Bélegészség

A bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség fegyvertárának legalább 60-70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcsomók alkotják. Ezért a bélrendszer állapota, működése és egészsége döntően meghatározza, hogy ki mennyire képes megküzdeni a fertőzésekkel, a betolakodó kórokozókkal.

A bél az immunrendszer székhelye

A bélrendszer bizonyos szempontból fontosabb az immunrendszer számára, mint a csecsemőmirigy vagy a lép. A focipálya-méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer legalább 50 négyzetméternyi területet képvisel. Gondolnánk, hogy a bélben található baktériumok és kisebb mikroorganizmusok száma nagyobb, mint az egész szervezetünket kitevő testi sejtek száma? A mintegy 500 különbözőféle baktérium mennyisége összesen 100 billió (1014), ami egy átlagosan 70 kg-os testsúlyú ember esetén 6-7 kg-ot jelent. Számos olyan betegség és állapot ismert, amiket az elfogyasztott ételekkel összefüggésbe lehet hozni. Ilyenek pl. laktóz vagy lisztérzékenység, Crohn betegesen, Épp ezért egyáltalán nem mindegy mit mivel eszünk. 

Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetet ért támadás ellen hatékonyan fellépjen, és megsemmisítse a betolakodót. Fő feladata, hogy megkülönböztesse a szervezet saját és idegen anyagait, és megvédje szervezetünket. Ha idegen anyaggal találkozik akkor azokat el kell távolítani, megsemmisíteni. Immunitásunk lehet velünk született, és szerzett. 

Amit a táplálékkal együtt felveszünk, nem mindig válik egészségünk javára. A hasznos anyagokkal együtt mérgek és kórokozók is bekerülnek az emésztőrendszerben, de az immunrendszer megakadályozza, hogy kárt tegyenek szervezetünkben. A gyomorsav a legtöbb kórokozót elpusztítja. A vastagbélben több 1 billió baktérium - mint élő pajzs, védi az bélrendszer épségét, és az immunrendszer eldönti, ki a barát és ki az ellenség.

 

Gondoljunk csak azokra a betegségekre, amik ételek miatt alakulnak ki. Sok esetben évekig, sőt évtizedekig is lappanghat, míg kiderül mi áll a háttérben. Az sem jó, ha az étkezési szokásainkat magunk reformáljuk meg, jobb szakember segítségét hívni, hiszen amiket elvonunk a szervezettől, máshonnan kell pótolnunk. Súlyos hiányállapotok vagy ezek következtében hiánybetegségek léphetnek fel. Az ételek egyes esetekben olyannyira ártalmasak lehetnek, hogy akár életveszélyes állapotok is kialakulhatnak. 

 

• Allergia következtében sokk és halál is kialakulhat
• Lisztérzékenység esetén súlyos bélfal károsodás, vashiány, meddőség, csontritkulás.
• Tejcukor-érzékenység tartós hasmenéssel járhat, így távoznak a létfontosságú ionok

Vannak betegségek vagy olyan állapotok, amik ugyan nem közvetlen étel miatt alakul ki, de a gyógyulásban vagy az állapot karbantartásában szerepet játszanak, hogy mit eszünk. Így pl. az autizmus, a Crohn betegség, epekövesség, májbetegségek, Alzheimer kór, köszvény...és sorolhatnám tovább. 

Probiotikumok és prebiotikumok korábban is használatosak voltak. A probiotikumok szájon át bevéve élve érik el a vastagbelet, és ott megtapadva a bélflóra egyensúlyát segítik elő. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor- és bélrendszer felső szakaszának emésztő enzimei nem hatnak, tehát változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, és elősegítik a jótékony hatású baktériumok szaporodását. A szinbiotikumok pedig az említett két táplálék kiegészítő együttesét jelentik, összegzik kedvező hatásukat.

A gyorséttermi készítmények, tartósítószerek, instant, "zacskós" ételek, sült húsok kerülendők a gyümölcsök, zöldségek, nyersen fogyasztott ételek javára. Ha ezek mellett még a megfelelő mozgásra, a kielégítő alvásra, a stressz kerülésére, a kellő folyadékbevitelre is figyel a páciens, akkor sokat tesz az egészséges bélflórája érdekében és immunrendszere védelmében is.

