Genetikai labor vizsgálatok

Ezen az oldalon:

 

CSALÁDTERVEZŐ / MEDDŐSÉGI GENETIKAI TESZTEK

Női gyermekvállalási / meddőségi genetikai teszt

  • FII gén ( II.Faktor, Prothrombin ) G20210-mutáció szűrés
  • FV gén( V. Faktor ) Leiden mutáció
  • PAI
  • MTHFR gén 677-mutáció szűrés
  • MTHFR gén 1298-mutáció szűrés
  • CBS 844ins68 mutáció

Gyermekvállalás előtt érdemes elvégeztetni a leendő édesanyánál. Azokat a lappangó genetikai elemeket ellenőrizzük,melyek befolyásolhatják a fogantatást és a terhességet. ( folsav és trombózis genetikai tesztek )

Az első gyermekvállalást megelőzően, későbbi (terhesség alatt esetleg jelentkező) problémák elkerülése érdekében.
Problémás szülés, terhesgondozás után a következő várandósság előtt, vagy a teherbeesés után.

Férfi gyermekvállalási/ meddőségi genetikai teszt

  • Y-kromoszóma 5 mikrodeléció szűrés ( AZFa, AZFb,AZFc )

Gyermekvállalás előtt érdemes elvégeztetni a leendő édesapánál. Azokat a lappangó genetikai elemeket ellenőrizzük, melyek befolyásolhatják a fogantatást és az embrió fejlődését.

Javasolt: minden ICSI/IVF programba bevont, oligo-azoospermiás férfibeteg esetében. Andrológus javaslatára egyéb esetekben.

 

Férfi gyermekvállalási genetikai teszt / kromoszomális nem meghatározás

  • X és Y kromoszóma aneuploidák

A meddő férfiak átlagosan 5%-ánál játszik szerepet kromoszomális tényező. Ez az arány az azoospermiás férfiaknál eléri a 15%-ot, melyet többségében a nemi kromoszómák számbeli vagy strukturális rendellenességei tesznek ki. A nemi kromoszómák aneuploidiái közül a leggyakoribb a Klinefelter syndroma (47, XXY), kisebb arányban pedig a 47, XYY és a 45,X karyotípus, illetve ezek mozaik formája áll a meddőség hátterében. A hosszadalmas cytogenetikai analízis gyorsabb alternatívájaként, illetve előszűrésként alkalmazható a nemi kromoszómák aneuploidiájának kimutatására szolgáló molekuláris genetikai teszt. Férfi infertilitásban, Klinefelter szindrómában, egyéb nemi kromoszóma számbeli eltérés detektálására az XY aneuploidia is tökéletesen alkalmas.

Kariotipizálás vagy kromoszóma szerkezet vizsgálat

  • Az emberi génkészletet 46 "kötet", 23 pár kromoszóma tartalmazza. A kariotipizálás a kromoszómák mennyiségbeli eltéréseit, illetve kromoszómavégek letörését, áthelyeződését mutatja ki. Amennyiben az egyik kromoszóma eltörik, és a letört rész elvész, súlyos fejlődési rendellenességek alakulnak ki, melyek nagy része a magzat elhalását okozza. Amennyiben a letört kromoszóma-darab egy másik kromoszómához hozzákapcsolódik, az illetőben betegség nem feltétlen alakul ki, de felnőtt korában termékenységi problémákat okozhat. A vizsgálat lényege, hogy a levett vér sejtjeiből kivonva speciális festéssel láthatóvá és megkülönböztethetővé lehet tenni a kromoszómákat.

 

Cisztás fibrózis

 

A cisztás fibrózisban szenvedő férfiak 98%-a meddő, ez a tünet azonban nem feltétlenül párosul a cisztás fibrózis betegség egyéb tüneteivel. Bizonyos CFTR mutációk, fiúgyermekekben veleszületett ondóvezeték hiányhoz vezetnek.

A betegséggel érintett nőknél a teherbeesés az átlagosnál nehezebb.

Tekintettel arra, hogy az érintett férfiaknál nem a spermiumok termelődése, hanem azok ürülése szenved zavart, az érintett párok lombikprogramban sikeresen vehetnek részt.

 

Női/ férfi családtervező, meddőségi alap program

Nők részéről:

  • FII gén 20210-mutáció szűrés
  • FV gén Leiden-mutáció szűrés
  • MTHFR gén 677-mutáció szűrés
  • Kromoszóma vizsgálat/ kariotipizálás

Férfiak részéről:

  • Y-kromoszóma 5 mikrodeléció szűrés
  • Kromoszóma vizsgálat/ kariotipizálás

Az emberi DNS molekulában vannak olyan területek, melyek befolyásolják a gyermekvállalást. Mivel a leendő gyermek örökítőanyaga a szülők örökítőanyagának kombinációjaként keletkezik, ezért mindkét szülő esetében javasolt elvégeztetni a genetikai kivizsgálást a gyermekvállalás előtt (főleg, ha meddőségi problémát állapítottak meg korábban).
A genetikai vizsgálatok során olyan területek ellenőrzését végezzük az örökítő anyagban, melyek a szülőnél látható egészségügyi problémát sok esetben nem okoznak, de a gyermekvállalás elé akadályokat gördítenek. A géntesztek eredményeinek ismeretében a láthatatlan "betegség" kezelése gyökeresen megváltoztathatja a teherbeesés előkészületeit és folyamatait.

 

Női/ férfi családtervező, meddőségi komplex program

Nők részéről:

  • FII gén ( II. Faktor, Prothrombin ) G20210-mutáció szűrés
  • FV gén ( V. Faktor ) Leiden-mutáció szűrés
  • PAI
  • MTHFR gén 677-mutáció szűrés
  • MTHFR gén 1298-mutáció szűrés
  • CBS 844ins68 mutáció szűrés
  • Kromoszóma vizsgálat/ kariotipizálás

Férfiak részéről:

  • Y-kromoszóma 5 mikrodeléció szűrés
  • Kromoszóma vizsgálat/ kariotipizálás

Az emberi DNS molekulában vannak olyan területek, melyek befolyásolják a gyermekvállalást. Mivel a leendő gyermek örökítőanyaga a szülők örökítőanyagának kombinációjaként keletkezik, ezért mindkét szülő esetében javasolt elvégeztetni a genetikai kivizsgálást a gyermekvállalás előtt (főleg, ha meddőségi problémát állapítottak meg korábban).
A genetikai vizsgálatok során olyan területek ellenőrzését végezzük az örökítő anyagban, melyek a szülőnél látható egészségügyi problémát sok esetben nem okoznak, de a gyermekvállalás elé akadályokat gördítenek. A géntesztek eredményeinek ismeretében a láthatatlan "betegség" kezelése gyökeresen megváltoztathatja a teherbeesés előkészületeit és folyamatait.

 

SZÍV-, ÉS ÉRRENDSZERI GENETIKAI TESZTEK

Trombózis genetikai alap teszt / VTE csomag

  • FII gén 20210 mutáció szűrés
  • FV gén Leiden mutáció szűrés
  • MTHFR C677T mutáció szűrés

Javasolt:

  • Fogamzásgátló felírása előtt.
  • Vérrögképződés megelőzése érdekében.
  • Örökletes tényezők ismeretében.
  • Sportolóknak.
  • Várandósoknak

Az örökletes trombózishajlam második leggyakoribb oka a II. alvadási faktor (protrombin) génjének egy olyan mutációja, amelynek következtében a szokásosnál nagyobb mennyiség képződik ebből a véralvadást elősegítő fehérjéből. Trombózishajlamos családokban 18%-os, a véletlenszerűen kiválasztott mélyvénás trombózisos betegek között pedig 6%-os gyakorisággal mutatták ki ezt a mutációt.

A mélyvénás trombózisban, illetve ennek következményeként tüdőembóliában szenvedő betegek mintegy ötödében az V. véralvadási faktor génjének mutációja, a Leiden-mutáció miatt alakult ki a szervezetben a fokozott trombózishajlam. Az öröklődő trombózishajlam 80%-ban ehhez az elváltozáshoz köthető.

A vér emelkedett homociszteinszintje az artériás és vénás trombózis, valamint terheseknél a magzati elhalás ismert kockázati tényezője. A homociszteinszint mérsékelt emelkedése a népesség 5-10%-ában fordul elő, a trombózis kockázata ilyenkor a normális homociszteinszintű személyekéhez képest csaknem 3-szoros. Az emelkedett homociszteinszint örökletes oki tényezői közül leggyakoribb a metiléntetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) enzim génjének egyik pontmutációja.

Trombózis, és hormonpótlás genetikai komplex teszt

  • FII gén 20210 mutáció szűrés
  • FV gén Leiden mutáció szűrés
  • MTHFR C677T mutáció szűrés
  • MTHFR C1298C mutáció szűrés

Javasolt:

  • Fogamzásgátló felírása előtt.
  • Vérrögképződés megelőzése érdekében.
  • Sportolóknak.
  • Várandósoknak
  • Családi előzmények ismerete esetén.

