t

Magas vérnyomás okai

A magas vérnyomás-betegség okozta legfontosabb panaszok: gyakori fejfájás, főleg a tarkótájon, ingerlékenység, idegesség, szédülés. A huzamosabb ideig fennálló magas vérnyomás szívelégtelenség, valamint érelmeszesedés kialakulásához vezethet. Megfelelő kezeléssel a vérnyomás értékek a normál szintre csökkenthetők, aminek következtében a beteg panaszai enyhülnek és a szövődmények is elkerülhetők. A magas vérnyomás kezelésére kifejlesztett gyógyszerek segítségével elkerülhetők a betegség okozta kockázatok, különös tekintettel az agyi érkatasztrófákra.

Csomagajánlat: https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/65

Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vesének mind működési, mind vérellátási zavara okozhat magas vérnyomást.

Csökkent vesefunkciót okozhatnak gyulladások, cukorbetegség, fájdalomcsillapítók túlzott használata, autoimmun betegségek, esetleg vesekövesség, ciszták is.
A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület (fibromuscularis dysplasia) lehet felelős.

Ritkább okok közé tartoznak a hormonális eltérések. Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertónia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is panaszkodhatnak.

 
Ritkábban fordulnak elő a mellékvesekéreg és -velő hormontermelési zavarai: emelkedett aldoszteronszint (ehhez alacsony káliumszint, izomgörcsök, izomgyengeség társulhat), fokozott kortizoltermelés (Cushing-szindróma), adrenalintermelő pheochromocytoma. A mellékpajzsmirigy és az agyalapi mirigy működési zavara szintén okozhat hipertóniát. 
 

A magas vérnyomás (hipertónia) alattomos kór. Sok esetben sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat, ám az elhanyagolt betegség számos testrész, szerv fokozatos károsodását okozhatja.

 
Az első tünetek egyike lehet a visszatérő,
  • jellemző módon reggel jelentkező fejfájás,
  • a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik.
  • romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk,
  • szívünk visszatérően túl szaporán dobog,
  • vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.

Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén, akár végzetes kimenetelű is lehet (agyvérzés). A hypertonia késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs (stroke), szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet. A magas vérnyomás érkárosító hatásának számlájára írható számos más szerv károsodása, pl. a vesezsugor kialakulása is.
 
 
 
Forrás: (webbeteg kép és szöveg is )