Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába. A Conn-szindróma - vagy ahogyan még emlegetni szokták a primer hiperaldoszteronizmus - egy olyan endokrin (hormonális) betegség, melynek fennállásakor az aldoszteron nevű hormon mennyisége növekszik meg jelentősen.
A mellékvesét sokan és sokszor a vesével keverik össze. Fontos azonban tudni, hogy ez a két szerv nem azonos. A mellékvese sapkaszerűen a vesék csúcsán ülő páros szerv. Kéreg illetve velő része többféle, a szervezet számára nélkülözhetetlen hormont termel.
Itt termelődnek a férfi és női nemi hormonok, a só-, és vízháztartásban fontos szerepet játszó aldoszteron, mely közvetve a vérnyomás szabályozásában is szerepet játszik, illetve a kortizol, mely a cukoranyagcserében, az izmok erőnlétében, a vérnyomás szabályozásában, a stressz reakciókban és a szervezet anyagcseréjében is alapvető szerepet játszik.
Nem csak a pánik okozhat erős szívdobogás érzést
A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg.
A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a pszichiátriai kezelésben bízna a beteg, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni.
A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség. Egészséges egyénben ez a hormon azért felel, hogy a só és vízháztartás szabályozása révén kordában tartsa a vérnyomást. Feladata a nátrium és kálium visszatartása a szervezetbe, és ezzel együtt a víz visszatartása is. Így a hormon túlzott termelődése esetén elsősorban gyógyszerrel nem csökkenthető makacs magas vérnyomás alakul ki. Gyakran éppen ez az a tünet, ami felhívja a figyelmet a betegségre.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma diagnózisa. Az ilyen betegek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát. Megkönnyítheti a betegség felismerését, vagy legalábbis gyanút ébreszthet a másik fontos tünet: a vér káliumtartalmának csökkenése, amit a beteg izomfájdalomként, izomlázként, gyengeségként él meg. De fontos tudni, hogy a diagnózisnak nem feltétele az alacsony kálium koncentráció! Normális kálium szint mellett is fennállhat Conn-szindróma!
Milyen vizsgálatokkal igazolható a gyanú?
fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin szintet is fontos monitorozni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormon vizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal.
Mi okozza a betegséget?
Legtöbbször a mellékvesekéregben kialakuló hormontermelő daganat (adenoma) okozza a betegséget. Az adenoma mérete legtöbbször kisebb, mint 1 cm, ezért képalkotó eljárásokkal is nehezen felismerhető. Az esetek túlnyomó részében az elváltozás jóindulatú. A rosszindulatú tumor előfordulása ritkább 1 százaléknál.
Előfordul az is, hogy nem tumor, hanem mindkét oldali mellékvese kéregállományának a hormontermelő sejtek mennyiségének megnövekedése (hyperplasiája) okozza az aldoszteron hormon túltermelődését. Ezekben a kórformákban a tünetek általában enyhébbek.
Ritkán bár, de előfordul, hogy a betegség nem érinti mindkét mellékvesét, hanem csak az egyik oldalon jelentkezik. Az egyes kórformák kialakulásának oka nem ismert. Nagyon ritkán előfordulhat családi halmozódás is. Attól függően, hogy mely gén károsodik, két fajtáját különböztetjük meg: az I. és a II. típusú familiaris hyperaldosteronismust.
Hogyan derül ki a betegség?
A biztos diagnózishoz laborvizsgálat valamint képalkotó diagnosztika vezet. Ha a nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető magas vérnyomás miatt felmerül a gyanú, akkor először a laborvizsgálatot végzik el vérből, illetve vizeletből véve a mintát. A vérben az alacsony, a vizeletben a magas kálium szint utalhat a betegségre, de az aldoszteron szintje is jelentősen emelkedett lehet a plazmában.
Ha a laborvizsgálatok eredménye is Conn-szindróma fennállását valószínűsíti, akkor a cél az ok kiderítése, és annak feltárása, hogy adenoma, hyperplasia vagy karcinóma okozza a bajt, vagy esetleg az öröklődő kórformáról van szó.
Amennyiben a betegség hátterében adenoma áll, azt CT-vizsgálattal lehet igazolni, bár az csak az 1 cm körüli elváltozás kimutatására képes. A CT egy fejlettebb formája, a spirál CT már a 0,7 cm-es adenomát is képes kimutatni.
A diagnosztikus vizsgálatok során az orvosnak fontos feladata, hogy elkülönítse a Conn-szindrómát egyéb, magasvérnyomással járó kórképektől. Ebben is segítenek a fent ismertetett vizsgálatok.
Forrás: (webbeteg, patika magazin)