A postmenopausalis hormonpótló kezelés sok nőnek segít a változókor után megváltozott hormonszint, vagy hormonháztartással kapcsolatosan fellépő panaszok sikeres csillapításában.

Míg a hormonkészítmények a legtöbb nő számára viszonylag biztonságosak, addig bizonyos génhibák következtében néhány nő olyan veszélyeztetett csoporthoz tartozik, akik számára ezeknek a hormonoknak a bevétele életveszélyes állapotokat idézhet elő. Ezek a kockázati csoportok különösen a hormonkészítmények bevétele esetén jelentősen veszélyeztetettek trombózisra, szívinfarktusra, stroke-ra vagy tüdőembóliára nézve.

Folsav genetikai teszt

  • MTHFR gén 677 mutáció szűrés
  • MTHFR gén 1298- mutáció szűrés

Javasolt:

  • Szív-, és érrendszer védelmében
  • Nőknél gyermekvállalás előtt
  • Vetélési kockázat!
  • Vasháztartás ellenőrzése
  • Előző terhességben előforduló fejlődési rendellenesség

A szervezet folsav háztartását és annak hasznosulását tudhatjuk meg.

Az utóbbi évek tudományos eredményei rámutattak arra, hogy a homocisztein és a folsav anyagcserét szabályozó metilén-tetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén változatai - az MTHFR C677T és az MTHFR A1298C - összefüggésbe hozhatóak a szív-és érrendszeri betegségekkel. A vér homocisztein-koncentrációjának emelkedése (hyperhomocysteinaemia) független tényezőként fokozza az ischémiás szívbetegségek, az agyi érbetegségek, a perifériás arteriosclerosis, a mélyvénás trombózis és a magzati velőcsőzáródási rendellenesség kockázatát. Táplálkozási, illetve öröklött tényezők következtében alakulhat ki. Az öröklött tényezők közül a leggyakoribb a metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) enzim génjének pontmutációja (C677T), amely az enzim fokozott hőlabilitását eredményezi. Heterozygoták esetében a szérum homocisztein-koncentrációja egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékben emelkedett, míg homozygotáknál jóval kifejezettebb emelkedés észlelhető.

 

Vérzsír anyagcsere típus meghatározása a szív védelmében

  • APOE gén genotipizálás

 

Javasolt:

  • Olyan kvalifikált szakembereknek, akiknek a foglalkozása fokozott munkatempót, hosszú munkaidőt igényel, stresszel jár.
  • Azoknak, akiknél visszatérően magasabb a szérum-koleszterinszint, annak ellenére, hogy odafigyelnek a megfelelő táplálkozásra.
  • 40 éves kor alatt jelentkező szívkoszorúér-panaszok esetén.
  • Akiknél előfordult a családban Alzheimer-kór.

 

Mindenki számára már nyilvánvaló, hogy bizonyos életmódbeli sajátosságok hátrányosan befolyásolják az egészséget: a dohányzás, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, és ehhez kapcsolódóan a magas koleszterin szint, mind-mind összekapcsolódik a vezető, szív- és érrendszerhez köthető halálokokkal.

Azonban amit kevesebben tudnak, az az, hogy az életmód nem minden. Még a legnagyobb törekvés mellett is jelen lehetnek egy adott személyben olyan örökletes tényezők, melyek hangsúlyozottabban hajlamosítanak betegségek kialakulására. A genetikai vizsgálat a szív- és érrendszer örökletes tulajdonságaira fókuszál, és a segítségével kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgált személy hordoz-e olyan örökletes elemet, mely a környezeti tényezők hatására akár egészségügyi probléma kialakulásához is vezethet. Fontossága abban rejlik, hogy a kapott lelet minden későbbi szakorvosi prevenciós vizsgálatot kiegészít. Bármely életkorban elvégezhető!

Az Alzheimer-kórra hajlamosító vérzsír anyagcsere típusok kiszűrésére használt általános genetikai vizsgálat. Segítségével , életmód változtatással elkerülhető a betegség tüneteinek kialakulása.

A menedzsergén (tudományos nevén Apolipoprotein-E gén), amely felelőssé tehető a menedzserbetegségek kialakulásáért, a 19. kromoszómán helyezkedik el. A menedzsergén a vérplazma egyik fehérjéjét kódolja.

A génnek a népességben három jelentős előfordulási formája van, nevezetesen ε2, ε3 és ε4 allél (allél – azonos tulajdonság változatait örökítő gén).

Magas vérnyomás genetikai teszt

  • A releváns genetikai variációk elemzése
  • A magas vérnyomás genetikai kockázatának felmérése
  • Személyre szabott megelőzési program a vérnyomás csökkentésének érdekében
  • Több mint 65 releváns gyógyszer hatása tekintetében
  • Hatékonyabb kezelés az optimális gyógyszeres kezelés révén
  • Orvosi felügyelet, az optimális megelőzés érdekében

A tudományban 2 genetikai variációt azonosítottak, amelyek a magas vérnyomás kockázatát jelentősen fokozhatják. Eme három polimorfizmus elemzésével magas vérnyomás kialakulásának kockázata felmérhető és specifikus megelőző intézkedésekkel csökkenthető. Továbbá a génelemzésnek köszönhetően megállapítható a leghatékonyabb terápia a vérnyomás csökkentésére.

Az artériás hipertónia, más néven magas vérnyomás egy olyan kórkép, amelyben a vérnyomás az véredényrendszerben krónikusan magas. Ha egy krónikus szisztolés vérnyomásérték magasabb, mint 140 Hgmm vagy egy diasztolés vérnyomásérték magasabb, mint 90 Hgmm (mindkettőt nyugalomban 10 perces ülés után mérve) magas vérnyomásnak számít. Ez a mérési módszer a mai szabvány, mert a vérnyomás gyakran röviddel a leülés után csökken és kikapcsolódás és izgalom hatására nő. Ez egy igen gyakori betegség, amely becslések szerint a népesség 29%-át érinti és előre haladó korral egyre sűrűbben fordul elő. A magas vérnyomás veszélyessége, hogy az ember maga gyakran észre sem veszi. Bizonyos esetekben olyan tünetek jelentkeznek, mint a reggel fejfájás, szédelgés, rosszullét, orrvérzés, fáradtság vagy álmatlanság. Többnyire a betegség viszont panaszmentesen zajlik és csak a következményekkel hívja fel magára a figyelmet, ami miatt a "csendes gyilkos"-ként is nevezik. A magas vérnyomás jelentős kockázati tényező az arterioszklerózis, vagyis az érelmeszesedés kialakulásában, különösen, ha további kockázati tényezők, mint pl. jelentős túlsúly, diabétesz mellitus (cukorbetegség), magas koleszterin- vagy triglyceridszint jelennek meg. Az ez által keletkezett szív-és érrendszeri megbetegedések, mint pl. a coronaria betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség, stroke, artériaelzáródás okozzák a halálesetek 45%-át a férfiaknál és 50%-át a nőknél. A megnövekedett érelmeszesedés kockázat mellett a folyamatosan túl magas vérnyomás a szívizom károsodásával is jár. Az izomzat megvastagodik, merevebbé válik, olyannyira, hogy a szív a diasztolés (elernyedési fázis) alatt nem ernyed el, és nem szivattyúzza a vért olyan könnyen. A magas vérnyomás kezeletlenül az ideghártya elhalásához is vezethet a szemben vagy a vesék károsodnak olyan súlyosan, hogy a működésük csökken. Manapság a modern terápia segítségével lehetséges a magas vérnyomás kielégítő szinten kezelni, jelentős mellékhatások nélkül. Ezek a modern gyógyszerek nemcsak a várható élettartamot, hanem jelentős mértékben rövidtávon az életminőséget is növelik. Vannak olyan gének, amelyek a vérnyomás szabályozásáért felelősek. Ha ezek egyike vagy több is hibás, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy kialakul a magas vérnyomás. Amennyiben ismert a magas vérnyomás egyéni genetikai kockázata, célzott megelőzési intézkedésekkel és orvosi felügyelettel hatásosan lehet ellensúlyozni. Súlyos másodlagos betegségeket és gyakran halálos következményeket lehet ezáltal a legtöbb esetben megakadályozni.



