FOLSAV, nem csak a várandósság idején fontos!

A folsav B9-vitamin, M-vitamin. A folsav vízben oldódó vitamin. A szívnek, a bélrendszernek is szüksége van folsavra. 
- Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav jelenlétében hibátlan. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása. 

A sejtek osztódása szempontjából nélkülözhetetlen vitamin.
Szerepe van még a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor-bélrendszer, és a szájnyálkahártya épségéhez is.A raktározott folsav teljes mennyiségének kb. fele található a májban. Az egészséges ember mintegy 5–15 mg folsavat raktároz szervezetében.

A folsav felszívódása a mesterséges készítményekből jobb, mint a természetes forrásokból. A folsavnak a sejtekbe történő felvételéhez és raktározásához B12 vitamin szükséges. A szervezet jó folsav-ellátottsága mellett elfedheti a B12-vitaminhiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozás esetén lehet veszélyes.

Legjobb folsavforrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását. Napi 0,15 mg szükséges. A folsavszükséglet vashiányos állapotban növekszik.

 

A folsavhiány következtében kialakuló kórképek:


1. megaloblasztos anaemia (vérszegénység)
2. neurológiai zavarok (perifériás neuropathia, myelopathia, funikularis myelosis)
3. vegetatív zavarok
4. pszichiátriai zavarok (álmatlanság, ingerlékenység, feledékenység, depresszió; egyes kutatások kapcsolatot találtak a folsavhiány és az autizmus között is) 
5. A folsavpótlás szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásának megelőzésében. Egy vizsgálat szerint az e betegségben szenvedők vérében a folsav, illetve a B12-vitamin szintje alacsonyabb, mint a hasonló korú, egészséges embertársaikéban.
 

A folsavhiány egyik leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, melyet rendszerint a hiányos táplálkozás, vagy az ételek rendszeres túlfőzése okozhat (ugyanis a vitamin hőre elég érzékeny, így magas tartós hő hatására gyorsan elbomlik). Az emésztőtraktusba bekerülő folsav felszívódásra alkalmatlan állapotban van. Ahhoz, hogy egyáltalán bejuthasson a szervezetbe, a bélhámsejtekben lévő specifikus enzim általi átalakításra van szükség. Ebből következik, hogy a bélfalat érintő bizonyos megbetegedések (például gyulladás, tumor, bélműtét utáni állapot, stb.), valamint az adott enzim veleszületett hiánya hajlamosíthat a folsavhiányos állapot kialakulására. Az alkoholbetegeknél rendkívül gyakori a folsavhiányos állapot: ezt nem csupán a nem megfelelő étrend, hanem az alkohol által „megbénított” átalakító enzim nem megfelelő működése okozza. Bizonyos gyógyszerek szedése különféle mechanizmusok alapján szintén folsavhiányos állapothoz vezethet: fogamzásgátlók, barbiturátok, acetilszalicilsav, az epilepszia kezelésében alkalmazott egyes gyógyszerek, stb. Éppen ezért a  tartósan gyógyszert szedőknek mindenképpen javasolt konzultálni kezelőorvosukkal, az esetleges folsav-kiegészítéssel kapcsolatban. Időskorban (feltehetően étrendi hibák, illetve bizonyos enzimatikus működések hatékonyságának csökkenése miatt) szintén érdemes a folsav-kiegészítésről gondoskodni.

 

Magzatvédő vitamin

A terhesség során a magzat növekedését és fejlődését leginkább a sejtosztódás határozza meg, ezért a megfelelő mennyiségű folsav bevitele a DNS előállításában betöltött szerepe miatt rendkívül fontos.

 

A szív védelme érdekében

A folsav számos módon biztosít védelmet a szívnek. Egyes tanulmányok arra engednek következtetni, hogy a folsav segíthet csökkenteni a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, mivel csökkenti a magas koleszterin- és homocisztein szintet (melyek károsítják a véredényeket, így a szívelégtelenség okozói). Emellett gátolja az atherosclerosis kialakulását, segíti a véredények megfelelő működését, javítja a szív véráramát, és csökkenti a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
Számos kutatás bizonyítja, hogy azoknál a pácienseknél, akiknek a vérében a megengedettnél magasabb a homocisztein nevű aminosav szintje (a szükségesnél alacsonyabb a folsav-szint), körülbelül 1,7-szer nagyobb a szívkoszorúér betegségek, és 2,5-ször nagyobb a szívinfarktus kialakulásának kockázata.

A homocisztein szintjét azonban folsav szedésével jelentős mértékben csökkenteni lehet (lsd.: napi ajánlott bevitel). E kitűnő táplálékkiegészítő mellett azonban B6 és B12 vitaminokra is szükség van, melyek szintén segítenek a homocisztein teljes lebontásában.

Az MTHFR enzim a folsav anyagcsere egyik mozgatóeleme, továbbá nagy befolyást gyakorol a vér homocisztein szintjére is. Szervezetünkben a homocisztein egy igen fontos anyag: ha az elfogadott „fiziológiás” koncentrációban kering, nincs semmi baj, azonban magas koncentrációban károsítja az erek falát és plakk-képződést indukál.  A homocisztein lebontásához a B6- és B12-vitaminok mellett folsavra is szükség van, így amennyiben az MTHFR gén meghibásodik és ezáltal a folsavhasznosulás is zavart szenved, a megemelkedett homocisztein szint miatt lényegesen megnő a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus vagy a stroke kialakulásának esélye. Azt azonban még nem tudjuk, hogy az adott esetben miért vénás, másik esetben miért artériás trombózist okoz e gén polimorfizmusa.