t

Emésztési zavarok vizsgálata

A gyomor és bélrendszeri státusz felmérés. Emésztési és felszívódási zavarok okainak feltárása. 

Számos ember arra panaszkodik, hogy puffad, görcsöl-fáj a hasa, és csak “úgy átszaladnak rajta a dolgok” étkezést követően. Ez rendkívül kellemetlen lehet. A vékonybél mind anatómia elhelyezkedését, mind működését tekintve  az emésztőrendszer központi szerve. A vékonybél működése összetett, összehangoltsága szükséges a zavartalan táplálék-, folyadék- és elektrolit-anyagcseréhez. Az ép nyálkahártya nem csak a jó emésztésért, hanem a felszívódásért is felelős, hiszen nagyon sok tápanyag, vitamin is a bélrendszeren keresztül hasznosul. A kalcium, a vas, a folsav kizárólag a proximalis vékonybélben, főleg a duodenumban szívódik fel, míg a kobalamin és az epesavak aktív felszívódása az ileumban történik. Gyomor nyálkahártya betegségeknél pedig az un. intrinsic faktor (B12 kötő fehérje) szükséges a megfelelő B12 ellátottsághoz. 

Az emésztés zavara (maldigestio)

Többféle oka lehet annak, hogy a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok lebontása nem, vagy nem megfelelően történik meg. A gyomor betegségei, az intrinsic faktor hiányán kívül, ritkán okoznak felszívódási zavart. A szénhidrátemésztésben a savhiány leginkább azzal okoz zavart, hogy hajlamosít a vékonybél bakteriális túlnövekedésre. Savhiány esetén csökken az endogén pancreasserkentés, a túl savas közeg pedig a duodenumban inaktiválja a pancreaslipázt (pl. Zollinger–Ellison-szindróma).

 

Az emésztésben a hasnyálmirigy enzimeinek meghatározó szerepük van. A hasnyálmirigy exokrin működési zavara a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíremésztést is rontja. Az epesavak a zsírok felszívódásához szükségesek, hiányuk tehát zsírfelszívódás zavarához vezet (parenchymás májbetegség, epekő, epeúti szűkület, tumor, a terminalis ileum betegsége). A vékonybél bakteriális túlnövekedése, egyes gyógyszerek (pl. kelátképzők, hashajtók, savtermelésgátlók stb.), a bél motilitási zavara ugyancsak károsíthatják az emésztést.

Az emésztési zavar okai, melyek az emésztés, a felszívás és a szállitás zavaraiból adódik:

  • gyomorsav hiány
  • atrofias gastritis ( sorvadásos gyomorhurut )
  • autoimmun gastritis
  • epe és májbetegségek
  • bakteriális túlnövekedés a vékonybélben
  • hasnyálmirigy betegségek ( gyulladás, tumor )
  • gyógyszerek
  • elsődleges és másodlagos vékonybélbetegségek 
  • veleszületett enzimhiány 

Felszívódási zavar (malabsorptio)

Valódi felszívódási zavar esetén az intraluminarisan megfelelően megemésztett tápanyag azért nem szívódik fel, mert a nyálkahártya működése nem kielégítő. Ennek leggyakoribb oka a vékonybél elsődleges vagy másodlagos betegsége. 

A veleszületett enzimhiány ritka. Gyakori viszont a fertőzés, amely átmeneti nyálkahártya-károsodást okoz, sokszor másodlagos enzimhiánnyal. Gyakori vékonybélbetegség a coeliakia/lisztérzékenység  és Crohn betegség, de az elsődleges folyamatok többsége ritka (pl. Whipple-kór, amyloidosis). Gyakori a vékonybél nyálkahártyájának károsodása más alapbetegség következtében. Felszívódási zavart okoz a felszívó felület csökkenése csonkoló műtét után, vagy bélrendszeri sipoly esetén.

Felszívódási zavarok:

  • laktázhiány
  • fertőzések
  • vírusok
  • baktériumok
  • parazita fertőzés 
  • cöliákia
  • Crohn betegség 
  • Giardia
  • daganatok

 

Másodlagos vékonybél károsodások:

  • gyógyszerek
  • hashajtók
  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők
  • citosztatikumok
  • Endokrin betegségek
  • hyperthireosis
  • hypothireosis
  • hyperparathyreosis
  • diabetes mellitus
  • bakteriális túlnövekedés
  • AIDS 

A felszívódás zavara igen változatos klinikai tüneteket okozhat, ami attól függ, hogy milyen anyag, milyen mértékű felszívódási zavaráról van szó és mi a kiváltó betegség. Az állapot lehet életveszélyesen súlyos, máskor csak enyhe tünetek jelentkeznek. A klasszikus, általános malabsorptiós tünet a fogyás, a hasmenés és a steatorrhoea.

A felszívódási zavarban szenvedő beteg testsúlya csökken. A súlyos malabsorptio egyértelmű jele a nagy mennyiségű, világos, zsírfényű, híg vagy laza, bűzös széklet, a steatorrhea. A vizes hasmenés sokszor szénhidrát-malabsorptio következménye, de zsír, epesav felszívódási zavara is kiválthatja és fertőzések is okozhatják. Az éjszakai székelés funkcionális betegség ellen szól. Fontos vizsgálnunk az étkezés és székelés kapcsolatát is, hiszen így esetleg ételintoleranciára (pl. laktóz), illetve nutritív allergiára derülhet fény.

A felszívódási zavar gyakran hasi panaszokhoz, rossz közérzethez vezet. A rossz közérzet, fáradékonyság oka összetett: energia-, folyadék-, elektrolit-, vitaminhiány egyaránt szerepet játszhat benne. A puffadás, flatulentia, hasi fájdalom, erős bélmozgás gyakori panasz, szinte minden tápanyag maldigestiója, malabsorptiója kiválthatja. Jellegzetes oka lehet szénhidrát-malabsorptio esetén a bakteriális fermentáció a colonban, vagy bakteriális túlnövekedésben a vékonybélben is. Erősebb fájdalmat rendszerint súlyos gyulladás, szűkület (pl. Crohn-betegség) okoz.

Rosszul felszívódó anyagok:

  • Fehérje, szénhidrát, zsír
  • D vitamin
  • elektrolitok: kálium, kálcium, magnézium, vas, fehérje )
  • Folsav
  • B12

 

A kórisme alapja a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat. Az előzetes műtétek, a társbetegségek ismerete, a táplálkozáshoz, a gyógyszerszedéshez kapcsolódó panaszok, a hiányállapotra utaló tünetek alapján a felszívódási zavar gyanúja felmerül.

A laboratóriumi vizsgálatok számos adatot nyújtanak arról, hogy hiányállapot van-e, sőt az eredményeket együttesen értékelve esetleg a kórokra is következtetni lehet.

  Malabsorptio Maldigestio
Kálcium csökkent normális
Koleszterin csökkent csökkent
Albumin csökkent néha csökkent
Vas csökkent normális
Prothrombin csökkent néha csökkent


A tartós vashiány mindig figyelmet érdemel, mert néha a felnőttkori cöliakia egyetlen laboratóriumi jele. A ferritin szint a teljes vasraktár érzékeny jelzője, kevésbé befolyásolja más tényező (pl. fertőzés), mint a szérum vastartalmát. A szérum B12- és folsavszintjének mérése adatot ad a felszívódásról és hasznosulásról. A csökkent B12- és növekedett folsavtartalom bakteriális túlnövekedésre utal.