Crohn betegség

A Crohn-betegség (Morbus Crohn, regionális bélgyulladás) az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos betegsége (ún. gyulladásos bélbetegség, angolul:  inflammatory bowel disease, IBD), mely a bélfal minden rétegét érintheti. Lassan kialakuló, de tartós panaszokat okozó krónikus betegség, mely alhasi fájdalmakkal, fogyással, puffadással, hányingerrel, lázzal, étvágytalansággal járhat. 

 

A betegség lefolyása változó. Az emésztőrendszer bármelyik szakaszát érintheti, de leggyakrabban a vékony- és vastagbelet együttesen. A kórkép minden betegben a bél meghatározott területeit érinti, és néha egészséges területek fogják közre a beteg bélszakaszokat. A fekélyekkel járó gyulladás leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán (terminális ileum) alakul ki. Megjelenhet egyedül a vastagbélben is (colon), vagy érintheti mindkét bélrendszert (ileocolon). Nem gyakori a nyelőcsőre, gyomorra, és a végbélre terjedő kórforma. Crohn-betegség esetén a gyulladás a bélfal teljes vastagságára kiterjed, ezért nagyon gyakori a bél perforációja (kilyukadása), gyulladásos tályogok, fekélyek és sipolyképződés, főként a végbélnyílás körül vagy a hasfalon.

 

A betegség lefolyása hullámzó, kiújulások (relapszusok) és megnyugvások (remissziók) jelentkeznek. Az ebben a betegségben szenvedő emberek aktív és produktív életet élhetnek. A Crohn-betegség krónikus betegség, a kiváltó oka nem ismert. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek mérséklik a tüneteket, de nem nyújtanak végleges gyógyulást. A betegeknek tartósan kell gyógyszert szedniük, illetve alkalmanként kórházi kezelés, műtét válhat szükségessé. A fenntartó gyógyszeres kezelés csökkenti a Crohn-betegség kiújulásának gyakoriságát. A tünetek fokozódása közti időszakban a legtöbb beteg jól érzi magát és csak kevés panaszuk van. A betegek a kiújulás esélye miatt szoros ellenőrzést, gondozást igényelnek.

Az esetek többsége 30 éves kor alatt kezdődik, a legtöbb 14 és 24 éves kor között. Magyarországon kb. 15 000 embert érinthet és már az ötéves kor alatti betegek száma is emelkedik.

 

A betegség pontos oka ismeretlen, valószínűleg nem egy, hanem több ok kölcsönhatása miatt alakul ki.

 

  • Genetikai tényezők: nem tipikus öröklött kór, egyes gének a jelek szerint mégis hajlamosítanak rá, tehát ha a betegség nem is, a hajlam öröklődik. A betegség genetikai vonatkozását mutatja, hogy más öröklődő betegségekkel való társulása sok esetben jellemző. A Toronto Egyetemen olyan gént/fehérjét azonosítottak, mely hajlamosít a Crohn betegségre. A Crohn-betegségben szenvedő páciensek nagyobb részében ez a fehérje nem működik megfelelően, miáltal a méreganyagok könnyen beléphetnek a sejtekbe. Az elmúlt évek kutatásai alapján úgy vélik, hogy a betegség ugyan nem örökletes, de létezik egy bizonyos genetikai fogékonyság, melynek következtében a bélnyálkahártya ellenálló képessége csökken. Az immunrendszer működésében zavar támad, nem ismeri fel a bélflórát alkotó saját baktériumokat, így azok ellen védekező reakciót indít be, ami bélkárosodáshoz vezet. A bélbaktériumok a gyulladás fenntartásában fontos szerepet játszanak.
  • Pszichológiai tényezők: a szakértők szerint a psziché a betegség kialakulásáért nem tehető felelőssé, de a pszichológiai stressz egészen biztosan kiválthat akut fellángolást, illetve ronthatja az állapotot.
  • Fertőzések: egyes tudósok szerint a Crohn-beteg emberek fertőzött marhák tejével vitték be szervezetükbe a MAP-baktériumot (Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis), és így alakult ki náluk a betegség. Mások szerint feltételezhető, hogy a betegség kialakulásához hozzájárulnak a Listeria és a Yersinia baktériumok, amelyek a hűtve tárolt élelmiszerekben (marhahúsban, sertéshúsban, csirkehúsban, felvágottfélékben, hamburgerben, sajtokban és a fejes salátában) rendszerint jelen vannak.
  • Étkezési szokások (túlzott finomított szénhidrát fogyasztás, alacsony rostbevitel, hidrogénezett zsírbevitel)
  • Gyógyszerek, antibiotikumok (túl gyakori antibiotikumos kezelések)
  • Dohányzás: dohányosoknál háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki Crohn-betegség.
  • Immunológiai zavarok: eddig az volt az általános vélemény, hogy a Crohn betegséget az immunrendszer túlzott aktivitása okozza, ám lehet, hogy ennek épp az ellenkezője igaz, és az immunrendszer gyengült reakciója a felelős kialakulásáért.