Mi az emésztőrendszer feladata? 

Az emésztőszervek fő feladata, hogy a bevitt makro – (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) és mikrotápanyagokat (ásványi anyagok, vitaminok, stb.) kémiailag úgy módosítsák, hogy azok a szervezet anyagcsere folyamatai számára hasznosíthatók legyenek. A szervezetnek nagy szüksége van az úgynevezett makrotápanyagokra: a fehérjékre (mint építőanyagra), szénhidrátokra és lipidekre (mint gyorsan hasznosítható energiaforrásokra), valamint a zsírra (mint energiaraktárakra). A mikrotápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok) részt vesznek a különböző szervek működésének szabályozásában, illetve némelyik – mint például a kálcium a csontok esetében – építőanyagként is felhasználódik. Ezek a mikrotápanyagok nem tartalmaznak kalóriát, közöttük többféle ún. „másodlagos” növényi tápanyag is található. Ezek táplálkozásban játszott szerepe egyre inkább előtérbe kerül. A gyomor-bélhuzam egésze, a szájüregtől a gyomron és a beleken át a végbélig részt vesz a tápanyagok kémiai átalakításában és felszívásában.

 

Az emésztés folyamata

Az emésztés első állomása a szájüreg, ahol a bevitt táplálék a rágás során felaprózódik, nyállal keveredik, ezáltal folyékonyabbá és lenyelhetővé válik. A nyál emésztőnedve (enzime) az amiláz, már a szájüregben megkezdi a szénhidrátok emésztését. Az amiláz a poliszacharidokat monoszacharidokra és diszacharidokra (maltóz) bontja. Ezzel egy időben maga a rágás folyamata beindítja az emésztőrendszer egyéb enzimjeinek elválasztását is. A lenyelt táplálék a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ahol a nyálkahártya sejtjei több anyagot is termelnek. Ilyen a sósav, amely előemészti a táplálékot és savas vegyhatásával segíti egy másik enzim, a pepszin fehérjebontó működését. A gyomor termel még egy „intrinzik” faktornak nevezett anyagot is, amely lehetővé teszi a B12 vitamin (kobalamin) felszívódását a vékonybél végső szakaszán, a terminális ileumban. Az intrinzik faktor hiányában, például gyomorműtét során részleges vagy teljes gyomorcsonkoláson (gastrectomia) átesett betegek esetében a B12 felszívódása lehetetlenné válik. A zsírok emésztése a gyomorban még nem kezdődik el. A gyomor tárolja egy ideig a félig emésztett táplálékot (kimusz), majd kis részletekben továbbengedi a patkóbél felé. A patkóbél (duodenum) a vékonybél első szakasza. Ide ömlik a máj által termelt epe és a hasnyálmirigy által termelt hasnyál. A hasnyál nemcsak további emésztő enzimeket tartalmaz, hanem bikarbonátot is, amely a kimusz erősen savas jellegét enyhén lúgossá változtatja. A hasnyálmirigy enzimjei részt vesznek a fehérjék, zsírok és szénhidrátok bontásában is. A máj által termelt epe az epehólyagban tárolódik, mielőtt a patkóbélbe ömlene. Az epe a nagyobb zsírcseppeket apróbbakra bontja (emulgeálja), ezáltal sokkal inkább hozzáférhetőek lesznek a hasnyálmirigy enzimjei számára. A vékonybél nyálkahártyája a szénhidrátok emésztéséért felelős enzimeket is tartalmaz. Ilyen a laktáz, amely a tejben található tejcukrot (laktózt) bontja. Ezért érthető, hogy a vékonybél nyálkahártyájának bármilyen gyulladása gátolja az enzimek működését, valamint a makro- és mikroelemek felszívódását. 

