül kialakulhatnak és attól függ, melyik szervrendszert érinti: 

  • tüsszögés 
  • orrfolyás
  • köhögés 
  • könnyezés 
  • fulladás 
  • nehézlégzés
  • hasmenés 
  • kiütés
  • puffadás
  • hasi görcs 
  • hányinger 
  • hányás 

 

Kimutatása történhet:

  • Prick teszttel / bőrpróba (laborunk ezt nem végzi) 
  • IgE típusú vérvizsgálattal ( IgE típusú allergia tesztek / étel vagy inhalativ ) 

 

HISZTAMIN INTOLERANCIA

Nor­mál eset­ben a bél­ben a dia­mi­no­xi­dáz (DAO) ne­vű en­zim gon­dos­ko­dik az 

ét­elek­kel be­vitt hisz­ta­min le­bon­tá­sá­ról. Hisz­ta­mi­n in­to­le­ran­cia ese­tén azon­ban hi­á­nyál­la­pot áll fenn eb­ből az en­zim­ből, így az ét­elek­ből na­gyobb mennyi­sé­gű hisz­ta­min jut a vér­ke­rin­gés­be, és kü­lön­fé­le pa­na­szo­kat okoz. A hisz­ta­mi­n 

in­to­leran­cia tü­ne­tei ha­son­lí­ta­nak az iga­zi al­ler­giá­é­hoz, de nem té­vesz­ten­dők össze ve­le. Al­ler­gia ese­tén im­mu­no­ló­giai tév­re­ak­ció­ról van szó, ami­kor a szer­ve­zet an­ti­tes­te­ket ter­mel fel­té­te­le­zett el­le­nsé­gek, pél­dá­ul a te­hén­tej el­len. En­nek a fo­lya­mat­nak az ered­mé­nye­ként hisz­ta­min sza­ba­dul fel, ami azu­tán olyan al­ler­gi­ás tü­ne­te­ket vált ki, mint a bőr­ki­ütés vagy az aszt­ma. Amennyiben az IgE típusú allergia tesztek negatívak, de a panaszok fennállnak, mindig gondolni kell hisztamin intoleranciára! 

 

Nemcsak a szervezetünk által termelt saját hisztamin válthat ki biológiai hatásokat. Különböző táplálékok alkotórészeként a bélből is felszívódhat hisztamin. Egyes élelmiszereknek különösen magas lehet a hisztamintartalma, másoknak szinte jelentéktelen. Általánosságban elmondható, hogy minél inkább erjesztett vagy hosszabb ideig érlelt egy élelmiszer, annál magasabb lehet a hisztamintartalma. Ennek oka, hogy a hosszas érlelés, tárolás során szabad aminosavak szabadulhatnak fel az ételekből, amit bizonyos baktériumok, élesztőgombák hisztaminná alakítanak. 

 

Néhány jellegzetes példa:

Magas hisztamintartalmú élelmiszerek:

  • érett sajtok
  • savanyúságok (káposzta, uborka stb.)
  • borok
  • feldolgozott, füstölt húsok, halak, konzervek
  • nem megfelelő élelmiszeripari feldolgozás miatt baktériumokkal szennyezett ételek,

 

Bár valamivel kisebb mennyiségben, de ezek az élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint:

  • friss tejtermékek
  • friss húsok, hal
  • friss zöldségek, gyümölcsök
  • fagyasztott zöldségek

 

Az alábbi ételek - bár önmagukban kevés hisztamint tartalmaznak - serkenthetik a hízósejtekből a hisztaminfelszabadulást:

  • citrusfélék, eper, paradicsom, spenót, mogyoró, dió
  • élelmiszer adalékanyagok, ízfokozók

 

Gyógyszerek is előidézhetnek hisztaminfelszabadulást vagy gátolhatják a DAO enzimet:

  • izomlazítók
  • fájdalomcsillapítók (pl. a nemszteroid gyulladásgátlók acetyl-szalicilsav, morfium)
  • vérnyomáscsökkentők (pl. verapamil)
  • antibiotikumok (cefuroxim, klavulánsav)
  • köptetők (acetyl-cisztein, ambroxol)

 

Bár az egyéni tolerancia eltérő lehet, minél magasabb szintet ér el a vérben a hisztamin, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek, pl. fokozott gyomorsav termelődést, szapora szívverést, kipirulást, bőrviszketést, csalánkiütést, fejfájást okozhat, ennél magasabb értékek vérnyomáseséssel, hörgőgörccsel járó súlyos allergiás reakciót is előidézhetnek.

