Ugrás a fő tartalomra
Egészségügyi magánlabor Budapesten. Kézben az egészség.
info@gellertlabor.hu • H–CS: 8:30–16:30 | P: 8:30–15:00 • 1114 Budapest, Kemenes u. 4. Kemenes utca: a Bartók Béla út felől nem lehet behajtani

Béta-amiloid fehérje

2024. november 15.

A béta-amiloid peptidek az amyloid prekurzor protein (APP) nevű nagyobb fehérje lebontása során keletkeznek. E folyamat során kisebb béta-amiloid darabok szabadulnak fel, amelyek hajlamosak egymáshoz tapadni és felhalmozódni az agyban, plakkokat képezve.

Hogyan kapcsolódik a béta-amiloid az Alzheimer-kórhoz?

Hogyan kapcsolódik a béta-amiloid az Alzheimer-kórhoz?

A béta-amiloid peptidek az amyloid prekurzor protein (APP) nevű nagyobb fehérje lebontása során keletkeznek. E folyamat során kisebb béta-amiloid darabok szabadulnak fel, amelyek hajlamosak egymáshoz tapadni és felhalmozódni az agyban, plakkokat képezve. Ezek az amyloid plakkok az Alzheimer-kóros agy egyik jellegzetes elváltozásai.

Az Alzheimer-kór patológiája és a béta-amiloid hatásai

A béta-amiloid plakkok az idegsejtek közötti kommunikációt zavarják, gyulladást idéznek elő, és mérgező hatást fejtenek ki a neuronokra. Ezt az alábbi folyamatokkal lehet összefoglalni:

    1.    Plakk-képződés: Az amiloid plakkok a szinapszisok közelében halmozódnak fel, akadályozva az idegsejtek közötti jelek átvitelét.

    2.    Gyulladás és oxidatív stressz: A plakkok az agyban gyulladásos válaszokat indítanak el, amelyek tovább károsítják a neuronokat.

    3.    Tau fehérje és idegsejtpusztulás: A béta-amiloid felhalmozódása a tau fehérje kóros szerkezetváltozását is kiváltja, ami az idegsejteken belüli összecsapzódásához, úgynevezett neurofibrilláris kötegek kialakulásához vezet. Ezek az idegsejtek pusztulásához vezetnek, tovább fokozva a kognitív hanyatlást.

A béta-amiloid hipotézis kihívásai

Bár a béta-amiloid fehérje és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot sok kutatás támogatja, nem minden esetben vezet a plakkok eltávolítása a tünetek javulásához. Emiatt a tudósok más tényezők (például a tau fehérje elváltozásai, gyulladás, érrendszeri változások) szerepét is vizsgálják a betegség komplex kialakulásában.

Összefoglalva, a béta-amiloid felhalmozódása központi szerepet játszik az Alzheimer-kór patológiájában, de a betegség kezelése további kutatásokat igényel a teljes megértéshez és hatékony kezelési módok kifejlesztéséhez.

Mi változott az APOE gén tipizálással szemben? 
 

APOE gén: Kockázati tényező

Az apolipoprotein E (APOE) gén az Alzheimer-kór egyik legjelentősebb genetikai kockázati tényezője, különösen az APOE e4 allél változat. Az APOE e4 jelenléte növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul a betegség. Ezért az APOE teszt:

    •    Kockázatbecslésre alkalmas: Az APOE teszt főleg arra szolgál, hogy felmérje az Alzheimer-kór kialakulásának genetikai kockázatát. Az APOE e4 allél jelenléte növeli a kockázatot, de önmagában nem diagnosztikai értékű.

    •    Nem diagnosztikus: Az APOE gén tesztelése nem mutatja ki a betegség jelenlétét, csupán hajlamosító tényezőként szolgál.

Béta-amiloid fehérje: A betegség jelenlétének közvetlen biomarkere

A béta-amiloid fehérje felhalmozódása az agyban az Alzheimer-kór egyik legkorábbi és legjellegzetesebb jele, ezért diagnosztikai szempontból közvetlenebbül mutatja a betegség jelenlétét. A felhalmozódása évekkel vagy évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdődik.