ACE gén Angiotenzin konvertáló enzim I/D polimorfozisa

  • II,ID,DD genotípus vizsgálata

Javasolt:

  • Szív-, és érrendszeri betegségek emelkedett kockázata esetén
  • Fiatal kori agyi érelzáródás
  • Hypertonia kezelés előtt
  • Kitartást, hosszan tartó erőfeszítést igénylő sportolóknál

Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) többek között az angiotenzin I nevű fehérje átalakítását végzi angiotenzin II-vé, amely erős azonnali és hosszú távú hatást is kifejt a szív–érrendszerre (az értónus fokozása, simaizomsejtek burjánzása). A plazma ACE-szintje minden egyénben meghatározott, állandó, de egyénenként változó. Kimutatták, hogy a D variáns jelenléte fokozott kockázatot jelent szív–érrendszeri megbetegedésre. A DD genotípus jelentősen nagyobb arányban fordul elő azoknál, akik átestek szívinfarktuson vagy agyi szélütésen. A szívinfarktus kockázata a DD genotípusúaknál az átlag mintegy másfélszerese. A DD genotípusú egyének fokozottabb balkamra-megnagyobbodással válaszolnak fizikai megterhelésre.

 

Szív- és érrendszeri genetikai alap teszt

  • FII gén 20210-mutáció szűrés
  • FV gén Leiden-mutáció szűrés
  • APOE genotipizálás

Trombózis és vérzsír anyagcsere típus meghatározása.

Mindenki számára már nyilvánvaló, hogy bizonyos életmódbeli sajátosságok hátrányosan befolyásolják az egészséget: a dohányzás, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, és ehhez kapcsolódóan a magas koleszterin szint, mind-mind összekapcsolódik a vezető, szív- és érrendszerhez köthető halálokokkal.

Azonban amit kevesebben tudnak, az az, hogy az életmód nem minden. Még a legnagyobb törekvés mellett is jelen lehetnek egy adott személyben olyan örökletes tényezők, melyek hangsúlyozottabban hajlamosítanak betegségek kialakulására. A genetikai vizsgálat a szív- és érrendszer örökletes tulajdonságaira fókuszál, és a segítségével kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgált személy hordoz-e olyan örökletes elemet, mely a környezeti tényezők hatására akár egészségügyi probléma kialakulásához is vezethet. Fontossága abban rejlik, hogy a kapott lelet minden későbbi szakorvosi prevenciós vizsgálatot kiegészít. Bármely életkorban elvégezhető!

A genetikai hajlam azt jelenti, hogy nagyobb az esély valamilyen szív- és érrendszeri probléma kialakulására, amelyek általában csak környezeti tényezők hatására jelennének meg. Ennek a vizsgálatnak a segítségével pontosan meghatározhatóak azok a környezeti tényezők, amelyekre így külön figyelmet fordítva az egészség fókuszáltabban, és hatékonyabban védhető!

Például: a túl magas koleszterin szint a vérben más vegyületekkel együtt a kis és közepes méretű artériákban felgyűlhet, és szűkítheti az erek átmérőjét, így okozva változatos panaszokat.

Az érszűkületek okozhatnak agyi keringési zavarokat, egyensúlyzavarokat, csökkent koncentrálási készséget. A szív koszorúereiben erős mellkasi fájdalmat, amely nagyon könnyen szívinfarktusban végződhet. Attól függően, hogy hol vannak az erek: tarthatunk agyérgörcstől, artériabetegségektől, de még lábszárfekélytől is.

 

Szív -, és érrendszeri genetikai komplex teszt

  • FII gén 20210-mutáció szűrés
  • FV gén Leiden-mutáció szűrés
  • APOE genotipizálás
  • MTHFR gén 677 és 1298 mutáció

Trombózis, vérzsír anyagcsere típus, Folsav genetikai tesztek komplett vizsgálata.

Mindenki számára már nyilvánvaló, hogy bizonyos életmódbeli sajátosságok hátrányosan befolyásolják az egészséget: a dohányzás, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, és ehhez kapcsolódóan a magas koleszterin szint, mind-mind összekapcsolódik a vezető, szív- és érrendszerhez köthető halálokokkal.

Azonban amit kevesebben tudnak, az az, hogy az életmód nem minden. Még a legnagyobb törekvés mellett is jelen lehetnek egy adott személyben olyan örökletes tényezők, melyek hangsúlyozottabban hajlamosítanak betegségek kialakulására. A genetikai vizsgálat a szív- és érrendszer örökletes tulajdonságaira fókuszál, és a segítségével kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgált személy hordoz-e olyan örökletes elemet, mely a környezeti tényezők hatására akár egészségügyi probléma kialakulásához is vezethet. Fontossága abban rejlik, hogy a kapott lelet minden későbbi szakorvosi prevenciós vizsgálatot kiegészít. Bármely életkorban elvégezhető!

A genetikai hajlam azt jelenti, hogy nagyobb az esély valamilyen szív- és érrendszeri probléma kialakulására, amelyek általában csak környezeti tényezők hatására jelennének meg. Ennek a vizsgálatnak a segítségével pontosan meghatározhatóak azok a környezeti tényezők, amelyekre így külön figyelmet fordítva az egészség fókuszáltabban, és hatékonyabban védhető!

Például: a túl magas koleszterin szint a vérben más vegyületekkel együtt a kis és közepes méretű artériákban felgyűlhet, és szűkítheti az erek átmérőjét, így okozva változatos panaszokat.

Az érszűkületek okozhatnak agyi keringési zavarokat, egyensúlyzavarokat, csökkent koncentrálási készséget. A szív koszorúereiben erős mellkasi fájdalmat, amely nagyon könnyen szívinfarktusban végződhet. Attól függően, hogy hol vannak az erek: tarthatunk agyérgörcstől, artériabetegségektől, de még lábszárfekélytől is.

Koffeinlebontási képesség genetikai teszt

Kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknak nagyobb kockázata van szívinfarktusra, mint azoknak, akik gyorsabban hatástalanítják a koffeint. Így 36%-kal növelik szívinfarktus-kockázatukat, ha 2-3 csésze kávét fogyasztanak naponta, és 64%-kal, ha naponta 4 vagy annál több csészével isznak. Ennél még erőteljesebb a hatás az 50 évesnél fiatalabbak körében. Egy másik tanulmány szerint a koffeint fogyasztó lassú bontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is. Ezzel ellentétben a gyors bontókra napi 2-3 csésze kávé még némi jótékony hatással is van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát.

Egészséges felnőttek vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére. A koffeint főként egy máj által termelt enzim (CYP1A2) bontja le. Ennek az enzimnek a génjéből minden sejtünkben két példány van: mindkét szülőtől egy-egy. A génnek 2 változata ismert, amelyek más koffeinlebontási sebességet határoznak meg. Ennek alapján háromféle genetikai összeállítás jöhet létre: gyors/gyors, gyors/lassú, és lassú/lassú. Ez a három öröklött típus azonban csak kétféle módon nyilvánulhat meg: az emberek egy része gyors bontónak, másik része lassú bontónak minősül, ugyanis a lassan átalakító változat "domináns" a gyors variánssal szemben. A népesség 54%-a lassú bontó. A kávénak erőteljesebb hatása van azokra, akik lassabban dolgozzák fel a koffeint.

Ön az eredmény ismeretében alakíthatja kávéfogyasztását, életmódját ezzel egészségesebbé téve. A vizsgálat egyszerű, az eredmény biztos és életre szóló.

Lipid anyagcsere genetikai teszt

A koleszterin és triglicerid létfontosságú zsírok, amelyeket a szervezet sejtmembrán előállításra, energiát tárolásra, zsírban oldódó vitaminok felvételére és hormontermelésre használ fel. Mivel ezek a zsírok létfontosságúak, a szervezet maga is termel koleszterint, amelyet a véráram segítségével terjeszt és tesz elérhetővé a sejtnövekedéshez. Testünk ily módon a szükséges koleszterin 70%-át maga termeli és a maradék 30%-ot veszi fel a táplálékból. Mivel az étkezés után több koleszterin jut a véráramba, szigorú szabályozó szervek vannak, amelyek a koleszterint a vérben hosszútávon a megfelelő szinten tartják. Ha túl sok koleszterin van az erekben, HDLkoleszterin formájában a májba kerül amely kiszűri a vérből. Így csökken a koleszterinszint. A szállítás a másik irányban is működik; ahol a koleszterin LDL koleszterin formájában a májból a véráramba kerül. A vér koleszterinszintje ilyenkor megnövekedik. Mivel a magas koleszterin szint érelmeszesedéshez vezethet, az egészséges élethez elengedhetetlen az alacsony koleszterin szint. Ezért a HDL-koleszterint, amely az éppen elszállított koleszterin, "jó" koleszterinnek tekintjük. Ellenben a májból a véráramba kerülő LDL-koleszterinnel, amelyet "rossz" koleszterinnek tekintünk. Ebből következően az egészséges élethez nélkülözhetetlen a magas HDL- és alacsony LDL- koleszterinszint megőrzése. Bizonyos gének egyrészt felelősek a koleszterin- és triglicerid értékek szabályozásáért vagy fokozzák a szív és érrendszeri betegségekben való megbetegedés kockázatát. Az ezen gének egyik vagy több génjében hibát hordozó személyek számára különösen fontos, hogy ügyeljenek a zsíranyagcsere szabályozására. Mivel a táplálkozás rendelkezik a legnagyobb befolyással a zsíranyagcserére, ezért rendkívül fontos, hogy ön a génjeihez igazított táplálkozást folytasson.

