A magas vérnyomás-betegség okozta legfontosabb panaszok: gyakori fejfájás, főleg a tarkótájon, ingerlékenység, idegesség, szédülés. A huzamosabb ideig fennálló magas vérnyomás szívelégtelenség, valamint érelmeszesedés kialakulásához vezethet. Megfelelő kezeléssel a vérnyomás értékek a normál szintre csökkenthetők, aminek következtében a beteg panaszai enyhülnek és a szövődmények is elkerülhetők. A magas vérnyomás kezelésére kifejlesztett gyógyszerek segítségével elkerülhetők a betegség okozta kockázatok, különös tekintettel az agyi érkatasztrófákra.
Csomagajánlat: Foglaljon itt!
Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vesének mind működési, mind vérellátási zavara okozhat magas vérnyomást.
Csökkent vesefunkciót okozhatnak gyulladások, cukorbetegség, fájdalomcsillapítók túlzott használata, autoimmun betegségek, esetleg vesekövesség, ciszták is.
A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület (fibromuscularis dysplasia) lehet felelős.
Ritkább okok közé tartoznak a hormonális eltérések. Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertónia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is panaszkodhatnak.
A magas vérnyomás (hipertónia) alattomos kór. Sok esetben sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat, ám az elhanyagolt betegség számos testrész, szerv fokozatos károsodását okozhatja.
- jellemző módon reggel jelentkező fejfájás,
- a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik.
- romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk,
- szívünk visszatérően túl szaporán dobog,
- vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.
Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén, akár végzetes kimenetelű is lehet (agyvérzés). A hypertonia késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs (stroke), szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet. A magas vérnyomás érkárosító hatásának számlájára írható számos más szerv károsodása, pl. a vesezsugor kialakulása is.