A szelén olyan mikroelem, amely mindössze 10-15 mg mennyiségben található meg az ember szervezetében, jelenléte mégis sokrétű biológiai hatást közvetít. A szelén legnagyobb része a lágy szövetekben, kiváltképp a májsejtekben található meg. A táplálékkal vesszük föl a szervezetbe. A szelénnek legfontosabb szerepe az antioxidáns tulajdonságából következik, amelynek köszönhetően képes az oxidatív stressz mérséklésére, ezáltal a lipid természetű anyagok kémiai védelmével járul hozzá a sejtek határoló membránjának állagmegóvásához.
Hiánya összefüggésbe hozható a meddőséggel (női és férfi oldalról egyaránt), bőrtünetekkel, krónikus fáradtsággal, vérszegénységgel, depresszióval.
Szelénben gazdag táplálékok a hús, a hal, a tej, a tojás és a hüvelyesek – vagyis azon táplálékok, amelyek magas fehérjetartalmúak. A szelén és az E-vitamin kölcsönösen erősítik egymás jótékony hatását, míg a szelén hatásait gátolja a kén, az ezüst és az arzén.
A napi szelénszükséglet meghatározása mai napig nem egységes, az Amerikai Egyesült Államokban az elfogadott RDA érték 0.05-0,07 mg. A szelénre vonatkozó anyagcseretolerancia szűk határok között változik, vagyis a szükséges mennyiség és a toxikus küszöbérték igen közel vannak egymáshoz.
A toxicitás határa napi 0,20 mg. A szelénmérgezést szelenózisnak nevezzük, melynek tünetei: a haj és egyéb testszőrzet hullása, bőrelváltozások, fokhagymaszagú lehelet, fogkárosodás, idegrendszeri zavarok.
Főként a tengeri állatok húsa, a teljes kiőrlésű gabonafélék, illetve az olyan belsőségek, mint a vese és a máj tartalmazzák a biológiai hasznosulás szempontjából is jelentős mennységben. A tápcsatornából jó hatásfokkal szívódik fel, ennek mértéke átlagosan 50-70%. A felszívódást a fehérjében gazdag táplálkozás elősegíti.
A szelénnek az élettani szükségletet kevéssel meghaladó mennyisége bizonyítottan segít csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a túlzott szelénbevitel növeli ugyanezt a kockázatot! Számos daganattípus esetében igazolták, hogy a szelén gátolja a kialakulást, illetve az egészséges sejtek számára védekező eszközt jelent. A szelénnel kapcsolódott glutationt a daganatsejtek nem képesek felvenni, ezáltal gyengül az oxidációval (vagyis a károsító kémiai stresszel) szembeni védekezőképességük.
A szelénhiány tünetei, következményei
A szelénnek mindemellett számos egyéb élettani hatása is van, amelyekre a szelénhiány alábbiakban felsorolt tüneteiből lehet következtetni.
Szelénhiány is állhat a háttérben néhány hematológiai megbetegedés esetén (vérszegénység, sarlósejtes vérszegénység), illetve az általános fáradtság panasza mögött. A szelénnek szerepe van a pajzsmirigy működésében is, így a szelénhiány pajzsmirigy-alulműködés formájában, sokaknál csupán fáradékonyságként is jelentkezhet.
Egyes kutatások szerint a szelénhiány növeli a Coxsackie vírusok betegséget okozó hatását, így végső soron szelénhiány miatt alakulhat ki szívizombántalom, amely az említett vírusfertőzés szövődménye lehet.
A neurológiai zavarok közül az alapvetően oxidatív anyagcsere zavarainak következtében létrejövő kórképek egyes eseteiben is a szelénhiány igazolódhat (Alzheimer-kór, Parkinson-kór). Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek nem direkt hatások, és szelénpótlással az említett betegségek nem gyógyíthatók.
A szelénhiányra utaló bőrproblémák között szerepel a fokozott pigmentációval járó jelenségek, pl. anyajegyek, májfoltok gyakoribb előfordulása.
Egyes adatok arra utalnak, hogy férfiaknál a szelénhiány a spermiumok képződésének és érésének zavarához vezet, nők esetében terméketlenséget, meddőséget eredményezhet. A terhesség alatti rossz szelén ellátottság kis születési súlyhoz vezet. Csecsemő- és kisgyermekkorban az elégtelen szelénellátás egyes adatok szerint növeli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóságot. A gyermekek csökkent szelénbevitele növekedési elmaradást okoz.
