HPV vizsgálatok célja és kimutatása

A HPV jelenléte az egyes szervekben

1. Szájüreg / torok (oropharynx)

• Főleg HPV 16 – a szájüregi rákok 70–80%-át HPV 16 okozza.
• HPV 18, 31, 33, 35, 45 – ritkábban, de előfordulhatnak.
• A betegség kialakulása lassú, gyakran évek–évtizedek telnek el a fertőzés és a rák között.

Kiknek ajánlott a szájüregi HPV vizsgálat

1. Daganatmegelőzés céljából:
   • Akiknél tartós rekedtség, torokfájás, szájüregi elváltozások állnak fenn (főleg nem gyógyuló sebek).
   • Fül-orr-gégészeti vagy fogorvosi vizsgálat során gyanús elváltozást találtak.
   • Akiknek anamnézisében szerepel HPV-pozitív szexuális partner, különösen ha orális szex is jelen volt.
2. Emelkedett kockázat esetén:
   • Dohányosok vagy alkoholt rendszeresen fogyasztók, akiknél ezek kombinálódnak a HPV-fertőzéssel.
   • Immunhiányos állapotban lévők, például daganatos betegek, HIV-fertőzöttek, transzplantáltak.
   • Korábban méhnyakrákban, HPV-pozitív péniszrákban vagy anális rákban szenvedők (vagy ilyen betegségben szenvedő partnerük van).
3. Korábban HPV-pozitív lelettel rendelkezőknek:
   • Akiknél már kimutatották a szájüregi HPV-t, de szükséges a vírus mennyiségének nyomon követése (pl. kezelés előtt és után).
   • Akik HPV-fertőzés után szeretnék tudni, aktív-e még a fertőzés, és mennyire intenzív.

2. Anus / végbél

• HPV 16, 18 – a legmagasabb rizikójú, okozhat anális rákot és előzőleg magas fokú intraepithelialis léziót (AIN 2-3).
• HPV 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68 – közepes kockázat.
• Ritkábban HPV 26, 73, 82.

Az anus HPV-vizsgálat elsősorban azoknak javasolt, akiknél anális szex előfordul, korábban condylomájuk volt, illetve HIV-pozitívak vagy immunrendszerük gyengébb. Nők esetében akkor is indokolt lehet, ha a méhnyaknál magas kockázatú HPV-t mutattak ki. A vizsgálat segít a rákmegelőző elváltozások korai felismerésében. Egynemű szerelem esetén gyakoribb a HPV fertőzöttség kockázata. 

3. Férfi húgycső

• Magas kockázatú HPV-k (16, 18, 31, 33, 35, 39, 45) okozhatnak húgycsőrákot
• Gyakrabban az alacsony kockázatú típusok okoznak genitális szemölcsöt a húgycsőben.

A férfi húgycsőből vett HPV-vizsgálat javasolt azoknak, akiknek szemölcsük (condylomájuk) volt, partnerük HPV-pozitív, illetve akik több szexuális partnerrel élnek vagy anális szexet is gyakorolnak. Segít a fertőzés kimutatásában és a továbbadás megelőzésében.

4. Glans (fityma és makk)

• HPV 16, 18 – fő rizikó a péniszrákra.
• HPV 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68 – közepes kockázat.
• HPV 6 és 11 (alacsony kockázat) – genitális szemölcsök.

A glans (makknál) és fityma területéről vett HPV-vizsgálat javasolt, ha látható elváltozás (pl. szemölcs) van, ha a partner HPV-pozitív, illetve több partnerrel élő férfiaknál. A vizsgálat segít a korai felismerésben és a fertőzés továbbadásának megelőzésében.

5. Méhnyak 

• HPV 16 és 18 → a méhnyakrákok kb. 70–80%-áért felelősek.
• HPV 31, 33, 35, 45, 52, 58 → további kb. 20–25%-ért
• A többiek (39, 51, 56, 59, 66, 68) főként enyhébb, de követendő elváltozást okoznak.

A méhnyak HPV-vizsgálat minden szexuálisan aktív nőnek javasolt, különösen 30 év felett. Segít a méhnyakrák korai felismerésében, hiszen a tartós HPV-fertőzés a rákmegelőző állapotok fő oka.

 A vizsgálat célja: 

    1.   Nőknél: 

    •    A méhnyakrákok >95%-át HPV okozza.

    •    Különösen a 16-os és 18-as típusok felelősek az esetek kb. 70%-áért.

    2.    A férfiaknál:

    •    Pénisz, húgycső, végbél, illetve ritkábban szájüregi daganatok kockázatának becslése.

    3.    Szájüreg és garat esetében:

    •    Egyre több fej-nyaki daganat hátterében is HPV áll, főleg a 16-os típus.

Összefoglalva:

    •    A 16-os HPV minden régióban a legveszélyesebb, mind torok, anus, pénisz és húgycső és méhnyak tekintetében.

    •    A 18-as típus főleg anus, pénisz és méhnyak esetén jelent nagy kockázatot.

    •    A többi felsorolt magas kockázatú típus elsősorban anus és pénisz esetén okozhat előző rákos állapotot, szájüregben ritkábban.

A HPV-teszt elvégzésének értelme

    •    Tünetmentes hordozás gyakori: a fertőzés sokszor észrevétlen, de tartós fertőzésből lehet baj.

    •    Korai felismerés: mielőtt sejtszintű elváltozás (CIN) kialakulna.

    •    Követés: ha már volt pozitív eredmény, segít megítélni, hogy a vírus eltűnt-e vagy aktív maradt.

    •    Oltás utáni kontroll: egyeseknél az oltás ellenére is érdemes ellenőrizni, milyen típusok vannak jelen.

A HPV (humán papillomavírus) fertőzés megelőzése 

1. Védőoltás

    •    A HPV elleni védőoltás a leghatékonyabb megelőzési mód.

    •    Fiúknak és lányoknak egyaránt ajánlott, már 11–12 éves kortól.

    •    A 9 komponensű oltás a leggyakoribb, daganatkeltő és szemölcsképző HPV-törzsek ellen is véd.

    •    Felnőttek is beoltathatják magukat, amennyiben korábban nem kapták meg az oltást.

2. Védekezés intim kapcsolatban

    •    Bár az óvszer nem nyújt teljes védelmet, jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát.

    •    A stabil, monogám párkapcsolat és a tudatos szexuális élet szintén védő tényező.

3. Szájüregi és orális érintettség megelőzése

    •    Az orális HPV-fertőzések száma nő, ezért fontos a szájhigiéné fenntartása és a rendszeres fogászati szűrés.

    •    Kerülendő a több partnerrel folytatott orális szex, mivel a vírus így is terjedhet.

4. Rendszeres szűrővizsgálatok

    •    Nőknél: méhnyakrákszűrés (Pap-teszt + HPV-teszt).

    •    Férfiaknál: szükség esetén húgycső, anális vagy orális HPV-szűrés.

    •    A korai felismerés kulcsfontosságú a megelőzésben.

5. Egészséges immunrendszer

    •    A HPV legtöbbször az immunrendszer segítségével magától is legyőzhető, ezért:

    •    kiegyensúlyozott étrend,

    •    elegendő alvás,

    •    stresszcsökkentés,

    •    dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás kerülése mind fontos védőfaktor.