A vizsgálatok elvégzése javasolt minden hölgy részére, aki látszólag ok nélkül többszörösen elvetélt.
Nem meddőségi problémák esetében, ahol a kórelőzményben szerepel krónikus gyulladás, autoimmun betegség vagy daganat, szintén érdemes elvégeztetni az immunstátusz vizsgálatot és az NK funkció mérést. Továbbá prevencióként, évenként javasolt az immunstátusz elvégzése (vérkép vizsgálattal párhuzamosan), hogy a szervezet immunrendszerének állapotát is nyomon lehessen követni.
A teljes nemi érettség kifejlődését követően a teherbeesés esélye 27 éves kor után elkezd csökkenni, majd 35 éves kor fölött rohamosan tovább romlik. Ez a korfüggő csökkenés kifejezhető a petefészek kapacitással, mely egy átlagos, 30 éves nőnél 12%. Viszont a negyvenedik életévnél ez már csak 3%. A petefészek kapacitás, melyet az Anti-Müllerian hormonal (AMH) tudunk ellenőrizni, a kor előrehaladtával 81%-os változást mutat (irodalom). Látható, hogy 35 év felett a terméketlenség legfőbb okának a korosodás okozta normális, fiziológiás és hormonális változások tekinthetők.
Egy, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített,tanulmány szerint a 30 éves korú nők között a meddők arány 7-12%, a 35 éveseknél ez a szám 13-22%-ra növekszik, míg a 40 éves korban a meddő nők aránya már 24-46%-ra tehető.
Tudva a teherbe esés esélyének szoros életkor függését, családtervezés alkalmával érdemes kikérni egy szakorvos véleményét. Különösen akkor forduljunk szakorvoshoz, ha 35 éves kor alatt egy, a fölött másfél év védekezés nélküli nemi együttlét sem vezetett terhességhez. Amennyiben a meddőségi kivizsgálás a hölgy oldaláról olyan elváltozást mutat ki, amely eleve lehetetlenné teszi a természetes úton való megtermékenyülést, de amúgy a hölgynek van még peteérése, a szakorvosok asszisztált reprodukciós beavatkozást javasolnak(irodalom). Ezen beavatkozások arra feljogosított intézményben(meddőségi centrumok) zajlanak.
A NŐI MEDDŐSÉG KIVIZSGÁLÁSÁNAK MENETE:
• Nőgyógyászati vizsgálat ( manuális, ultrahang stb.)
• Rákszűrés
• Petefészek átjárhatósági vizsgálatok
• Laboratóriumi vizsgálatok ( laborunkban ezek elérhetőek )
o STD panel (nemi betegségek kiszűrése)
o Bakteriológiai és virológiai szűrések
o Policisztás ovárium (PCO) kivizsgálás PCOS kivizsgálás
o Ciklus napi hormonvizsgálatok
o Pajzsmirigy kivizsgálás ( pl. pajzsmirigy elleni antitestek+TSH )
o Alvadási tényezők ( pl. vérzékenység, alvadási faktorok)
o Genetikai vizsgálatok ( pl. MTHFR, Leiden mutáció, II. Faktor stb. )
o Kromoszóma vizsgálat ( mindkét félnél )
o Autoimmun folyamatok ( pl. szisztémás autoimmun betegség, antifoszfolipid szindróma, Sjögren, cöliakia/lisztérzékenység, vaszkulitisz )
• IMMUNOLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS - ALLOIMMUN EREDETŰ SPONTÁN VETÉLÉS (pl. celluláris immunstátusz, NK sejt szám és funkció, Th1/Th2 citokin )
A teherbeesés még nem jelent garanciát arra, hogy 9 hónap múlva a hölgy egészséges újszülöttnek ad életet. Sajnos gyakran előfordul, hogy a terhesség idő előtt megszakad. Spontán vetélés (abortusz) következik be. A gyakori vetélés okait szintén ki kell vizsgálni és az ok ismeretében kezelni a beteget. Amennyiben a spontán vetélés mögött nincsen genetikai, endokrinológiai, anatómiai, mikrobiológiai, vagy más környezeti tényező, akkor olyan vetélésről van szó, amelynek hátterében indokolt immunológiai okokat keresni. Ezek lehetnek autoimmun jelenségek (autoantitestek, lsd. fent ) vagy alloimmun faktorok (NK sejtek, citotoxikus T sejtek, valamint embriotoxikus anyagok).
