A Helicobacter pylori az orvostudomány jelenkori történetének talán egyik legfontosabb felfedezése, ami az emésztőrendszer betegségeinek kutatásában addig soha nem látott méretű érdeklődést és vizsgálatsorozatot indított el. Hazánkban évente 35 ezer embert kellene megszabadítani a fertőzéstől, amihez nálunk is rendszeres szűrésre volna szükség.
Leginkább a rizikócsoportba tartozóknál lenne ajánlatos a folyamatos orvosi ellenőrzés, azaz a 45 év feletti, emésztési panaszokkal élő embereknek, illetve azoknak, akiknek családjában már előfordult gyomorrákos megbetegedés.
A leggyakoribb emberi fertőzés
Földünk népességének több, mint felében kimutatható a Helicobacter pylori!
A gyermekkorban történő fertőzés létrejötte és a kórkép kialakulása között több évtized is eltelik. Az érintettek csekély hányadánál jelennek meg csak a kórokozónak tulajdonított betegségek:
- az idült gyomorhurut, a gyomor- és nyombélfekély, - a gyomor eredetű MALT limfóma, illetve a gyomorrák. Az egyik legelterjedtebb fertőzés: az emberiség 50%-ában jelen van. Már csecsemő- és gyermekkorban megtörténik a fertőződés. Magyarországon a 20-30 évesek 40-50%-a, az 50-60 évesek 65-70%-a hordozza a baktériumot.
1996-ban a WHO I. osztályú rákkeltőnek nyilvánította a Helicobacter pylorit.
Annak, hogy a baktérium képes legyen a gyomorban életben maradni és ott megtapadni, alapvető feltétele a mozgási képessége (motilitása).
Mivel a Helicobacter pylori nem saválló, igyekszik elkerülni a gyomorban uralkodó savas vegyhatású körülményeket. Spirális mozgással igyekszik minél előbb a biztonságot nyújtó hámfelszíni réteget borító nyákon át annak alsó rétegébe.
A baktérium által legnagyobb mennyiségben termelt enzim az ureáz, mely a karbamidot (ureát) végső soron ammóniára és széndioxidra bontja. Az ammónia - kémhatásánál fogva - képes ellensúlyozni a gyomor savas pH-ját, másrészt toxikus hatással bír a nyálkahártya sejtjeire és kémiai úton odavonzza a gyulladásos sejteket, azaz a fehérvérsejteket (granulocitákat).
Ez utóbbiak helyi gyulladásos választ idéznek elő, mely fokozza a hámsejt károsodását.
A Helicobacter pylori krónikus gyomornyálkahártya gyulladást okoz az összes fertőzött személyben.
A klinikai lefolyás nagyon változó
A Helicobacter pylori fertőzés következtében kialakuló számos gyomorbetegség mellett:
- érelmeszesedést,- bőrbetegségeket,- ízületi gyulladásokat,- epekőképződést is okozhat.
A kórokozó számos virulencia faktorral (túlélést és szaporodást elősegítő faktorral) rendelkezik. Adherencia faktor segítségével a nyálkahártyához tapad. Ostorai segítik a mozgásban. Proteáz és ureáz termelése segíti a nyálkahártyán való áthaladását, illetve ez utóbbi sejtkárosító hatású is. Foszfolipáz A és C termeléssel a nyálkahártyát hidrofillé teszi, ami szintén segíti a túlélését, valamint ez is sejtkárosító hatásúvá teszi. A vacA és cagA gének működése szintén citotoxikus (sejtkárosító) hatású, fontos a baktérium kóroki szerepének közvetítésében. Gyulladást elősegítő anyagok (citokinek), hormontermelést fokozó (gasztrin szintet fokozó) hatása szintén segíti a baktérium túlélését, akárcsak a nyálkahártya keringését befolyásoló nitrogén-monoxid termelés elősegítése. Ezekből látható, hogy kórokozóként igen összetett rendszerekkel képes kárt okozni az emberi szervezetben.
Panaszok, tünetek
Gyomor-bél rendszeri panaszok hátterében állhat a Helicobacter pylori fertőzés. A fertőzés jelentőségét az adja, hogy a Helicobacter pylorinak szerepe lehet a reflux betegség (égő, maró gyomortáji fájdalom), a krónikus gyomorhurut, a gyomor-, illetve nyombélfekély valamint a gyomordaganatok kialakulásában. A fenti betegségek kialakulásában a baktérium jelenlétén kívül természetesen környezeti tényezők és genetikai faktorok is szerepet játszanak, tehát nem minden fertőzött személy fog valamely említett betegségben szenvedni. A felismerés tehát alapvető fontosságú, a kórokozó irtásával lehetőség adódik a betegségek nemcsak kezelésére, hanem megelőzésére is.
- puffadás
- nehéz gyomor érzése
- rossz emésztés
- fokozott fáradékonyság
- bőrproblémák – akné, ekcémás megbetegedések
- gyomorfájdalom
- böfögés
- gyomorsav szag
- gyomorsav visszaáramlása a gyomorból a nyelőcsőbe, „gyomorégés“
- keserű utóíz a szájüregben, vagy felfelé irányuló feszítő érzés a gyomorban.
Vizsgálatok, kimutatás
A Helicobacter pylori antitest kimutatása többféle módszerrel is történhet. A nálunk végzett tesztek készülhetnek
- szűrőjelleggel, ez negatív / pozitív eredményt ad vérből,
- IgG és IgA számszerű értékkel vérből,
- széklet antigén módszerrel is.
Akiknek a közelmúltban lezajlott fertőzésük volt, mindenképp ez utóbbi javasolt! A gyógyítás célja a kórokozó komplett kiírtása (eliminációja). Hatásos kezeléssel a gyógyulási arány kb. 90%-os. Az antitest vizsgálat azt jelzi, hogy valaha találkozott a kórokozó a szervezettel, míg az antigén adott pillanatban a kórokozó jelenlétét igazolja.
A baktérium 2,5-3 µm hosszúságú és 0,5-1 µm átmérőjű, ívben enyhén meghajlított vagy spirálisan megcsavarodott, feji részén 1-7 ostorral rendelkező, mozgékony kórokozó. Csak az emberi gyomor nyálkahártyáján képes szaporodni, inaktív formában azonban az állóvizekben, a földön, egyes állatok (pl. majom, macska, újabb közlések alapján feltételezhető a kutya és a sertés is) szervezetében évekig életképes maradhat.
Kit indokolt kezelni HP-fertőzöttség esetén?
Erősen javasolt az eradikációs kezelés az alábbi kórképekben, bizonyított HP-pozitivitás esetén:
1. Nyombél- és gyomorfekély aktív szaka, vérző fekély
2. A gyomor alacsony malignitású (E1 stádium) MALT limfómája
3. Atrófiás gasztritisz
4. Gyomorkarcinóma reszekciója után
5. Gyomorkarcinómás beteg első fokú rokonai
6. A beteg saját kérésére