 

Tünetei lehetnek:

 

  • alhasi fájdalmak (jellemzően jobb oldali)
  • fáradtság
  • krónikus hasmenés
  • szájüreg gyulladás
  • hányinger
  • hányás
  • láz
  • emelkedett fehérvérsejt
  • vérszegénység
  • véres, nyákos széklet
  • végbélnyílás körüli tályogok
  • puffadás
  • görcsök
  • fogyás
  • étvágytalanság.

 

A betegség kezdete sokszor tünetszegény, s évekig tartó hasi fájdalom, időszakos hasmenés előzi meg a diagnózis felállítását. Jellegzetes a jobb oldali alhasi fájdalom, amely főképpen étkezés után jelentkezik. Sokszor a már évek óta tartó gyulladás következtében kialakuló szűkületet jelzi. Kezdetben hőemelkedéssel, rossz közérzettel, fogyással, étvágytalansággal jelentkezhet. Gyakran mutatja heveny vakbélgyulladás vagy heveny bélelzáródás képét.

Természetesen a betegség tünetei összefüggnek azzal, hogy a tápcsatorna mely része érintett. Ebben az értelemben a vékonybél bizonyos szakaszainak a megbetegedése hasmenést, fogyást, létfontosságú tápanyagok felszívódási zavarát okozhatja (B12, vas, fehérje). A vastagbél érintettsége esetén elsősorban a véres hasmenés dominál, és a fájdalmat a gyulladt bél rendellenes összehúzódása okozza. Ritkábban, de előfordulhat a nyelőcső, vagy a gyomor gyulladása is. A visszatérő lázas állapotot a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák. A fogyást a vékonybél megbetegedése, felszívódási zavar okozza, de a csökkent táplálékfelvétel is szerepet játszik a kiváltásában.

 

 

A laborvizsgálatok abban segíthetnek, hogy még a tükrözés előtt az IBD gyanúját alátámasszák, vagy akár a tükrözendő páciensek számát is csökkentse, illetve, hogy a beteg állapotát, szükséges szövődményeit felmérje.

 

Általános gyulladásos markerként vérképvizsgálat,

  • C-reaktív protein szint és
  • vörösvérsejt-süllyedés mérése javasolt. (Egyes ajánlások az interleukin-6 [IL-6] szint mérését is emlegetik, ennek a markernek a használata ára és a preanalitikai problémák miatt magyar viszonylatban korlátozott.) 

A speciális tesztek közé különböző ellenanyagok és autoantitestek kimutatása tartozik. 

  • A Saccharomyces cerevisiaeval szembeni ellenanyagok (ASCA) Crohn-betegséget valószínűsítenek, míg a perinukleáris antineutrofil citoplazmatikus antitest (pANCA) jelenléte colitis ulcerosa fennállása mellett szól. Ezeket mind vérből (szérumból) lehet meghatározni.  
  • Ha már hasfájás, érdemes a gastritist okozó H.pylori fertőzést is ellenőrizni vérből szerológiai vagy széklet antigén vizsgálattal. 

 

A székletben a vér jelenléte mindenképpen figyelemfelkeltő. Ha már széklet: egyes markerek székletben megnövekedett szintje egyértelműen gyulladásra utal. Ide tartozik a kalprotektin, mely meghatározására kereskedelmi forgalomban kapható tesztek vannak. A kalprotektin egy kis molekulatömegű fehérje, ami részt vesz az endotélium és a fehérvérsejtek közötti kölcsönhatásban. Ha a neutrofil granulociták aktiválódnak, mennyisége a testnedvekben több százszorosra is nőhet. Nyálkahártya-gyulladáskor a bélfalba került neutrofil sejtek tartalma a lumenbe kerül, amit viszont a széklet kalprotektin szintje megbízhatóan jelez. 

 

Ha a betegnek tényleg bélgyulladása van, az a tápanyagok, vitaminok felszívódását és hasznosulását is befolyásolja.  A vérkép jelzi a vérszegénységet. Erre a hemoglobin szint és vörösvérsejtszám csökkenése, a vörösvérsejt-méreteloszlást jellemző RDW (red cell diameter width) érték emelkedése, valamint vashiány esetén a csökkent, B12 és folsav hiányban az emelkedett MCV érték hívja fel a figyelmet. A vasraktárak kiürülését és a vashiányt a csökkent ferritin, illetve magas transzferrin szint jelzi. (A szérum vasszint meghatározása azért nem javasolt, mert egy belevaló gyulladás esetén a magasabb hepcidinszint hatására amúgy is markánsan csökken a vasszint.) A vitaminok közül a B12-vitamin és a folsav, illetve a D-vitamin szintek mérése jön szóba. 

 

Vérvételi ajánlatban: 

 

  • Vérkép
  • CRP
  • B12
  • D vitamin
  • Folsav
  • Májfunkció
  • Ferritin
  • Vas
  • ASCA
  • Székletvér 
  • Széklet calprotectin