Gyulladásos bélbetegség vagy érzékeny bél?

A gyulladásos bélbetegség röviden IBD, az érzékeny bél, más néven irritábilis bélszindróma, azaz IBS rövidítve. Sok embernek már nem ismeretlenek ezek a fogalmak, hiszen amikor emésztőrendszeri panaszaik kivizsgálása kezdődik meg, ezek is felmerülnek, mint lehetséges okok. Míg az IBD komoly bélgyulladással járó megbetegedés, addig az IBS "csupán" egy funkciózavar. 

Addig amíg nincs kivizsgálva az állapot, gyakran keverednek a fogalmak. A panaszok lehetnek hasonlóak, de míg az egyiknél életfogytig tartó kezelés szükséges, az IBS leginkább életmódváltással is jól tartható. Jellemző a hasmenés, hasi puffadás, hasi görcs. 

 

Az irritábilis bél szindróma (IBS) és a gyulladásos bélbetegség (IBD) olyan általános tünetekkel jár, amelyek kolonoszkópia nélkül megnehezíthetik a valódi diagnózist. Mindkét állapot általában hasmenés, hasi puffadás és görcsök jelentkezik. A feltételek kezelése azonban nagyon eltérő.

 

IBS 

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy általános állapot, amely befolyásolja a vastagbél működését. Az IBS nem változtatja meg a bélszövetet, de ez egy krónikus betegség, amelyet hosszú távon kellőképpen kezelni kell. Az IBS tüneteit általában életmóddal, étrenddel és stresszcsökkentéssel, súlyosabb esetekben gyógyszeres kezeléssel és tanácsadással lehet szabályozni. Az irritábilis bél szindróma tünetei számos esetben étrendi, életviteli és stresszkezelési változtatásokkal kézben tarthatóak, illetve az állapottal való együttélés elsajátítása során enyhülhetnek. A betegek kis százaléka tapasztal csak súlyos tüneteket. Mivel az irritábilis bél tipikusan nem gyulladt, így nem nagyobb a vastagbélrák kockázata sem. 

A leggyakoribb tünetek közé tartoznak: görcsös hasi fájdalom, puffadás, szelesség, hányinger, hányás, teltségérzet, hasmenés, ami székrekedéssel váltakozhat, napi többszöri lazább székletürítés, és időnként akár nyákos széklet. Lehetnek epés panaszok, de még vizelési ingerrel járó tünetek is. Gyakori a hasi görcsök és a hasmenés jelentkezése pszichés stressz alatt. Stresszes, szorongó egyéneknél akár gyakrabban is előfordulhat a felsorolt tünetek. A tünetek változó erősségűek lehetnek, étkezés, stresszhelyzet nagyban befolyásolhatja. Véres hasmenés esetén más betegséget kell keresni mindig a háttérben! Bár IBS esetén nincs szervi eltérés, a meglévő tünetek ugyanolyan sok nehézséget okozhatnak a betegeknek, megnehezítve a mindennapokat. A tünetek ugyanis krónikus vagy vissza-visszatérő formában vannak jelen. Az IBS érintheti akár a nyelőcsövet, gyomrot, epeútrendszert, a vékony és vastagbeleket is.
 

IBD

Gyulladásos bélbetegség (IBD) egy esernyő kifejezés, amely leírja azokat a rendellenességeket, amelyek az emésztőrendszer, a vastagbél vagy a végbél krónikus gyulladását okozzák. Az IBD általános típusai a Crohn-kór és a fekélyes vastagbélgyulladás. Az IBD tünetei az enyhektől a gyengélkedőig és az életveszélyig terjedhetnek. Az IBD-t gondosan kell kezelni, és általában akut epizódok jellemzik, amelyeket remissziós időszakok követnek. Bármely életkorban jelentkezhet mind az IBS, mind az IBD. A gyulladásos bélbetegségekkel élők többségénél a tünetek fiatal felnőttkorban jelennek meg először, de egyre gyakrabban diagnosztizálják már gyermekkorban is. Bár a betegség során panaszmentes időszakok is előfordulnak, a tünetek kiújulásának időszakaiban az IBD a betegek életvitelét jelentősen befolyásolja. Tünetei többek között az erős, krónikus hasmenés, a hányinger, a fáradtság, a fogyás és a láz. Bár a teljes gyógyulás még nem lehetséges, a cél továbbra is a tünetmentes állapot elérése és fenntartása.