A hosszú QT szindróma egy olyan életveszélyes betegség, amelyik egyébként teljesen egészséges szívvel rendelkező embereknél vezethet hirtelen szívhalálhoz.

  • Több mint 18 genetikai variáció elemzése
  • A koleszterinre (HDL és LDL), homociszteinre és triglicerid szintre való hajlam meghatározása
  • Az Omega3 jótékony hatással van a koleszterinszintre?
  • A hirtelen szívhalálra való hajlam (hosszú QT-intervallum) meghatározása
  • Megfelelő mikrotápanyagok és táplálkozás a megelőzéshez és a kezeléshez
  • Több mint 40 gévariáns elemzése, több mint 115 releváns gyógyszer hatására
  • Jobb gyógyulási esélyek az optimális kezelés következtében

TÁPLÁLKOZÁSSAL, EMÉSZTÉSSEL KAPCSOLATOS GÉNTESZTEK

Lisztérzékenység genetikai teszt 

Javasolt:

  • Emésztési problémák
  • Tartós vashiány
  • Csontritkulás
  • Egyéb hajlamosító betegségek ( Pl. diabetes, autoimmun pajzsmirigy betegség )
  • Fokozott ízületi bántalmak
  • Betegek első fokú rokonainál
  • Tünetek fennállása estén, ha a szerológiai eredmény kétes vagy ellentmondás van a véreredmény és a biopszia eredmény között.
  • Minden más esetben, ha felmerül a lisztérzékenység gyanúja, annak megerősítése ill. kizárása céljából.

 

A lisztérzékenység vagy cöliákia a teljes szervezetet érintő betegség, amelyet genetikailag fogékony emberekben a táplálékban lévő glutén és néhány hasonló molekula vált ki az immunrendszer kóros reakciója révén. Az ismert emésztőrendszeri tünetek mellett fogyás, gyengeség, vérszegénység, alacsony testmagasság jellemzi az érintett gyermeket. Később a felszívódási zavar miatt sokszínű, nem jellegzetes tünetek jelenhetnek meg: pszichés zavarok, csontritkulás, bőrtünetek, véralvadási zavarok, ízületi gyulladás, izomgörcsök, meddőség vagy vetélés, másodlagos tejcukor-érzékenység. A tünetek csökkentésének vagy kialakulásuk megelőzésének egyetlen hatásos módja a szigorú gluténmentes diéta, rendkívül fontos a minél korábbi felismerés. Ehhez alapvetően háromféle diagnosztikai módszer áll ma rendelkezésre: szerológiai vizsgálatok, genetikai vizsgálat és a bélhám szövettani vizsgálata (biopszia). A genetikai vizsgálattal a HLA-géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatását végezzük, ha ezek egyike sem mutatható ki valakiben, akkor nála gyakorlatilag kizárható a lisztérzékenység, illetve nem is fog megjelenni élete során. Ha eredménye a fogékonyságot jelentő típusba sorolható, további vizsgálatokra van szükség a lisztérzékenység megerősítésére vagy kizárására.

 

Laktóz érzékenység és lisztérzékenység genetikai kombinált teszt

 

A tejcukor érzékenység leggyakoribb tünete a tej és tejtermékfogyasztást követő hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. Az állapot megkülönböztetendő a veleszületett laktázhiánytól, amikor is egy genetikai hiba az enzim teljes hiányához vezet, így már az anyatejet sem képes emészteni a csecsemő. Szintén fontos elkülöníteni a tejfehérje-allergiától.

A lisztérzékenység vagy cöliákia a teljes szervezetet érintő betegség, amelyet genetikailag fogékony emberekben a táplálékban lévő glutén és néhány hasonló molekula vált ki az immunrendszer kóros reakciója révén. Az ismert emésztőrendszeri tünetek mellett fogyás, gyengeség, vérszegénység, alacsony testmagasság jellemzi az érintett gyermeket. Később a felszívódási zavar miatt sokszínű, nem jellegzetes tünetek jelenhetnek meg: pszichés zavarok, csontritkulás, bőrtünetek, véralvadási zavarok, ízületi gyulladás, izomgörcsök, meddőség vagy vetélés, másodlagos tejcukor-érzékenység. A tünetek csökkentésének vagy kialakulásuk megelőzésének egyetlen hatásos módja a szigorú gluténmentes diéta, rendkívül fontos a minél korábbi felismerés. Ehhez alapvetően háromféle diagnosztikai módszer áll ma rendelkezésre: szerológiai vizsgálatok, genetikai vizsgálat és a bélhám szövettani vizsgálata (biopszia). A genetikai vizsgálattal a HLA-géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatását végezzük, ha ezek egyike sem mutatható ki valakiben, akkor nála gyakorlatilag kizárható a lisztérzékenység, illetve nem is fog megjelenni élete során. Ha eredménye a fogékonyságot jelentő típusba sorolható, további vizsgálatokra van szükség a lisztérzékenység megerősítésére vagy kizárására.

 

Laktóz érzékenység genetikai teszt

Javasolt:

  • Fáradékonyság
  • Testsúly problémák
  • Sportteljesítmény csökkenése
  • Emésztési problémák
  • Puffadás
  • Hasmenés

A laktóz intolerancia vagy tejcukor érzékenység egy olyan állapot, amikor a szervezet képtelen a táplálékkal bevitt tejcukor emésztésére, mely kellemetlen emésztőrendszeri tünetekhez vezet. A tejcukor érzékenység oka a tejcukrot bontó enzim (laktáz) hiánya vagy elégtelen működése. A tejcukor érzékenység leggyakoribb tünete a tej- és tejtermékfogyasztást követő hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. Az állapot megkülönböztetendő a veleszületett laktázhiánytól, amikor is egy genetikai hiba az enzim teljes hiányához vezet, így már az anyatejet sem képes emészteni a csecsemő. Szintén fontos elkülöníteni a tejfehérje-allergiától. A genetikai teszt az elsődleges laktóz intoleranciának az úgynevezett felnőttkori típusát azonosítja. Ez esetben a laktáz enzim működése kisgyermekkorban még biztosított, majd 2 éves kor után az enzim szintje fokozatosan csökken. A csökkenés üteme változó, tünetek 5 éves kor előtt legtöbb esetben nem jelentkeznek.

Súlygén teszt

Derítse ki, hogy génjei alapján milyen módon érheti el és tarthatja meg optimális testsúlyát. 

Egyesek még a tartós egészségtelen életmód ellenére is megőrzik karcsúságukat, míg mások a mérsékelten egészséges életmód ellenére is hajlamosak az enyhe túlsúlyra. Vannak, akik a magas zsírtartalmú táplálkozás következtében lényegesen többet híznak, mint mások, akiknél úgy tűnik nincs különösebb jelentősége a zsírtartalomnak. Egyes személyek gyorsan és könnyedén le tudnak fogyni sportolás segítségével, míg mások ugyanolyan ráfordítással csak alig érnek el eredményeket. Ezek az egyéni különbségek mind a génekben rejlenek, ami magyarázatot ad arra, hogy egyeseknél miért előnyösebb a zsírszegény diéta és másoknak inkább a sportolás segít a testsúlyfeleslegtől való megszabadulásban.

Ma már a modern géndiagnosztika segítségével lehetőség van megtudni, hogy génjeink alapján melyik típushoz tartozunk. Az elemzéseredmény felvilágosítást ad arról, hogy valójában milyen mértékű az elhízás kockázata és mennyire könnyű vagy nehéz a táplálék zsírtartalma/ táplálék szénhidráttartalma/ sportolás vagy kalóriaszegény diéta kategóriák segítségével lefogyni és megőrizni az optimális testsúlyt.

Az elemzés tartalma:

• Mi járul többnyire hozzá a túlsúlyhoz, zsír vagy szénhidrátok?
• Genetikailag személyre szabott táplálkozási- és sportprogram
• Több mint 60 oldalas jelentés és 1000+ élelmiszer a gének alapján kiértékelve
• Egy életen át érvényes fogyás program
• 8 génvariáció elemzése


Ezen információk alapján aztán össze lehet állítani az optimális diéta tervét, ami egy tanulmány során 2,5-szer nagyobb sikerhez vezetett.  Minden ember más, tehát fontos kideríteni hol vannak a genetikai gyengék, hogy aztán az erősségek segítségével hosszú és egészséges életet élhessünk.

