Vizsgálati lehetőségek a férfi meddőségben

Egyre nagyobb a meddőségi probléma a férfiak körében, akiket a stressz, az alkohol, a dohányzás, az egészségtelen, mozgáshiányos élet, a környezetszennyezés, a tartós gyógyszerhasználat és a helytelen öltözködés is veszélyeztet. Magyarországon minden ötödik pár küszködik azzal, hogy nem vagy csak nagy nehézségek árán sikerül a gyermeknemzés. Az esetek 40 százalékában a férfi, 40 százalékában a nő, 20 százalékában pedig mindkét fél oka a sikertelenségnek. Becslések szerint akár egymillió ember is érintett lehet.
 

Sokáig úgy gondolták, hogy a morfológiailag egészségesnek látszó férfiak nemzésképtelenségét szinte kizárólag az impotencia okozza, minden más esetben a nő alkalmatlansága áll a terméketlenség hátterében. Idővel azonban a megtermékenyítésről a sejtek szintjén is egyre több információt szereztek az orvosok, s világossá vált, hogy a teremtés koronái sokkal gyakrabban állnak a gyermekeláldás útjában, mint korábban gondolták. 

 

Ennek pedig négy fő oka van:
  • a hipotalamusz vagy az agyalapi mirigy betegsége (1-2 százalék),
  • ivarmirigy rendellenesség (30-40 százalék),
  • a spermiumok tovahaladásának zavara (10-20 százalék),
  • ismeretlen okok (40-50 százalék).
Magyarán az esetek mintegy felében sohasem derül ki, hogy miért nem jött össze a gyerek, azaz még sok kutatásra van szükség e területen. A férfi meddőség általában akkor fordul elő, ha a spermiumok abnormálisak, nem megfelelő számuk, vagy probléma van az ejakulációval. Sperma rendellenességének két fő jellemzője van, a spermiumok szokatlanul rövid élettartama és gyenge mobilitása. A herék gyulladása, a herezacskó kitágult vénái és az abnormálisan fejlődött herék is hatással lehetnek a spermiumok állapotára.
 
Az alacsony spermaszám vagy a sperma hiánya mögött számos ok állhat. Már meglévő genetikai állapot, az alkohol, a dohány és más drogok fogyasztása, súlyos mumpszfertőzés a pubertás után, sérvek, hormonzavar, mérgekkel való érintkezés, sugárzásnak való kitettség, egy korábbi fertőzés miatti elzáródás, a túl szűk alsónemű viselése és ágyéksérülés. Mostanában egyre gyakrabban jelenik meg a figyelmeztetés, hogy a laptopok ölbe vételével az ágyékra sugárzott hő szintén nemzési problémákat okozhat.
 
A férfi meddőség a magömlés zavarai miatt is előállhat. Ide tartozik a korai magömlés, a retrográd ejakuláció (amelynek során a sperma visszaáramlik a hólyagba), erekciós problémák, sugárkezelés vagy műtét szövődményei. Emellett még korábbi nemi betegségek, húgyúti fertőzések, bizonyos típusú gyógyszerek is szerepet játszhatnak a probléma kialakulásában.
 
A pácienst alapos fizikai vizsgálatnak vetik alá, és részletesen feltárják a kórtörténetét is. Emellett egy sor célirányos vizsgálatot hajtanak végre.
 

ONDÓVIZSGÁLATOK ÉS ÚJ LEHETŐSÉGEK

 
A terméketlenség okainak feltárására a standard vizsgálatok mellett számos korszerű elemzési módszer áll az orvosok rendelkezésére. Ezek a vizsgálatok rendkívül fontosak, hogy egyes meddőséggel küzdő férfiak esetében feltárják a konkrét okokat, és kijelölhessék, - ha erre van lehetőség, a megfelelő kezelést. Az HBA tesztet, a spermium DNS fragmentációs tesztet, a MAR tesztet, a spermium szabad oxigén gyök vizsgálatot (ROS), valamint a spermium akroszóma reakció vizsgálat fontosságát külön is kiemelte az andrológus szakorvos.
 
Férfi meddőség laborvizsgálat, ondó labor

SPERMATOGRAM

Ez tartalmazza a makroszkópos adatokat tehát az ondó térfogatot, a pH értéket, a viszkozitást, a színt, az elfolyósodási időt, illetve a mikroszkópos adatokat is, a spermium számot, a motilitási (a spermiumok mozgását leíró) és a morfológiai adatokat. A spermatogram azonban önmagában sokszor nem elég a fertilitási státusz megítélésére, még akkor sem, ha az eredmények normálisak. Előfordulhat ugyanis, hogy a páciensnek más betegségei is vannak. Például herevisszér tágulata van, s ilyen esetben további vizsgálatra, például DNS fragmentációs elemzésre is szükség lehet, amely megmagyarázhatja az esetleges meddőséget.
 

