Vajon mi az oka, hogy ilyen duci vagyok?

Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb. Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az "elhízás" szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók.

Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében: 80 / 1,8 x 1,8= 24,96

OKOK

Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.

  1. Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe: az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak. A genetikai és szociális öröklődés különválasztása bonyolult feladat. Az ikerkutatások eredményei valódi genetikai okokra is szolgáltattak bizonyítékot.

  2. Környezeti tényezők: Nem csak a családi, a munkahelyi, társasági körülmények is nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes társadalmakban, szubkultúrákban - ma már többnyire csak fejlődő országokban - a kövérség státusz szimbólum, a nők kövérségét pedig a nőiesség, az anyaságra való alkalmasság jeleként kívánatosnak tartják.

  3. Magyarországon "veszélyes környezetnek" számít a vidék. A falusi lakosság körében lényegesen jelentősebb a kalória-bevitel, igaz a rendszeres fizikai munka is megszokottabb. Jól megfigyelhető a világ bármely pontján, hogy a sokáig éhezett népek gyorsan elhíznak, ha jó életkörülmények közé kerülnek. Így például az afrikai származású amerikai asszonyok fele (!) elhízott. Hasonló jelenség tapasztalható a hazai roma lakosság körében is. A jelenség egyik lehetséges magyarázata a genetikailag is meghatározott "luxuskonzumpció" (az aktuálisan szükségesnél több élelem fogyasztása nem jár súlytöbblettel) élettani jelensége. A jól működő luxuskonzumpciós élettani mechanizmussal bíró egyének több kalóriabevitelre fokozottabb alapanyagcserével válaszolnak, így a többletkalória nem jár következményekkel. A sokáig éhezett népcsoportok körében a luxuskonzumpció hiánya az éhezés túlélésének egyik előfeltétele volt, azaz a bevitt kalóriafölösleget elraktározható formába alakították át. Jólétbe kerülve viszont a luxuskonzumpció hiánya elhízásra hajlamosít.

  4. Pszichés tényezők: Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat "kezelik" evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört.

  5. A kövérségre sokan úgy tekintenek, mint az akaratgyengeség, jellembéli fogyatékosság jelére. Ezzel ellentétben a kövérség krónikus betegség és nem önként választott életmód.

  6. Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:
    • Metabolikus-X szindróma
    • Policisztás ovárium szindróma
    • Cushing-szindróma
    • Inzulint termelő daganat (inzulinóma)
    • Pajzsmirigy elégtelenség
    • Prader-Willy-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)
    • Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma (nemi szervek fejletlenségével járó rendellenesség)
    • Központi idegrendszeri betegségek: bulímia, agyvelőgyulladás, harmadik agykamrát érintő daganatok, a hipofízis hormonálisan inaktív daganata, a hipotalamusz szervi betegségei (gyulladás, daganat, érbetegség), hipotalamusz közeli kóros.
    • A központi idegrendszer szervi rendellenességei közül ki kell emelni a hipotalamusz betegségeit. A hipotalamusz vegetatív idegrendszeri központ, az összes belső szerv és a teljes hormonális rendszer központi irányító szerve. Felelős az éhségérzésért, jóllakottságért, nemi késztetésért, a szervezet hőháztartásáért, egyszóval minden akaratunktól független életfunkció szabályozásáért. Működési zavarát bármilyen szervi betegség, agylágyulás, vérzés, daganat, gyulladás, sérülés (például agyalapi törés) kiválthatja. Szervi okokkal nem magyarázható, rendkívül összetett, olykor bizarr tünetekkel járó működési rendellenességét dienkefalózisnak (nevezzük, melynek kapcsán extrém elhízás és extrém lesoványodás is előfordulhat.

 

Az elhízás tünetei

 

Az elhízás lényege a kóros zsírlerakódás.

A felesleges zsírszövetek megoszlása alapján ma két alaptípust szokás elkülöníteni:

  • 1./ Az alma típusú elhízás a hasra, mellre, nyakra és az arcra lokalizálódik. A kóros zsírlerakódás központja a köldöktáj. A végtagok a fartáj és a combok kevésbé érintettek.

  • 2./ A körte típusú elhízás központja a köldök és a szeméremcsont közötti alhas. A zsírlerakódás az alhason, a fartájon és a combokon legjelentősebb. A felsőtest, a karok és az arc érintettsége kevésbé jellemző.


Az almatípust szokás férfias vagy android, a körtetípust nőies vagy ginoid típusnak is nevezni.

A morbiditás és mortalitás szempontjából az android típus lényegesen jelentősebb.

Az android típust lényegesen gyakrabban találjuk meg fokozott inzulintermelés és következményes fokozott férfihormon aktivitás mellett (például Cushing-szindróma, policisztás ovárium szindróma, metabolikus-X-szindróma).

A ginoid típus (régebben genitális típusnak nevezték) férfihormon-hiány, illetve nőihormon (ösztrogén) túlsúly eseteire jellemző. Így ginoid elhízás figyelhető meg férfiaknál is elégtelen hereműködés kapcsán, nőknél pedig a tüszőrepedés (ovuláció) gyakori elmaradása esetén.

A két egymástól eltérő nemi jellegű elhízás mellett érdemes megemlíteni az "aszexuális", a nemi hormonok általános hiányára visszavezethető elhízást is. Ezek a formák a nemi szervek fejletlenségével járnak (Prader-Willy-szindróma (Fröhlich-kór), Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma). Pubertáskor előtt betegség miatt here-eltávolításon átesettekre jellemző típus, olykor hipofízis-elégtelenség (Simmonds-Sheehan-szindróma) kapcsán is előfordul.

 

Az elhízás speciális típusai:

  • 1./ Fájdalmas elhízás (obsitas dolorosa vagy Dercum-betegség): Regionális elhízás, melyet hatalmas érzékeny és fájdalmas zsírdaganatok jellemeznek.

  • 2./ Lipodystrophia progressiva (lipodisztrófia progresszíva): Szintén regionális elhízás, mely kizárólag az alsó testfélen, a csípőlapáttól lefelé jelentkezik. Ettől felfelé inkább soványság tapasztalható.

Mint oly sok más betegségnél, az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye. Rosszindulatú daganatok esetén a túlélési esély ma is szerény. Amennyiben az elhízás elsődleges, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg. Elhízottaknál a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén. Az elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:

  1. Érelmeszesedés
  2. Magas vérnyomás
  3. Koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
  4. Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
  5. Érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, veseartéria elzáródás, stb.
  6. Cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
  7. Rák: Nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.
  8. Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.
  9. Ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
  10. Köszvény
  11. Epehólyag-betegségek: Epekő-betegség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák
  12. Depresszió, öngyilkossági hajlam
  13. Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél. Az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségügyi kockázat.

 

Forrás: (házipatika)