 

Táplálkozási program a gének alapján

Bővebben:  https://www.gellertlabor.hu/hirek/2019-01-14_taplalkozasi-genterkep

A vizsgált genetikai polimorfizmusok befolyással vannak a szervezete reakciójára bizonyos tápanyagokra és élelmiszer összetevőkre és arra, hogy melyik anyagokat képes megfelelően átalakítani és hasznosítani. Mivel a táplálkozási szokásaink döntő szerepet játszanak az egészségünkben, kiértékelhetjük genetikai eredményeit és ezáltal táplálkozását úgy alakíthatjuk, hogy ezzel a genetikai kockázatait semlegesítjük. A több mint 50 genetikai variáció elemzésével nagyon sok információt nyertünk a veleszületett erősségeiről és gyengeségeiről. Amikor arról döntünk, hogy egy bizonyos élelmiszer vagy összetevő egészséges Önnek, mindig figyelembe kell venni az egész képet.

 

A Nutrition Sensor tartalma:

• Mely élelmiszerek egészségesek önnek?
• Mely élelmiszerek elkerülése javasolt?
• 50 a táplálkozással kapcsolatban releváns gén elemzése
• több mint 1000 élelmiszer kiértékelése az ön génjei szerint
• Az Ön személyes mikrotápanyag szükségletének feltérképezése
• Befolyás több mint 20 anyagcsere problémára
• Út a jobb egészséghez a személyre szabott táplálkozás által

 

 

Gyulladásos bélbetegség korai felismerés 

A gyulladásos bélbetegség egyik fajtája, amelyiknek felfedezője Burill Bernhard Crohn után crohn szindróma nevet adták, egy legtöbbször krónikus, hullámokban jelentkező bélbetegség, amely a teljes emésztési szakaszt a szájtól a végbélnyílásig érintheti. Gyulladásos gócok keletkeznek az immunrendszer abnormális reakciója következtében a bél legkülönbözőbb helyein, amelyek duzzadáshoz és egy sor bélproblémához vezetnek. A gyulladások halmozottan fordulnak elő a vastag- és vékonybél szakaszokon, ritkábban a szájban és a nyelőcsőben. A tartós gyulladás miatt a bélszövet egyre inkább sérül.

Mintegy minden 700-dik európai szenved gyulladásos bélbetegségben. Az esetek egy része a bélgén 1 (NOD2) örökletes hibájának következménye, amelynek szerepe van az immunrendszer működésében. Úgy tűnik, hogy a betegség két korcsoportban fordul elő halmozottan: az új megbetegedések nagy része a 16-35 éveseknél és a 60 év felettieknél jelentkezik. A betegség hullámokban zajlik le, és így teljesen tünetmentes szakaszok váltakoznak olyan szakaszokkal, amikor különböző súlyosságú és időtartamú halmozott tünetek jelennek meg. Mivel először csak emésztési zavarok lépnek fel, amelyek aztán újra teljesen eltűnnek, sok esetben csak évekkel az első jel után ismerik fel a betegséget. Emiatt kezeletlen marad a betegség, és panaszok sokaságához vezet, amelyeket megfelelő terápia alkalmazásával enyhíteni lehet. A betegség okát máig még nem sikerült teljesen tisztázni. A betegség jelenlétének ismerete lehetővé teszi a kezelést, amely jelenleg tartalmazza a tünetek elleni küzdelmet és az immunreakció enyhítését immunszuppresszív gyógyszerekkel. A terápia céljai a hullámok kezelése, további hullámok elkerülése és az olyan keletkezett komplikációk, mint a sztenózisok, fistulák és a bélszövetek perforációinak kezelése. Mindez sok esetben jelentős életszínvonal emelkedést jelenthet az érintettek számára. Mivel olyan sok nem- vagy túl későn diagnosztizált eset van, ez a génteszt a visszatérő emésztési problémákkal küszködő személyek számára javasolandó, mert ezáltal a gyulladásos bélbetegség jelentősebb kockázata felismerhető és adott esetben a megfelelő diagnózis felállítható.

Az elemzésben érintett gének befolyással vannak a gyulladásos bélbetegségre (chron) és colitis ulcerosa-ra. Ezen betegségekhez nem léteznek teljes hatékonysággal működő megelőző intézkedések, de a helyes diagnózis és orvosi kezelés segítségével a panaszokat jelentősen csökkenteni lehet. Ennek a génelemzésnek a fő haszna abban van, hogy megtudhatjuk a kockázati csoportba tartozunk-e. Az első tünetek felismerése után a betegség diagnosztizálhatóvá válik és így elkerülhető a hosszú szenvedés a megfelelő diagnózisig és kezelésig. amennyiben ez a betegség kialakulna, a megfelelő táplálkozás és farmakogenetikusan személyre szabott gyógyszeres kezeléssel jól kezelhetőnek számít.

Anyagcsere- cukorháztartás genetikai géntérkép

  • A cukorbetegség kockázatának genetikai értékelése
  • Több mint 8, a cukorbetegségre befolyást gyakorló gén elemzése
  • Több mint 40 génvariáns elemzése, több mint 35 releváns gyógyszer hatása tekintetében
  • Az időskori cukorbetegség kockázatának kiértékelése
  • Az inzulin helyettesítés (előbb vagy utóbb bekövetkező) szükségletének kiértékelése
  • A metformin, a glibenklamid, a tolbutamid és a glimepirid hatékonyságának meghatározása
  • Felügyelet mellett történő megelőző program

A cukorbetegség, egy gyakori anyagcsere betegség, amely során a vércukor szabályzás felborul. A legfontosabb kockázati tényezők, amelyek a cukorszabályozásban szerepet játszanak a túlsúly, a mozgáshiány és a hibás gének, tovább fokozzák egyes emberek számára a diabétesz kockázatot.

Gyógyszerek mellékhatásainak vizsgálata a gének alapján

 

Minden ember másképpen reagál a gyógyszerekre. Míg egyesek jelentős hasznot húznak a gyógyszeres kezelésekből, addig másoknál kellemetlen mellékhatások, súlyos komplikációk vagy akár halálos következmények is jelentkezhetnek.
Becslések szerint a kórházi betegek 7%-a szenved el súlyos mellékhatásokat és kb. 0,4%-a bele is hal ezekbe. A gyógyszer mellékhatások így a nyugati világ ötödik leggyakoribb haláloka és az esetek nagy része örökletes génhibákra vezethető vissza.

Amikor orálisan vagy injekció által kerül gyógyszer a szervezetünkbe, először a véráramba kerül, ahol a legtöbb gyógyszer kifejti hatását. Ezt követően a testünkben lévő enzimek felismerik és előkészítik a véráramból való lebontásra, miközben a legtöbb gyógyszer elveszíti hatását. A hatástalanított gyógyszert aztán a vesék kiszűrik a vérből és végül a vizelettel távozik. Mivel számos olyan gyógyszer, mint pl. a vérhígító Warfarin hatása hosszabb időtartamra van tervezve, a gyógyszer hatásának megfelelő szabályozása érdekében, ezeket rendszeresen kell bevenni.

Ezért rendkívül fontos, hogy a gyógyszerek bevétele ELŐTT vizsgáltassuk meg hajlamainkat, így sok esetben elkerülhetünk életveszélyes komplikációkat. Így a gyógyszer adagolása mindig a megfelelő szinten marad, hogy kifejthesse a kívánt hatást. Sajnos sok embernek hiba van azon Enzim-gének egyikében, amelyek fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. A gyógyszer ezekben az esetekben is a véráramban köt ki, viszont nem kerül előkészítésre a lebontás és lényegesen hosszabb ideig marad a szervezetben. Ez egy egyszeri bevételnél aligha jelenthet problémát, de amikor napi 3 alkalommal veszik be a gyógyszert, a vérben való koncentráció addig fokozódik, amíg toxikus mellékhatásokhoz vezet. Bizonyos vérhígítók esetében a vérhígítás mértéke kezdetben a megfelelő szinten van, viszont a gyógyszer koncentrációja rendszeres szedése mellett folyamatosan növekedik és egyre erősebb vérhígító, illetve véralvadásgátló hatást fejt ki, ami aztán spontán vérzéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a génhibával élő népesség 20%-nak lényegesen enyhébb adagolásra van szüksége a gyógyszerből, mivel a szokásos adagolás súlyos mellékhatásokat okozna. 

Mivel már ismerjük a gyógyszeres metabolizáló genetika állapotát, meg tudjuk állapítani, hogy az eszköz milyen módon csökkenti a különböző gyógyszerek lebomlását és aktiválódását. Ezen információk alapján önállóan értékeltük az ön gyógyszereit és hatóanyagait 3 kategóriában (hatás, bontás, adag). Ez az információ segít orvosának meghatározni a megfelelő szelekciót és a gyógyszer adagolását. Kérjük, vegye figyelembe: A megfelelő választás és a gyógyszeradag mindig az orvos felelőssége. Soha ne hozzon döntést arról, hogy hagyja abba a gyógyszer szedését, vagy változtassa meg adagját!