Az immunológiai okokra visszavezethető gyakori vetéléseket a legegyszerűbben úgy tudjuk megmagyarázni, hogy a megtermékenyült petesejt nem tapad meg, vagy ha megtapad és fejlődik is, hosszú távon az anyai test a babát mégsem tudja befogadva megtartani. Az anyaszervezet immunrendszere a magzatot idegennek tekinti, ellenanyagokat termel ellene és végül kilöki magából. Bekövetkezik a vetélés.
Az orvosi beavatkozás célja, hogy az okok felderítése után megakadályozza egy újabb terhesség során a magzat halálával járó vetélést. A gyakori vetélések alloimmun okainak egyike lehet a természetes ölő sejtek megnövekedett (Natural killer cell-NK cell) száma és/vagy aktivitásuk fokozódása. Ez a kilökődési folyamat vizsgálható az un. NK vagy természetes ölősejtek aktivitásával. A cél az, hogy fény derüljön arra, hogy az anyai immunrendszer felelős-e a sikertelen vetélésekért és kiderüljön, hogy milyen immunfolyamatok játszanak ebben szerepet: autoimmun vagy alloimmun folyamatok. Erre több fajta vizsgálat szükséges.
ALLOIMMUN VIZSGÁLATOK
1. NK sejtek és az NK típusú sejtek száma (immunstátusz vizsgálat) és funkciója
Mind a két sejttípus hozzájárul, hogy a szervezetbe került idegen anyagokat elpusztítsa. A sejtek számának növekedése és/vagy aktivitásának fokozódása az immunreaktivitás növekedését jelzi. Ennek a vizsgálata azért fontos, mert a vérben lévő fokozott számú és/vagyaktivitású NK sejt káros lehet a magzatra és vetélését okozhat.
Az NK sejtek (ún. CD56 pozitív sejtek) arányának meghatározása perifériás vérből immunfestéses módszerrel történik. Sikeres reproduktív folyamathoz szükséges, hogy az NK sejt limfocita sejtarány ideálisan 12% alatt, de mindenképp 15%-nál alacsonyabb legyen. Az emelkedett NK sejtarány és/vagy a fokozott NK funkció sikertelen in vitro fertilizációt (IVF), ismétlődő vetéléseket és beágyazódási zavarokat okozhat.
2. Th1/Th2 citokinek vizsgálata:
Az immunsejtek által termelt cytokinek mérése alapján következtetni lehet az immunrendszer Th1 ill. Th2 irányultságára. Normál terhesség esetén a Th2-es citokinek ill. citokin termelő sejtek kerülnek túlsúlyba, míg habituális abortusz esetén a Th1-es irányultság a jellemző. A Th1 sejtek által termelt anyagok például azinterferon gamma (IFNg), a terhesség kimenetele szempontjából kedvezőtlen hatású. Az IFNg citotoxikus T sejteket aktivál, amelyek károsíthatják a magzatot. Hasonló okra vezethető vissza a vírusfertőzések során megemelkedett IFNg szint és az abortuszok gyakorisága közötti összefüggés.
A vizsgálatok elvégzése javasolt minden hölgy részére, aki látszólag ok nélkül többszörösen elvetélt.
Nem meddőségi problémák esetében, ahol a kórelőzményben szerepel krónikus gyulladás, autoimmun betegség vagy daganat, szintén érdemes elvégeztetni az immunstátusz vizsgálatot és az NK funkció mérést. Továbbá prevencióként, évenként javasolt az immunstátusz elvégzése (vérkép vizsgálattal párhuzamosan), hogy a szervezet immunrendszerének állapotát is nyomon lehessen követni.
Bár ez a rész a hölgy oldali meddőség kivizsgálásával foglalkozik, fontos megemlíteni, hogy habituális abortusz gyanú esetén a férfi oldalt is szükséges DNS fragmentáltság oldaláról kivizsgálni, tekintettel arra, hogy a magas DNS fragmentáltságú spermiumokkal (lásd később részletesen) való termékenyülést követően gyakori az első trimeszterben az abortusz. Ebben az esetben pedig nem a női oldalt, hanem a férfit kell kezelni.
A vizsgálatokat az árlistában és csomagajánlatban is megtalálják.