Bár a tünetek hasonlók lehetnek az ételallergiához, viszont ott kis mennyiségű allergén bejutása is kiváltja a tüneteket, és egy más típusú ún. IgE-mediált immunreakció zajlik le, a hisztaminintoleranciában tünetek jelentkezése szempontjából azonban a saját és a szervezetbe bejutott hisztamin mennyisége a döntő.

 

A hisztaminintolerancia gyanúja fennáll, ha

  • 2 vagy több jellegzetes, hisztamin okozta tünet észlelhető
  • a panaszok hisztaminmentes diéta hatására vagy antihisztamin hatású gyógyszerekre javulnak

Ekkor érdemes a vérben a DAO enzim aktivitását és a hisztaminszintet megmérni. 4 hét hisztaminmentes diéta után orvosi ellenőrzés mellett ún. hisztamin provokációs tesztet lehet végezni, mely a diagnózist megerősíti. Fontos megkeresni a hisztaminintolerancia okát, pl. a háttérben álló lehetséges betegségeket, gyógyszereket és kizárni az egyéb allergiás eredetet. Emellett nagyon hasznos lehet diétás napló vezetése is.

 

Panaszok és tünetek, melyek az elfogyasztott ételt követően rövid időn belül jelentkeznek: 

  • hőhullámok
  • szűnni nem akaró nátha 
  • puffadás 
  • kiütések 
  • hasmenés vagy székrekedés
  • nehézlégzés 
  • szapora pulzus 
  • szívritmus zavarok 
  • koncentráció hiánya 
  • asztma
  • köhögés 
  • hányás 

 

Kimutatása történhet: 

  • vérvizsgálat útján a DAO enzim koncentrációjának mérésével
  • széklet hisztamin vizsgálattal (ezt a mi laborunk nem végzi) 

 

TEJFEHÉRJE ALLERGIA 

Ez nem ugyanaz, mint a tejcukor -laktóz érzékenység, és nem ugyanaz, mint az IgG típusú (azaz intolerancia) tejérzékenység. Ez a tejben található fehérjékre (kazein és savófehérjék- alfa és béta laktalbumin) adott allergiás immunreakció. A tej által kiváltott reakciók lehetnek koraiak, szinte azonnal megjelennek, vagy későiek, napokkal a tej (allergén) elfogyasztása után jelentkeznek. 

 

Panaszok és tünetek: 

  • csalánkiütés
  • ödéma
  • ekcéma
  • hasi panaszok
  • reflux
  • asztma
  • sokk

Kimutatása történhet: 

  • a fentebb említett allergia IgE típusú vérvizsgálattal
  • Prick teszttel bőrpróbával (laborunk ezt nem végzi) 

 

TEJCUKOR / LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG - INTOLERANCIA 

 

FONTOS:

Ha csak a laktózérzékenységre vagyunk kíváncsiak, akkor azt NE KERESSE az allergia vizsgálatok között! Bár az elnevezés miatt valóban csalóka, de a hagyományos intolerancia tesztekkel sem lehet tejcukor érzékenységet kimutatni! 


A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorfélelebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. 3 formája ismert: veleszületett laktázhiány, elsődleges és másodlagos laktózhiány. 

 

Panaszok és tünetek: 

  • hasmenés 
  • hasi görcs
  • puffadás 
  • felfúvódás
  • fejfájás 
  • fáradtság 
  • akné
  • alvászavar 

Kimutatása történhet: 

Genetikai teszt segítségével 

  • LCT 1390 gén mutáció vizsgálatával

Hidrogén kilégzéssel (a laboratóriumunk ezt nem végzi) 

 

Egyéb módszerekkel ( azonban a hitelesség miatt ezt nem javasolt, illetve adókedvezmény csak a két laboratóriumi módszer igazolása esetén igényelhető) 

  • Diétateszt: Egy több napos diéta, aminek során nem fogyasztható laktóz. Figyelni kell arra, hogy sok késztermék laktózt tartalmaz. Ha a tünetek megszűnnek, akkor az felveti a gyanút.
  • Kitettségteszt: A laktózmentes diétát követően egy pohár vízben 50-100 gramm tejcukrot kell feloldani, és ezt meginni. Ha néhány órán belül visszatérnek a tünetek, akkor azok megerősítik a gyanút.
  • Vércukorvizsgálat: A laktózoldatot szintén egész éjszakás éhezés után, éhomra kell meginni. A laktózbevitel után 10-15 percenként megmérve a vér glükózszintjét, a rossz laktózemésztésű személyeknél lapos függvénygörbét kapunk, míg a laktóz megemésztésére képes személyeknél a görbének jellegzetes csúcsa látható, amit 1-2 óra alatti 50-100%-os emelkedéssel ér el.