Mit nyújt a tesztelemzés

 

  • Több mint 70 genetikai variáció elemzése
  • Több mint 40 gyógyszer kiértékelése a farmakogenetikai társasság által közzétett gyógyszeradagolási irányelvek alapján
  • Több mint 2000 gyógyszer kiértékelése az egyéni genetikai profil alapján
  • Az egyes gyógyszerek hatásának, lebomlásának és adagolási javaslatainak kiértékelése
  • A mellékhatások elkerülése
  • A kezelés sikerének növelése

 

A szervezet méregtelenítő képessége a gének alapján

  • méregtelenítő-gén 1 (CYP1A1 Rs4646903 T/C Pos. +3801)
  • méregtelenítő-gén 2 (CYP1B1 Rs1056836 Leu432Val)
  • méregtelenítő-gén 3 (GSTM1 0 allélok)
  • méregtelenítő-gén 4 (GSTP1 Rs947894 Ile105Val)
  • méregtelenítő-gén 5 (GSTT1 0 allélok)
  • Mintavétel és adminisztrációs díj

Tudja meg, hogy génhibák következtében mely káros anyagok jelentenek veszélyt Önre, és őrizze meg egészségét.
Szokványos hétköznapjainkban egyre inkább vagyunk kitéve mérgező káros anyagoknak, melyek akaratunkon kívül kerülnek szervezetünkbe, ahol bizonyos enzimek hatástalanítják ezeket. Különböző gének feladata ezeknek az enzimeknek a termelése, viszont ha egy vagy több ilyen gén hibás, testünk képtelen lesz a káros anyagok semlegesítésére, és jelentősen megnő annak a kockázata, hogy ennek következményei betegségeket eredményeznek.
Ezek a genetikai különbségek indokolhatják, hogy némelyik 90 éves erős dohányos miértlehet makkegészséges, miközben más 35 éves emberek tüdőrákban szenvednek. Mivel minden ember más géneket hordoz, minden embernek más megelőző intézkedések szükségesek, az egészséges állapot fenntartásához.

Az eredmény felvilágosítást fog adni arról, hogy mely káros anyagok (gázok, gyom és rovarirtó szerek, stb.) jelentek különös veszélyt Önre, és hogyan növelheti szervezete méregtelenítő képességét.

Optimális káros anyag méregtelenítés

  • a káros anyag méregtelenítő képesség genetikai kiértékelése
  • nehézfémek, rovarírtó- és gazírtó, vegyszerek, korom és füst méregtelenítő képesség genetikai kiértékelése
  • a sejtekre gyakorolt oxidatív stressz elemzése
  • a káros anyag terhelés csökkentését támogató program
  • mikrotápanyag javaslatok a nehézfémek méregtelenítése céljából
  • a méregtelenítés folyamatát befolyásoló 10 genetikai variáns elemzése
  • az alkohol, kávé és kábítószer hatása az egészségre
  • az életmód személyre szabása az optimális egészség céljából

MOZGÁS ÉS ÍZÜLETI GÉNTESZTEK

Ízületi betegségek ellen / Bechterew génteszt

  • HLA-B27 gén kimutatás
  • Mintavétel és adminisztrációs díj
  • A gerinc védelme érdekében érdemes elvégeztetni.
  • Egyéb ismeretlen eredetű mozgásszervi panaszok esetén

Számos ízületi megbetegedést az immunrendszer hibás programozása vált ki. Az immunrendszer ilyenkor az ízületek részeit tévesen bakteriális fertőzésként ismeri fel és megtámadja azokat . Ennek a következménye, hogy olyan immunrendszeri sejtekké válnak, amelyek benyomulnak az ízületekbe, és ott gyulladást idéznek elő. Ezek a folyamatok vezethetnek olyan megbetegedésekhez, mint az artritisz vagy a Bechterew-kór, melynél az utolsó stádiumban a csigolyatestek egymásba olvadhatnak . Ez a komoly betegség és becslések szerint több tízezer embert érint Magyarországon, és sokan az eleinte enyhe tünetek miatt nem is tudnak róla .

A VIZSGÁLATRA KIZÁRÓLAG ELŐRE MEGBESZÉLT IDŐPONTBAN  LEHET JÖNNI!

 

Csontritkulás genetikai kockázata

Az osteoporosis, vagy "csontritkulás" a csontok megbetegedését jelenti, amely során a csontszilárdság csökken és a csonttömeg és szerkezet lassan leépül. Ez a kor előrehaladtával törésveszélyhez és törésekhez vezet.

A csomag a csontgén hibáit vizsgálja, amelyek jelentősen növelik a betegség kockázatát. Amennyiben magas kockázatnak van kitéve, összeállítunk Önnek egy orvosi megelőzési programot, amely segíthet Önnek a betegséget hatásosan megelőzni és az egészségét megőrizni.
 

A csontsűrűség csökkenésének megállítása és a kezelés hatékonyságának javítása

  • Osteoporosis kockázatának genetikai felmérése
  • Több mint 3 releváns genetikai variáció elemzése
  • Az élelmiszerből való kálciumfelvétel képességének értékelése
  • Személyre szabott táplálkozási- és megelőzési program a csontritkulásra
  • Különböző terápiák (alendronát, raloxifen, etidronát, hormonok) hatékonyságának értékelése
  • Több mint 40 gén variáció elemzése, több mint 25 releváns gyógyszer hatása tekintetében
  • Megnövelt kezelési siker a testreszabott terápia révén
  • Gyógyszeresen felügyelt megelőző program

 

EGYÉB GENETIKAI TESZTEK

Alzheimer / Menedzser gén genetikai teszt

  • APOE gén genotipizálás

Manager génnek is hívják ( fokozott munkatempó, stressz, infarktus kockázat, öröklött hajlam)

Javasolt:

  • Olyan kvalifikált szakembereknek, akiknek a foglalkozása fokozott munkatempót, hosszú munkaidőt igényel, stresszel jár.
  • Azoknak, akiknél visszatérően magasabb a szérum-koleszterinszint, annak ellenére, hogy odafigyelnek a megfelelő táplálkozásra.
  • 40 éves kor alatt jelentkező szívkoszorúér-panaszok esetén.
  • Akiknél előfordult a családban Alzheimer-kór.

 

Mindenki számára már nyilvánvaló, hogy bizonyos életmódbeli sajátosságok hátrányosan befolyásolják az egészséget: a dohányzás, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, és ehhez kapcsolódóan a magas koleszterin szint, mind-mind összekapcsolódik a vezető, szív- és érrendszerhez köthető halálokokkal.

Azonban amit kevesebben tudnak, az az, hogy az életmód nem minden. Még a legnagyobb törekvés mellett is jelen lehetnek egy adott személyben olyan örökletes tényezők, melyek hangsúlyozottabban hajlamosítanak betegségek kialakulására. A genetikai vizsgálat a szív- és érrendszer örökletes tulajdonságaira fókuszál, és a segítségével kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgált személy hordoz-e olyan örökletes elemet, mely a környezeti tényezők hatására akár egészségügyi probléma kialakulásához is vezethet. Fontossága abban rejlik, hogy a kapott lelet minden későbbi szakorvosi prevenciós vizsgálatot kiegészít. Bármely életkorban elvégezhető!

Az Alzheimer-kórra hajlamosító vérzsír anyagcsere típusok kiszűrésére használt általános genetikai vizsgálat. Segítségével , életmód változtatással elkerülhető a betegség tüneteinek kialakulása.

A menedzsergén (tudományos nevén Apolipoprotein-E gén), amely felelőssé tehető a menedzserbetegségek kialakulásáért, a 19. kromoszómán helyezkedik el. A menedzsergén a vérplazma egyik fehérjéjét kódolja.

A génnek a népességben három jelentős előfordulási formája van, nevezetesen ε2, ε3 és ε4 allél (allél – azonos tulajdonság változatait örökítő gén). Mivel a kromoszómák párokat alkotnak, minden génből két allél található egy ember genomjában (a sejtben található gének összessége), így a fent említett 3 allél összesen 6 allélvariációt (ε2/ε2, ε2/ε3, ε2/ε4 ε3/ε3, ε3/ε4, ε4/ε4) eredményez, mely különböző mértékben hajlamosít egyes betegségekre:

 

GENOTÍPUS

                           BIOLÓGIAI HATÁSOK

 

ε2/ε2 Erősen hajlamosít HLP III-ra, de véd az Alzheimer-kórral szemben. Kóros glükóztoleranciával jár. Diétával a káros hatás kivédhető.
ε3/ε3 Nem hajlamosít szív- és érbetegségekre és Alzheimer-kórra, véd a HLP III-mal szemben.
ε4/ε4 Erősen hajlamosít magas szérumkoleszterin-szintre, szívkoszorúér-megbetegedésre és Alzheimer-kórra, ami nőkben még magasabb kockázati szintű. Mindezen betegségek kialakulásához környezeti rizikófaktoroknak is jelen kell lenni.
ε2/ε3 Kismértékben hajlamosít HLP III-ra, legkevésbé hajlamosít az Alzheimer-kórra.
ε2/ε4 Kismértékben hajlamosít HLP III-ra, fokozza az Alzheimer-kór kockázatát, különösen nőkben.
ε3/ε4 Nem hajlamosít HLP III-ra, de növeli a koszorúér-megbetegedések és Alzheimer-kór kockázatát.

