t

Hepatitis ABC

A vírushepatitisek a májsejtek elhalásával és a májszövet gyulladásos folyamatával járó hepatitis vírusok okozta megbetegedések gyűjtőneve. A jelenleg ismert ún. hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a fertőző májgyulladások valamennyi ágensét azonosították már. Májgyulladás olyan, az egész szervezetet érintő vírusfertőzéseket is kísérhet, amelyekben a májgyulladás csak részjelensége a kórfolyamatnak (Coxsackie, cytomegalovírus, Epstein-Baar-vírus, rubeola, herpes, sárgaláz).

A vírushepatitisek vezető heveny klinikai tüneteiben sok a hasonlóság, epidemiológiai sajátosságaikban, késői következményeikben azonban jelentős a különbség. A vírusos májgyulladások a kórokozótól függően két fő formában terjednek: enterálisan (feco-oralis) és parenterálisan (a gyomor- bélrendszert megkerülő úton).

Enterális formák

Hepatitis A (HAV)

A hepatitis A vírus elsősorban széklettel szennyezett ivóvízzel, élelmiszerrel, nyers ételekkel, különösen rossz higiénés viszonyok között fertőz. A fertőzés forrása a már beteg és a még tünetmentes fertőzött ember, aki székletével üríti a vírust.

tünetei

A HAV fertőzés körülbelül 30 nap lappangási idő után, hirtelen kezdettel néhány napig tartó lázat, elesettséget, étvágytalanságot és a sárgaságot okozhat. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe. Hat éven aluli gyermekeknél a fertőzések mintegy 70%-a tünetmentes vagy a klinikai tünetek atípusosak, sárgaság nélkül zajlik le. Az idősebb gyermekek és a felnőttek több mint 70%-ánál jelentkezik icterus (sárgaság).

A beteg már a lappangási idő második felétől fertőz, maximálisan a klinikai tünetek kezdete előtt. A fertőzőképesség az icterus megjelenése után néhány nappal megszűnik. Kórokozó ürítés nem marad vissza.

diagnosztikája

Gyanú esetén a fertőzést a májsejtek károsodását jelző enzimértékek (GPT, GOT) jelentős megemelkedése, és a szérumban lévő vírusellenes antitest (anti-HAV-IgM) pozitivitása erősíti meg. A hepatitis A fertőzést egyéb vírushepatitisektől (HBV, HCV, EBV, CMV), autoimmun májgyulladástól, primer sclerotisalo cholangitistől, gyógyszer okozta májkárosodástól, alkoholos hepatitistől és a Wilson-kórtól kell elkülöníteni.

kezelése

A vírusfertőzés terápiája tüneti. A betegség elején ágynyugalom, a hányinger csökkentése, szükség szerint infúziós terápia, könnyű diéta és az alkohol teljes mellőzése javasolt. Sárgaság és egyéb szövődmények felléptekor (agyödéma, emésztőszervrendszeri vérzés) kórházi kezelés szükséges.

A beteg szoros környezetének tagjait életkorra való tekintet nélkül gamma-globulin védelemben kell részesíteni, az expozíciót követően minél hamarabb, de feltétlenül az expozíciót követő 14 napon belül. Az oltás a frissen fertőzött egyénekben megelőzi a májgyulladás kialakulását.

megelőzése

A hepatitis A vírusfertőzés védőoltással megelőzhető. Az oltási sor egy alapoltásból és 6-12 hónapot követően egy ismétlő oltásból áll. Az oltás révén 10-20 éves védettség érhető el. A védőoltás krónikus májbetegeknek, élelmiszer- és vendéglátóiparban, illetve gyermekközösségekben dolgozóknak és olyan vidékekre utazóknak javasolt, ahol a rosszabb higiénés körülmények miatt a betegség gyakrabban fordul elő.

 

Hepatitis B (HBV)

A betegség kórokozója a hepatitis B vírus (HBV). A hepatitis B a világ egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedése, mintegy 300 millió idült HBV-fertőzöttet tartanak nyilván, és csak becsülni lehet a nyilván nem tartott fertőzöttek számát. A világ népességének mintegy 20-30 százalékában kimutatható, hogy élete során hepatitis B fertőzésen esett át. A kórokozó HBV fertőzés esetén jelen van a vérben, testnedvekben, nyálban, ondóban és hüvelyváladékban. A fertőzés így átadható szexuális úton, vér és vérkészítményekkel, vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal fertőzött orvosi eszközökkel, intravénás kábítószer élvezők esetén a közös fecskendő használatával, sérül bőr és nyálkahártya kontamináció révén. Fertőzött anya újszülöttjét is megfertőzheti.

tünetei

45-180 nap lappangási idő után a tünetek lassan kezdődnek, rendszerint láz nélkül. A betegség kezdetét jelző szakban a betegnél fáradtság, ízületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság.

kezelése

Az akut hepatitis B általában 3-6 hét alatt, szövődménymentesen, spontán gyógyul, csak tüneti terápia történik. Ritkán a beteg állapota órák, napok alatt rohamosan rosszabbodni kezd, és májelégtelenség, májkóma alakul ki. Ez a forma a heveny májgyulladás speciális formája, mely a kórházi intenzív kezelés ellenére is gyakran halálos. A májelégtelenség kialakulásakor - amennyiben lehetőség van rá - májátültetés mentheti meg a beteg életét.

A HBV fertőzés krónikussá válhat. A krónikus fertőzés kialakulásának kockázata annál nagyobb, minél korábbi életkorban következik be a fertőződés. Késői következménye a májzsugor és a májrák.