A vékonybél nyálkahártyája olyan enzimeket is tartalmaz, amelyek a fehérjék és a zsírok bontásában vesznek részt. A vékonybél legfőbb szerepe az enzimek által bontott tápanyagok felszívása. A fehérjéket aminosavakká, a szénhidrátokat egyszerű cukrokká, a zsírokat pedig zsírsavakká és glicerinné alakítják át az enzimek. A vékonybél nyálkahártyája gazdagon redőzött, ezeket további vékony kis bolyhocskák borítják. A nyálkahártya ilyetén tagozódása miatt a felszívó felület 600× nagyobb lesz, mintha a belső hártya teljesen sima lenne. A legtöbb makro- és mikrotápanyag felszívódása a patkóbélben (duodenum) és az éhbélben (jejunum – a vékonybél középső szakasza) történik. A B12 vitamin a terminális ileumban szívódik fel. E szakasznak a gyulladása, vagy műtéti eltávolítása vitaminhiányt és vészes vérszegénységet okoz. Ilyen esetben a betegnek egész hátralévő életében 6 havonta B12 vitamin injekciókat kell kapnia. A Crohn betegek több mint 40%-ának alacsony a B12 szintje. 

A vékonybél a vastagbélbe torkollik. A vastagbélben történik a víz visszaszívódása, ami a bélsár besűrűsödését eredményezi. Ugyanakkor innen szívódnak fel bizonyos ásványi anyagok és elenyésző mértékben a tápanyag maradék része. Colitis ulcerosa akut fellángolásának idején kevesebb víz tud felszívódni a vastagbélben, ami híg székletet vagyis hasmenést eredményez. Colitis ulcerosa esetén csak és kizárólag a vastagbél érintett. Tekintettel arra, hogy a tápanyagok felszívódása a bél felsőbb szakaszain, a vékonybélben történik, colitis ulcerosaban szenvedőknél ritkán fordul elő alultápláltság. A betegség akut fázisában fontos, hogy a vastagbelet ne terhelje nagy mennyiségű bélsár. Ennek eléréséhez szükségessé válhat az infúziós (parenterális) táplálás, amely elegendő makro- és mikrotápanyagot és vizet tartalmaz, és kíméli az emésztőrendszert. Kevésbé súlyos esetben a betegek kaphatnak teljes mértékben felszívódó folyékony vagy rostmentes szondatápot, mely makrotápanyagokat (és lehetőleg többszörösen telítetlen zsírsavakat) és mikrotápanyagokat egyaránt tartalmaz. Az élelmi rostok nem emésztődnek az emberi emésztőtraktusban, és ezért nem is szívódnak fel. A rostokat a bélbaktériumok széndioxiddá, egyéb bélgázokká, valamint rövid láncú zsírsavakká bontják. A bélgázok hasi fájdalmat és puffadást okoznak. A vastagbél utolsó szakasza a végbél. Itt formálódik a széklet, majd innen kerül a végbélnyíláshoz. 

 

Kezdeti tünetek 392 gyulladásos bélbetegnél
	Crohn betegség 279 beteg	Colitis ulcerosa 113 beteg
Hasmenés	89,5%	96,4%
Vérzés	27,3%	89,3%
Fájdalom	86,9%	81,3%
Rossz közérzet	81,7%	40,2%
Fogyás	59,6%	38,4
Ízületi fájdalmak	29,2%	27,7%
Láz	24,7%	20,5%
Bőrelváltozások	14,2%	15,2%
Étvágytalanság	18,7%	11,6%
Szempanaszok	3,8%	7,1%
Hányinger	28,1%	6,3%
Hányás	20,2%	4,5%
Tályog	25,7%	3,6%
Sipoly	39,3%	3,6%

http://www.drfalk.hu/media/pdfek/1270636533_1269529321_IBD_betegtajekozt...

 

Az ételintolerancia mechanizmusa

Az ételintolerancia kialakulása során antigén-antitest komplexek képződnek, melyek lerakódnak a szövetekben, s ott a szövet sérülését és gyulladást okozó gyulladásos kemokinek felszabadulását idézik elő. Ez a test bármely részén megtörténhet pl. a belekben, ahol IBS tüneteket okoz, az ízületekben, ahol ízületi gyulladást okoz, az agyban, ahol migrénes tüneteket provokál, stb.