Haemachromatosis genetikai vizsgálata / Vastúltengés okának tisztázása

  • HFE-gén C282Y
  • H63D mutáció-szűrése

A HLA-B27 vizsgálata abban az esetben javasolt, ha Önnél az ízületi gyulladás gyanúját felvető idült ízületi fájdalom, merevség van gyulladás van jelen, amely kifejezetten egy-egy testtájékra, például a derékra, a csípőre vagy a nyakra korlátozódik. Nem szíveredetű mellkasi fájdalom, ismeretlen eredetű bélgyulladás vagy a szem szöveteinek gyulladásos betegsége (uveitisz) esetén szintén javasolható lehet a vizsgálat elvégzésre.

 

  • A gerinc védelme érdekében érdemes elvégeztetni.
  • Egyéb ismeretlen eredetű mozgásszervi panaszok esetén

Számos ízületi megbetegedést az immunrendszer hibás programozása vált ki. Az immunrendszer ilyenkor az ízületek részeit tévesen bakteriális fertőzésként ismeri fel és megtámadja azokat . Ennek a következménye, hogy olyan immunrendszeri sejtekké válnak, amelyek benyomulnak az ízületekbe, és ott gyulladást idéznek elő. Ezek a folyamatok vezethetnek olyan megbetegedésekhez, mint az artritisz vagy a Bechterew-kór, melynél az utolsó stádiumban a csigolyatestek egymásba olvadhatnak . Ez a komoly betegség és becslések szerint több tízezer embert érint Magyarországon, és sokan az eleinte enyhe tünetek miatt nem is tudnak róla .

Baby teszt vizeletből

Kisbabánk, gyermekünk egészségéért, BABY teszt

  • DNS +100 genetikai teszt gyermekeknekvizeletből

A világon jelenleg kapható legösszetettebb és legpontosabb, nemzetközileg is elismert újszülött tesztje. A szülők gyakorlatilag már gyermekük születésének pillanatától tisztában lehetnek a kicsi betegségeivel és a kockázataival is. Számtalan nemzetközi kórház, egyetem és újszülött centrum használja ma már ezeket a teszteket.
A DNA+ Baby 100+ tesztben 100-nál is több anyagcsere betegségre való hajlam mutatható ki, többek között azok is, amik később olyan betegségeket okozhatnak, mint az immunrendszer gyengeségei, a krónikus bőrbetegségek, súlyos fejlődési rendellenességek, a hiperaktivitás vagy épp a beszédzavar.

  • Vizeletből történő meghatározás
  • Otthon, nyugodt körülmények között is elvégezhető mintavétel
  • Minden babának, lehetőleg közvetlen a szülés után
  • Minél előbb, annál jobb
  • 5 éves kortól betegségmegelőzés céljából már csak korlátolt alkalmazhatóság

A Baby Sensor 100+ teszttel kézhez kap:

  • egy részletes jelentést;
  • több, mint 100 betegségre vonatkozó eredményeket;
  • kezelési javaslatokat és információkat;
  • egy, az orvosnak szóló információs levelet.

Betegségek és komplikációk, amelyek a Baby Sensor 100+ által kimutathatók, és esetleg megelőzhetők vagy időben kezelhetők:

  • elhúzódó fejlődés
  • agykárosodások előrehaladottabb életkorban
  • immunrendszer rendellenességek
  • testi fogyatékosság
  • szellemi fogyatékosság
  • krónikus bőrbetegségek
  • elhúzódó súlygyarapodás
  • epilepsziás rohamok
  • beszédzavarok
  • bőr pigmentek
  • rossz táplálékfelvétel
  • energiahiány
  • tanulási nehézségek
  • hiperaktivitás és agresszió
  • és még sok egyéb..

Mivel az első években gyermeke szervezete jelentős fejlődésen megy át, a kezeletlen betegségek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak gyermekénél.
Ezért különösen az újszülött-szűrés esetében fontos, hogy MINÉL KORÁBBAN VÉGEZTETJÜK EL, ANNÁL JOBB!

 

Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar genetika

A gyermekeknél általában hét éves kor előtt alakulnak ki a tünetek. A betegségnek három különböző altípusa van, amelyek közül az egyik többnyire figyelemzavart okoz, a másik a hiperaktív impulzusokat okozza és egy, amely a kettő kombinációjából áll. Az ADHD általában iskolás korú gyerekekre jellemző, és nyugtalanságot, impulzivitást és hanyag figyelmet okoz, ami jelentősen negatívbefolyással van a tanulási képességeikre. Ez a leggyakrabban diagnosztizált zavar a gyermekeknél. Világszerte a gyerekek 5 %-át érinti és becslések szerint az amerikai felnőttek 5 %-nak kell együtt élnie és megküzdenie az ADHA-val.

 

  • Az ADHD kockázatértékelése
  • A típus meghatározása: figyelemhiány / hiperaktív
  • A különböző gyógyszerek hatékonyságának elemzése
  • A kéretlen mellékhatások megelőzése
  • Optimalizált terápia

Az ADHD tünetei nehezen azonosíthatóak, mivel esetenként nehéz a határt megszabni a figyelmetlenség, hiperaktivitás és a klinikailag szignifikáns kifejlettség tünetei között, amelyek az ADHD jelenlétére következtetnek.

Allergia szenzor több, mint 100 allergénre

 

Más vér alapon történő tesztekkel szemben a Allergy Sensor nem kizárólag az lgE feltérképezésére (korlátolt számú allergének kiszűrése, pl. nyírfapollen) összpontosít, hanem sokkal inkább kínálja annak a lehetőségét, hogy minden, a vérben lévő potenciálisan allergiát kiváltó anyagot teljes mértékben tisztázza.

A fejlett Immuno Solid-Phase allergén chippünk a legmodernebb biochip technológián alapul és nemzetközileg elismert vezető allergiakutatók együttműködésével került kifejlesztésre. Ez Európában az első biochip alapú teszt, amelyet in vitro diagnózisra engedélyeztek.

Az Allergy Sensor feltérképezi az Ön személyes szenzibilizációs profilját, ezen felül következtetéseket tesz lehetővé kereszt- vagy többszörös szenzibilizációkra, ezért azok, akik a nyírfapollenre allergiásak sokszor érzékenyek olyan táplálékokra is, amelyek a nyírfapollenekhez hasonló anyagokat tartalmaznak (mint pl. az alma, répa, zeller). Az ilyen keresztreakciók olyan kockázati potenciált képviselnek, amely a DNA+ Allergia teszttel könnyen előre jelezhető.

Az Allergy Sensor többek között lehetőséget ad orvosának:

  • az Ön esetében tüneteket kiváltó allergéneknek egy lépésben történő meghatározására;
  • A személyes allergia profil feltérképezésére, amely alapját képezi az Ön számára leghatékonyabb kezelésnek, pl. gyógyszerek vagy allergia oltás (SIT);
  • Megelőző intézkedések javasolására az allergiás tünetek elkerülése vagy enyhítése céljából, mint pl. az allergénnel való kontaktus teljes kizárása.

Az Allery Sensor elemzés az Ön allergiás reakciókra való hajlamát vizsgálja, több mint 100 allergiákat kiváltó anyagra. Egyetlen vércsepp (az ujjból levéve) bizonyos antitestek jelenlétére való vizsgálata, pontos információt ad könnyű vagy súlyos allergiák jelenlétére.

 

RÁKKOCKÁZAT FELMÉRŐ GENETIKAI TESZTEK

FIGYELEM! Mivel a rákok esetében komoly betegségekről van szó, feltétlenül orvosi ellenőrzés mellett kell a megelőzésnek zajlania, ezért ez a teszt kizárólag az Ön orvosával együttműködve érhető el. A megrendelés után a beleegyező nyilatkozaton orvosa nevének is szerepelnie kell, mert ezzel szeretnénk biztosítani, hogy szükség esetén adott legyen a genetikailag előterhelt személyek orvosi felügyelete.