DNS FRAGMENTÁCIÓ (SCSA)

Egyes esetekben a dupla DNS-spirál szerkezete megbomlik, s egyes szakaszai egyszálúvá válnak. A sérült, töredezett (fragmentált) DNS-t, tartalmazó spermiumok alkalmatlanok életképes utód létrehozására. A mikroszkópos alaktani vizsgálat nem fedi fel ezt a problémát. A normálisnak látszó spermiumok 10-25 százalékánál pedig az elfogadhatónál magasabb a DNS fragmentáció. A meddő férfiak esetében pedig ez a probléma a spermiumok több mint negyedét érinti a vizsgálati adatok szerint. A SCSA (Sperm Chromatin Structure Assay) módszerrel a hímivarsejtekben lévő DNS állomány sérülését, töredezettségét vizsgáljuk. A hímivarsejtekben DNS információ egy nagyon speciális formában “csomagolva” található. Az információt hordozó DNS szálak külső és belső tényezők hatására sérülhetnek, töredezhetnek ezáltal az átadható DNS sérül, melynek következtében a várt terhesség elmarad, korai vetélés alakul ki, a lombik eljárások sikertelenek lesznek. A DNS sérülést az un. oxidatív stressz okozza, ez egy összetett folyamat, mely során szabad oxigén gyökök szabadulnak fel és a DNS állományt károsítják. A szabad oxigén gyök felszabadulást okozhatnak a különböző férfi reproduktív rendszert érintő gyulladások, dohányzás, kor, táplálkozás, here visszértágulat, magas here hőmérséklet, alacsony antioxidáns szint és még nagyon sok tényező.
A DNS fragmentációs teszt (SCSA) a férfi meddőségre okait vizsgálja. A termékenyítő képességet sok más tényező is befolyásolja pl. rossz hímivarsejt mozgás, akroszóma működési zavar stb. ezekben a DNS állomány még jó is lehet.
Azonban ha a DNS sérülés fokozott, még normális spermium paraméterek (szám mozgás, morfológia) esetén sem jön létre a terhesség.
 
A spermium DNS sérülést százalékban adjuk meg 15 % százalék alatt DNS fragmentáció esetén kiváló eredmény jelent, kiváló fertilizációs potenciál. 15-30% közötti érték fokozott DNS sérülést jelent, de a megtermékenyítés még jelentősen nem befolyásolja, jó fertilizációs potenciál. 30% feletti DNS fragmentáció esetén a spontán terhesség esélye nagyon alacsony, rossz fertilizációs potenciál. A spermium DNS fragmentációs vizsgálat nagyon jó módszer azokban az esetekben is mikor nem tudunk a sikertelen lombik eljárásokra magyarázatot adni. Ez főleg azon férfiakra vonatkozik akiknél a hagyományos sperma vizsgálati paraméterek mindent rendben találtak.
 
 

HBA TESZT

A vizsgálat során az ondóban az élő és jól mozgó hímivarsejtek hialuronsav megkötő képességét mérik, s ebből következtetnek a spermiumok petesejtbe való behatolási képességére, genetikai integritására. Mivel a HBA kötődési arány összefügg a hímivarsejtek genetikai, kromoszómális eltéréseivel, ezért (többszöri) vetélés után a HBA vizsgálat elvégzése feltétlenül javasolt. A HBA-teszt egy, a friss ejakulátumban lévő érett spermiumok arányának megállapítására szolgáló módszer. Az esetleges fertilitás diagnózisához semmiképpen sem elegendő a teszt által kapott eredmény, de segítséget nyújthat a pár későbbi IVF-kezelési lehetőségeinek kiválasztásában. A módszer az érett spermiumok hialuronsavkötő képességén alapszik, mely molekula a petesejtet körülvevő sejtekben, az ún. cumulusban és a tüszőfolyadékban fiziológiásan is jelen van. A hialuronsav kötésére az éretlen vagy hibás fejlődésű hímivarsejtek nem képesek, csak a nagy valószínűséggel ép kromoszóma-állományú, érett spermiumok.
A teszt korlátai: A teszt csak akkor végezhető el, ha a minta tartalmaz mozgó spermiumokat. A nagyon alacsony spermium-koncentrációjú vagy alacsony motilitású minták esetében álnegatív eredményt kaphatunk! A teszt elvégzése előtt minden esetben ajánlott spermatogram- SPG vizsgálatot is végezni.
 