Az események sorrendje a következő:

•  ● Részlegesen emésztett étel jut át a bélsejtek között a véráramba.
•  ● Ezeket a fehérjéket a szervezet „idegenként” azonosítja és étel-specifikus IgG termelésbe kezd.
•  ● Az IgG a részlegesen emésztett étellel antigén-antitest komplexet képez. Az ételintolerancia tünetei később alakulnak ki, mivel a komplexek kialakulása fokozatos folyamat, nem azonnal következik be.
•  ● A komplexek lerakódnak a szövetekben (ez bárhol megtörténhet a testben, a belekben, a fejben, bőrben, stb.)
•  ● A komplement rendszer aktiválódik, melynek hatására a neutrofil fehérvérsejtekből fehérjebontó enzimek, hízósejt mediátorok, vazoaktív peptidek szabadulnak fel és vérlemezke aggregáció következik be.
•  ● A komplement rendszer és a makrofágok gyulladást stimulálnak, bár a complement rendszer ugyanakkor megvéd a kisebb komplexek nagyobb komplexekké alakulásától.
•  ● C2 and C5 (a komplement enzim kaszkád része) szintén képes hisztamint felszabadítani.
•  ● A makrofágokból gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, úgymint az interleukin-1, a tumor nekrózis faktor, a reaktív oxigén gyökök és a nitrogénoxid.

 

Tünetei

Számos tünet összefüggésbe hozható az ételintoleranciával, s mivel a tünetek később alakulnak ki, nehéz megállapítani, hogy melyik étel okozza a problémát, emiatt nagyon értékes az IgG antitest teszt elvégzése.

A tünetek a következők lehetnek:

• Arthritis, fibromyalgia, izületi fájdalom
• Szorongás, depresszió
• Asztma
• Kimerültség
• Fejfájás vagy migrén
• Szívdobogásérzés
• Víz visszatartás
• Autoimmun betegségek
• Figyelemhiány, hiperaktivitás (ADHD: attention deficit hyperactivity disorders)Ágyba vizelés és krónikus hólyagfertőzések
• Bélproblémák (colitis, IBD, IBS, szorulás, hasmenés, puffadás, hasi fájdalom, flatulencia,)
• Krónikus légúti tünetek (fulladás/ bronchitis)
• Sötét karikák vagy duzzanat a szemek körül
• Álmatlanság, letargia, “ködösség”,
• Krónikus Kimerültség Szindróma
• Állandó köhögés, hurut
• Arc melléküreg gyulladás
• Bőrbetegségek (ekcéma, bőrpír, pattanás)
• Súlyfelesleg problémák

Fontos megjegyezni, hogy IgG ellenanyagok mindig termelődnek az egészséges immunválasz során, de ezek nem okoznak tüneteket, bizonyítva, hogy

1. a) az immunrendszer hatékonyan működik és/vagy

1. b) a belek átbocsátóképessége nem fokozódott.

Tünetek várhatóan akkor keletkeznek, ha az immunrendszer nem működik tökéletesen és/vagy a belek áteresztőképessége fokozódott. Ezeket a mechanizmusokat alább ismertetjük és összehasonlítjuk az egészséges egyénekben kialakuló élelmiszerekre adott normál válasszal, azaz azokkal a folyamatokkal, amikor mind a bélfal, mind az immunrendszer egészséges.

1. Az ételekre adott normál válasz

Bármelyik egészséges egyénben, kevés, emésztetlen étel átjut a bélsejtek között, bekerül a véráramba és immunválaszt provokál. Az események sorrendje a következő:

•  ● Egészséges a gyomor-bél rendszer és egészséges az immunrendszer
•  ● Az ételek alapegységeikre emésztődnek (glukóz, aminosavak és zsírsavak) és felszívódnak a bélből, bejutnak a véráramba.
•  ● Kevés részlegesen emésztett étel is átjut a bélsejtek között, s bejut közvetlenül a véráramba.
•  ● Antitestek (IgG) termelődnek ezen részlegesen emésztett ételek ellen és antigén/ antitest komplexek alakulnak ki.
•  ● Jól működő immunrendszer (azaz a makrofágok) eltávolítják ezeket a komplexeket.
•  ● Nem marad komplex, ami lerakódna a szövetekbe
•  ● Így sem szöveti károsodás, sem gyulladás nem alakul ki.
•  ● Így, tünetek nem észlelhetők (annak ellenére, hogy immunreakció történt)

2. Az ételre adott válasz károsodott immunrendszer esetén

Amikor az immunrendszer nem működik tökéletesen, az események sorrendje hasonló, mint normális válasz esetén, de a makrofágok működése elégtelen ahhoz, hogy az immunkomplexeket eltávolítsa, azok lerakódnak a szövetekben és gyulladást provokálnak, így a következő tünetek jelenhetnek meg:

•  ● A gyomor-bél traktus egészséges, de az immunrendszer érintett.
•  ● Az ételek alapegységeikre emésztődnek (glukóz, aminosavak és zsírsavak) és felszívódnak a bélből, bejutnak a véráramba.
•  ● Kevés részlegesen emésztett étel is átjut a bélsejtek között s bejut közvetlenül a
•  ● Antitestek (IgG) termelődnek ezen részlegesen emésztett ételek ellen és antigén/antitest komplexek alakulnak ki.
•  ● A makrofágok működése elégtelen ahhoz, hogy eltávolítsa az összes immunkomplexet.
•  ● Emiatt sok immunkompex kerül a véráramba, majd lerakódik a szövetekbe (bárhol a
•  ● Gyulladás és szövetkárosodás következik be.
•  ● Ezek miatt tünetek jelennek meg.

3. Az ételre adott válasz, amikor a bél áteresztőképessége megnövekszik

Ebben a helyzetben az immunrendszer tökéletesen működik, de a bélfal jobban áteresztő (emelkedik a véráramba jutó emésztetlen táplálék mennyisége) és az immunrendszer túlterheltté válik. Emiatt nem tud minden immunkomplexet eltávolítani a védekező rendszer és a többlet immunkompex a szövetekbe lerakódva tüneteket okoz:

•  ● Normális, egészséges immunrendszer, de fokozott a bélfal áteresztőképessége.
•  ● Fokozódik a részlegesen emésztett étel átjutása a bélsejtek között így és a véráramba kerülése.
•  ● Antitestek termelődnek a részlegesen emésztett ételek ellen, melyek antigén-antitest komplexet képeznek.
•  ● Ezek elárasztják az immunrendszert, s az túlterheltté válik.
•  ● A makrofágok képtelenek az összes immunkomplexet eltávolítani.
•  ● Emiatt a keringésbe kerülő nagymennyiségű immunkomplex lerakódik a szövetekben
•  ● Gyulladás és szövetkárosodás következik be.
•  ● Így tünetek alakulnak ki.

4. Az áteresztő belet súlyosbító tényezők

A következő tényezők mind károsíthatják a páciens egészségét és a bél fokozott áteresztőképességéhez vezethetnek:

• Alacsony szekretoros IgA szint. A szekretoros IgA egy immunmarker és első vonalbeli védelmet biztosít a bélben a baktériumok, ételmaradékok, gombák, paraziták és vírusok ellen. A stressz képes kimeríteni a szervezet szekretoros IgA-ját s így gyengíti a test idegen anyagok elleni védekező rendszerét. A stressz ugyanakkor csökkenti a „jó” baktériumok számát, s így engedi a „rossz” baktériumok és gombák (pl. Candida) túlsúlyra jutását.
• Kiegyensúlyozatlan bélflóra
• Nyálkahártya károsodás fertőzések vagy bizonyos gyógyszerek miatt.
• Nem-szteroid gyulladáscsökkentők [Non Steroidal Anti-Inflammatory Drugs (NSAIDS)] pl. aszpirin, károsítják a bélfalat és végül fokozott áteresztőképességgel járó gyulladást okoznak.
• Paraziták: a paraziták szintén bélfal gyulladást okozva annak fokozott áteresztőképességéhez vezetnek.
• A kellően változatos étrend hiánya pl. túl sok glutén fogyasztása
• Csökkent gyomorsav termelődés
• A hasnyálmirigy enzimek csökkent elválasztása. Amikor a bélrendszer áteresztőképessége károsodik, a bélbolyhok is károsodnak s így csökken az életfontosságú tápanyagok felszívódása, melyek az emésztő enzimek előállításához szükségesek. Következésképpen a táplálék nem tud tökéletesen megemésztődni, bejut a véráramba és antitest választ provokál.
• Rossz tápláltsági állapot. A bélfal károsodása csökkenti a tápanyagok felszívódását, mely a bél regeneráló képességét hátrányosan befolyásolja, s ez további emésztési és felszívódási zavarhoz vezet.

 

Forrás: (dr.Falk,foodtest)