Ételérzékenység aktuális kérdései

Ételintolerancia alakul ki, mikor az emésztés során bizonyos ételek nem képesek felszívódni így az emésztetlen komponensek kóros immunreakciót váltanak ki. Ez nagyon sokféle tünet formájában jelenik meg: emésztési zavarok, bőrbetegségek, ekcéma, krónikus fejfájás, alvászavar, fáradékonyság, ízületi gyulladás, neurológiai tünetek, gyerekeknél hiperaktivitás. 
 

Fontos megjegyezni, hogy míg az intolerancia teszteket akár több alkalommal is el kell végeznünk, a géntérképet csupán egyszer az életben. S bár soknak tűnhet a 210 000 Ft, amibe a teszt kerül, de hosszútávon jobban járhatunk. Ár/érték arányban a genetikai teszt messzemenően a legkifizetőtöbb, nem csak az ár miatt, hanem számos egyéb plusz információ birtokában lehetünk, amit az intolerancia tesztek nem tudnak! Részletes leírást a hírekben táplálkozás genetika címen olvashat! 

Az ételintoleranciáról már Hippokratész ókori görög orvos is feljegyzéseket készített, de csak az elmúlt 2-3 évtizedben vált ismertté a modern orvostudomány számára. A legismertebb ételintolerancia a laktózérzékenység és a cöliákia, azaz a lisztérzékenység. Az ételek és alapanyagok hasznosításakor azonban szinte mindenben lehetnek olyan fehérjék, amelyet a szervezet nem képes maradéktalanul lebontani. 

 

FONTOS

- a laktóz- és lisztérzékenységet, azaz a klasszikus cöliákiát külön vizsgálómódszerekkel lehet igazolni, mint az IgG típusú ételintoleranciát! A laktózérzékenységet kilégzéses teszt ill. genetikai elven működő vizsgálatokkal, míg a cöliákia kimutatása antitestek kimutatásán alapul. Ilyenek többek közt a transzglutamináz, endomizium és deamidált gliadin peptid ellen termelődő antitestek. 
 

Ételintoleranciáról beszélünk, ha 

1. az emésztőrendszerből gyakorlatilag az emésztőenzimek hiányoznak, vagy 

2. nem megfelelő a bélrendszer működése és nem bontja le az ételeket. 

Előbbi, vagyis az enzimhiány okozza a laktózérzékenységet. A laktózérzékenyek a tejcukrot nem tudják lebontani. A tudomány jelenlegi állása szerint ez a betegség nem gyógyítható. Ellenben nagyon sokféle laktózmentes tejtermék, alapanyag és készétel kapható. Az egyéb, fehérjékkel szemben kialakult ételintolerancia általában gyógyítható megfelelő diétával és a bélrendszer megfelelő regenerálásával.

Ez alól kivétel a cöliáka, az úgynevezett lisztérzékenység, amely az orvostudomány mai álláspontja szerint szintén gyógyíthatatlan. Cöliákia esetén a lisztfélék és abból készült élelmiszerek gliadin tartalma veszélyes az arra érzékeny személy számára. A lebontatlan fehérjék ugyanis nagyon súlyos tüneteket okoznak, ha pedig valaki hosszú éveken, évtizedeken át fogyaszt olyan ételt, amit a szervezete nem képes lebontani – akár szervi és egyéb károsodásokat is szenvedhet. Az okok legtöbbször a rossz táplálkozási szokásokban, szennyezett környezetben, gyógyszerekben, mesterséges adalékanyagokban keresendők, de előfordulhat öröklődés, genetikai hajlam is. Az emésztőenzim hiánya inkább genetikai okokra vezethető vissza.

Arról, hogy nem mindegy, milyen ételt fogyasztunk már Hippokratész, ókori görög orvos is írt feljegyzéseket. Főleg gyomor- és bőrproblémás betegeinél figyelte meg, hogy a tejfogyasztás mérséklése javulást hozott. A modern orvostudomány azonban csak az utóbbi 4-5 évtizedben foglalkozott az egyes élelmiszerekkel szemben kialakult vagy kialakuló ételintoleranciával. 

 

FELISMERÉSE

A leggyakoribb tünetegyüttes az emésztési zavar, ennek számos megjelenése figyelhető meg: gyomorégés, hányinger, étvágytalanság, émelygés, hasmenés, puffadás, székrekedés, gyomor- vagy hasfájás. Amikor minden lelet negatív, nincsenek szervi vagy egyéb egészségügyi okai a panaszoknak, akkor érdemes az ételekkel szembeni intolerancián elgondolni. Szintén gyanakvásra ad okot az ok nélküli ízületi fájdalom, meddőség, kimerültség, alvászavar, bőrpanaszok. 

 

DIAGNÓZIS ÉS KEZELÉS

Az ételintolerancia tesztek IgG tipusúak, szemben az allergiával, amiben az IgE kerül kimutatásra. Számos összetételű teszt létezik, függően, ki mire kíváncsi. A 46-os IgG panel tartalmazza a magyarországi populációban leggyakrabban előforduló élelmiszereke, ráadásul a vizsgálat eredménye is pár nap alatt elkészül. A teszt összetételét megbontani nem lehet, hiszen ez gyárilag előre összeállított lemez, amire az élelmiszerek fehérjekivonatát tartalmazza. A vér és a különféle reagensek hozzáadását követően olvasható le a mért reakció. A 46-os panel nem ad számszerű értéket, csupán negatív, gyengén pozitív vagy pozitív eredményt. De ez is elegendő ahhoz, hogy a diétát elkezdjük. Az ételintorencia 108 IgG és a 200+ IgG komplex tesztünk számszerűen határozza meg a vérben kimutatható paramétereket, a sikeres eliminációt követően lehet újra ellenőrizni ezek szintjét. 

 

Az IgG alapú, azaz a nem enzimhiányos ételintolerancia kezelhető, a teljes gyógyulás is elérhető. Egy úgynevezett eliminációs diétával a bélrendszer regenerálható. A lebontatlan fehérjék körülbelül három hónap alatt ürülnek ki a szervezetből, ha nincs az adott ételből utánpótlás. Így tehát egy szigorú, 3 hónapos diéta után fokozatosan, a tüneteket figyelve ismét fogyaszthatók a korábban érzékenységet kiváltó ételek. Ez a cöliákiában és laktóz érzékenységben szenvedők esetén nem működik!

Fontos megjegyezni, hogy míg az intolerancia teszteket akár több alkalommal is el kell végeznünk, hiszen a sikeres terápiát csak így láthatjuk, míg a szintén nálunk elérhető táplálkozási géntérképet csupán egyszer az életben. S bár soknak tűnhet a 210 000 Ft, amibe a teszt kerül, de hosszútávon jobban járhatunk. Ár/érték arányban a genetikai teszt messzemenően a legkifizetőtöbb, nem csak a db ár miatt, hanem számos egyéb plusz információ birtokában lehetünk, amit az intolerancia tesztek nem tudnak! Részletes leírást a hírekben táplálkozás genetika címen olvashat!