 

NEM CÖLIÁKIÁS EREDETŰ GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG - NCGS

A betegségnek pontos magyar megnevezése még nincs, az angol elnevezést használjuk. Az NCGS, angol mozaikszó (Non-Celiac Gluten Sensitivity) azaz magyarul Nem Cöliákiás Glutén Érzékenység. Az elmúlt tíz évben vált ismertté a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a cöliákia, vagyis lisztérzékenység szokásos vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. Az autoimmun eredetű lisztérzékenység jól körülhatárolható, évtizedek óta ismert kórkép, mely hazánkban hozzávetőlegesen a lakosság egy százalékát érinti. Lényege, hogy a táplálkozás során bevitt glutén egyik összetevője, a gliadin kóros immunválaszt vált ki a szervezetben. A gyulladásos immunfolyamat következménye, hogy a vékonybél nyálkahártyája károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak, elsorvadnak, vagy akár teljesen eltűnhetnek, így a tápanyagok nem tudnak kellő mennyiségben felszívódni a szervezetben. A nem-cöliákiás gluténérzékenység néven ismert tünetegyüttes ezzel szemben nem autoimmun folyamat. A jellemzően felnőttkorban jelentkező kórkép csupán az elmúlt 10 évben került a figyelem középpontjába, pontos kiváltó oka és lefolyása még a mai napig nem egyértelmű az orvostudomány számára. Az NCGS jelentkezéséhez számos tényező hozzájárulhat, szerepet játszhatnak benne az irritábilis bélszindrómáért okolható egyéb faktorok, de akár egy hosszabb antibiotikumos kezelés is állhat a háttérben. A diagnózis hosszú évekig is eltarthat, ugyanis antitestek hiányában sem közvetlenül szövettani, sem szerológiai vizsgálattal nem mutatható ki a probléma, épp ezért a jelenleg elérhető ételintolerancia-tesztek eredményei alapján összeállított diéta sem lesz feltétlenül hatásos.

 

Panaszok és tünetek, melyek lemondás szerint akár 20 perc múlva is kellemetlen reakciókat okozhatnak: 

  • puffadás 
  • hasi diszkomfortérzet
  • hasmenés 
  • alvászavar 

Ellenben a CÖLIÁKIÁS eredetű megbetegedéssel szemben nincsenek bőrtünetek, nőgyógyászati problémák, ízületi panaszok. 

Kimutatása történhet: 

A NCGS esetén nincsen laboratóriumi diagnosztikus módszer, ezért ki kell zárni a klasszikus cöliákiát illetve az egyéb étel okozta állapotokat. ( IgG intolerancia, egyéb emésztőrendszeri betegségek) 

 

BÚZA, ROZS, GLIADIN, GLUTÉN, LISZT ALLERGIA 

Nem egyenlő az intoleranciával! Fentebb már megtanultuk: az allergia IgE típusú, az intolerancia IgG. Panaszokban, és a kimutathatóságban is különböznek, mégis gyakran keverik őket. 

 

FONTOS! 

Ha panaszainkat allergia okozza, akkor minden esetben ki kell iktatni az étrendből örökre! Ha intolerancia, azaz túlérzézékenység igazolódik IgG típusú vérvizsgálattal, akkor pedig csak átmenetileg kell felfüggeszteni a fogyasztásukat, figyelni a szervezet reakcióit, majd fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendbe. Javasolt, hogy ezt az eliminálási folyamatot ne magunk kísérletezzük ki, hanem kérjük szakember segítségét, ugyanis sokkal többet árthatunk magunknak. A hiányos vagy elégtelen táplálkozás legalább annyira veszélyes, mint ha folyamatosan olyat eszünk, ami nekünk nem jó!