Milyen leletet kap a páciens? 
 

A teszt segítségével előre jelezhetjük ezt a folyamatot, amely az agyi sejtek pusztulásához vezet, és végül agykárosodást okoz.

A vizsgálat eredményeként egy kockázatbecslést kap a páciens, mely szerint a vizsgált beta-amyloid frakció szintje alapján alacsony, közepes vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Az eredmény kizárólag az Alzheimer-kór kockázatára vonatkozik, más betegséggel összefüggő, egyéb típusú demenciák kockázatának felmérésére a vizsgálat nem alkalmazható.

A vizsgálat eredményei segítséget nyújtanak a megelőzésben és korai felismerésben is. A vizsgálat eredménye egy kockázatbecslés, mely önmagában nem jelent diagnózist.

A diagnózis felállítását neurológus szakorvos végzi, egyéb klinikai, neurokognitív és képalkotó vizsgálatok eredményének ismeretében.

Alacsony kockázat: A teszt eredménye az Alzheimer-kór „alacsony kockázata”, ami alacsony béta-amyloid oligomerizációt jelez a plazmában. Újbóli vizsgálat javasolt 1-2 éven belül, vagy ha úgy érzi kognitív funkciói romlottak, illetve aggódik emiatt.

Közepes kockázat: A teszt eredménye az Alzheimer-kór „közepes kockázata”, ami azt jelzi, hogy a béta-amyloid oligomerizáció szintje viszonylag magasabb az alacsony kockázatú csoporthoz képest. Tartós életmódváltás és az esetleges háttér-betegségek kezelése után ismételt vizsgálat javasolt.

Magas kockázat: A teszt eredménye az Alzheimer-kór „magas kockázata”, ami a plazmában a béta-amiloid oligomerizációjának magas szintjét jelzi. Fennáll annak lehetősége, hogy az Alzheimer-kór patológiája már folyamatban van. Ha kognitív hanyatlás gyanúja merül fel, szakemberrel való konzultáció és további vizsgálatok javasoltak.

Milyen kérdésekre ad választ a béta-amiloid fehérje vizsgálat?

Hogyan kapcsolódik a béta-amiloid fehérje az Alzheimer-kórhoz?

A béta-amiloid peptidek az amyloid prekurzor protein (APP) nevű nagyobb fehérje lebontása során keletkeznek, és az így képződő amyloid plakkok az Alzheimer-kóros agy egyik jellegzetes elváltozásai.

Milyen hatással vannak a béta-amiloid plakkok az agyra?

A béta-amiloid plakkok az idegsejtek közötti kommunikációt zavarják, gyulladást idéznek elő, és mérgező hatást fejtenek ki a neuronokra.

Mi a különbség az APOE gén teszt és a béta-amiloid fehérje vizsgálat között?

Az APOE teszt főleg az Alzheimer-kór kialakulásának genetikai kockázatát méri fel, míg a béta-amiloid fehérje felhalmozódása az agyban a betegség jelenlétének közvetlenebb biomarkere.

Milyen eredményt kap a páciens a béta-amiloid vizsgálat után?

A vizsgálat eredményeként egy kockázatbecslést kap a páciens, mely szerint a vizsgált béta-amiloid frakció szintje alapján alacsony, közepes vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e.

A magas kockázatú eredmény diagnózist jelent?

Nem, a vizsgálat eredménye egy kockázatbecslés, mely önmagában nem jelent diagnózist. A diagnózis felállítását neurológus szakorvos végzi, egyéb klinikai, neurokognitív és képalkotó vizsgálatok eredményének ismeretében.

Laborunkban elérhető vizsgálatok

Szakmailag ellenőrizte: a Gellért Medical Labor szakmai csapata • Utolsó felülvizsgálat: 2026. 05. 05.

Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?

A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).