Vastagbélgyulladás / Colitis ulcerosa

A panaszok gyakran összekeverhetőek más emésztőrendszeri betegségekkel, épp ezért a korai felismerésre és a diagnózis helyes felállítására kell törekedni mielőbb!

Hasi görcsök, fájdalom, hasmenés, esetleg láz vagy fogyás...vajon hány betegség tünetei ezek? Éppen emiatt a kivizsgálásnak fontos szerepe van! Most beszéljünk a vastagbélgyulladás egyik típusáról!

Laborvizsgálati csomagunkat itt találja: https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/278

A colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) a vastagbélben kialakuló krónikus, gyulladásos megbetegedés, amely a végbél környékén alakul ki, és onnan terjed a bélrendszer belsőbb szakaszai felé. Kezelése akkor lehet sikeres, ha időben felismerjük, ehhez viszont tudnunk kell, melyek a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei és okai.

A colitis ulcerosa tünetei

Nehezíti a betegség felismerését, hogy a panaszok nem állnak fenn folyamatosan, sőt, hosszabb tünetmentes időszakok is előfordulhatnak. A colitis ulcerosa tünetei ráadásul a betegség súlyosságának és helyének (gócpontjának) függvényében változnak. Amikor, csak a végbél környékén lokalizálódik, a beteg tenezmust –gyakori, sokszor görcsös székelési ingert−, valamint az ürítés során enyhe vérzést észlelhet. Ahogy a gyulladás a vastagbél felé terjeszkedik, a panaszok egyre súlyosabbá válnak. Ebben az esetben a fekélyes vastagbélgyulladás tünete az erős, véres és nyálkás hasmenés, amelyet görcsös alhasi fájdalmak, illetve ritkábban láz és hőemelkedés kísérnek. A hasmenés rendszeresen visszatér, és akár napi 10-15 alkalommal is jelentkezhet. Szintén a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei lehetnek a hirtelen fogyás, és az éjszakai, túlzott izzadás, gyakori fejfájás, és a folyamatos gyengeség, levertség érzete.
A colitis ulcerosa következményeként a bőr és a körmök szárazzá és töredezetté válnak, a haj erőteljesebben hullik. Ritkább esetben felgyorsítja a csontritkulási folyamatokat, valamint folyamatos szemgyulladást, köszvényt is okozhat. Bár kisgyermeknél ritkán fordul elő, ha mégis kialakul, a colitis ulcerosa növekedési problémákat okozhat.

NE FELEDJÜK, AHÁNY EMBER ANNYIFÉLE PANASZ ÉS TÜNET. NEM MINDENKINÉL JELENTKEZIK EGYSZERRE AZ ÖSSZES PANASZ, ÉS INTENZITÁSUK SEM EGYFORMA!

A laboratórium szerepe a gasztroenterológiai kivizsgálás mellett is jelentőséggel bír. Akut szakban májenzim emelkedés, gyulladásra mutató eltérések, - magas CRP, süllyedés, a vérképben magas lehet a fehérvérsejtszám, a hemoglobin / hematokrit, vörösvérsejt csökken, az RDW emelkedik. Javasolt lehet az IL-6 mérés is. Továbbá a specifikus markerek pANCA vizsgálat is elérhető. Továbbá a felszívódás zavara miatt D vitamin és B12, Ferritin pedig a vasraktár ellenőrzésére. Székletből kalprotectint végzünk, melynek megnövekedett szintje egyértelműen bélgyulladásra utal. A kalprotektin egy kis molekulatömegű (36 kDa) fehérje, ami részt vesz az endotélium és a fehérvérsejtek közötti kölcsönhatásban. Ha a neutrofil granulociták aktiválódnak, mennyisége a testnedvekben több százszorosra is nőhet. Nyálkahártya-gyulladáskor a bélfalba került neutrofil sejtek tartalma a lumenbe kerül, amit viszont a széklet kalprotektin szintje megbízhatóan jelez.

A SZÉRUM VAS MÉRÉSE GYULLADÁS ESETÉN ÉRTELMETLEN ÉS FELESLEGES! OKA: gyulladás esetén a magasabb hepcidinszint hatására markánsan csökken a vasszint. 

 

A colitis ulcerosa okai


Pillanatnyilag az orvostudomány nem ismeri a fekélyes vastagbélgyulladás pontos hátterét és ellenszerét. Míg korábban, a colitis ulcerosa okai közül a stresszes állapotot tartották az elsődlegesnek, ma már a szakemberek egyetértenek abban, hogy a folyamatos idegesség hatására –ahogyan sok másik kór esetében is− ugyan súlyosbodhatnak a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei, azonban a stressz közvetlenül nem hozható összefüggésbe a betegség kialakulásával.
A közmegegyezés szerint, a fekélyes vastagbélgyulladás okai az immunrendszer hibás (túl)működése, valamint az örökletesség, illetve ezek együttes fennállása.

A közmegegyezés szerint, a fekélyes vastagbélgyulladás okai az immunrendszer hibás (túl)működése, valamint az örökletesség, illetve ezek együttes fennállása.
Arról van szó, hogy az immunsejtek „tévedésből” megtámadják a bélflóra részeként az emberben élő bélbaktériumokat, ennek hatására pedig kialakul a krónikus gyulladás. Kutatások arra keresnek bizonyítékot, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás oka valamilyen vírus, ami kiváltja a hibás immunválaszt. Elképzelhető az is, hogy a colitis ulcerosa az élelmiszerekben található, allergén és toxikus adalékanyagok fokozott bevitelének −is− az eredménye. 
Mivel a colitis ulcerosa nagyobb eséllyel fordul elő azoknál, akiknek közeli rokonainál is kimutatható a fekélyes vastagbélgyulladás, a kutatók feltételezik a betegségre való hajlam örökletességét.

 

A colitis ulcerosa hajlamosító tényezői


A fekélyes vastagbélgyulladás okai tehát egyelőre nem tisztázottak, azonban a kórkép előzményei alapján, a hajlamosító tényezők pontosan meghatározhatók:
* Életkor: a colitis ulcerosa leggyakrabban harminc éves kor alatt, vagy 50 és 70 év között jelenik meg.
* Nem: a fekélyes vastagbélgyulladás nagyobb számban érinti a nőket.
* Helytelen táplálkozás: a zsíros, nehéz ételek fogyasztása, az adalékanyagokban bővelkedő élelmiszerek és a növényi rostokban szegény étrend növeli a colitis ulcerosa kialakulásának esélyét.
* Szklerotizáló cholangitis: az autoimmun eredetű epeúti gyulladás és a colitis ulcerosa számos esetben egyszerre vannak jelen a betegeknél.

 

Forrás: ( vitalitas-magazin )