ROS

A környezeti hatások (pl. dohányzás stb.), gyulladások, dohányzás, WIFI ill. mobilsugárzás, herevisszértágulat mind növeli az un. szabad oxigén gyökök szintjét, ezek az anyagok a spermium DNS károsodását okozzák. A vizsgálattal ezeket a szabad oxigén molekulákat tudjuk kimutatni. Az ROS teszt a spermium DNS fragmentációs teszttel együttesen alkalmazva segít megtalálni a megfelelő kezelési eljárást, így javítva a páciens kezelésének hatékonyságát. A férfi meddőség egyik oka lehet a reaktív oxigéngyökök (ROS) felhalmozódása az ejakulátumban, amely a teszt segítségével kimutatható. Ezek a reaktív oxigéngyökök számos, a normális sejtműködéshez szükséges anyaggal (fehérjék, lipidek, DNS) tudnak reakcióba lépni, és azokat működésükben, szerkezetükben károsítják - így a hímivarsejtek mozgását és genetikai anyagát is. Ezek a reaktív anyagok származhatnak külső behatás eredményeképpen (pl.: UV-fény, sugárzás, dohányzás, toxikus anyagok) és szervezeten belülről is (pl.: gyulladások, fertőzések, különböző betegségek és az ezekre szedett gyógyszerek). A vizsgálat elvégzése mindenképpen javasolt bármelyik rizikófaktor megléte esetén. A ROS-ek a spermiumok normális fejlődésében (spermatogenezis) is szerepet játszanak. Azonban a túlzott ROS termelés károsítja a spermiumok örökítő anyagát. A károsodás megnyilvánulhat például, a spermiumok DNS állományának töredezettségében. Tehát infertilitási probléma okának kivizsgálása során nagyon fontos a spermiumok ROS tartalmának és százalékos részarányának a meghatározása.
 

TAC - Totál antioxidáns kapacitás

Azon pácienseknél, ahol emelkedett ROS szintet mérünk, az antioxidáns kezelés megkezdése előtt és közben is folyamatosan és párhuzamosan ellenőrizni kellene, a rutin spermiogram mellett, a total antioxidáns kapacitást (Total Antioxidant Capacity-TAC), a ROS szinteket és a DNS fragmentáltság mértékét. Ezen törekvés támogatásához beállítottuk az ondó teljes antioxidáns kapacitás mérését. A spermiumok ROS tartalmát és a ROS pozitív sejtek mennyiségét áramlási citometriával rutinszerűen mérni lehet. Emelkedett értékek esetében a páciens antioxidáns kezelése indokolt lehet. Azonban nagyon fontos, hogy az antioxidáns dózisát az ondó teljes antioxidáns kapacitásához kell szabni. Ellenkező esetben a kontrollálatlan antioxidáns kezelés a fiziológiás szint alá képes csökkenteni a ROS szintet, mely már károsan érintheti a spermiogenezist.
 

MAR TESZT

További okok is állhatnak a meddőség mögött, amelyeket immunológiai vizsgálattal lehet kimutatni. A spermában ugyanis a hímivarsejteket károsító ellenanyagok lehetnek jelen. Ezek az antitestek megakadályozhatják, hogy a spermiumok eljussanak a petesejthez. Az immunológiai MAR teszt során a spermában lévő ellenanyagok, az immunglobulinok (IgG) szintjét határozzák meg. Ezzel a vizsgálattal a hímivarsejt ellenes antitestek vizsgálhatók. Az antitestek olyan fehérje molekulák melyek a hímivarsejtekhez kapcsolódva gátolják azok mozgását ill. agglutinációját okozzák. Az antitestek akkor keletkezhetnek mikor a vér-here gát megsérül pl. hereműtétek esetén.
 
 

AKROSZÓMA VIZSGÁLAT (SCSA - Sperm Chromatin Structure Assay)

Ennek célja, hogy kimutassa azt a biokémiai folyamatot, amelyre ahhoz van szükség, hogy a spermium feltörhesse a petesejt védőburkolatát. Az ehhez szükséges enzimek pedig az akroszóma-reakció során termelődnek. Az akroszóma reakció a megtermékenyítés 2. fázisa! A megtermékenyítési folyamat során a hímivarsejtnek át kell hatolni a petesejt plazma membránján, ehhez a spermium fejében lévő speciális folyamatra van szükség amivel a petesejtbe tud hatolni. Ha ez a folyamat valami miatt károsodik a megtermékenyülés nem megy végbe. A normális spermaképet mutató mintáknál a nem megfelelő akroszóma reakció akár 30%-os is lehet. A nem megfelelő akroszóma reakció mérhető és kimutatható így elkerülhető a további felesleges inszemináció ill. in vitro fertilizáció és egyből ICSI (intracitoplazmatikus megtermékenyítés végezhető. 
 