Magyarországon közel 45 ezer ember él együtt az IBD (Inflammatory Bowel Disease, magyarul gyulladásos bélbetegségek) nevű gyógyíthatatlan kórral, amely a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa összefoglaló neve. Ezek a betegségek olyan általános tünetekkel járnak, melyek alapján eleinte nehezen elkülöníthetőek egyéb tápcsatornai panaszoktól.
 

 

Beszéljen orvosával, ha tartós tüneteket tapasztal, ideértve a következőket:

  • hasi fájdalom,
  • görcsök hasmenés
  • székrekedés
  • véres széklet
  • hányinger és hányás
  • étvágytalanság
  • fogyás
  • láz
  • vérszegénység
  • fáradtság

 

 

Mire jó a széklet Calprotectin vizsgálat

 

Az emelkedett szint az ember székletében azt jelzi, hogy a belekben valószínűleg gyulladás lép fel, de sem a helyét, sem az okát nem jelzi. Általában az emelkedés mértéke a gyulladás súlyosságával függ össze. A kalprotektin szint emelkedése az IBD , valamint a bakteriális fertőzések, néhány parazitafertőzés és a vastagbélrák esetén is megfigyelhető . Endoszkópiát ( kolonoszkópia vagy szigmoidoszkópia ) utóvizsgálatként lehet jelezni, amely segít a gyulladás, a tünetek és a tünetek okának meghatározásában . Az IBD-vel újonnan diagnosztizált embereknél a calprotectin koncentrációja nagyon magas lehet. Az alacsony calprotectin szint azt jelenti, hogy a tünetek és tünetek valószínűleg nem gyulladásos bél rendellenességekből származnak. Ezekre példa lehet az emésztőrendszer vírusos fertőzései és az irritábilis bél szindróma (IBS). Az IBD-vel ellentétben az IBS nem okoz gyulladást. Inkább görcsös gyomor fájdalmakat és görcsöket okoz hasmenés és / vagy székrekedés kiváltásával. Az alacsony calprotectin szintű embereknél az endoszkópia valószínűleg kevésbé indikált vagy hasznos. A mérsékelt calprotectin szint jelezheti, hogy van valamilyen gyulladás vagy hogy az ember állapota romlik. Az ismételt calprotectin-teszt, amelynek eredménye még mindig mérsékelten emelkedett vagy megnövekedett, valószínűleg további vizsgálatot igényel, és indokolt lehet az endoszkópia.

 

Egyéb labor

Általános gyulladásos markerként vérképvizsgálat, C-reaktív protein szint és vörösvérsejt-süllyedés mérése javasolt. (Egyes ajánlások az interleukin-6 [IL-6] szint mérését is emlegetik. A speciális tesztek közé különböző ellenanyagok és autoantitestek kimutatása tartozik. Az Escherichia colival vagy Saccharomyces cerevisiaeval szembeni ellenanyagok Crohn-betegséget valószínűsítenek, míg a perinukleáris antineutrofil citoplazmatikus antitest (pANCA) jelenléte colitis ulcerosa fennállása mellett szól. Ezeket mind vérből (szérumból) lehet meghatározni.  Ha már hasfájás, érdemes a gastritist okozó H.pylori fertőzést is ellenőrizni szerológiai vizsgálattal vagy urea kilégzési teszttel.

 

Forrás: (webbeteg, Medicalonline, Labtestonline)