A fertőzőképesség lappangási idő végén, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése előtt kezdődik, és a heveny tünetek lezajlásáig tart. A tünetmentes vírushordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertőzőképesek.

diagnosztikája

Az akut hepatitis B diagnózisának igazolásához a HBsAg pozitivitás önmagában nem elégséges, el kell végeztetni az IgM osztályba tartozó anti-HBc ellenanyagok kimutatására irányuló virológiai vizsgálatot is. Krónikus B hepatitisről akkor beszélhetünk, ha a HBV infekció szerológiai jelei mellett a májsejtek károsodását jelző enzimérték (GPT) emelkedés több mint 6 hónapon át észlelhető.

Az idült májgyulladás gyógyszeres kezelésére vírusellenes szereket és különböző interferon-készítményeket alkalmaznak.

megelőzése

A HBV fertőzés védőoltással megelőzhető. A legbiztosabb védelmet a HBV elleni védőoltás biztosítja. Magyarországon 1999 óta adják kampányoltás keretében, az általános iskolák 8. osztályában. A fertőzés szempontjából fokozott veszélynek kitett egyéneknek (pl. orvosok, rendszeresen vérkészítményt kapók, HBV-hordozó családtagjai), az oltás szintén ingyenesen biztosított.

A rizikócsoportba nem tartozó egyének számára, az oltás receptkötelesen a gyógyszertárakban beszerezhető.

 

Hepatitis E (HEV)

tünetei

A HEV a hepatitis A vírushoz hasonlóan feco-oralis úton terjed, elsősorban széklettel szennyezett ivóvíz, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, élelmiszerek közvetítésével. A fertőzött terhes nők a magzatot transzplacentárisan is fertőzhetik. A fertőzés forrása a beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy. A HEV fertőzés 15-40 nap lappangási idő után a HAV fertőzéshez hasonlóan zajlik. A fertőzések jelentős része tünetmentes. A megbetegedések általában enyhe lefolyásúak, az esetek több mint 50%-a sárgaság nélkül zajlik le. A terhesség utolsó harmadában fertőződött nők megbetegedése gyakran súlyos, a halálozási arány magas. A magzati életben bekövetkezett fertőződés következménye vetélés, illetve újszülöttkori fulminans hepatitis is lehet. A fertőzés igazolása ebben az esetben is a vérben kimutatható vírusellenes (anti-HEV IgM) anyag kimutatásával lehetséges.

diagnosztikája

A fertőzőképesség tartama nem ismert. A vírus a székletben a sárgaság megjelenése után két héttel mutatható ki.

kezelése

Teendők a betegség előfordulásakor ugyanazok, mint a hepatitis A fertőzésnél, a terápia tüneti.

megelőzése

Hepatitis E fertőzés ellen védőoltás még nem áll rendelkezésre.

 

Paraenterális formák

Hepatitis C (HCV)

Magyarországon körülbelül 100 ezer hepatitis C vírushordozó él. A HCV felelős hazánkban évente körülbelül 3000 beteg májzsugorának kialakulásáért, és 600 májrákos esetért.

tünetei

A fertőzés forrása a vírushordozó és a már tünetekkel rendelkező beteg. A terjedési mód parenterális. A vér- és a szövetnedvek fertőzést terjesztő szerepe bizonyított. Elsősorban ellenőrizetlen vérek transzfúziójával, vérrel, szövetnedvvel szennyezett eszközökkel végzett orvosi vagy egyéb (tetoválás, akupunktúra, injekciós kábítószer-adagolás) beavatkozások révén terjed. A fertőzött anyáról csecsemőre történő terjedés 6-10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A szexuális úton, valamint a családon belüli szoros kontaktus révén okozott fertőződés igen ritka. 14-180 nap lappangási idő után jelentkezik az akut hepatitis- ami többnyire enyhe lefolyású - sárgaság csak az esetek kis hányadában alakul ki. Icterusos esetben a klinikai kép alig különbözik az egyéb vírushepatitisektől. A leggyakoribb klinikai manifesztáció a hónapokig, évekig tartó szérum-GPT emelkedés. A fertőzöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. A beteg már az első tünetek megjelenése előtt egy vagy több héttel fertőzőképes.

diagnosztikája

A HCV fertőzés direkt bizonyítéka a szérumban a vírus RNS kimutatása laboratóriumi eljárással. A máj gyulladását a GPT emelkedés és a szövettani vizsgálat bizonyítja. Sokszor szűrővizsgálat során észlelt GPT emelkedés vagy a véradásnál talált vírusellenes antitest jelenléte hívja fel a figyelmet a betegségre.

kezelése

Vírusellenes gyógyszeres terápia a HCV-RNS pozitív egyénekben is csak a kórosan emelkedett GPT- érték és a szövettani aktivitást mutató esetekben indokolt. A leggyakrabban alkalmazott kezelés az interferon és a ribavirin nevű szerek kombinációjából áll.

A HCV talaján kialakult májelégtelenség estén, a beteg életét csak a májátültetés mentheti meg. Az átültetett májban rendszerint újra kialakul a HCV fertőzés, azonban többnyire sokkal enyhébb lefolyású. A hepatitis C felelős a májrákos esetek egy részéért is.

megelőzése

A HCV elleni vakcináció még nem megoldott, emiatt fontos a véradók szűrése, az autotranszfúzió előnyben részesítése, többszörös szexuális partnerek esetén az óvszer használata, a tetoválás és testékszerek mellőzése.

 

 

Forrás: ( Budai Egészségközpont)