 

IL6-IL8

Férfi ivarszervi gyulladás gyanú esetén nem mindig sikerül gyulladásos sejteket kimutatni az ondóból. A sejtes szereplőkön kívül (fehérvérsejtek) a gyulladásnak vannak úgynevezett humorális (oldott fehérjék) komponensei is, melyek jelenléte felelős a szöveti gyulladás fenntartásáért. Ezen fehérjéket (citokinek és kemokinek) a fehérvérsejteken kívül a szövetekben található egyéb, nem fehérvérsejt típusú sejtek, is termelhetik. Tehát ha a gyulladás nem olyan helyen van a hím ivarszervekben, ahonnan fehérvérsejt kerülhet az ondóba (pl. herecsatorna), hanem a gyulladás a mélyebb szövetekben (pl. hereszövet, prosztata gyulladás) van, akkor a „szöveti” gyulladás kimutatására az IL-6 és/vagy IL-8 fehérjék szintjének a megmérése alkalmas módszernek látszik. Tehát emelkedett IL-6 és/vagy IL-8 szint az ondóban gyulladásra utal még akkor is, ha az ondóban nem találhatók fehérvérsejtek. Bár az IL-6 kis mennyiségben szükséges a spermiumok fejlődéséhez és éréséhez azonban megnövekedett mennyisége aktiválhatja a fehérvérsejteket, ezáltal súlyosbítja a gyulladásos folyamatokat. Az IL-8 fiziológiás szerepe nem ismert ezért úgy gondolják, hogy az ondóban való kimutatása, a mennyiségétől függetlenül, az ivarszervek gyulladására utal. A húgyutak és a velük kapcsolatban álló ivarszervek gyulladása is előidézheti a terméketlenséget. A gyulladás miatt megjelenő fehérvérsejtek bejutnak az ondófolyadékba is, márpedig a reaktív oxigén gyök és gyulladásos mediátor (citokine) termelésükkel kárt okoznak a spermiumokban is. Az ondóban levő gyulladásos sejtek mennyisége, és a származási okuk is pontosan meghatározható. Ha a gyulladás fennmaradását támogató interleukinek szintjét sikerül csökkenteni, az a nemzőképességet is pozitívan befolyásolja.
 
 

PMN ELASZTÁZ ONDÓBAN (Polimorfonuklearis Neutrofil Leukocita elastase)

A PMN elasztáz gyulladásos marker, mely jól használható a férfiak látens illetve egyéb gyulladásos, fertőzéses megbetegedéseiben, ami a genitáliákat érinti. ( prosztata, mellékhere, here) Az eredmény jól korrelál a gyulladás fokával, épp ezért terápia követésre is használható. Meddőségi kivizsgálásban fontos paraméter. A gyulladással egy időben csökken a spermaszám, emelkedik a seminális plazmában a fruktóz. További információt ad, ha a meghatározással együtt az ondó Il6-IL8 meghatározását is elvégezzük. A meddőségi kivizsgálás mellett hasznos lehet más bakteriális gyulladások megerősítésére, valamint jó prognosztikai marker is. 
 
 

LEUKOSPERM

 
Egészséges férfiakban a gyulladásos (fehérvérsejtek) sejtek kis mennyiségben vannak jelen a herékben, illetve az ejakulátumban. A fehérvérsejtek fiziológiás jelenlétükkel elősegítik a spermiumok normális fejlődését. Azonban patológiás körülmények között, leggyakrabban fertőzés, daganat, herevisszér tágulat, vagy sérülés esetén az ondóban a spermiumok mellett nagy számban gyulladásos sejtek is találhatók. Ezt leukospermiának nevezzük. A nagy számban jelen lévő fehérvérsejtek olyan agyagokat termelnek (pl. szabadgyökök, gyulladásos fehérjék stb.), melyek károsan hatnak mind a spermiumok képződésére – fejlődésére, de akár kihathatnak a tesztoszteron (férfi nemi hormon) termelődésére is. A herékben, herecsatornákban, illetve a húgyutakban jelen lévő gyulladásnak általában nincs szembetűnő jele (normális fiziológiás reakciók vannak), de sok esetben a fájdalmas ejakuláció, a sárgás, rózsaszínes ondó elszíneződés felhívja a figyelmet a tünet megjelenésére. A hosszabb ideje fennálló gyulladás spermiumképződési zavarokhoz, spermium minőségi romláshoz vezethet. 
  
Gyulladás esetén az elsődleges cél, hogy az orvosok megtalálják a gyulladás fennállásának az okát. A herék anatómiai vizsgálata mellett, az ondóminta bakteriális tenyésztési vizsgálatára is sor kerül, az esetleges fertőzés (bakteriális) felderítése érdekében. Emellett ondó analízist is végeznek, hogy megállapítsák a gyulladásos sejtek koncentrációját és összetételét. Ha túl magas a gyulladásos sejtek száma az ondóban, gyógyszeres terápia javasolt.