A szelénhiány ezek mellett izomfájdalmat és izombetegségeket is okozhat csakúgy, mint különböző máj- és hasnyálmirigyproblémákat.
Szelénhiányra gondolhatunk, ha a következő négy tünetből valamelyiket jellemzőnek érezzük magunkra.
1. Általános fáradtság
Általános fáradtság, szokatlan gyengeség, letargia, nehézség az egyszerű hétköznapi fizikai tevékenységekben. Az észlelt tünetek rendszerint a csökkent pajzsmirigy hormontermelés miatt jelentkeznek, de hozzájárul a sejtek alacsony antioxidáns szintje is, mivel a szelén az egyik legfontosabb antioxidáns. A szelén antioxidáns-, antithrombotikus-, ill. lipid peroxidációt gátló hatásának szerepe lehet korunk szív-és érrendszeri betegségeinek megelőzésében. A hiány a szívproblémák mellett a bőrön jelentkező gyulladásos betegségek, az agyi területen a stroke, a légzőszervet érintő asztma, de hozzájárulhat több szervet érintő kórképek kialakulásához is, mint a diabétesz, vagy a daganatos elváltozások. A szelénpótlás kedvező tulajdonságai közül, illetve mellett a téli időszakban leginkább a szelén antivirális hatását élvezhetjük.
2. Pajzsmirigy-alulműködés, csökkent pajzsmirigyhormon-termelés
A hormonális eredetű elhízásnál a diéta kevés, a pajzsmirigy működésének támogatása nélkül hatékony és tartós testsúlycsökkentés nem érhető el. Régebben sok olyan termék készült, amely a jódpótlással akarta ezt a hatást elérni, jól látható azonban, hogy a pajzsmirigy működésének segítéséhez a jód mellett szelén-, cink-, E-vitamin- és C-vitamin-pótlásra is szükség van. A pajzsmirigy hormonjai a jódtartalmú tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3), amelyek termelését a TSH, az agyalapi mirigy által termelt hormon serkenti. A pajzsmirigyhormonok viszont gátolják a TSH-termelést, így ez a visszacsatolás beállítja a szervezetben szükséges hormonszintet a megfelelő működésnél. Legfőképpen a T3 irányítja a sejteket, hogy azok milyen ütemben használják energiakészletüket. A T4 T3-má alakításához a dejodináz I, II és III nevű, szeléntartalmú enzimek szükségesek. Olyan területeken, ahol szelén- és jódhiány együttesen jellemző, ott a pajzsmirigy-megbetegedések sokkal gyakoribbak, járványos méretet öltenek. A sejtek energiatermelését szervezetünk a pajzsmirigy által termelt hormonokkal szabályozza. Jó a közérzetünk, ha a sejtjeink jól érzik magukat. Ha nem megfelelő a pajzsmirigy működése, a legkülönfélébb problémák jelentkezhetnek. Van, aki ingerültségről, állandó feszültségről számol be, indokolatlanul veszekszik a családdal, gyerekeivel, maga sem érti, hogy miért ilyen kiállhatatlan. Van, aki állandóan fáradt, mindig aludna, hízik, miközben úgy érzi, hogy nem is eszik sokat. Depressziós, szárad a bőre, székrekedése van, csökken a nemi vágya. Ezeknél a tüneteknél feltétlenül gondolni kell a pajzsmirigy működési zavarára, ami csökkent hormontermelést eredményezhet. A kórképért gyakran autoimmun folyamatok felelősek, de ezek kialakulásában a genetikai örökségen túl a jód és szelénhiány is közrejátszanak.
3. Mentális fáradtság
A depresszió, a gondolkodás, koncentráció készség nehezedése szelén és az E-vitamin hiánnyal is kapcsolatban lehet. Megfelelő szelénbevitel esetén a stressztűrő képesség, a hangulat javulhat, az életvidámság és az élet minősége jobb lehet.
4. Vetélés vagy alacsony spermaszám
A szelénnek a szaporodásbiológiában kiemelt szerepe van. Javítható vele a férfiak nemzőképessége, növeli a spermaszámot és javítja a libidót. A sperma szelén és cink szintje jó indikátor a szervezet szelén és cink ellátottságának megítélésében. Ugyanakkor nőknél a szelénhiány növeli a vetélés kockázatát és csökkenti a teherbeesés esélyét.
Forrás: (webbeteg)