Tüdőrák kockázati elemzés genetika

A tüdőrák, amelyet általában bronchogén karcinómának neveznek, a tüdősejtek betegsége. Az újonnan előforduló mutációk egy sejtben szabálytalan növekedést okoznak, ami tumorhoz vezet. Különféle környezeti hatások, mint a dohányzás vagy a korom, a finom por és a kipufogógáz belélegzése folyamatosan megpróbálják károsítani a sejtek DNS-ét. Azonban bizonyos gének általában észlelik és semlegesítik ezeket a toxinokat, mielőtt képesek voltak nagy kárt okozni. Sok embernél azonban az ilyen méregtelenítő funkciókért felelős géneket géntechnológiai eltérések gátolják. Ha a korlátozott méregtelenítéssel rendelkező emberek e kockázati tényezők hatásának vannak kitéve, elrákosodhatnak. Rizikófaktorok A legjelentősebb kockázati tényező a dohányzás (genetikailag hajlamos személyek, valamint optimálisan működő méregtelenítő gének esetében). Felelős az összes tüdőrák esetének mintegy 85%-ért. Az aktív dohányzás mellett a passzív dohányzás a tüdőrák esetek mintegy 3-5%-át teszi ki. A dohányzás után a tüdőrák kialakulásának fő kockázati tényezője a radioaktív radon gáz, amely a talajból és bányában vagy öreg pincékből gyűjthet össze. Így a pincék megfelelő szellőztetése hatékony megelőzési módszer. Egyéb foglalkozási kockázati tényezők közé tartoznak a kipufogógázok belélegzése, építési, bányászati vagy fémfeldolgozó iparban keletkező részecskék. Különösen problematikusak a kvarc, az arzén, a króm és a nikkelvegyületek, valamint az azbeszt porai. A korai felismerés létfontosságú A tüdőráknál csak a késői szakaszban mutat jelentős tüneteket. Ebben a szakaszban a rák gyakran nem kezelhető. Azoknak a személyek a legnagyobb az esélyük a túlélésre, akiknél vagy véletlenül vagy konkrét megelőző vizsgálatok során felismerik és kezelik a rákot a tünetmentes szakaszában. Például egy szűrővizsgálat kimutatta, hogy a tünetekkel járó betegek 5 éves túlélési aránya mindössze 14%. Ezzel szemben az egyének 5 éves túlélési aránya, akiknél a betegség az adenomás tünetmentes szakaszban szűréssel történt, körülbelül 80%.

 

Vastagbélrák kockázati elemzés genetika

A tudomány számos olyan genetikai variációt azonosít, amelyekről ismert, hogy hatással vannak a vastagbélrák kialakulására. Ha figyelembe vesszük ezeket a genetikai változatokat, akkor ezek jelentős hatással lehetnek a betegség kialakulásának valószínűségére.

Hatékonyan megakadályozza a vastagbélrákot

  • A vastagbélrák kockázatának genetikai felmérése
  • Kiterjedt teszt, több mint 15 genetikai variációval
  • Több mint 40 génvariáció elemzése, több mint 30 releváns gyógyszer hatása tekintetében
  • Az életmód adaptálása a betegség kockázatának csökkentése érdekében
  • Orvosi ellenőrzés az optimális megelőzés érdekében

 

Emlő-, és petefészekrák genetikai teszt 9 gén vizsgálata

  • Több mint 9, az emlőrák kockázatával összefüggő genetikai variációjának elemzése
  • Genetikai korai felismerési- és megelőző program
  • Az életmód adaptálása, az emlőrák kockázatának csökkentése érdekében
  • Több mint 40 génvariáció elemzése, több mint 60 releváns gyógyszer hatásának tekintetében
  • Jobb esély a gyógyulásra, az optimális kezelés révén
  • Orvosi ellenőrzés az optimális megelőzés érdekében

Az Emlőrák keletkezése a legtöbb esetben, génhibák és környezeti hatások összjátékának következménye és így egyes nők génjeik alapján egyértelműen előterheltek. Ezekben az esetekben az egészségtelen életmód tovább növeli ezt a kockázatot. Ezért fontos a nők számára, hogy tudjanak a genetikai kockázatukról, hogy adott esetben megelőző intézkedéseket tegyenek, és életmódváltozással ellensúlyozhassák a fokozott genetikai kockázatot.

 

Prosztata megbetegedések a gének alapján

  • A prosztatarák kockázatának genetikai felmérése
  • A prosztata hiperplázia kockázatának genetikai felmérése
  • Kiterjedt teszt, több mint 9 genetikai variációval
  • Több mint 40 gén variáció elemzése, több mint 30 releváns gyógyszer hatása tekintetében
  • Hatékony megelőző intézkedések és időben történő felismerés
  • Jobb gyógyulási folyamat az optimális orvosi kezelés révén
  • Az életmód adaptálása a betegség kockázatának csökkentése érdekében
  • Orvosi ellenőrzés az optimális megelőzés érdekében

 

 

FOGÁSZATI GÉNTESZTEK

Parodontitis Baktérium teszt

A parodontitist okozó baktériumok a mély fogtasakban élnek, anaerobok, azaz oxigén jelenlétében elpusztulnak, ezért tenyésztésük nagyon bonyolult. A kórokozók DNS-ét mutatjuk ki, amihez nincs szükség élő baktériumok jelenlétére, nincs szükség vérvételre, fajspecifikusak és az érzékenységük is jobb. A vizsgálat során a mintából DNS-t izolálunk, egy adott specifikus szakaszát polimeráz láncreakcióval (PCR) sokszorozzuk, majd ezen DNS-szakaszokat hibridizációval mutatjuk ki.

Az IL-1 genotípus, a baktériumok és más kockázati tényezők jelenlétének ismerete lehetővé teszi a paciens parodontális státuszának és a későbbi fogvesztés kockázatának meghatározását. Ezen adatok elősegítik a fogágybetegség megelőzését, személyre szabott kezelés megtervezését, így a költségek csökkentését is.

A Parodontitis Baktérium Teszt lehetővé teszi:

  • a megfelelő antibiotikus kúra kiválasztását
  • a veszélyeztetett fogak meghatározását
  • a terápia nyomon követését
  • a reinfekció korai észlelését a kontrollok során
  • a fertőzött családtagok azonosítását, a reinfekció forrásának megkeresését
  • drága helyreállító beavatkozások előtt az implantációs kockázat felmérését
  • a beteg hozzáállásának javítását

 

Parodontitis Genetikai Teszt

  • Progresszív parodontitis: A pozitív teszt még agresszívabb kezelést és rendszeresebb nyomon követést indikál.
  • Parodontitis korai jelei: A kezelés megkezdése előtt a teszt az egyénre szabott kezelés megtervezését segíti, a progresszió megállítását a túlkezelés elkerülésével.
  • Pozitív genotípusú betegek rokonai: A tüneteket még nem mutató pozitív genotípusú beteg esetében az intenzívebb megelőző lépések fontosságára figyelmeztet.
  • Költéseges renováló kezelés előtt: A genotípus ismerete elősegíti az implantáció, szövetregeneráció után lehetséges komplikációk kockázatának felmérését.

 

 

Genetika, génteszt

Liszt és laktóz genetika

45 900,- Forint

Cukorbetegség, anyagcsere géntérkép

99 900,- Forint

Leiden mutáció

10 990,- Forint

Trombózis komplett genetika vérből

31 500,- Forint

Ízületi megbetegedések, HLA-B27

25 000,- Forint

Y kromoszóma /férfi gyermekvállalási / meddőségi genetika

36 000,- Forint

Alzheimer kór hajlam genetika vérből

38 000,- Forint

Kromoszomális nem meghatározás / férfi meddőség vérből

19 900,- Forint

Vastárolási betegség / Hemakromatózis

24 000,- Forint

Kariotipizálás / kromoszóma / citogenetika vizsgálat vérből

34 000,- Forint

Emlő-és petefészek vagy prosztatarák genetikai teszt

125 000,- Forint

Páros családtervező genetikai csomag vérből

119 500,- Forint

Koffeinlebontás genetikai teszt vérből

12 000,- Forint

Trombózis alap / VTE teszt vérből

22 900,- Forint

PREMIUM 20+ GÉNTÉRKÉP

750 000,- Forint

Menedzser gén / Vérzsír anyagcsere típus a szív védelmében -

38 000,- Forint

Kávé és tej

25 000,- Forint

Magas vérnyomás genetikai teszt

99 900,- Forint

Szájüregi HPV szűrés

16 500,- Forint

Szív és érrendszeri genetikai alap teszt vérből

52 500,- Forint

Vastagbélrák kockázat genetikai teszt

115 000,- Forint

Szív és érrendszeri genetikai komplex teszt vérből

66 500,- Forint

Gyulladásos bélbetegség genetikai kockázat

109 990,- Forint

Lisztérzékenység genetika

36 500,- Forint

Női családtervezési / meddőségi genetika

51 990,- Forint

Tejcukor/laktóz-érzékenység

14 000,- Forint

Gyógyszerek mellékhatásának vizsgálata (több mint 2000 gyógyszerre)

150 000,- Forint

Optimális fogyás / Súlygén genetika

199 000,- Forint

Figyelemhiányos hiperaktivitás genetika

129 990,- Forint

Táplálkozási életmód program

199 000,- Forint

Tüdőrák kockázati elemzés genetika

115 000,- Forint

Optimális fogyás és táplálkozás genetika csomag

360 000,- Forint

Lipid anyagcsere genetikai teszt

169 990,- Forint